Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

Vilá proletárjai, egyesüljetek ! Mai számunkból XXV. évfolyam, 296. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. december 15., szerda ÖN KÉRDEZ (4. old.) EGY PÁLYA VONZÁSÁBAN (4. old.) EGY BALESET ÉS... (5. old.) BÁNYA A VÁROS KÖZEPÉN (5. old.) A SZEDRESI TEHENÉSZETI TELEP (3. old.) Hanoiban megnyílt a VHP IV. kongresszusa Növekszik a mezőgazdaság jelentősége Kádár János beszéde 0 termelőszövetkezetek HL kongresszusán Kedden reggel, helyi idő szerint pontosain nyolc óraikor Hanoiiban megnyílt a Vietna­mi Dolgozók Pántjának IV. kongresszusa. A tanácskozás színhelye a Ba Dinh téren lé­vő palota, ahol ez év június —júliusában az egyesült or­szág nemzetgyűlése kikiáltot­ta a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Az elnökségben helyet fog­laltak a VDP KB Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a testvérpártok küldöttségeinek vezetői, köztük Biszku Béla; az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Az elnökség első so­rában ül1 Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a kb titkára, a szovjet pártküldöttség ve­zetője. A VDP IV. kongresszusát Ton Duc Thang, a VSZK el­nöke nyitotta meg, aki 88 évével1 a tanácskozás legidő­sebb 'résztvevője. A megnyitó beszéd után Truong Chinh, a VDP Politi­kai Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizott­ságának elnöke bemutatta és melegen üdvözölte a kong­resszuson képviselt 29 test­vérpárt küldöttségeinek veze­tőit. Ezután De Duan, a VDP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre és megkezdte a kb politikai beszámolójárnak is­mertetését. Le Duan bevezetésül el­mondta: A kongresszus tör­ténelmi korszakiban ülésezik. A vietnami nép honvédő har­ca teljes győzelemmel feje­ződött be, a déli országrész felszabadult, Vietnam függet­len, egységes országgá vált, amely a szocializmus felé ha­lad. A párt teljesítette a. har­madik kongresszus által m eg­jelölt történelmi feladatait. Az 1954 közepétől 1975 májusáig terjedő időszak — mondotta — a vietnami nép forradalmi harcának rendkí­vül1 dicsőséges és gazdag sza­kasza volt. A vietnami nép ebben az időszakban a VDP vezetésével két stratégiai fék adatot valósított meg: az egész országban diadalra vit­te a népi demokratikus for­radalmat, Észak-Vietnamban pedig szocialista forradalmat hajított végre. — A győzélem elsősorban pártunk helyes, alkotó, füg­getlen és önálló poitifcaii és katonai irányvonalának a győzelme — hangsúlyozta Le Duan. Győzelmünk egyúttal a szociáliizmius, a nemzeti füg­getlenség a demokrácia és a béke erőinek győzelme is, amelyék híven támogattak bennünket az amerikai im­perializmus agressziója ellen vívott harcunkban. A beszámoló második ré­szében a szocializmus építé­séről szólva Le Duan rámu­tatott, hogy a szocialista for­radalomnak az északi ország­részben elért győzelmei és eredményei voltak a legdön­tőbbek az egész ország forra­dalmi fejlődése és egyesítése szempontjából. A beszámoló harmadik ré­sze azt fejtette ki, hogy a há­ború okozta súlyos pusztítá­sok ellenére a szocializmus anyagi-műszaki bázisának építésében is jelentős ered­mények születtek. Az egységes ország előtt ma egyetlen' nagy stratégiai feladat áll: a szocialista for­radalom folytatása, a szocia­lizmus felépítése. A vietnami népnek 1980-ig az alábbi konkrét feladatokat kell! megoldania : erősíteni kél'lí a párt vezető szerepét, a vezetés hatékonyságát, növel­ni az élcsapat harci erejét. Az új szakasz politikai fel­adatai általi támasztott igé­nyeknek megfelelően növelni keli a káderek, a párttagok felkészültségét, irányító kész­ségét. Szükséges a proletár­diktatúra államának erősíté­se, apparátusának tökéletesí­tése, a központi vezető szer­véktől! az állami szervekig. Az egész ország szocialista építésével összhangban délen is ki kell1 alakítani, északon pedig tovább tökéletesíteni a szocialista termelési viszo­nyokat. Erősíteni és javítani kell az irányítást, létre kell hozni a szocialista gazdaság- irányítás új rendszerét. Az ideölógiai és kulturális munkával! foglalkozva a be­számoló legfontosabb feladat­ként jelölte meg a polgári gondolkodás elleni harcot, a kispolgári és más, nem pro­letár szemléletek állandó bí­rálatát. A beszámoló foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel is, han­goztatva, hogy ennek helyes megdltíása a vietnami forra­dalom egyik fontos .feladata. A hosszú honvédő háború és a szocializmus építésének éveiben a nemzetiségiek be­csülettel harcoltak a közös célokért. Kimagasló munka­sikereik, harci helytállásuk, anyagi és kulturális életük gyors fellendülése, összefogá­suk állandó erősödése a párt nemzetiségi pdliiitikáj árnak nagyszerű eredménye. A VDP nemzetközi felada­tairól és külpolitikájáról szó­ló részében a 'beszámoló le­szögezte: Ma a 'békéért foly­tatott harc olyan stratégiai feladat, amely szorosan kap­csolódik a nemzeti független­ségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc feladataihoz. A VSZK külpolitikájának alapvető 'tartalma az, hogy az ország minden lehető módon erősítse és fejlessze a 'testvé­ri szocialista országokkal az internacionalizmus szenemé­ben való harci szolidaritását és együttműködését. A test­véri országokkal karöltve, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal szoros egységben minden lehetséges módon hozzá kell járulhi az egység helyreállításához és megszilárdításához. így fejezte be a kb beszá­molóját Le Duan: — Az úton, amelyen hala­dunk, nemcsak sikerek vár­nak ránk. Nehézségekkel, akadályokkal is számolnunk kél!, beleértve a saját gyen­geségeinket és hiányosságain­kat is. Mi azonban minden eddiginél' nagyobb erővél ren­delkezünk és magabiztosan' tekintünk a jövőbe. A kong­resszus 'által meghozandó ha­tározatok széles távlatokat nyitnak országunk sokoldalú fejlesztésében, minden viet­nami ember tehetségének és képességeinek a kibontakoz­tatásában. A kongresszus szerdán foly­tatja munkáját. Egymillió mezőgazdasági téesz-tag 500 küldötte és 300 meghívott vendég közremű­ködésével kedd délelőtt 9 órákor, az Országháziban megkezdte munkáját a me­zőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az elnök­ségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Ott volt a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács több más tagja, jelen vol­tak az állami és társadalmi szervek képviselői, az ipari és fogyasztási szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetői, a megyei A beszámoló rámutat, hogy a kongresszus előkészítése so­rán kétezer közgyűlésen csak­nem egymillió résztvevő vi­tatta meg az országos tanács kongresszusi ajánlását és élt küldöttválasztási jogával. A 'közgyűléseken és a területi küldöttgyűléseken több mint tízezer felszólalás', több tíz­ezer észrevétel' és javaslat hangzott el. E vélemények szolgáltok állápul a 'beszámo­ló és a többi kongresszusi ok­mány megszerkesztéséhez. A szövetkezetek életének, munkájának, eredményeinek számszerűségét ismertetve a beszámoló kifej'ti, hogy az urbanizáció és a szocialista iparfejlesztés hatására mint­egy 20 százalékkal csökkent ugyan a tsz-tagok és alkal­mazottak száma, de így is 'túl­haladja az egymilliót. A 'me­zőgazdasági szövetkezetek a közösségi élet iskolái, az anyagi, kulturális fejlődés, a szociális ellátás fontos bázi­sai a falun. Haitmi'lMó hektár földön lilO imiiililiiárd forint ér­tékű terméket állítanak elő évente. A mezőgazdasági szö­Brezsnyev kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, kedden a Kremlben találkozott Jum- zsagijn Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt ■ Központi Bizottságának első titkárával, a Mongol Nagy Népi Hural elnökségének el­nökével, aki az SZKP KB meghívására baráti látoga­tásra érkezett a Szovjetunió­ba. Jumzsagijin Cedenbat a Kremlben átnyújtotta Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának 70. születésnapja al­kalmából a Mongol Népköz- társaság Hőse aranycsillagát és a Szuhe Bátor-érdemrendet. Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Manea Ma- nescunak, a Román Szocia­lista Köztársaság első mi­niszterének meghívására hi­vatalos, baráti látogatásra a közeli napokban Romániá­ba utazik. pártbizottságok első titkárai, a megyei tanácsok elnökei, a mezőgazdasági szövetkezetek alapító tagjai. A tanácskozást Berta Je­nő, a fajszi Kék Duna Tsz elnöke nyitotta meg. Javas­latára a kongresszus részt­vevői néma felállással adóz­tak a szövetkezeti mozga­lom elhunyt vezető szemé­lyiségei emlékének. Ezután elfogadták a napi­rendet, megválasztották a kongresszus munkabizottsá­gait, majd rátértek a napi­rendek tárgyalására. Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke szóbeli ki­egészítést fűzött az országos tanács írásbeli jelentéséhez, amelyet már korábban kéz­hez kaptak a kongresszus résztvevői. vetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mezőgaz­dasági termékek 70 százalé­kát, a nemzeti jövedelem 12 százalékát. A tulajdonviszonyok szo­cialista jellege erősödött. A legutóbbi kongresszus óta az oszthatatlan közös szövetke­zeti vagyon értéke 120 mil­liárd forintra nőtt. Előreha­ladt a földtulajdon és a föld- használat egységesítése, erő­södött a földhasznosítás szo­cialista jellege. Túlsúlyba ke­rülitek az egyéni és csoport- érdekeket a társadalmi érde­keikikel egyeztető vonások, meghatározóvá vált a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Az eredmények döntő for­rása az MSZMP agrárpoliti­kájából1, bevált lenini szövet­kezeti politikájából fakadó társadalmi összefogás, az út­törők áldozatvállalása, a me­zőgazdasági szövetkezetek egyre szervesébb beilleszke­dése a szocialista népgazda­ság rendszerébe, 'termelő­erőik tervszerű, rendszeres fejlesztése. A mostani kong­resszus legfőbb feladata, hogy meghatározza az MSZMP XI. kongresszusának határozatá­ból, az iMSZMP programnyi­latkozatából, valamint a nép­gazdaság ötödik ötéves tervé­ből adódó feladatokat, fel­mérje a rendelkezésre álló erőket 'és eszközöket, kezde­ményezze a feladatok végre­hajtását akadályozó tényezők elhárítását. A 'beszámoló ezután részle­tesen ismertette a negyedik ötéves terviben elért eredmé­nyeket, amelyek számotte­vőek voltok. Egyes területe­ken azonban elmaradásokat is tapasztaltak, például a tej, a friss zöldség, a 'gyümölcs, a szőlő, a cukorrépa és a do­hány termelésében. Mezőgazdasági szövetkeze­teink gazdasági fejlődését összességében a kedvező ten­denciák jellemzik. Eredmé­nyeik igazolják, hogy mint szocialista vállalatok, alkal­masak a nagyüzemi, iparsze­rű mezőgazdalsági termelés kibontakoztatására, a korsze­rű, a 'hagyományos és a kis­üzemi jellegű termelőerők együttes működtetésére, al­kalmazására. Az ötödik öt­éves terv időszakában meg­oldandó gazdasági feladatok növelik a szövetkezetek iránt támasztott követelményeket. Tervszerűbbé kell tenniük a termelésit és gazdálkodást, nö­velni a munka Hatékonysá­gát, fokozni az ésszerű 'taka­rékosságot, magasabb szintre eméini a szakszerűséget és a ■szervezettséget. A szakosodásról szólva a beszámoló rámutatott, hogy erőteljes ütemben folytató­dott a mezőgazdasági szövet­kezetek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt 3000-ről 1870-re csökkent a mezőgazdasági szövetkeze­tekhez 'tartozó önálló gazdál­kodó egységék száma, s en­nek megfelelően a termelő- szövetkezetek mezőgazdasági területe átlagosan- 2000-ről 3500 hektárra nőtt. Javultok ezzel a nagyüzemi gazdálko­dás lehetőségei. A beszámoló ezután rámu­tatott az előző néhány évnek arra a fontos tapasztalatára, hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tartalékai rejlenek a mezőgazdasági és ipari nagy­üzemek szervezett együttmű­ködésében, így a társuliások- 'ban, a termelési rendszerek­ben, az agráripari egyesülé- sékben. A beszámoló a továbbiak­ban a háztáji és kisegítő gaz­daságok jelentőségével fog­lalkozott. E gazdaságok mun­kájában ma már nemcsak pa­rasztságunk érdekelt, ez a fa­lun élő munkások számára is nyitva álló lehetőség, jövede­lemkiegészítő forrás. A mező- gazdasági szövetkezeitek egy­re szervezettebben támogat­ják a háztáji termelés kiter­jesztését, növelését. Ezzel je­lentős mértékben segítik a lakösság ellátását, s egyben a kisüzemi eszközök kihaszná­lását, a szövetkezeti tagság jövedelmének kiegészítését. A szövetkezeteknek tovább kell erősíteniük a közös és a háztáji szerves egységét A szövetkezetek munkaerő- struktúrájának változásairól szólva a beszámoló rámutat, hogy a tsz-ekiben ma már 140 ezer szakmunkás dolgozik, s 240 ezer betanított munkás több mint egyharmada kife­jezetten ipari jellegű munkát végez. Társadalmunk dinami­kus fejlődése nyomán mező- gazdaságunk fejlődésének úgynevezett hagyományos „kézműves” paraszti szakasza rövidebb ideig tartott, -mint azt korábban feltételeztük. A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igé­nye! az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A'kong­resszus ©lé ‘kerül az a javas­lat, amely a szövetkezeti de­mokráciát még hatékonyab­bá, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen (Folytatás a 2. oldalon.) Háromezer ételadag naponta Kovács Lajosné. konyhafőnök „vezényel” (Képriportunk a 3. oldalon.) A TOT beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents