Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
2 KÉPÚJSÁG 1976. december 15. Növekszik a mezőgazdaság jelentősége (Folytatás az 1. oldalról.) el kell' egymástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szövetkezeti és az állami szervek között. Ezt a célt szolgálja az országos 'tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymimtájának tervezete is. A beszámoló hamgsú lyozta : a munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövetkezeti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszerellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülményeit. A termeléshez szükséges jó minőségű gépeket, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését. — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve — fejeződött be a beszámoló —, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére, ha jól gazdálkodnak anyagi, szellemi erőikkel, ha javítják együttműködésüket, szervezettségüket, ha 'bátran élnek az ösztönzés és érdekeltség, a szövetkezeti demokrácia lehetőségeivel. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbelj kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez. Az ellenőrző bizottság elnökének szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita az országos tanács és az ellenőrző bizottság beszámolójáról, a határozattervezetről, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokról az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár János. Kádár János beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők! A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkan ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tartásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség új szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti 'összefogásnak, szilárd •alapja. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával, Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm', hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista Forradalmi társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak: átadom önöknek, a kongresz- szus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. átalakulások Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása ; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisárutermelés- sel együttjáró individualista, a falu határán alig túllátó, látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A ma; parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nemegyszer tanúsított s nem kevésbé abban, hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista bri'gádmozgallmait, amely — több felszólaló révén — itt is hallatta hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egytizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. A nemzetközi helyzetet most csak röviden érintve elmondhatom, hogy hazai építőmunkánk feltételei e tekintetben is biztosítottak. A nemzetközi helyzet alakulására mind nagyobb befolyása van korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a tőkés világ munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek, nemzeti érdekeinek. A szocialista országok aktív, kezdeményező külpolitikát folytatnak. Ennek kiemelkedő állomása volt a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének legutóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően, mi is igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Pártunk és kormányunk aktív nemzetközi tevékenységet folytat: a Magyar Népköztársaság államközi kapcsolatai kielégítően fejlődnek. Biztosítottak a feltételek a terv tejesítéséhez Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresz- szusának iránymutatásait követve, eredményesen dolgozik. V Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el1 az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes elismerés illeti a termelőszövetkezetek, az állami gazdaA közös és A meglévő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hQgy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily rriódon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazda- sági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nem régi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebben a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, előfordultak túlzások, nem kívánatos próbálkozások ' is, aligha lehetett, például, mezőgazdasági eredetű üzemágnak felfogni a parketta- csiszolást és -lakkozást, a golyóscsapágygyártást, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat. Ezeket helytelenítettük. Helyeselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőképpen saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is rniind fokozottabb szükség van az ember szakságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előálltam. "A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség- és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntözésfejlesztést, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista ’ élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival ösz- szevetve egyaránt elsők vagyunk, tojás-termelésben másodikak, a Ibúza- és a kukorica: termesztés hozamával is már az első harmadba .tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és 'néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. a háztáji ismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége jó felkészültséggel, felelősséggel', a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — és ez egyaránt érdeke a itsz-iagságnak, az egész népnek és népgazdaságnak, — hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. A fejlett szocialista társadalom további építése szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, 'politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a másfél évtized során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika; az erősödő 'termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság élilenáliíóképességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy búdból ma ötven százalékkal; tojásból hetven százalékkal , cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyü- mölcstfélékből tizenöt—húsz százalékkal többet fogyasztunk, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ez az új szocialista mezőgazdaság nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben, a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi hölyzeténék általános javulásával együ tt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. ' A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében; a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is Erősítsük a tsz-ek szocialista jellegét Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság aránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatottak számált tekintve, csökken. -De hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság jelentősége. Folytatjuk jól 'bevált ag- rárpoliiitilkánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság 'korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a 'gazdálkodás bel- iterjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a •tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval' arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos 'közelítésére. [Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben ás megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése több irányú .feladat, A szövetkezeti földtulajdon részarányénak növekedésén túl kifejezésre kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben ; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében; a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jélenti. Ezen 'az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre 'sikeresen, ha -továbbra is szigorúan betartjuk a bevált sző vetkezetpoli ti k áruk alapél veit : az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség élvét. A szövetkezeti demokráciáról Pántunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedéséinek egyik legfőbb fettétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élét minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lakó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. . Szocialista útra tért parasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit, a területi felsőfokú szövetségeket. A tapasztalatok alapján megállapi thatjuk, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, az állami rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rendszerünk fontos intézményeiként elősegítették a szövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésének megszilárdítását, a tervek teljesítését. A tsz-szövetségek létrehozását a gyakorlat, az élet igazolta; munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdekképviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a visszásságok, a rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Szólni kell a termelőszövetkezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándékainknak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a felelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek, a tanácsok egy része sem él éléggé a meglévő jogkörével, nem végzik kellő következetességgel a területi összhangolást. Ezen változtatni kell. Úgy gondoljuk, helyes, ha a termelőszövetkezetek önállóságát tiszteletben tartva, a következő időkben javítjuk, jobban összehangoljuk az állami irányító szervek munkáját, növeljük ellenőrző, termelést segítő szerepüket. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munkáról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak, mindent meg fognak tenni az előttük álló nagy, nem köny- nyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Hazánkban a szocializmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmutatásait. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazdaság álapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza; családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok sikert a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább élőre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország felépítését. közelebb kerültek a munkás- osztályhoz.
