Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
A ^PÚJSÁG 1976. december 12. magazin magazin magazin Öntözés—növekvő termés 9 millió hektár A Kirgiz Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet parcelláján az automatizált öntözési rendszerrel kísérleteznek. A Szovjetunióban 77 tudományos kutatóintézet foglalkozik hidratechnikai és öntözési problémákkal. A közép- ázsiái köztársaságokban, a Szovjetunió európai részének déli iterüfeteiin és a Volga-vidékén, ahól kevés a csapadék, öntözőrendszereket és víztározókat építenek. Belorussziában és a Balti államokban pedig, ahol túl sok csapadék hull, lecsapolják a mocsarakat. Az élimú'lt ötéves tervben a Szovjetunióban 9 millió hektár lecsapolt, illetve önitö- zéssél termékenyített földet adtaik át művélésre, és jelentős mértékben növelték a legelők iterülfetét. A szántóföldek 8 százalékát képező öntözött földek a kolhozok és szovhozok mezőgazdasági .termékeinek negyedrészét biztosítják. 1980-ban e terültetek jelentős növelésével a mező- gazdasági termékek egyhar- mada származik majd ilyen földékrőll A mezőgazdasági kultúrák terméseredményei magasabbak és állandóak lesznek. A moszkvai terület Masz- lovo szovhozában árokásó géppel készítenek helyet az öntözőcsatornáknak. Jó fűtés — nagyobb biztonság Vulkán a Marson T űzoltóiskola A permi tűzoltóság tűzoltóiskolai gyakorlóterén megtalálható minden olyan eszköz — vízágyúk, szivattyúk, víztar. tályok — amelyek alkalmasak a különböző tüzek oltására, különösen az olajkutak, cs olajfinomítók esetleges tüzelnek elfojtására. Képünkön: Tűzoltás távirányított tur- boreaktív berendezéssel. Az autóbuszoktól ma már elvárjuk, hogy belső berendezésük messzemenően megfeleljen a kényelmes és biztonságos .közlekedés igényeinek. Ennék megfelelően az utastér szellőzését és fűtését ma már a legkorszerűbb technikái megoldások és berendezések szolgálják. Ilyen például a képen látható, gázolajjal üzemeltethető melegí- tőegység, amelyet az NDK- ban készítenek a többi KGST-ország járműveihez is (így például a magyar Ikarus autóbuszokhoz). Az autóbuszokban és nagyobb munkagépekben már évek óta jól bevált a motortól független, ún. állóhely-fűtés, — egybeépítve egy többfokozatú ven- tillátoros légmozgató egységgel —, amely a legrövidebb .időn belül1 meleget garantál a jármű belsejében. E fűtőberendezést egy előválasztó kapcsolóval már este úgy lehet ibeállíitaini, hogy a következő reggel a kocsi a kívánt időben fűtve legyen. A megSokáig azt hitték, hogy a Marson nincsenek komoly felszíni kiemelkedések, mert a földi optikai megfigyelések során nem tapasztaltak árnyékot, márpedig az ezer méternél magasabb hegy árnyékát okvetlenül észre kellett volna venni. Ezt vallotta a csillagászat tudománya ezelőtt még 12 évvel is. Időközben, a hatvanas évek közepén, a Mars közelébe küldött Mariner-szondák fényképfelvételeket küldtek a 'Földre, amelyek közül többet csak nemrégiben hoztak nyilvánosságra. A Mariner-szondák megállapították, hogy a marsfelszín korántsem olyan sík, mint eddig gondolták. A holdfelszínhez hasonlóan igen sok jellegzetes, különböző átmérőjű kráter található a Marson. Óriások is vannak közöttük, a képen látható kráter átmérője pl. 450 km. A tudósok azóta sokat vitatkoztak a kráterek koráról és eredetéről. Egyesek azt feltételezték, hogy a Marsra csapódó kisbolygók, illetve óriás meteorok okozták ezeket a sebhelyeket a bolygó felszínén. Ez azért is elképzelhető, mert a Mars közel kering a kisbolygók övezetéhez. Más tudósok a vulkánikus eredet mellett álltak ki. Az elmúlt 55 évben ugyanis 13 alkalommal hirtelen feltűnő szürke felületet, illetve fényfelvillanást észleltek a Marson. Ezt vulkánkitörésnek vélik, és a krátereket1 a belső erők eredményének tartják. Legújabban két Vikingszonda szállt le a Marsra, amelyek fő feladata a régóta feltételezett marsi élet kutatása. A vizsgálatok eddig nem tudták eldönteni a vitát, változatlanul sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, hogy van-e élet a Marson. félelő fűtés a vezetés biztonságát is szolgálja : a hideg évszakban az ablakokról leolvad a hó és a jég, s nem következik ibe p á raleesa p ódás. Az autóbuszoknál — ellentétben a személyigépkocsik- kall — a hűtővíz hőtartalma nem elegendő az utastér fűtésére. Az a próbálkozás sem járt sikerrel, hogy a kipufogó gázt használják fel a fűtéshez1. Ezért kél! ilyen kiegészítő berendezést alkalmazni a nagy járművekben (a teljesség kedvéért hadd jegyezzük meg, hogy néha azért a nagy személykocsikban is megtaláljuk a külön fűtőberendezést, például az elmúlt évtized farmotoros Tátra-tí- pusú gépkocsijaiban.) Azok az autóbuszok, amelyek kiérdemlik a „szuper- luxus” minősítést, a pontosan szabályozható fűtés mellett (amelyet akár hűvös nyári napokon is be lehet kapcsolni) légkondicionált levegő-ellátással is rendelkeznek. Bpartörtene Fiatal koromban, ha valahol szülőfalum szóba került, nem mulasztottam el dicsekedni vele: Paks olyan híres község, hogy a rádió mindennap kétszer is bemondja. Ott volt a vízmérce, amiről leolvasták: a Duna vízállása Paksnál ennyi és ennyi centiméter. Mostanában eltörpül ez a „hírnév”, Paksot nem a vízállásjelentésből ismeri az ország, hanem áz ott folyó hatalmas építkezésről. Épül az atomerőmű. dolgozik néha vele. Nemrég szuterint építettek és az alapok kiásásakor került elő több vég elszenesedett vászon. Mint mondja, háromszor égett le a ház, az egyiknél került a romok alá. És hogy a szolgáltatás múltjáról is essék szó: A paksi Fényszög-részleg „örö. költe” a petróleumlámpás nagyítógépet néhai Tumpek mestertől, aki már abban az időben nagyított fényképeket, amikor még nem volt villany a községben. A nagyítógépen nem található gyártási év, ám a favázas műtermi kamerán — ami még ma is ott áll a helyén — leolvasható, hogy Bécsben készült, 1858-ban. J. ti emlekek Ralison De azért — éppen ez a hatalmas építkezés is indokolja — nem árt, ha néha vetünk egy-egy pillantást a Duna menti község múltjára is. Mert megvolt az épülő atomerőműnek is az elődje: a húszas-harmincas években a villanytelep — emlékét utcanév „Villany utca” őrzi, sőt az első világháború idején már önálló „villanyerőműve”, áramfejlesztője volt a polgári iskolának és ennek „köszönhette”, hogy hadikórháznak rendezték be. Jelentős ipari, kereskedelmi központ volt a község az elmúlt évszázadokban. Híres volt Paks malomipara. A legtöbb — 120 — hajómalom a múlt század közepén működött a Dunán, de volt belőlük még jó néhány a negyvenes években is. Az egész környék idejárt őrletni. A malmok lassacskán eltűntek, faanyagukat — már amit a szú nem evett meg és ami nem korhadt el — beépítették a házak tetőszerkezetébe. A hatalmas malomköveket pedig a falakba, mint ezt is, ami a község régi központjában vált láthatóvá, miután a falról leesett a vakolat. Egy időben Pakson működött az ország leghíresebb pergamenkészítője, Dusinszky mester. Kultuszminiszteri utasítás kötelezte az ország egyetemeit, főiskoláit, hogy a diplomához szükséges pergament itt szerezzék be. A paksiak sok kendert termeltek. A Duna menti kubikgöd- rökben áztatták, majd otthon tilolták és fonták a kendert. A helybeli takácsok és kötélgyártók dolgozták fel a fonalat kötéllé és vászonná. A múlt század elején 70 tagja is volt a takácscéhnek, egyiküknek Kohlmann Ferencnek a szövőszéke még ma is ott található a Kohl- mann-házban, a Kossuth Lajos utcában. A dédunoka, Németh Józsefné még ma is » Szövőszék a pincében. Malomkő a falban.
