Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

1976. december 12. ^PÚJSÁG 3 Véghegesztés a Teltomat dob tetején A nyugatnémet automata lángvágó milliméteres pon­tossággal követi a vastag acéllemezen a kívánt mé­reteket Szállításra várnak a kész dobok A lig néhány évvel ez­előtt nem kevés gondot okozott a KÖZGÉP tamási gyáregységének sor­sa a helyi illetékeseknek. Az intézkedések és nem utolsósorban a munkáskol­lektíva jó munkája révén a 76-os évet már magasabban jelezhetik a gyáregységnél az üzemi grafikonon. Mint arról hírt adtunk, a gyáregység november vé­gére teljesítette éves tervét, amelynek jelentős részét az NDK exportra gyártott Teltomat keverődobok — a betonkeverő telepek fontos berendezései — képezték. Mivel az üzem minőségben és határidőben kellőképpen eleget tett a kooperációban vállalt kötelezettségeinek, és megbízható partnernek bizonyult az NDK számára, 1980-ig középtávú szerző­dés biztosítja az állandó, folyamatos termelést. Az év végéig hátralévő időben mintegy 10 millió forint értéket termelnek — már a jövő év első negyed­évére szóló megrendelések kielégítésére. A műszaki és vezető gárda a jövő évi feladatok anyag- és terme­lés előreszervezésén dolgo­zik, hogy optimális szinten biztosítsák a munka folya­matosságát. A hajrá nélküli időszak jó lehetőséget te­remt az üzem karbantartó gárdájának a műszaki be­rendezések alapos felülvizs­gálatára, javítására. Fotó: Gottvald. A Yibro-meter gyártotta, modern diagnosztikai be­rendezés Mióta a nagy teljesítményű traktorok terjednek, egy kö­zepes szántóterüiletű mező- gazdásági üzem az eddigi 10 —15 traktor helyett 2—3 két­száz lóerő feletti teljesítmé­nyű erőgéppel él tudja végez­ni az alapvető talajművélési, vetéselőkés z ítési munkákat. Ez a tény egyben azt is jelen­ti, Ihogy a gépek üzemképes­ségének megőrzése, gyors ja­vítása döntően, befolyásol ja a munkák időben történő el­végzését, hiszen 'ha a három gépből1 egy nem üzemel, hosz- szabb időre „lerobban”, ’ak­kor komoly teljesítménycsök­kenéssel kell számolni. A KSZE már eddig is hasz­nált különféle hazai és kül­földi gyártmányú vizsgálóbe- rendézéseket és műszereket, melyekkel diagnosztikai mé­réseket végzett a partnergaz- daságok mintegy száz John- Deene erőgépén. A múlt héten a Szekszárdi Állami -Gazda­ság kajmádi kerületének gép­műhelyében a szakemberek­nek bemutattak új, a motor valamennyi üzemeléssel kap­csolatos adatait regisztráló 'berendezéseket. A diagnoszti­kai műszerek kifejlesztésével és gyártásával 1962 óta fog­lalkozó osztrák Vibro-meter cég is képviseltette magát szakembereivel, akik részle­tes tájékoztatással és gyakor­lati bemutatóval is szolgál­ták az általuk gyártott beren­dezések használatával, a ki­mutatott üzemelésre vonatko­zó adatok, diagrammok gyors és pontos értékelésével. A KSZE négy szerelőből ál­ló, diagnosztikai vizsgálatokat végző csoportja a traktorok bemérése mellett a Johnt Deere kombájnok motorjának vizsgálati technológiáját is ki­dolgozta, illetve alkalmazza, szolgáltatásként végzi a part­nergazdaságoknak. A moto­rok elektromos ‘berendezései­nek és hidraulika-rendsze­rének vizsgálataihoz szüksé­ges berendezések megvásár­lásához az anyagi fedezetet többnyire csak nagy .gazda­ságok és termelési rendsze­rek tudják előteremteni. Ez­zel a módszerré! mér előre megállapítják — a motor megbontása nélkül — a kez­dődő műszaki hibákat, az adagoló helyes, vaigy helyte­len beállítását, a fogyasztást, és pontosan meghatározhat­ják a cserélendő alkatrészt is. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, •hogy a nagy teljesítményű gépek az eddigiéknél sokkal rövidébb ideig álljanak mű­szaki hiba miatt. — st — Fotó: GK Kedden összeül a tsz-kongresszus . December 14-én, kedden az Országházban ül össze a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A két nap­ra tervezett •tanácskozáson egymillió termelőszövetkezeti tag 500 küldötte vitatja majd még a TOT beszámolóját a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődéséről. lés. Ellenkezőleg! (És most ha folytatjuk, megint a dia­lektikánál kötünk ki.) Hogy mi a különbség? A kommunistáktól többet vár a párt, a nép. Nagyobb áldo­zatvállalást, önzetlen mun­kát, példamutatást, fegyel­met. És ezt a párttag, ami­kor belépett, önként vállalta. Éppen ezért a kommunisták­nak mást mondunk, velük másképp beszélünk, többet követelünk tőlük. A kommunistáknak tehát mást mondunk. No, de ki mondja ezt a mást? Én az elnök helyében el­hárítanám ezt magamról, még ha kommunista is va­gyok. Mégcsak nem is kez­deményezném azt az aktíva­értekezletet, vagy taggyűlést — nevezhetjük annak is, ha csak párttagok vesznek részt rajta. A vezetőséget szívesen tájékoztatnám, hol, mi a helyzet, milyen terveink vannak, egyes részlegeknél milyen problémákkal küsz­ködünk. Munkálja ki a veze­tőség, hogy mit mond a párttagoknak, mire hívja fel a figyelmüket. Legyen az előadó a párttitkár, vagy a vezetőség termelési felelőse. A pártszervezet, az alapszer­vezet vezetősége a politikai „gazdája” a szövetkezetnek, a tagok azért választották meg X, Y és Z elvtársakat titkárnak, vezetőségi tagnak, hogy vezessenek, ellenőriz­zenek, irányítsanak, mert a párttagok között ők erre leg­alkalmasabbak. Tájékoztas­sák ők a tagságot és hatá­rozzák meg a kommunisták tennivalóit. Magam is ott lennék az aktívaülésen, vagy taggyűlésen, szívesen hozzá­szólok, és amit kérdeznek, arra válaszolok, de ne én szabjam meg, hogy a pártta­gok közt kinek mi a tenni­valója. És hogy mi legyen a többi értekezlettel? — Talán egyet- kettőt nem lenne nehéz nél­külözni. De ami megmarad, azt valahogy másként csi­nálni. De hadd hagyom abba. Az ilyesfajta kelevényeknek nem magam vagyok aZ egye. dűli és az első sebésze. Még­csak nem is a legjobb. gSWWgffE ebész lehet maga az elnök is, akinek az 8Bf*«vre esti egyetemen kedvenc tantárgya ggggggg a politikai gazda­ságtan volt. Gaz­dasági vezető lévén, termé­szetes, hogy a polgazd. „fe­küdt neki” a legjobban. A filozófiát és a tudományos szocializmust bizonyára — más gazdasági vezetőkhöz hasonlóan — muszáj-tan. tárgyaknak tekintette. Ám ahhoz, hogy a háborgáson túljusson, érdemes lenne a tanultakat felfrissíteni. Ta­lán megbocsát, hogy mindezt nem négyszemközt mondom el, megpróbálva választ ad­ni töprengéseire. Mert ha jól körülnézünk, barátom olyan cipőben jár, ami nemcsak az ő lábát szorítja. JANTNER JANOS A t*x-fcoftg;ré«*ti5ra kéixüîvè V, 'ï||Ônàll^sa^ tërvszerűségptätfsadali^ A MEZŐGAZDASÁGI ter- m el őszövetkezetek tömeges megalakulása óta másfél év­itized telt el. Az alapító '-tagok közül1 még sokan részt Vesz­nek a közös munkában és ők tudják legjobban, hogy vi­szonylag rövid idő alatt mi­lyen nagy mértékben megvál­tozott a szövetkezeteik élete, gazdálkodása. Megszilárdul­tak, megerősödtek a közös gazdaságok, nagy részük olyan korszerűen termelő szocialista nagyüzemmé fej­lődött, mély inemzetköziilég is számottevő eredménnyel büszkélkedhet. Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, imelÿekhéz államunk is rend­szeres^ számottevő segítséget nyújtott. Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek szé­les körű működési és gazdál­kodási önállósághoz jutottak. A közös gazdaságok révén si­került eredményesen bevon­ni a nem is olyan régen még egyénileg gazdálkodó pa­rasztságot a közösségi életbe. Évszázados álmok váltak valóra. Rugalmas gazdálko­dásukkal a itsz-ék újabb és újabb táji adottságokat, 'helyi lehetőségeikét aknáztak ki. És nemcsak másképp aratnak, másképp ,vtörik”, takarítják be a kukoricát, hanem az em­berek is másképp gondolkoz­nak és másképp tekintenek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetke­zetékben ma a végzett mun­ka, a ntegfélélő magatartás, a közösségi célok jó szolgála­ta ad. Maga az élet, a mező- gazdasági technika fejlődése, a korszerű termelési módsze­rek terjedése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését. A gyakorlat által igazolt szövetkezeti alapelveinkhez tartjuk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizonyítják, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek mint gazdálkodási egységek és tár­sadalmi szervezeték, alkal­masak a nagyüzemi, iparsze- rű termelés megvalósítására és a közösségi élet kibonta­koztatására. A ítsz-ek képesek a korszerű és hagyományos termelési eljárások és eszkö­zök együttes alkalmazására. Szoros termelési együttműkö­dést tudnak kialakítani a háztáji gazdaságokkal és se­gítik a falu többi kistermelőit is. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi té­telt, hogy a szövetkezeti tu­lajdon a szocialista tulajdon egyik formája. Kimondotta, hogy téladatunk a tsz-ék cél­tudatos fejlesztése, szocialista vonásaik erősítése. Követke­zetesen érvényesíteni kell a tsz-ekben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tu­lajdonosi szemléletet és a de- mokratizm üst. Gyarapítan i kell az oszthatatlan, közös szövetkezeti tulajdont, növel­ni kell g szövetkezeti földtu­lajdon arányát. Fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát és szín vonalát. Ki kell használni a társulásokban lévő lehető­ségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista életmódjá­nak, közösségi öntudatának kialakulásához, fejlesztéséhez. Joggal állapíthatja meg .te­hát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kong­resszusi beszámolőtervezete a következőket: „Pártunk be­vált lenini szövetkezeti poli­tikája az elért eredmények állapján nagy 'távlatokat nyit a mezőgazdasági szövetkeze­tek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építé­sében, a népgazdasági felada­tok megoldásában, a munkás- paraszt szövetség erősítésé­iben a továbbiakban is jelen­tős lesz.” A kongresszusi előkészüle­tekkel egy időben napirendre került a szövetkezeti jogsza­bályok módosítása, .tovább­fejlesztése is. Ezek kidolgo­zásénál figyelembe veszik a szövetkezeti közgyűléseken elhangzott javaslatokat, kí­vánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt .is, hogy a központi irá­nyítás bevált módszereit erő­síteni kell. Szükséges, hogy az állami szervek — a tsz-ek helyesen értelmezett önálló­ságának a korlátozása nélkül — hathatósabban juttassák érvényre az össztársadalmi érdekeket. Megfelelő árpoli­tikával, támogatási- és hitel­politikával tegyék eredmé­nyesebbé a termelés tervsze­rű befolyás’o'ását. Másfél évtized tapasztala­tai bizonyítják, hogy a ter­melőszövetkezetek jól éltek fokozódó önállóságukkal, el­igazodtak a gazdasági szabá­lyozók között és alkalmaz­kodtak i's hozzájuk. Az ön­kéntesen megkötött szerződé­sék termelési és értékesítési biztonságot teremtettek a tsz- ekben, ugyanakkor elősegí­tették a központi célkitűzések megvalósulását. Ez a rugalmas — a gazda­sági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredményeket hozott: a tér- mélőszövetkezetek soha nem tettek eléget óly mértékben, olyan tervszerűen a központi célkitűzéseknek mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy bizo­nyos ágazatokban sók még a megoldandó feladat. Kétség­telen azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlő­termelés feltételeinek a javí­tását célzó legutóbbi kor­mányhatározatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető, hogy növekszik à tsz-ek kezdeményező kész­sége, és még nagyobb erőfe­szítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló felada­tok teljesítéséért. Ilyen ,körü!- mények között nagyöbb hang­súlyt kap a termelőszövetke­zetek érdekvédelme, a Terme 1 őszövetkezetek Országos Ta­nácsának és az újjászervezett területi szövetségek működé­se is. A DECEMBERI kongresz- szus lehetővé teszi a sokféle tapasztalat, észrevétel, javas­lat összegezését és nagymér­tékben hozzájárulhat szövet­kezeti mozgalmunk további sikeres, egészséges fejlődésé­hez. (Vége) T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents