Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
1976. december 11. ^PÚJSÁG 3 Pártbizottsági kezdeményezés Eszmecsere a gyenge gazdálkodás okairól Hat termelőszövetkezet------- elnöke, főagronómus a és pá rí titkára ült az asztalok körüli, s velük együtt a paksi járási pártbizottság két gazdaságpolitikai munkatársa, meg a járási hivatal két szakvezetője. Arröl beszéltek, mi az oka, hogy ezekben a szövetkezetekben a járási átlag alatti, sőt egyeseknél nagyon rossz terméseredményt éritek él az utóbbi két évben búzából, napraforgóból és más növényekből. A tanácskozást megelőzte egy vizsgálatsorozat, amelyet a jélehlevő szakemberek végeztek kint a gazdaságokban. Például: megnézték, mikor mennyi műtrágyát használtak fel az egyes növények termesztéséhez, mikor történt meg az őszi gabonavetési, milyen volt a vegyszeres védelem slb. Igaz, kicsit váratlanul érte a vezetőket ez a szakmai vizsgálódás, jó lett volna még bizonyos körülményeket, szervezési, gazdálkodási módszereket és hiányosságokat is féltárni, de az elkészített értékelés így is sokat nyújtott, kitűnő vitaalapul szolgált. Természetesen jó néhány dolgon nem lehet vitatkozni a mulasztások, illetve hiányosságok közül. Azért nem lehet vitatkozni, mert ha nem változtatnának a dolgókon, nagyon határozottan törekedve a szakszerűbb munkára, a jolbb terméseredmények elérésére, akikor képtelenek lennének fejlődni ezek a közös gazdaságok. Gerjen a kivétel a hat tsz-.né'l — itt ugyanis a pénzügyi alapok jók —, nincs szó gyengeségről, csak egy-két növény termesztésében tapasztalható szakmai mulasztásról. A többi szövetkezet: a kaj- dacsi, a nagydorogi, a németkéri, a pusztahencsei és a sárszentlőrinci még messze van attól, hogy erősnek lehetne mondani, éppen ezért vált szükségessé a járási pártbizottság kezdeményezése, a vizsgálat és az ezt követő eszmecsere, a tennivalók meghatározása. Kimondottan szakmai megbeszélés volt, hiszen arról folyt a szó, menynyivel használtak fel kevesebb foszfort a búzatermesztésihez, hogy többen ragaszkodnak a hagyományos búzafajtákhoz, vagy hogy sehol nem kapott istállótrágyát a napraforgó, annak éllenére, hogy nagyon igényes növény és olyan gyenge talajokon, mint ezeknek a szövetkeze- tóknek a földjei, különösen indokolt lenne a fokozottabb talajerő- utá npótl ás. Ka j dacs esetében egész sor mulasztást, illetve hiányosságot lehetett felsorolni. Szakmai, ténybeli kérdések kerültek terítékre, mégis politikai tartalmat kapott a megbeszélés. Nem egyszerűen a pártbizottsági kezdeményezés és a pártbizottság gazdaságpolitikai csoportvezetőjének, Prancz Józsefnek a jelenléte tette politikai fontosságúvá ezt a paksi eseményt. Maga a tény politikai kérdés; hogy mennyit termelnek a gazdaságok, hogyan látják el feladatukat a vezetők, töre- kednek-e a legjobb módszerek megvalósítására, a fegyelmezett és szakszerű munká megkövetelésére, a népgazdasági igények, és a tsz-tagok igényeinek minél jo>bb kielégítésére. Nem lehet mindent a gyenge 'talajokra fogni. Vannak még ebben a járásban és a megye más részein homokterületek, vízöiftéses talajok is, lényegesen jobb eredményekkel. Amikor például azt mondja válaszában a kajdacsi szövetkezet elnöke: minden nehéz- gépet 8—10 napos késéssel kaptak meg, akkor erre olyan választ kap: miért nem rendelték meg korábban ezeket a gépeket. Más eset: Sár- szentlőrincen feltűnően nagy az előrehaladás a munkák szakszerű és időben történő elvégzésében, szinte egyik évről a másikra. Ennek oka a vezetés megerősödése, a szakmai irányítás javulása. A tanácskozás hangulata nem volt rossz. Igaz, nem kioktatás történt itt, hanem érvelés, a szükséges munkák elvégzésének, illetve a módszerek megváltoztatásának igényét hangoztatták a járási szakemberek. Mondták többen a tsz--------------- vezetők közül, h ogy egyetértenek az ilyen eszmecsere hasznosságával, igénylik a segítséget. Ami a legörvendetesebb: határozott javulásról tudott beszámolni néhány szakvezető az őszi munkákkal kapcsolatban. A jövő évet már nagyobb reményekké! és fegyelemmel várják. (gemenci) Az állattenyésztési felügyelőség az idén is vizsgálatokat végzett az elmúlt évhez hasonlóan, hogy felmérje a megye takarmányhélyzetét. Az abraktakarmányhoz szükséges szemes termény mennyiségével a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem volt különösdbb probléma — bár a kukorica termelése közepes szinten mozgott —, de a búza a vártnál jobban termett. A nagy szárazság ellenére kielégítő mennyiségű és kiváló minőségű szálas takarmányt — szénaféléket — takarítottak be a gazdaságok. A szükségesnél kevesebb mennyiség a jó béltartalommal kompenzálódik. Ez évben a lucerna megfogása is jól sikerült; van mag a jövő évi telepítésekhez. Különösen a fővetésű siló- kukoricáknál érződött az aszály, így a tervezett meny- nyiséget nem tudták lesilóz- ni. A hiány pótlására közel hétezer hektár zöldtakar- mány-tnásod vetés történt. Sok helyütt a kukoricaszár és a cukorgyári répaszelet keverésével készítettek silót, például Kocsolán és Belecskán. A cukorgyári melléktermékekből az idén az eddigi szokásos mennyiség háromszorosát használták fél a megye üzemei. A szárazság okozta mennyiségi kiesések pótlására az eddiginél nagyobb figyelmet fordítottak a különféle melléktermékek hasznosítására, féletetésére. Igen jó minőségű takarmányszalmák és búzaszalma került kazla- zásra, bálázásra. A felügyelőség megfigyelése szerint azokban az üzemekben, ahol fejlett az állat- tenyésztés, ott egyre inkább az ésszerű, porciónkénti etetés a jellemző. Üj, beltartalmi vizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratóriumokat hoztak létre. Egyre több gazdaság vizsgáltatja itt a megtermelt takarmány béltartalmát, és a tápérték figyelembevételével az állatok egyéni takarmányszükségletének megfelelően eteti a jószágokat. A tavalyihoz viszonyítva az idén jobb a takarmány helyzet, főkétit a minőségben. A megye megtermelte azt a mennyiséget, ami az új termésig ésszerűbb gazdálkodással beosztható, elegendő lesz. — st — Irreális igények Két új postahivatal Szakmunkásképzési terv AZ ÜZEMEK a szakmunkásképző intézetekhez nyújtják be, hogy hány végzett szakmunkást szeretnének alkalmazni. Ennek alapján határozzák meg az intézetek saját képzési tervüket. A Mü. M. az országos igényeket figyelembe véve dönti el, hogy megyénként hány tanulót iskolázhatnak be. A kettő összehangolását a megyei tanács munkaügyi osztálya végzi. A tervet Bakos Mária főelőadó készítette el, az információk tőle származnak. A megye üzemeinek ösz- szes szakmunkásigénye három év múlva — ennyi az átlagos képzési idő — 3135 fő, 83 szakmában. A minisztérium a megye számára 1200-as keretszámot adott meg. Már itt is elég nyilvánvaló az ellentmondás. Ami az üzemek létszámigényét végképp irreálissá teszi, az a tény, hogy a megyében az idei tanév végén csak 2800 gyerek fejezi be az általános iskolát. Ha valameny- nyien szakmunkástanulónak mennének, az sem lenne elég. A szakmunkásintézetek sem terveztek reálisan. Ebben a tanévben 1415 az elsős tanuló, jövőre a lényegesen kevesebb végzős nyolcadikosból 1641 gyereket szeretnének beiskolázni. Az igények beérkezése után a megyei tanács konzultációs értekezletet hívott össze. Az V. ötéves terv célkitűzéseiből nyilvánvalóan következtek az ott meghatározott irányelvek. A megyében folyó országos nagy- beruházás az atomerőmű, meghatározza, hogy az építő és építőipari szerelő szakmáknak kell elsőbbséget biztosítani és minden propagandalehetőséget megragadni, hogy a csőhálózat-szerelő, a hegesztő, a lakatos, a villanyszerelő és más fontos szakmákban legyen elég tanuló. Ezeken a területeken, a keretszámon felül is minden jelentkezőt — ha megfelel — fel kell venni. Ugyanezeket a szakmákat igényli a húskombinát építkezése is. A húsipari szakmában a képzés már megkezdődött. A megye iparának ötven százaléka könnyűipari, a szövő, a bőrdíszműves és szőrmeipari szakmákra is várják a jelentkezőket. A textilipar kivételével, alig élnek az üzemek az ösztöndíj adta lehetőségekkel. A megye eddig azon kevesek közé tartozott, amelyek túlteljesítették szakmunkásképzési tervüket, csak nem á legfontosabb szakmákban. Az idén csak ezeken a területeken lehet túllépni a keretszámot. A MOSTANI és még inkább a jövendő szakmunkáshiányon csak a jól tervezett felnőttszakmunkásképzés enyhíthet. A benyújtott terv szerint 25 konzervgyártó, 10 szerszámkészítő, 102 vegyesbolti eladó, 17 szakács és 27 vendéglátóipar; eladó képzését irányozták elő. Ez az alig kétszáz szakmunkás igen kevés ahhoz képest, hogy az igények és a reális lehetőségek között ezres nagyságrendű a különbség. Ihárosi SZÖVETKEZETI mozgalmunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a közös gazdaságok értek el kiváló gazdasági eredményeket. amelyekben megfelelően érvényesült a demokratizmus. Nagy előny származik ugyanis abból, ha fontos döntések előtt minél többen véleményt mondanak észrevételeket, javaslatokat tesznek. így formálódhatnak ki a legjobb megoldások. Nem is szólva arról, hogy a közösen hozott döntésekre a tagok másként tekintenek, a sajátjuknak érzik azokat. Tudatában vannak a lehetőségeknek, a nehézségeknek és saját felelősségüknek. Mindez megkönnyíti a határozatok végrehajtását, a kitűzött célok elérését. Más az eredmény, ha nem csupán egy-két vezető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásán, a költségek csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasztalatai, elképzelései öltenek testet egy-egy elhatározásban. Törvényeink pontosan szabályozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálkodási önállóságát. A termelő- szövetkezetek kollektív tulajdonosai,/gazdái maguk a tagok, ök jogosultak dönteni a közös gazdaság legfontosabb ügyeiben. Mivel pedig jövedelmük a közös gazdálkodás eredményétől függ, döntéseikkel jelentős mérvű kockázatot is magukra vállalnak. Teljes mértékben bevált az, hogy a tagok titkosan választják meg a szövetkezet vezetőségét, elnökét, az ellenőrző bizottságot és a döntőbizottságot. A tagság le is válthatja posztjára alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált vezetőit. Természetesen a szövetkezeti demokrácia szerves része a szocialista demokráciának. A XI. pártkongresz- szus szerint törekedni kell a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére is: „Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával változatosabbakká váljanak, gazdagodjanak.” A termelőszövetkezeti kongresszust megelőző szövetkezeti közgyűléseken, majd a megyei, illetve a területi szövetségi küldöttgyűléseken érdemben is sok szó esett erről a feladatról. Ismeretes, hogy az utóbbi két- három évben az egyesülések következtében lényegesen megnövekedett, 3300 hektár fölé emelkedett a tsz-ek átlagterülete és ennek következtében gyarapodott az egy tsz-ben lévő tagok száma is. Bonyolultabbá vált a gazdálkodás. Sok rendeletet, állásfoglalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar igazodni a szövetkezetek ügyeiben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, elnökei, főkönyvelői számára sem. Ennek ellenére sem mondhatunk le a tagok jogainak érvényesüléséről. A decemberi kongresszus bizonyára összegezi majd azokat a tapasztalatokat, megoldásokat, bevált új formákat, melyek révén a megnagyobbodott közös gazdaságokban is hatékonyan megvalósulhat a demokratikus vezetés. Szerencsére van mit ösz- szegezni. Sok megnagyobbodott tsz az utóbbi években már sikerrel próbálkozott bizonyos új megoldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mikro- fonos” közgyűléseken képtelen érdemi vitát folytatni. Viszont a közgyűlések előtt írásos tájékoztatókkal, brigádértekezletekkel, ágazati tanácskozásokkal, üzemegység-megbeszélésekkel el lehet érni azt, hogy a tagság mindenről értesüljön, szű- kebb körben mindent alaposan megvitasson. így felkészülve azután tájékozot- tan dönthessen a közgyűlésen. Több szövetkezetben rész- közgyűlések tartásával szereztek jó tapasztalatokat. Valószínű, hogy a nagy létszámú szövetkezetekben az eddiginél szélesebb hatáskörrel kell felruházni a küldöttgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövetkezetekben a választott vezetőség is, mely eddig is az önkormányzat egyik legfontosabb testületi szerve volt. Sokat segíthet az önelszámoló egységek kialakítása is abban, hogy a tagok minél jobban elvégezzék feladataikat, hiszen anyagilag közvetlenül is érdekeltté válnak gazdálkodás; egységük eredményességében. Kínálkozik a lehetőség, hogy a közvetlen demokrácia erősítése érdekében növeljük a brigádok, az ágazatok, az üzemegységek, tehát a kisebb ' dolgozói közösségek szerepét. Érdemes meghatározott körben véleményezési, illetve döntési jogot is biztosítani részükre. A DEMOKRATIZMUS erősödése a szövetkezetekben természetesen megköveteli a kötelességek lelkiismeretes teljesítését is. Ugyancsak szükséges a belső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hiszen az ellenőrző bizottság tevékenysége az ön- kormányzat fontos része. Társulnia kell ehhez az úgynevezett vezetői ellenőrzésnek és a legalább kétévenként sorra kerülő tanácsi törvényességi vizsgálatnak, valamint az oly fontos általános pénzügyi ellenőrzésnek is. A rendszeres, hatékony ellenőrzés elejét veheti a későbbi bajoknak és elősegítheti a szövetkezetek nyugodt egészséges 1 fejlődését. T. B. (Következik: önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek.) Az átadáshoz közeledik Szakályban a posta új épülete » . Fotó: kz Udvari talán legszebb, de mindenhogyan legújabb épülete az új posta Fotó: Bakó Jenő
