Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
A KÉPÚJSÁG 1976. december 11. CS1LÍD-0ITH0N Megszületéstől az óvodás korig VI. A KÖVETKEZŐKBEN a-csecsemő- és kisgyermek- korban (0—3 évig) előforduló gyakoribb szoktatási és nevelési problémákról szólunk. Sírás: A gyermek sírásával jelzi, ha valami probléma van. Erre fel kell. figyelni és segíteni kell rajta! Nem helyes, ha rá se nézünk, „hadd sírjon” — mondják ilyenkor, azzal az indoklással, hogy el ne „kényeztessék” a gyereket. Arra azonban ügyelni kell, hogy sírására ne szaladjunk rögtön. Ne szokja meg, hogy sírással mindent elérhet, főleg azt ne, hogy a felnőtt „szórakoztassa” (van, aki éjjel 1—2 órát játszik a gyerekkel, azért, hogy „ne sírjon”). Járástanulás, mozgás: A járástanulást ne erőltessük! A totyogós korszakban legyen eleéendő tere a járáshoz. A szobában tegyük el azokat a tárgyakat, amiket elér, leránthat, összetörhet. Ilyenkor nem kell figyelmeztetni mindenért. A lakás legyen értünk, a gyerekért, és ne mj a lakásért. A már biztosan járó, szaladó gyereknek hihetetlen mozgásigénye van. Ezt feltétlenül — főleg szabad levegőn — ki kell elégíteni! A kisgyermek gondolkodása — bármilyen furcsa — a gyakorlati tevékenységből (mozgás, cselekvés) alakul ki. A beszéd: Ha a 6—8 hónapos gyermek nem gagyog, nézessük meg orvossal, mert a hallásával lehet baj. A 2—4 éves gyermek selypessége, vagy a ritkábban megjelenő dadogása nem betegség. Többségében mindkettő magától elmúlik ha 1—2 évet várunk. A gyereket az átmeneti beszédhibája miatt ne figyelmeztessük, ne próbáljuk kijavítgatni. Ha 5 éves korig nem rendeződik a beszéd, akkor vigyük orvoshoz. Szoktatás: A gyerekbe a napi ritmus, napirend, a rend- és tisztaságszeretet, stb. a szokásrendszer kialakítása során épül be. Nagyon fontos a pontosság, a rendszeresség. Ha nyugtalanság, kiismerhetetlenség uralkodik a gyermek életében, ha a kiszámíthatatlan rendszertelenség miatt egyre kevésbé tud beállítódni arra, hogy a következő pillanatban mi lesz, annál nyugtalanabbá válik, testileg és szellemileg rosszabbul fejlődik. A kiegyensúlyozatlan állapotban lévő kisgyerek fokozottan ingerlékeny, nyűgös, vagy tompán egykedvű. ALVÄS: A gyermeknek az életkorának megfelelő alvásra szüksége van! Sokszor nem látszik álmosnak, de a megszokott időben feltétlenül tegyük le. Mire ügyeljünk lefektetés előtt? 1. Ne legyen túl fáradt, sok gyerek ilyenkor „túlpörög” és nehezen tud elaludni. Ha a szokásos lefekteté- si időszak előtt fáradt, akkor tegyük le korábban. 2. Ne legyen büntetés, verés elalvás előtt. Ez az időszak legyen meghitt. Esti lefektetés előtt énekeljünk, meséljünk a gyereknek. A két és fél — három éves gyerek nagyon szereti, ha arról szól a „mese”, hogy mi történt vele aznap, vagy ugyanazt a mesét szívesen hallgatja egymás utáni estéken is. 3. Alvás alatt ne fázzon, ne legyen melege, erős ingerektől (zaj, fény) óvjuk. Táplálkozás: Az egészséges csecsemő mindent mohón eszik. A rossz étvágyú gyerek nem úgy születik, hanem mi rontjuk el valahol. Általában bízzuk rá, hogy mit kíván. Sokszor az így kárba veszett munkát sajnáljuk („Neki főztem, mégsem eszi”). A következőket ajánljuk: 1. Ha nem ízlik a gyereknek, ne erőltessük, ne tömjük meg. Enni nem kell, hanem szabad. 2. Fáradtan, izgatottan lehetőleg ne ültessük asztalhoz. 3. Amikor még nem elég ügyes az önálló étkezésben és elfárad, segítsünk neki. 4. Evés előtt túl sokat ne várakoztassuk, az étel ne legyen forró. SZOBA- és ágy tisztaság: A korai szoba- és ágytisztaság nem a jólneveltség bizonyítéka. A gyereknek igen nehéz megtanulni a vizelet- és székletürítés szabályozását. A nappali tisztaság másfél-két éves korra alakul ki. A szoktatást akkor kezdjük, amikor már biztosan ül (kb. 10 hónap körül). Naponta maximum ötször, de csak 4 —5 percre ültessük bilire. Próbáljuk elkapni a pillanatot, amikor szükségletét valahogy jelzi (toporog, elvörösödik, stb.). Az ágytisztaság 3 éves kor körül alakul ki. Előfordul, hogy a már szoba- és ágytiszta gyerek szórványosan visszaesik óvodás korban (elmélyülten játszik, fél, stb.) de ne tulajdonítsunk ennek jelentőséget, főleg ne szégyenítsük meg. Ha azonban sűrűn előfordul, ennek gyakran lelki oka van (testvérféltékenység, családi problémák, válás. túlvédő vagy elhanyagoló nevelés, stb.). Dr. Héra Jó tudni... Hasznos háztartási tanácsok • • Örmény hímzések Megyénkben régi szép szokás a hímzés. Nem csupán a Sárközben, hanem másutt is mindennapos elfoglaltsága az idősebb asszonyoknak télidőben és esténként a varrogatás. A hagyományos, szép minták követése mellett minden varrogató megpróbálkozik időnként más vidékről. vagy más országokból származó érdekes, szép minták utánzásával is. Nekik adunk most két ötletet, melyet tetszés szerinti színösszeállításban lehet kivitelezni. ... Magasabb lesz az ételek tápértéke, ha cukor helyett mézet használunk (teába, kávéba, kakaóiba, főtt ételbe, tejberizsbe stb.) Ecet. helyett használjunk citromot savanyításra. A főzelékeket nemcsak rántással sűríthetjük, hanem tojás sárgájával is. ... A diót, melyet sütemények 'készítésére használunk, először a sütőben kissé melegítsük tneg, ettől kellemes, aromás ízt kap. ... A fűszereket, a vaníliát, citrom- és narancshéjat mindig legutoljára tegyük az ételbe, így jobban érezhető lesz az íze, illata. ... A fűszerek többsége fényérzékeny, ne tároljuk napos helyen. Gyorsabban elveszítik kellemes aromájukat. ... A zöldség főzés közben nem sötétedik meg, ha néhány csepp, citromot esöpög- tetünk rá. __A gyümölcssaláta szép sz ínt kap és nem bámul meg, ha citromlevet keverünk •hozzá. ... Előfordul, hogy ellágyul a mák- és diótöltelékünk. Ezen úgy segíthetünk, ha nagyon finomra részéit kekszmasszát keverünk a töltelékhez. ... A levesben a galuska akkor lesz finom könnyű, ha egy tojáshoz egy deka vajat, pici petrezselymet és annyi lisztet keverünk, amennyit a tojás víz nélkül felvesz. ... A húsleves aranysárga desz, ha kevés sárgarépát finom reszelőn megreszélünk, pici zsírban megpároljuk, átszűrjük és a levét főzés közben a levesbe öntjük. ... A mélyhűtött hasábburgonyát fagyosan tegyük a forró zsírlba vagy olajba. így kevés zsiradékot szív magába. Levesszűrőbe szedve csepegtessük le a "zsírt róla. ... Zsír nélkül is készíthetünk pecsenyét, alufóliában. A megmosott, megsózott, fűszerezett hússzeleteket jól becsomagoljuk, hogy mindenütt zárt legyen, de azért a hús és az alufólia között a sütés közben fejlődött gőznek helye maradjon. Ha a hús megsült (ugyanannyi idő szükséges hozzá, mintha tepsiben sütnénk), kicsit kinyitjuk az alufólia-lemezt, és ha még nem ólég piros a pecsenye, rövid időre visszatesszük. ... A (héjában főtt burgonya sokkal több tápanyagot, vitamint őriz meg, mint a meghámozott burgonya. Erről különösen télen, vitaminszegény időszakban ne feledkezzünk meg. ... A gombaétel még hűtő- szekrényben sem tárolható. ... A jól záródó edényben hamarább megpuhul az étel, mert nagyobb 'benne a gőz nybmása. ... A süteményeket tojás helyett cukrozott tejjel is bekenhetjük, attól is szép fényt •kapnak. ... A zöldségfélét mindig forrásban lévő vízbe tegyük, mert így több vitamint menthetünk meg. ... (Párolásnál a húst mindig fanró zsiradékra tegyük, ez a fehérjét összehúzza, így védőréteg keletkezik, amely megakadályozza, hogy a húsból az értékes tápanyagok kilúgoz ódjanak. ... A kávé könnyen átveszi a szagokat, ezért mindig száraz helyen kell tartanunk, jól zárható bádogdobozban, porcelán- vagy üvegedényben. A tárolóedénybe szórt őrölt kávét ajánlatos jól lenyomkod- ni és légmentesen lecsukni, hogy az illata el ne párologjon. Változó üvegdivat Változik-e az üvegdivat, mit vásárolnak itthon és külföldön? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Drescher Károlyt, az Ajkai Üveggyár főmérnökét, aki a több mint 20 országba induló csiszolt kelyhek, tálak minőségéért, külleméért felelős. — Igen, az üvegdivat is változik — mondja a főmérnök. — Itthon igényesebbek lettek a vásárlók. Senki sem veszi már a régi, lófejjel vagy Lánchíd-mintával díkézi csiszolást igényli. Elterjedtek a forgócsillagos minták, de a legmodernebb ritka és mély csiszolású poharak nálunk még nem keresettek. — Mit keresnek a külföldi vásárlók? — Ez teljesen eltérő országonként. Az utóbbi időben a külföldi megrendelők olykor meghökkentő elképzeléseinek kellett eleget tenni. Ezeknek az újdonságoknak közös jellemzője, hogy forjele a hosszú, vékony, a pohárrésszel egybefújt, valamint a többszörösen dom,- borított, fúvással formázott szár. Természetesen meg lehet határozni az egyes országok ízlését is, amely főleg az illető ország étkezési hagyományaival magyarázható. Az angol és az amerikai vásárlók például a hagyományos ólomkristály mintázatú és formájú kely- hekből meghökkentően nagy méretűeket, 20—25 cm átmérőjűeket is rendelnek. A franciák a csillogó, csiszolás nélküli, de elegáns formájú ólomkristály kelyheket kérik, úgy mondják,- ebben érvényesül leginkább a vörös bor szép színe, ök rendelik a nagy átmérőjű bóléskészlete- ket is. Az NSZK-beli vásárlók kedvelik leginkább a romantikus stílust, az ő ízlésükre csiszoljuk a kelyhekre a matt-rózsát. Az olaszok a tömör, vastag szárú kelyheket keresik, s Ausztriában, Nyugat-Németországban újabb és újabb vonalú söröskorsókat várnak tőlünk. — Mit kaphatnak mindebből a hazai vásárlók? Poharak. szített hamutálakat. Helyettük — még ha olcsó káli üvegből is — ízlésesen csiszolt, modern formájút keresnek. De nemcsak a formák változnak, hanem a felhasználási terület is. A tálalószekrényekből az üvegkészítmények felkerültek a fűszeres polcokra is. Egyre többen keresik a különböző formájú üveg fűszertartókat, amelyeket parafadugó vagy fafedél zár le. Ugyancsak népszerűek a zárható, mézespoharaink és a kecses vonalú ecetes- vagy olajoskancsóink is. A félgömb alakú kelyhek helyet kaptak az uzsonnás- asztalokon is, gyakran ezők- ben tálalják a sós süteményt vagy a ropit. Nagyobb méretű kelyheinket keresték már fésülködőasztalra, bizsutartónak is. Mindemellett itthon is egyre keresettebbek az ólom- kristálykelyhek. Legnépszerűbb még ma is a már több, mint százéves szudéta minta, amely a legaprólékosabb májukat nem lehet sem automatákkal, sem pedig préssel utánozni, még a kevésbé szakavatott szem is észreveszi, hogy kézi munka eredménye. A kelyheknél ennek a legszembetűnőbb — Gyakorlatilag mindenből szállítunk a hazai piacra. Ajkai bemutatóüzletünkben valamennyi különlegességből kapható néhány darab. Innen válogathatnak a kereskedők, és megrendelésre bármelyiket elkészítjük a hazai fogyasztóknak is. BARTA ÉVA Kristályvázák. a hóhért akasztják — Szóval össze-vissza — Amikor A vérfagyasztó cím mögött olyan esemény rejtőzik, amely kezdetben ártatlannak indult. Az úgy volt, hogy interjú- alany lettem. Az interjú tétje igen komoly volt: egy iskolai érdemjegy. Az interjúvoló is komoly férfi volt, már tízéves is elmúlt. Jött, igen határozottan, csak előre, egyenest. Mellőzte a formaságokat, azonnal munkához látott. Hozott blokkot, benne voltak a kérdések, egész halom. A riporter készült. A hízelgő eseményben csak az zavart, hogy mintegy véletlenül kerültem a horgára, neki teljesen mindegy volt, kivel beszél, csak újságíró legyen. De aztán lefegyverzett az érdeklődésével, amely szilárd volt, mint egy jéghegy. — Tessék nekem elmondani — néz bele a füzetébe szigorúan —, hogyan készül egy cikk. Elejétől végig. Nekiveselkedem. Gondosan jegyez. — Hány perc alatt készül el egy cikk? — rám fogja a ceruzáját, mint egy pisztolyt. — Hogy-hogy hány perc alatt? örák alatt, édes öregem, napok alatt, mit tudom én... állapítja meg rosszallóan. — Na, hagyjuk. Akkor azt kérdezném meg: hányat tetszik írni egy évben? — Egy évben? Egy évben rengeteget... Egyáltalán : rengeteget! Mindig többet, mint... — Szóval nem tetszik tudni — szögezi le. Akkor azt kérdezném: (milyen dolog cikket írni, könnyű vagy nehéz? Végre Valamire tudom a választ! Nehéz... — Akkor meg minek tetszik csinálni? — mered rám a ceruzapisztoly. Hű, a mindenségit... Még, hogy minek ... Kicsikét vár. — Kérdezzek könnyebbet? — mondja aztán elnézően. — Jó, akkor azt kérdezem, hogy miről tetszik szeretni legjobban írni... — Nem értem a kérdést — mondom megtörtén. — Hát úgy értem... — ez már improvizálás, (kutatóan járatja a szemét a falakon, majd diadalmasan kiböki: — Például állatokról vagy emberekről ? — Ez jó kérdés — adom be a derekam. — De nemigen tudok rá felelni. Tudod, én borzasztóan szeretnék állatokról írni, de nem megy, mert az emberek annyi dolgot adnak, hogy az állatokra már nem maiad idő... — Kár — mondja a riporter őszintén és vakaródzik egy keveset a ceruzájával. Aztán a jegyzeteibe merül — következő kérdésem : kell-e tudni a riporternek fogalmazni? — Nem gondolod, hogy ez kicsit furcsa kérdés? — Nem — mondja határozottan. — Szerintem logikus. Nézi, hogy kotorászok a cigarettám után. Nézi, hogy keresem a gyufát. — Azt szeretném még kérdezni — folytatja aztán türelmesen —, hogy milyen érzés Cikket írni? — Figyelj ide — mondom kétségbeesetten —, ha folyton rám fogod azt a pisztolyt... A ceruza fölemelkedik, aztán leszáll az asztalra. — Nem is gondoltam ... — motyogja az ifjú. — Azt hittem, ez csak egy ceruza... Hát ez az. Az ember azt hiszi, csak egy ceruza... HALLAMA ERZSÉBET