Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam. 293. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. december 11., szombat Mai számunkból ESZMECSERE A GYENGE GAZDÁLKODÁS OKAIRÓL (3. old.) A TSZ-KONGRESZ- SZUSRA KÉSZÜLVE í ^ (3. old.) vá KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT (4. old.) Szállítási hajrá A z erők osszpontosilasa, a kampány- es a hajra- munka nagyon gyakran teljes mértékben he­lyénvaló: például egy váratlanul érkező előnyös megrendelés, valamilyen természeti csapás, a rossz idő­járás vagy valamilyen tőlünk függetlenül megkésett szállítmány miatt. Ilyen esetekben indokolt a túlóra, a nagyobb figyelőm, még az országos összefogás is, hogy egy-egy gyár, ágazat elakadt szekere kiszabadulhasson. De vajon ilyen objektíve adódó „természeti csapással”, fennakadással állunk-e szemben minden ősszel és tél elején a szállítási teendőik torlódásakor? A híradások: „rendben ment a hét végi rakodás itt, és ott”; a felhí­vások, a különböző, rövidebb-hosszabb időre szóló rend­kívüli intézkedések a szállítási kapacitás összpontosítá­sára ugyanis látszólag ilyesmire utalnak. Valóban — tálán épp a közérdeklődés hatására — a vállalatok októbertől decemberig ténylegesen nagyobb figyelemmel vigyázzák, hogy miattuk el ne akadjanak a vasúti kocsik, rakodnak a hétvégeken is, segítenek a szomszédos vállalatnak, és így tovább. Persze, helyes, hogy mindez így van, hogy amikor a legtöbb a szállí­tási feladat, akkor összefogással, koncentrációval, fe­gyelmezett munkával 'sokfelé igyekszenek úrrá lenni a nehézségeken. Ez többnyire meg is hozza az eredménye­ket. Valljuk meg azonban, hogy az év végi szállítási teljesítmények tulajdonképpen nemcsak azért hatnak rendkívülinek, mert több az. áru, vagy mert rosszabbak az útviszonyok, hanem azért is, mert egész éven át a nem a most tapasztalható összefogás, fegyelem és szer­vezettségre törekvés jellemzi a szállítási munkát. A szállításszervezés hiányosságai pedig egész évben akoz­nak veszteségeket, de mivel a helyzet nem ennyire ki­élezett, kevésbé válnak nyilvánvalóvá. Egyébként az esetek többségében olyan szervezési intézkedések króni­kus hiányáról van szó, amelyek a napi vállalati mun­kában megáldhatok, nem kívánnak például kormányza­ti intézkedéseket. A legtöbb veszteség egész éven át az úgynevezett „üresjáratokból” adódik. Egy KiNEB-vizsgálat adatai szerint például tavaly és tavaly előtt a járművek — vasúton, közúton együttesen — lefutott kilométereik 35—40 százalékát rakomány nélkül tették meg. E vesz­teség legfőbb oka pedig, hogy a vállalatoknak csupán az egyhármada rakodik délután is, a harmadik műszak­ban pedig csak az egytizede. Az üresjáratok tehát több­nyire nem azért keletkeznek, ment hiányzik az áru a „visszfuvarokhoz”, hanem mert szünetel az ügyintézés: nincs raktáros, aki kiadja vagy bevegye az árut, előadó, aki intézze a fuvarleveleket és így tovább. Ezért eleve nem, is igyekszik senki délutánra vagy estére rakodókat toborozni, a méltányos második, harmadik műszakra já­ró pótlék fejében sem. A szállítási munka megszervezésében gyakoriak a ^rövidzárlatok”, mert a vállalatoknál ennek irányítása többnyire legalább három osztály hatáskörébe tartozik. Például kaputól kapuig a szállítási osztályra, az udva­ron az anyaggazdálkodásra vagy a raktárra, a pénz­ügyek a pénzügyi osztályokra, a szállítóeszközök beszer­zése, karbantartása ismét két másik osztályra. Épp elég ennyi „gazda” között összehangolni az ügymenetet, a szállítási munka belső tartalékainak feltárására és a kiaknázásukhoz szükséges szervezésre már kevés figye­lem marad. A szállítási igények jelentkezése pedig soha sem le­het olyan egyenletes, hogy beleférjen például egy álta- , Iában már megszokott irddai „félfogadási” időbe. A „szállítmányfogadási időnek” egész éven át kétműsza- kosnak kellene lennie az árut feladó és fogadó vállala­tok körében, hogy mind saját, mind az úgynevezett köz­hasznú szállítási vállálbtofc (MÁV, VOLÁN) eszközeit mindenütt jobban kihasználhassák. Az előrelépés nem tűnik megoldhatatlannak. Min­denütt egy-két kisebb-nagyobb vállalati belső intézke­dés kellene csak hozzá : például délutánra ügyeleteseket állítani az érintett irodákba, raktárakba; vagy mibe ke­rülne kialakítani egy teljesen hétköznapi értesítési rend­szert, s üzenni — telefonom, telexen, táviratban a másik vállalatnak: körübelül ekkor és ekkor áruja érkezik. Hihetetlenül egyszerű módszer, s mégis, csak ennyivel rengeteg időt, fáradságot, kihasználatlan eszközt taka­ríthatna meg magának valamennyi, a szállításban érde­kelt fél. S .ki az, aki ima nem érdekelt, amikor 'lassan már háromnegyed milliard tonna árut kell megmozgat­ni a termelés és az ellátás zavartalanságáért? E gy egész éven át a rugalmas ügyintézéshez, az operatív intézkedéshez szokott, begyakorlott szervezet számára pedig végül is nem jelenthet­ne rendkívüli megterhelést az utolsó hónapok valame­lyest feszítettebb munkája. Versenyben maradni csak szüntelen edzéssel; lehet. GERENCSÉR FERENC Losonczi Pál Madrasba érkezett látogatás a bangalore-i gépgyárban Köves Tibor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti : Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete pénteken délelőtt megtekin­tette India állami tulajdon­ban lévő legnagyobb ipari vállalata, a Hindustan Machine Tools Ltd (HMT) bangalore-i gyártelepeit. A főként nehézipari szerszám­gépeket, kiegészítő ágazat­ként traktorokat, nyomda­gépeket és karórákat is gyártó vállalat az ország négy különböző szövetségi államában lévő hat gyárte­lepen összesen 17 000 dolgo­zót, köztük 400 mérnököt foglalkoztat. Idén kezdték meg az izzólámpagyártást az Egyesült Izzóval kooperálva, magyar szakemberek részvé­telével létesített és műkö­désbe állított hyderabadi üzemükben. A bangalore-i szerszám- gépgyárban a HMT vezér- igazgatója, dr. S. M. Patil üdvözölte a magyar állam­főt. majd ismertette • az üzem tevékenységét és be­mutatta a vendégeknek az üzemet. A HMT két évtizedes fej­lődéséről szóló ismertető jo­gos büszkeséggel megálla­pítja — olyan fejlett gép­iparral rendelkező országok­ba is exportálnak gépeket, mint például az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ka­nada, az NSZK, az NDK, Nagy-Britannia, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Magyar- ország, Franciaország, stb. Az üzemegységeket végig­járó, a munkásokkal, üzem­vezetőkkel gyakran szót vál­tó magyar államfőt min­denütt meleg szeretettel, a baráti érzelmek ezernyi je­lével üdvözölték a munká­sok. Losonczi Pál az indiai sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában emlékezte­tett arra, hogy Uj-Delhiben folytatott hivatalos tárgyalá­sokon elvi egyetértésre ju­tottak az indiai kormány ve­zetőivel a két ország ipari kooperációjának kölcsönö­sen előnyös kibővítéséről. — Itt, Bangalore-ban — mondotta — olyan partne­rekre találtunk, akikkel már kialakult az együttműködés és az itt látott nagyon kor­szerű berendezések és gyár­tási folyamatok arról győz­tek meg bennünket, hogy megvan minden alap együtt­működésünk további szélesí­tésére. Tiszta, baráti őszin­teséggel örülünk az indiai munkások és mérnökök nagyszerű eredményeinek és sok sikert kívánunk további munkájukhoz — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke, majd megköszönte azt a meleg, baráti fogadtatást, amelyben Bangalore lakosai és a szerszámgépgyár dol­gozói részesítették. Hozzá­fűzte, hogy az ebben meg­nyilvánult baráti érzelme­ket a magyar nép iránti ro- konszenv legőszintébb meg­nyilatkozásaiként fogja oda­haza tolmácsolni. Ezután a gyártelep klub­jában rögtönzött ünnepség keretében dr. S. M. Patil megköszönte a magyar ál­lamfő kitüntető látogatását és emlékeztető ajándékként egy saját gyártmányú kar­órát nyújtott át Losonczi Pálnak, aki rövid beszédé­ben hangoztatta: fokozni kell az együttműködést. Losonczi Pál és kísérete éljenző, tapsoló és integető­munkások sorfala között vett búcsút a HMT dolgozóitól, majd rövid pihenő után Urna Shankar Dikshit, Kar­nataka állam kormányzója és felesége a kormányzói pa­lotában díszebédet adott Lo­sonczi Pál és felesége tiszte­letére. Helyi idő szerint 16.30 óra­kor (magyar idő szerint 12.00 órakor) Losonczi Pál és kísérete az indiai légierő különgépén országjáró kőr­útjának következő állomásá­ra, Madrasba érkezett. Pártaktívaiilés Szekszárdim Pénteken délelőtt a me­gyei pártbizottság nagyter­mében dr. Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titká­rának elnökletével aktíva­ülés volt. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője a párttagság marxista—le­ninista felkészültségéről, a párt propagandamunkájá­nak tapasztalatairól és to­vábbi feladatairól tartott tá­jékoztatást, a Központi Bi­zottság 1976. október 26-i ülése alapján. Pártküldöttség utazott Vietnamba Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Köizponti Bizottság tit­kára vezetésével pénteken el­utazott Hanoiba ‘a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, hogy részt vegyen a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusán. A küldött­ség tagjai: dr. Horváth Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese, Karsai La­jos, hazánk hanoi nagyköve­te, aki a vietnami fővárosban csatlakozik a delegációhoz. A pártküldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Nemes De­zső, a Politikai Bizottság tag­ja búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlöv, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és Dang Tran Ngoan, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Lázár György levele a Telefongyár dolgozóihoz Pénteken nagygyűléssel ünnepelte alapításának századik évfordulóját a Telefongyár. vA centenáriumi ünnepségen az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét a gyár kollektívájának Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes tol­mácsolta. Ezt 'követően felolvasta Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének köszöntő levelét. Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tisz­telettel .köszöntőm a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő szocialista nagyvállalatunk, a Telefongyár dolgozó kollektívá­ját. A Telefongyár, mint a magyar híradástechnikai ipar jeles úttörője a felszabadulást követően azzal szerzett magának ha­zai és nemzetközi hírnevet, hogy lépést tartott a műszaki ha­ladással, s azért örvend megbecsülésnek ma is, mert a kcx követelményeit kielégítő postai és vasúti hírközlő berendezé­seket gyárt. A jubileum alkalmából őszinte elismerésemet és elvtársi jókívánságaimat küldöm a gyár gazdasági és műszaki vezetői­nek, munkásgárdájának, szocialista brigádjainak, politikai és társadalmi aktivistáinak, mindazoknak a dolgozóknak, akik tudással és szorgalommal1 járultak hozzá szép sikereik eléré­séhez. Kérem Önöket, hogy hagyományaikat megőrizve, a jövő­ben is új eredményekkel öregbítsék gyáruk jó hírnevét, legye­nek példámutatóak pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, és alkotó módon járuljanak hozzá népgazda­sági terveink megvalósításához, a fejlett szocialista .társada­lom építéséhez. A Minisztertanács nevében mindannyiüknak további sok sikert és boldogságot kívánok. Kulturális küldöttségünk hazaérkezett Mélyszántás Pénteken különrepülőgépen elutazott Moszkvából az a magyar küldöttség, amely Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével a ma­gyar—szovjet 'kormányközi kulturális együttműködési bi­zottság ülése alkalmából tar­tózkodott a szovjet főváros­ban! A delegációt a repülőté­ren P. N. Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, kulturális mi­niszter és más szovjet hiva­talos személyiségek búcsúz­tatták. Jelen vblt az elutazás­nál Marjai József, a Magyar Népköz-társaság moszkvai nagykövete is. A delegáció pénteken haza­érkezett Moszkvából. Miután a kukoricatermést betakarították, hét traktor forgatja a talajt a mözsi Új Élet Tsz vöröskereszt-dűlőben fekvő tábláján.

Next

/
Thumbnails
Contents