Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
a Képújság 1976. december 10. A 170 éves gyönki gimnáziumiban, mely Tolnai Lajos nevét viseli, a névadó tiszteletére általános műveltségi versenyt rendeznek a tanuló fiatalság között. A verseny rendezője a gimnázium pedagógiai szakköre, az öt első helyezettnek 100—500 forint értékű tárgyjutalmakat tűztek ki. A viszonylag kis tanulószámé gimnázium A) tagozatának beiskolázási körzete az egész megye, lévén az A) jelzésű osztályok német nyelvre szakosítottak. Alsó- pélről, Varsádról, Tolnané- mediből, Simontornyáról, Diósberényből, Kistormásról, Kölesdről, Szakadatról, Regölyből, Szekszárdról, Ozorá- ról, Kisszékeiyből, Sárszent- lőrincről, Nagydorogról, Páliéról, Keszőhidegikútról, Ma- doesáról, Györkönytoől, Ireg- szemcséről, Szedresről, Fadd- ról, Nagyszokolyból és Nagyszékelyből vannak a gyönkie- ken kívül a gimnáziumnak tanulói. Elhelyezésük rendkívül szerencsés, a 254 gimnazistára 140 kollégiumi férő- hély jut. Képünk az 1860-ban emelt törzsépület kapujából készült, arról a helyről, ahonnan — ha visszanézett —, Tolnai Lajos is pontosan úgy láthatta . lakóházát, ahogyan a mai látogató. Népi iparművészet Az elmúlt két hét alatt több mint ezer látogatója volt Tamásiban, a járási művelődési központ kiállítótermében megrendezett népi iparművészeti kiállításnak. A tamási származású Vincze József népi fazekas először állított ki szülőhelyén. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást egy héttel meghosszabbították. Fotó: Komáromi Képzőművészeti kiállítás Dombóváron Dombóvár felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére képzőművészeti pályázatot hirdettek. A legjobb művöket a vasutas művelődési házban, kiál látáson mutatják be. Az első díjat Bosznai József Nyár ’76 című szénrajz-sorozata kapta. Képünk: fiatalok a kiállításon. Ajándékok a őskor-kutatásunk szempontjából is figyelemre méltó, szép tárgyakkal gazdagította a szekszárdi múzeumot Vizli Jánosné újdombóvári háziasszony ajándéka. Orsó- gombok, golyó alakú agyagmécses, valamint az adott kor viszonyaihoz képest fejlett földművelő tevékenységre utaló agancskapák találhatók abban a leletcsoportban, melyet szántás után a Kapóshoz közeli fehérhídi dűlőben gyűjtött össze. Érdeklődését méltán keltették fel a különös alakú tárgyak. A múzeum helyszínre érkező munkatársai örömmel állapíthatták meg, hogy egymástól nem túl nagy távolságra a közel négyezer évvel ezelőtt itt élt, ún. zóki kultúra temető- és településhelye található. (Zók Baranya megyei község, amelyről mint első magyarországi lelőhelyről nevezték el ezt a kultúrát.) Az eredetileg az Alpok vidékén, tóparti cölöpépftmé- nyeken élő nép a Kárpát-medence területére már délről, a későbbi szlavóniai terület felől érkezett. Itteni megtelepedésük a rézkor végére tehető. Bmlékanyagukból szépségükkel kitűnnek a sötét, legtöbbször fekete alapszínű agyagedények, melyek geometrikus mintázatát rnész- porral töltötték ki, ezzel is plasztikusabbá téve a díszítést. Ugyancsak ajándékként került a múzeumba az az ezüstmúzeumnak pénz, melyet Lubiczki János talált Bátán, az ún. Pádi-ve- rem területén. Érdekessége, hogy a csehországi Krumlov- ban (Krumau) igen rövid ideig, csupán három nemzedéken át uralkodó Eggenberg hercegi család utolsó sarja verette, 1677-ben. A dinasztia alapítója, a stájer származású Hans Ulrik Eggenberg, cseh protestáns nemesek elkobzott birtokaiból alapozta meg vagyonát és így jutott a krumlovi hercegi címhez is, 1622-ben. Pénzeik Magyarországon meglehetős ritkán fordulnak elő. A Báláról most előkerült érmén jól látható, hogy másodlagos felhasználásként átfúrva, nyakba akasztva viselték. Ez a mostani pénzlelet komoly segítséget jelenthet a tavaly ugyancsak Bátán előkerült XVII —XVIII. századi viseleti anyag feldolgozásánál. Gaál Attila SZOVJET LAPOKBÓL . / szputnyík A Szputnyik évzáró száma L. I. Brezsnyevet köszönti, aki az idén ünnepelte 70. születésnapját. A lap decemberi száma a leszerelés mellett emel szót. Abból az összegből, amelyet a század első felében hadi kiadásokra fordítottak, ötven éven át biztosítható lenne a Föld lakosságának teljes kenyérellátása. A szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokkal külön cikk foglalkozik és megállapítja, hogy elsősorban az Egyesült Államok látja kárát a ki nem aknázott lehetőségeknek: az utóbbi két esztendőben 1,6 milliárd dollár értékű szovjet megrendeléstől esett el. „Az élet és a halál mesgyé- jén” című cikkből megtudjuk, melyik az a végső határpont, amelynek elérésekor a beteg még visszahozható a klinikai halál állapotából az életbe. „Síút az óceánon”. Riport számol be arról az északi szakköri expedícióról, amelyet a Komszomolszkaja Pravda szervezett. Julia Drunyina az írók—olvasók viszonyáról, a költészetigényről, az alkotás szabadságának és a társadalom szolgálatának kapcsolatáról nyilatkozik. Az influenza ellen javasolt gyógymódot a „Nyírfavesz- szőművelet” című írás. Közeledik a Szilveszter. Ebből az alkalomból koktélrecepteket közöl a Szputnyik 1976-os évi utolsó száma. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom próza- rovata Jurij Nagibin és Borisz Laszkin elbeszéléseit, valamint Jurij Szbitnyev Pásztortűz fehér éjszakában című kisregényét közli. A folyóirat decemberi számában Jurij Levitanszkij költészetével ismerkedhetünk meg. „Olyanok a versei, mint a gyökérszobrok — eredeti alakjukat a föld formálta, a költő azonban kibontja belőlük a bennük rejtőző csodát” — írja róla Rab Zsuzsa. „Az én tudatomban a Maga alakja és a szolgálat fogalma összekapcsolódott...” kezdi Győré Imre képzeletbeli levelét Fagyejevhez, aki húsz éve halt meg. Az író három, önéletrajzi vonatkozású levelét közli a folyóirat. A lap szerkesztősége nevében Kardos László köszönti a nyolcvanéves Nyikolaj Tyihonovot, akinek elbeszéléseit orosz és magyar nyelven is olvashatjuk. Érzékenység és szavak címmel Weöres Sándorral készített interjút Nádasy László. A költő a műfordításról és a külföldi irodalom megismerésének fontosságáról nyilatkozik. A Közös dolgaink rovatban Petőfi és az udmurt irodalom kapcsolatát mutatja be Foma Jermakov. A szocialista országok irodalmának közös vonásairól olvashattunk nemrégen a folyóirat hasábjain. A Szovjet Irodalom decemberi számában hazai szakemberek szólnak hozzá a témához. SZOVJETUNIÓ „A fegyver nélküli világ valósággá válhat” címmel V. Kuznyecov ismerteti az J2NSZ 31. ülésszakán elhangzott szovjet javaslatot, amelynek jelmondata: „Kovácsoljunk ekevasat a kardokból!” Több mint száz szakmára készülnek a magyar fiatalok a Szovjetunió egyetemein és főiskoláin. A Szovjetunió és Magyarország oktatásügyi kapcsolatainak jelenéről nyilatkozik N. Kofinszkij miniszterhelyettes. Beszámol a folyóirat a moszkvai budapesti napok alkalmából bemutatott magyar filmek fogadtatásáról. A MOM szovjet kapcsolatait foglalja össze a „Harminc év a századból” című írás. A cikk bemutatja a gyár fejlődését az Eötvös- féle torziós ingától az új MOM-Disc lemeztárolóig. Érdemes a szovjet piacra alapozni terveinket — mondják a gyár vezetői. Boros János és Rapcsányi László hathetes riportutat tett a magyar őshazában. A szerzők Vendégségben őseinknél című könyvük kapcsán beszélnek élményeikről. M. Mityin akadémikus rovata, a Világnézetünk alapjai, a lap decemberi számában a második világháború alatt a front számára végzett hősi munkát eleveníti föl. Igor Belicsenko sebészprofesszor, aki az elsők között kezdett foglalkozni a trombózisok műtéti gyógyításával nyilatkozik a lap munkatársának az érsebészetre váró föladatokról. Az idén ősszel lett volna 70 éves Dmitrij Sosztakovics. Hőstett volt az egész élete, — az önmérséklet hőstette — emlékezik meg róla K. Tarnovszkij. A lap mellékletében a jég- korogozók Kanada-kupájá- ról, a leningrádi tévétornáról, a Móra Könyvkiadó által megjelentetett szovjet gyermek- és ifjúsági irodalomról, a Magyar Rádió új solti fellegváráról, a Bolsoj Balett első magyar növendékéről olvashatunk. A gazdasági élettel, a KGST-vel kapcsolatos írásokat olvashatunk a Fáklya 23. számában. Riport mutatja be a Vinnyica és AI- bertirsa között épülő nagy- feszültségű távvezetéket, egy másik pedig az egyik legnagyobb szovjet műtrágyagyártó kombinátot. Érdekes írás taglalja a szovjet munkajog rendszerét és aktuális kérdéseit. Natalja Zalka, a legendás Lukács tábornok lánya ellátogatott az ukrajnai Beliki faluba, ahol a mezőgazdasági szövetkezet alapításában apja is közreműködött. A riport bemutatja, hogyan változott azóta a falu élete. Megismerkedhetünk a veszprémi Bakony Művek „Ladások” brigádjának tagjaival, akik a moszkvai VAZ-nak gyártanak alkatrészeket. A lap folytatja a helsinki megállapodásokkal kapcsolatos kommentársorozatot. A harmadik rész a katonai enyhülés kérdéseit és az ezzel kapcsolatos föladatokat elemzi. Képes riport vezeti be az olvasót Moszkva legpatinásabb éttermébe, a Szlava- janszkij Bazárba, ahol Csajkovszkijnak, Saljapinnak és Repinnek is volt törzsasztala. Befejeződtek a viták, hogy a volt Üzletsorok Házát, a GUM-ot hogyan korszerűsítsék. Nemsokára hozzákezdenek az átépítéshez, de ez a Vörös tér egységét nem fogja megbontani, hiszen a térre néző oldalt érintetlenül hagyják. Anatolij Karpov mint pedagógus is közreműködik a tehetséges fiatal sakkozók képzésében. A cikkből megtudhatjuk, hogyan készül föl a jövő sakkozónemzedéke. A Nemzetközi Tudóskollektíva 1972-ben kezdte meg kutatásait, amelyek kiterjednek az irányítás minden szférájára. A kollektívában dolgozó három magyar munkatárs nevében Galbavy Mária számol be az eredményekről és a tervekről. Megismerkedhetünk a kijevi műrepülő-világbajnok- ság magyar résztvevőivel. A Kati, Éva és a repülés című cikkben Tóth Katalin és testvére Éva nemcsak a versenyről mesélnek, hanem más szovjetunióbeli élményükről is. Szovjetunióbeli * utazást nyerhetnek a résztvevők a Fáklya és a Budapest Tourist által meghirdetett rejtvénypályázaton, amelynek első fordulóját ebben a számban közli a lap. A hagyományos orosz nyelvleckét, a moziműsor- ajánlatot és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának kétheti programját is megtalálhatjuk a Fáklya ez évben megjelenő utolsó előtti számában. LÁNYOK,ASSZONYOK Keserű Jánosné könnyűipari miniszter a KGST és hazánk könnyűiparának együttműködéséről és a jövő feladatairól tájékoztatja az olvasókat a Lányok, Asszonyok 1976. decemberi számában közölt interjúban. Szeptember 14—20. között rendezték meg Moszkvában a budapesti napokat. Király Andrásné, fővárosunk párt- bizottságának titkára eleveníti föl az eseményeket és idézi a moszkvai pártbizottság első titkárának szavait: „Önök elutaznak, de Budapest velünk marad!” „A mi fogadóóráinkon nincsenek kérvényezők, csak látogatók” nyilatkozik Valentina Pihele, a Lett SZSZK társadalombiztosítási miniszterasszonya a lap munkatársának. . A Lányok, Asszonyok bemutatja Lida Avgyjeva kijevi divattervezőt, aki a divat és a művészet összefüggéseiről, a divat változásairól tájékoztatja az olvasókat. „A barátság ereje” címmel rejtvénypályázatot hirdet a szerkesztőség. Tíz kérdésre kell választ adniuk a résztvevőknek, akik ha figyelmesen olvasták a Lányok, Asszonyok 1976-ban megjelent számait, könnyűszerrel kerülhetnek a győztesek közé... A melléklet felnőttek és gyermekek számára készíthető téli öltözékek kötéséhez, horgolásához ad tanácsot. Mintát közöl, hogyan állíthatunk össze házilag hálózsákot, takarót a kisbabáknak. A „Mindenki szakácskönyve” az év végi ünnepek „háziasszonyi gondjain” könnyít. A mellékletben a szokásos keresztrejtvények is megtalálhatók. A lap közli az Éva-rejt- vénypályázat eredményét. Műveltségi verseny Gyünkön
