Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

a Képújság 1976. december 10. A 170 éves gyönki gimná­ziumiban, mely Tolnai Lajos nevét viseli, a névadó tiszte­letére általános műveltségi versenyt rendeznek a tanuló fiatalság között. A verseny rendezője a gimnázium peda­gógiai szakköre, az öt első helyezettnek 100—500 forint értékű tárgyjutalmakat tűz­tek ki. A viszonylag kis ta­nulószámé gimnázium A) ta­gozatának beiskolázási körze­te az egész megye, lévén az A) jelzésű osztályok német nyelvre szakosítottak. Alsó- pélről, Varsádról, Tolnané- mediből, Simontornyáról, Diósberényből, Kistormásról, Kölesdről, Szakadatról, Re­gölyből, Szekszárdról, Ozorá- ról, Kisszékeiyből, Sárszent- lőrincről, Nagydorogról, Pál­iéról, Keszőhidegikútról, Ma- doesáról, Györkönytoől, Ireg- szemcséről, Szedresről, Fadd- ról, Nagyszokolyból és Nagy­székelyből vannak a gyönkie- ken kívül a gimnáziumnak tanulói. Elhelyezésük rendkí­vül szerencsés, a 254 gimna­zistára 140 kollégiumi férő- hély jut. Képünk az 1860-ban emelt törzsépület kapujából készült, arról a helyről, ahonnan — ha visszanézett —, Tolnai La­jos is pontosan úgy láthatta . lakóházát, ahogyan a mai lá­togató. Népi iparművészet Az elmúlt két hét alatt több mint ezer látogatója volt Tamá­siban, a járási művelődési központ kiállítótermében megren­dezett népi iparművészeti kiállításnak. A tamási származású Vincze József népi fazekas először állított ki szülőhelyén. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást egy héttel meg­hosszabbították. Fotó: Komáromi Képzőművészeti kiállítás Dombóváron Dombóvár felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére kép­zőművészeti pályázatot hirdettek. A legjobb művöket a vas­utas művelődési házban, kiál látáson mutatják be. Az első dí­jat Bosznai József Nyár ’76 című szénrajz-sorozata kapta. Képünk: fiatalok a kiállításon. Ajándékok a őskor-kutatásunk szem­pontjából is figyelemre mél­tó, szép tárgyakkal gazdagí­totta a szekszárdi múzeumot Vizli Jánosné újdombóvári háziasszony ajándéka. Orsó- gombok, golyó alakú agyag­mécses, valamint az adott kor viszonyaihoz képest fejlett földművelő tevékenységre utaló agancskapák találhatók abban a leletcsoportban, me­lyet szántás után a Kapóshoz közeli fehérhídi dűlőben gyűjtött össze. Érdeklődését méltán keltet­ték fel a különös alakú tár­gyak. A múzeum helyszínre érkező munkatársai örömmel állapíthatták meg, hogy egy­mástól nem túl nagy távol­ságra a közel négyezer évvel ezelőtt itt élt, ún. zóki kultú­ra temető- és településhelye található. (Zók Baranya me­gyei község, amelyről mint első magyarországi lelőhely­ről nevezték el ezt a kultú­rát.) Az eredetileg az Alpok vidékén, tóparti cölöpépftmé- nyeken élő nép a Kárpát-me­dence területére már délről, a későbbi szlavóniai terület felől érkezett. Itteni megtele­pedésük a rézkor végére te­hető. Bmlékanyagukból szép­ségükkel kitűnnek a sötét, legtöbbször fekete alapszínű agyagedények, melyek geo­metrikus mintázatát rnész- porral töltötték ki, ezzel is plasztikusabbá téve a díszí­tést. Ugyancsak ajándékként ke­rült a múzeumba az az ezüst­múzeumnak pénz, melyet Lubiczki János talált Bátán, az ún. Pádi-ve- rem területén. Érdekessége, hogy a csehországi Krumlov- ban (Krumau) igen rövid ideig, csupán három nemze­déken át uralkodó Eggenberg hercegi család utolsó sarja verette, 1677-ben. A dinasz­tia alapítója, a stájer szárma­zású Hans Ulrik Eggenberg, cseh protestáns nemesek el­kobzott birtokaiból alapozta meg vagyonát és így jutott a krumlovi hercegi címhez is, 1622-ben. Pénzeik Magyaror­szágon meglehetős ritkán for­dulnak elő. A Báláról most előkerült érmén jól látható, hogy másodlagos felhaszná­lásként átfúrva, nyakba akasztva viselték. Ez a mos­tani pénzlelet komoly segít­séget jelenthet a tavaly ugyancsak Bátán előkerült XVII —XVIII. századi visele­ti anyag feldolgozásánál. Gaál Attila SZOVJET LAPOKBÓL . / szputnyík A Szputnyik évzáró száma L. I. Brezsnyevet köszönti, aki az idén ünnepelte 70. születésnapját. A lap decemberi száma a leszerelés mellett emel szót. Abból az összegből, amelyet a század első felében hadi kiadásokra fordítottak, ötven éven át biztosítható lenne a Föld lakosságának teljes kenyérellátása. A szovjet—amerikai ke­reskedelmi kapcsolatokkal külön cikk foglalkozik és megállapítja, hogy elsősor­ban az Egyesült Államok lát­ja kárát a ki nem aknázott lehetőségeknek: az utóbbi két esztendőben 1,6 milliárd dol­lár értékű szovjet megren­deléstől esett el. „Az élet és a halál mesgyé- jén” című cikkből megtud­juk, melyik az a végső ha­tárpont, amelynek elérése­kor a beteg még visszahoz­ható a klinikai halál állapo­tából az életbe. „Síút az óceánon”. Riport számol be arról az északi szakköri expedícióról, ame­lyet a Komszomolszkaja Pravda szervezett. Julia Drunyina az írók—ol­vasók viszonyáról, a költé­szetigényről, az alkotás sza­badságának és a társadalom szolgálatának kapcsolatáról nyilatkozik. Az influenza ellen javasolt gyógymódot a „Nyírfavesz- szőművelet” című írás. Közeledik a Szilveszter. Ebből az alkalomból koktél­recepteket közöl a Szputnyik 1976-os évi utolsó száma. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom próza- rovata Jurij Nagibin és Bo­risz Laszkin elbeszéléseit, valamint Jurij Szbitnyev Pásztortűz fehér éjszakában című kisregényét közli. A folyóirat decemberi szá­mában Jurij Levitanszkij költészetével ismerkedhetünk meg. „Olyanok a versei, mint a gyökérszobrok — eredeti alakjukat a föld formálta, a költő azonban kibontja be­lőlük a bennük rejtőző cso­dát” — írja róla Rab Zsu­zsa. „Az én tudatomban a Ma­ga alakja és a szolgálat fo­galma összekapcsolódott...” kezdi Győré Imre képzelet­beli levelét Fagyejevhez, aki húsz éve halt meg. Az író három, önéletrajzi vonatko­zású levelét közli a folyóirat. A lap szerkesztősége nevé­ben Kardos László köszönti a nyolcvanéves Nyikolaj Tyihonovot, akinek elbeszé­léseit orosz és magyar nyel­ven is olvashatjuk. Érzékenység és szavak címmel Weöres Sándorral készített interjút Nádasy László. A költő a műfordí­tásról és a külföldi irodalom megismerésének fontosságá­ról nyilatkozik. A Közös dolgaink rovatban Petőfi és az udmurt iroda­lom kapcsolatát mutatja be Foma Jermakov. A szocialista országok iro­dalmának közös vonásairól olvashattunk nemrégen a folyóirat hasábjain. A Szov­jet Irodalom decemberi szá­mában hazai szakemberek szólnak hozzá a témához. SZOVJETUNIÓ „A fegyver nélküli világ valósággá válhat” címmel V. Kuznyecov ismerteti az J2NSZ 31. ülésszakán elhang­zott szovjet javaslatot, amelynek jelmondata: „Ko­vácsoljunk ekevasat a kar­dokból!” Több mint száz szakmára készülnek a magyar fiatalok a Szovjetunió egyetemein és főiskoláin. A Szovjetunió és Magyarország oktatásügyi kapcsolatainak jelenéről nyi­latkozik N. Kofinszkij mi­niszterhelyettes. Beszámol a folyóirat a moszkvai budapesti napok alkalmából bemutatott ma­gyar filmek fogadtatásáról. A MOM szovjet kapcsola­tait foglalja össze a „Har­minc év a századból” című írás. A cikk bemutatja a gyár fejlődését az Eötvös- féle torziós ingától az új MOM-Disc lemeztárolóig. Érdemes a szovjet piacra alapozni terveinket — mond­ják a gyár vezetői. Boros János és Rapcsányi László hathetes riportutat tett a magyar őshazában. A szerzők Vendégségben őse­inknél című könyvük kapcsán beszélnek élménye­ikről. M. Mityin akadémikus ro­vata, a Világnézetünk alap­jai, a lap decemberi számá­ban a második világháború alatt a front számára végzett hősi munkát eleveníti föl. Igor Belicsenko sebész­professzor, aki az elsők kö­zött kezdett foglalkozni a trombózisok műtéti gyógyí­tásával nyilatkozik a lap munkatársának az érsebé­szetre váró föladatokról. Az idén ősszel lett volna 70 éves Dmitrij Sosztakovics. Hőstett volt az egész élete, — az önmérséklet hőstette — emlékezik meg róla K. Tarnovszkij. A lap mellékletében a jég- korogozók Kanada-kupájá- ról, a leningrádi tévétorná­ról, a Móra Könyvkiadó ál­tal megjelentetett szovjet gyermek- és ifjúsági iroda­lomról, a Magyar Rádió új solti fellegváráról, a Bolsoj Balett első magyar növendé­kéről olvashatunk. A gazdasági élettel, a KGST-vel kapcsolatos írá­sokat olvashatunk a Fáklya 23. számában. Riport mutat­ja be a Vinnyica és AI- bertirsa között épülő nagy- feszültségű távvezetéket, egy másik pedig az egyik legna­gyobb szovjet műtrágyagyár­tó kombinátot. Érdekes írás taglalja a szovjet munkajog rendszerét és aktuális kérdé­seit. Natalja Zalka, a legendás Lukács tábornok lánya ellá­togatott az ukrajnai Beliki faluba, ahol a mezőgazdasá­gi szövetkezet alapításában apja is közreműködött. A riport bemutatja, hogyan változott azóta a falu élete. Megismerkedhetünk a veszprémi Bakony Művek „Ladások” brigádjának tag­jaival, akik a moszkvai VAZ-nak gyártanak alkatré­szeket. A lap folytatja a helsinki megállapodásokkal kapcsola­tos kommentársorozatot. A harmadik rész a katonai eny­hülés kérdéseit és az ezzel kapcsolatos föladatokat elemzi. Képes riport vezeti be az olvasót Moszkva legpatiná­sabb éttermébe, a Szlava- janszkij Bazárba, ahol Csaj­kovszkijnak, Saljapinnak és Repinnek is volt törzsaszta­la. Befejeződtek a viták, hogy a volt Üzletsorok Házát, a GUM-ot hogyan korszerűsít­sék. Nemsokára hozzákezde­nek az átépítéshez, de ez a Vörös tér egységét nem fog­ja megbontani, hiszen a tér­re néző oldalt érintetlenül hagyják. Anatolij Karpov mint pe­dagógus is közreműködik a tehetséges fiatal sakkozók képzésében. A cikkből meg­tudhatjuk, hogyan készül föl a jövő sakkozónemzedéke. A Nemzetközi Tudóskol­lektíva 1972-ben kezdte meg kutatásait, amelyek kiter­jednek az irányítás minden szférájára. A kollektívában dolgozó három magyar mun­katárs nevében Galbavy Má­ria számol be az eredmé­nyekről és a tervekről. Megismerkedhetünk a ki­jevi műrepülő-világbajnok- ság magyar résztvevőivel. A Kati, Éva és a repülés című cikkben Tóth Katalin és testvére Éva nemcsak a ver­senyről mesélnek, hanem más szovjetunióbeli élmé­nyükről is. Szovjetunióbeli * utazást nyerhetnek a résztvevők a Fáklya és a Budapest Tourist által meghirdetett rejtvénypályázaton, amely­nek első fordulóját ebben a számban közli a lap. A hagyományos orosz nyelvleckét, a moziműsor- ajánlatot és a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házának kétheti programját is meg­találhatjuk a Fáklya ez év­ben megjelenő utolsó előtti számában. LÁNYOK,ASSZONYOK Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter a KGST és hazánk könnyűiparának együttműködéséről és a jövő feladatairól tájékoztatja az olvasókat a Lányok, Asszo­nyok 1976. decemberi szá­mában közölt interjúban. Szeptember 14—20. között rendezték meg Moszkvában a budapesti napokat. Király Andrásné, fővárosunk párt- bizottságának titkára eleve­níti föl az eseményeket és idézi a moszkvai pártbizott­ság első titkárának szavait: „Önök elutaznak, de Buda­pest velünk marad!” „A mi fogadóóráinkon nincsenek kérvényezők, csak látogatók” nyilatkozik Va­lentina Pihele, a Lett SZSZK társadalombiztosítási minisz­terasszonya a lap munkatár­sának. . A Lányok, Asszonyok be­mutatja Lida Avgyjeva kije­vi divattervezőt, aki a divat és a művészet összefüggései­ről, a divat változásairól tá­jékoztatja az olvasókat. „A barátság ereje” cím­mel rejtvénypályázatot hir­det a szerkesztőség. Tíz kér­désre kell választ adniuk a résztvevőknek, akik ha fi­gyelmesen olvasták a Lá­nyok, Asszonyok 1976-ban megjelent számait, könnyű­szerrel kerülhetnek a győzte­sek közé... A melléklet felnőttek és gyermekek számára készít­hető téli öltözékek kötésé­hez, horgolásához ad taná­csot. Mintát közöl, hogyan állíthatunk össze házilag hálózsákot, takarót a kisba­báknak. A „Mindenki sza­kácskönyve” az év végi ün­nepek „háziasszonyi gondja­in” könnyít. A mellékletben a szokásos keresztrejtvények is megtalálhatók. A lap közli az Éva-rejt- vénypályázat eredményét. Műveltségi verseny Gyünkön

Next

/
Thumbnails
Contents