Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

4. tÉpÚJSÁG 1976. december 8. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Veszélyes-e a bentlakókra? Rácz Károly, a szekszárdi Ybl Miklós u. 12. sz. alatti ház lakóbizottsági elnöke a következő kérdéseket teszi fel: „A jelenlegi vízömlés je- lent-e veszélyt az Ybl utcai lakóházak, valamint az érin­tett garázsok állagára? Mit mutatnak az Ybl lakótelep 12. sz. ház stabilitásának el­lenőrzésére végzett méré­sek? Van-e az épületnek bennlakásra veszélyes moz­gása, vagy nincs? S ha igen, kell-e számolni a lakók ha­tósági kiköltöztetésével? Orbán György, a városgaz­dálkodási vállalat igazgatója válaszából idézünk; „A vizsgálat alapján 1976. november 19-én készült el a szakvélemény, melyből meg­nyugtató tényként az aláb­biakat kívánom idézni: A 9 méréssorozat alkalmá­val összesen 126 magasság­meghatározást végeztünk el. A vizsgált épület a megfigye­lési időtartam alatt gyakorla­tilag mozgásmentesnek te­kinthető. Két helyen észlel­tünk 0,5 mm-es süllyedést, ami azonban megegyezik a Telefonszámunk : 129-01, 123-61. mérési hibahatárral. A szak- vélemény megállapítja, hogy az épület műszeres figyelését nem tartja indokoltnak, a korábbi károsodásokat egyér­telműen a két említett víz- elfolyás okozta. Az előzmé­nyeket és az idézett szakvé­leményt összegező tájékozta­tásként közölhetem: Az épü­letnek a bentlakókra veszé­lyes mozgása nincs, a kárt okozó újabb meghibásodáso­kat pedig a vizes létesítmé­nyek fokozott ellenőrzésével fogja vállalatunk lehetősé­geink szerint megakadályoz­ni. Lakásakció a Szekszárdi ÁG-nél Békési István várdombi ol­vasónk arról ír szerkesztősé­günknek, hogy a Szekszárdi Állahni Gazdaság másfél év­vel ezelőtt egy munkáslakás- akciót kezdett, ö is beadta kérelmét az igazgatónak va­lamint az szb-titkárnak, amire 1976 januárjában le­vélben kapott választ és kö­zölték vele, hogy a lakást ha­marosan megkapja. A na­gyobbik iskolás korú gyerme­küket szeptemberben már Szekszárdra íratták iskolába, nehogy a lakásváltozás miatt törést szenvedjen a tanulás­ban. Azonban lakást nem kaptak, csak „majd jövőre” ígéretet. Olvasónk levelében több nevet közöl, akik hason­lóan jártak, mint ő. Bállá Antal, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója válaszol: „Türelmetlenségét megér­tem, azonban mégis figye­lembe kellene vennie a gaz­daság rendkívüli segítőkész­ségét és a városi tanács jó­szándékát, valamint azt, hogy a lakást külső kivitelező épí­ti és ezért az átadás idejét nem mi határozzuk meg. Ma még a városi tanács illetéke­sei sem tudnak arra választ adni, hogy mikor adják át az ígért lakásokat. Mi a szük­séges anyagi fedezettel ren­delkezünk az adminisztratív feladatokat előkészítettük, állandóan sürgetjük a városi tanácsot, hogy minél előbb beköltöztethessük dolgozóin­kat.” Beiskolázási segély Kungel Andrásné puszta- hencsei (Földespuszta) olva­sónknak három gyermeke van és azt kérdezi, hogy mi­ért nem kaptak az iskolakez­déskor beiskolázási segélyt munkahelyükön. (Férje egyébként nyolc éve dolgo­zója a Paksi Állami Gazda­ságnak de ez idő alatt egyet­len alkalommal sem kaptak segélyt iskolakezdéskor.) Kungel Andrásné problé­mája közérdekű, ezért fog­lalkozunk vele részletesen. Nagy János, a Paksi Álla­mi Gazdaság igazgatója a következőket válaszolja ol­vasónknak: „A panaszt kivizsgáltattam. Nevezettnek valóban három iskolás gyermeke van, ezért az 500 forint rendkívüli se­gélyre jogosult. Tájékoztatá­sul még közlöm, hogy ezeket a segélyeket a nőbizottság határozata alapján bírálják el és fizetik ki. Adminisztrá­ciós hiba miatt a panaszost a nőbizottság segélyre nem is terjesztette fel. Közlöm, hogy levelemmel egyidőben intézkedtem az 500 forint beiskolázási segély kifizetésére.”" Ml VÁLASZOLUNK A mezőgazdasági termé­nyek, állatok és állati termé­kek felvásárlási árának sza­bályozásáról szóló korábbi jogszabályt egészíti ki a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 33/1976. (XI. 23.) MÉM—ÁH számú rendelete, amikor kimondja, hogy: „A mezőgazdasági kistermelők részére az 1977. évben törté­nő átadásra szerződött hízott sertések után — az érvény­ben levő felvásárlási árakon és felárakon felül — 1 Ft/kg időszakos szerződéses felárat kell fizetni.” A belföldi utazási irodák egységes árvetési rendszeré­ről szól a belkereskedelmi miniszter 19/1976. (XI. 23.) Bk. M—ÁH számú rendelete, amely szerint az utazási iro­dák a meghirdetett szerve­zett és egyéni utazásokról árvetést kötelesek készíteni, megjelöli a jogszabály, hogy az árvetésnek mit kell tar­talmaznia, milyen költségek alapján számítható fel szer­vezési díj, és rögzíti, hogy az utazási iroda az általa meghirdetett, illetőleg az utassal kötött szerződésben vállalt szolgáltatás nem vagy az ajánlattól az utas terhére eltérő minőségű vagy meny- nyiségű teljesítésért a Pol­gári Törvénykönyv szerinti felelősséggel tartozik, az utasnak visszajáró összeget pedig felszólítás nélkül köte­les visszafizetni. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 89. szá­mában olvasható. A Művelődésügyi Közlöny f. évi 22. számában jelent meg az oktatási miniszter 147/1976. OM számú utasí­tása az általános iskolai és gimnáziumi testnevelési osz­tályokról. Az utasítás sze­rint a testnevelés, sport iránt fokozottabban érdeklődő ta­nulók képességeinek kibon­takoztatása, valamint a ma­gyar élsport- és verseny­sport-utánpótlás nevelésének elősegítése céljából különle­ges óraterv és tanterv sze­rint oktató testnevelési osz­tályok működtethetők egyes általános iskolákban és gim­náziumokban. Az osztályok szervezésére a testnevelési tantárgy oktatásának felté­teleit legjobban biztosító is­kolákat kell kiválasztani, az osztályokban pedig azokat a tanulókat lehet beiskolázni, akiknek az ide történő fel­vételét a szüleik kérik és írásban vállalják a sportis­kolái tagsággal járó elfog­laltságot, a tanuló egyéni sportfelszerelésének biztosí­tását, valamint a sporttábo­rok részvételi költségeit. Ugyanebben a közlönyben állásfoglalás jelent meg az oktatási intézmé­nyekben folyó étkeztetésről, amely az e tárgykörben ko­rábban megjelent jogszabály végrehajtása során felmerült számos vitás kérdésben ad eligazítást. A Könnyőipari Értesítő idei 25. száma irányel­veket tartalmaz a vállalá­si szabályzat elkészítéséhez és a minőségvizsgálat igény- bevételéhez a javító-karban­tartó szolgáltatásoknál. „A megrendelő által jól látható helyen ki kell függeszteni a megrendelhető munkák ár­jegyzékét, az érvényes vál­lalási időket ismertető jegy­zéket” — mondja ki az irányelv. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Csehszlovák ipar Mennyiség és minőség Hegyek, völgyek, mezők autója Néhány''évvel ezelőtt felve­iMrlSÍI A külföldi kiállításokon is számos szemlélője van a Tar­pannak. Csehszlovákia gazdasági életében a gépiparnak rendkí­vül fontos szerepe van. A szo­cializmus építésének idősza­kában maga a gépipari terme­lés is változott. Új, műszaki szempontból igényes ágazatok létesültek, jelentős gépipari, tudományos-műszaki bázis épült ki, emelkedett a dolgo­zók képesítésének színvonala is. iA gépipar jelentőségét ta­núsítja, hogy fejlesztésével a GSKP Központi Bizottságá­nak 1976. szeptember 3-i ülé­se is foglalkozott. Biztosítani kell, hogy a hatodik ötéves terviben — 1976—1980 — a gépipari termelés az 1975. év végihez képest 51 százalékkal emelkedjék. Ez valóban tár­sadalmi ügy, hiszen bizonyos mértékig ez határozza meg, milÿen sikeres lesz az egész nemzetgazdaság feladatainak végrehajtása. A gépipari dolgozók legne­hezebb feladata az, hogy biz­■tosítsák a gépipari kivitel 72 százalékos növelését. Ezért fi'gyélimet fordítanak a gyárt­mányok műszaki színvonalára és megbízhatóságára, ugyan­akkor hasznosítják a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág gépipari vállalataival si­keresen fejlődő együttműkö­désüket. A gépipari dolgozók ered­ményesen teljesítik feladatai­kat. Ez nem csupán a meny- nyiségre vonatkozik, a minő­séget is javítják. Üj, jelentős sikeréket értek el az atom­energia és a vegyipar számá­ra készülő gépek és berende­zések, a kohászati berendezé­sek, a szerszám- és formázó­gépek számjélvezériésű be­rendezéseinek, a mérő és sza­bályozó műszerek, a textilipa­ri gépek, az építőipari és út­építő gépek, a mezőgazdasági gépek stb. gyártásának a terü­letén. tődött egy, a mezőgazdaság­ban jól használható autó gyártásának gondolata. Hogy milyennek kell lennie ennek az autónak — ezt a felhaszná­lók határozták meg. A felimé­rés során — melyben részt vett a Poznarti Műegyetem is — Lengyelország különböző területeiről több száz mező- gazdasági dolgozó mondta el véleményét. Végül is megálla­pították — univerzális jármű­re van szükség! A jelenleg már gyártott „Tárpan” megfelel ezeknek a kívánságoknak, ugyanis a ter­vezésnél egyedülálló megoldá­sokat alkalmaztak. A sze- mélykábint egy fal választja el a teherszállító résztől. Elég csak elhúzni ezt a falat, és máris egy hatszemélyes, ké­nyelmes és esztétikus utaste­ret kapunk. Emellett még 300 kg árut is be lehet rakni a jár­műbe. De lehet az autó há­romszemélyes is, ékkor az árutér 525 kg-os lesz. Ezzel a megoldással a „Tarpan” a föl­dekre menet személy t és szer­számokat szállít, visszafelé pe­dig gyümölcsöt és zöldséget, gabonát vagy tejeskannákat hozhat, sőt, 'kisebb élőállatok szállítására is alkalmas. Miután egyre nagyobb az igény a „Tarpan” iránt, a poz- nani Mezőgazdasági Autógyár lépéséket tett a gyártás volu­menének növelésére. Modernizálják az üzem gépparkját. A legutóbbi na­gyobb beruházás egy új ka­rosszériaprés volt. Poznan­ban saját megoldásokat is al­kalmaznak, de igénybe ve­szik a többi lengyel autógyár tapasztalatait is. Egyre több elemét alkalmazzák a Polski Fiatnak. Ebben az évben a Mező- gazdasági Autógyár több mint 4000 Tarpant gyárt. 1980-ban a tervek szerint 12 ezer terep­járó gördül' le a szerelőszalag­ról'. Negatívmásolat­készítö A fcallini 1. sz. Szakmunkás- képző Iskolában a tanulók — oktatóik vezetésével — olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével nega­tív másolat készíthető a fordí­tott színes diapozitív filmek­ről-. A hordozható fotólabora­tórium mérete 400x300x410 milliméter, — súlya pedig 5 kilogramm. A 'készülék alkalmazásával — kontakt másolási eljárással — színes és fekete-fehér film- másolátök is készíthetők. A berendezés 35 milliméter szé­les perforált filmmel üzemel. Bolgár elektronika Napjainkban az elektronika és az elektrotechnika jelentős mértékben meghatározza a bolgár népgazdaság ipari ar­culatát. A Bolgár Népköztár­saságban rendkívül rövid idő alatt teremtették meg a kor­szerű technika leggyümölcsö­zőbb ágazatainak anyagi bá­zisát. 1975-ben az elektronika és az elektrotechnika adta az ipari össztermelés 10 százalé­kát és az összexport 14 szá­zalékát, ami az európai átla­got tekintve sem megvetendő. 1971—1975 között a bolgár népgazdaság össztermelésének évi átlagos növekedése 19,3 százalékos volt. Az elektroni­kai és az elektrotechnikai ipar pedig több -mint tízszeresére növelte termelését. 1975-ben az ország rádió­elektronikai és híradástechni­kai ipara csaknem háromszor annyi terméket állított elő, mint öt évvel korábban. Az automatizációs rendsze­rek termelése az elmúlt öt év alatt 3,2-szeresére, az elektro­nikai részegységeké pedig 2,7- szeresére nőtt. Jelentősen bő­vült az elektromos háztartási cikkek és az orvosi műszerek termelése is. Az 1976—1980-as időszakra vonatkozó program a számí­tástechnikai készülékek ter­melésének 225 százalékos, a híradástechnikai termékek előállításának 230 százalékos, a félvezetős mikroelektronikai termékek gyártásának 240 százalékos, az elektroenerge- tikai nagyberendezések ter­melésének pedig 241 százalé­kos növelését irányozza elő. A 'bolgár elektronika fejlő­désében minőségileg új sza­kaszt jelent az áttérés az egyes gépek és berendezések termeléséről az egész rendsze­rek előállítására. A legdina­mikusabb fejlődés a mini- computeres elektronikus-szá­mítástechnikai rendszerek, a komplex híradástechnikai rendszerek és a mezőgazdasá­gi gépek automatikus irányí­tását végző rendszerék töme­ges gyártása terén várható. Hajószállító uszály A Ieningrádi víziszállítási egyetem munkatársai szerint a Névén akkor is közlekedhetnének hajók, ha ,nem nyitják fél a hidakat, amint az ma megszokott. Csupán a hajókat kellene néhány méterrel lejjebb süllyeszteni, hogy a felépítményük a hídszerkezetbe ne ütközzön. Ezt egy nagyméretű, önjáró uszállyal lehet megoldani. Az uszály, amelynek óriási a belső mérete, az első Néva-híd előtt nyitott kapun keresztül magába engedi a hajót, majd speciális szivattyúkkal a belső térben lévő vizet ballaszt-ciszternákba juttatják. Így az úszózsilip — a ben­ne lévő hajóval öt méterrel lejjebb süllyeszthető és elfér min­den híd alátt. Az út végén az eredeti belső víziszintet helyreál­lítják és másik hajót fogadnak be a visszafelé vezető útra. Számítások szerint, ha a kereskedelmi flotta felesleges ácsorgását — a-hidafcat ugyanis most csak éjszaka nyitják fel a hajóforgalom előtt —megszüntetik, naponta több mint száz munkaóra takarítható meg. A plzeni Skoda-művek nagy teljesítményű turbinákat is gyárt.

Next

/
Thumbnails
Contents