Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
1976. december 8. InÍÍÉPÚJSÁG 5 Borok könyve A lengyel* urodalom Borkezelési törzskönyve. A Mezőgazdasági Múzeumban is bizonyára felkapnák a fejüket a szakemberek annak a gazdaságtörténeti műemléknek láttán, melyet november utolsó napján a lengyeli pincében két szent hölgy társaságában nézegettünk. A hölgyek, Terézia és Karolina az iparművészek figyelmére érdemesek, mert a hatalmas pince felépültének évét hirdető, művésziesen faragott hordófenekekről tekintettek le ránk. Az egykor volt lengyeli urodalom pincészetének számadáskönyve maradt fenn itt. A vaskos kötet napról napra őrzi az urodalom borforgalmát 1912—1925 között. Nem volt akármekkora, ami egyben az itteni ősi szőlőkultúra továbbfejlesztésének jogosságát is jelzi. Évszám hozatott innen hegy levét a budapesti Hungária és Royal Szálló, a pöstyéni Thermia Hotel, de a lengyeli bort exportálták is. Több 1913-ból származó bejegyzés hirdeti, hogy Oroszországba traminit és burgundit küldtek, a ma már ismeretlen Farkas Viktornak Rosztovba traminit és cabernetet. Jutott bor a budapesti Vártüzér étkezőbe és az első világháború kitörése után két hetvenegy literes hordó kadarka és rizling a kaposvári népfölkelő zászlóaljnak. Azt sem érdektelen nyomon követni, hogy ki-mit ivott, mit kapott. A bejegyzésekből : „fűtőnek = seprőbor gazd. cselédeknek = seprőbor kastélyszemélyzetnek = siller vadászatra = ó-fehér Lerch esperes úrnak = ó-fehér” A könyv külön érdekessége az akkori pincemester sok személyes feljegyzése az üres lapokon. Ezekből megtudható nemcsak az Apponyi család nevesebb tagjainak halálozási időpontja, hanem például az is, hogy 1913 áprilisában gyalázatos idő lehetett Lengyelben. 13-tól 15- ig „nagy hóesés és fagy volt, egész nap délig havazott.” ORDAS IVAN Fotó: Bakó Jenő H averi körben az a jó, hogy az ember sok mindenről szót válthat, cseverészhet, pletykát adhat-vehet, vagy beszélhet komolyan, például a munkáról. Barátom, Lajos optikus, ö maga szemüveget visel, ezzel is hitet téve szakmája mellett, mivel a grandiózusán hangzó optikus — az idősebbek kedvéért jegyzem meg — látszerészt jelent. No és? M; ebben a különös miért kellene ezen rágódni? Hétköznapi szakma és kész. Durván egyszerűsítve így lehetne összefoglalni a mesterséggel kapcsolatos vélemények lényegét. Egy ideig én is így gondoltam, mígnem egy szép napon világosság gyúlt agyamban. Addig minden rendben megy, amíg Lajos teszi a dolgát, lelkiismeretesen dolgozik. Az ember néz és lát, ám egyszercsak kezd homályo- sodni a kép ... gyerünk a szemorvoshoz. A doktor bácsi megvizsgálja a pácienst, kipróbál néhány különböző dioptriájú lencsét, majd felírja a javasolt méretet. Lajos gyakorlott keresztrejt- vény-fejtő, kapásból elolvasna a receptet, kikeresi az előírt üveget, kivágja, beilleszti a keretbe, kis igazítás a száron, kész. Az új tulaj orrához illeszti és a hatás nem marad el, újfent világosan, tisztán, élesen lát munkahelyen, utcán, a fizetés átvételénél, vagy a kulcslyukon keresztül. De mi történne akkor, ha a látszerész úgy dolgozna, mint az a kőműves, aki kispórolja a betonból a cementet, és hanyagul dolgozva összecserélné a dioptriákat, amitől egyesek felnagyítva, mások kicsinyítve látnák szocialista építésünk eredményeit és hibáit. Arról nem is beszélve, hogy jó néhány vezető beosztású ember szemüvegen keresztül nézi a dolgozókat, az eredményeket, a fonákságokat, elemzi a kimutatást, vagy ír alá utasítást. Még rágondolni is rossz, hogy egy hibás szemüveg teljesen más, eltorzult képet vetítene a figyelő szemek retinájára, s így a realitásoktól teljesen elrugaszkodott döntések, határozatok születnének. Ha valaki mégis felhívná a helytelen dolgokra a figyelmet, akkor az érintett „szemüveget a bírálónak” felkiáltással okulárét erőltetne a kritizáló szemére, minek következtében egy könnyed mozdulattal ő is elrugaszkodna a legstabilabbnak ítélt talajtól; a valóságétól. Előfordul, hogy lornyont, monoklit s efféle műszerszámokat kell javítani. Kicsi a valószínűsége annak, hogy ezek viselői munkás-paraszt családból származnak, annak légkörében nevelődve hittel és bizalommal szemlélték és szemlélik a változásokat. Lehet, hogy sokan dilemma előtt találnák magukat; ne készítsünk éles képet adó lencsét bele, esetleg egy kis foncsor is mehet rá, és a homályos kép mögött a szemlélődök olyan világot képzelnek maguk köré, amilyen nekik tetszik, vagy igen, a legmegfelelőbb optikát, hadd lássa mindenki a rideg valóságot, a világot tisztán, a dolgokat élesen, ha tetszik, ha nem. Barátom hivatása magaslatán állva holtbiztosán ez utóbbi mellett dönt megingathatatlan politikai elveitől vezérelve, no meg a munka becsülete is ezt kívánja. A z idő haladtával, egyre korosodva minden ember elér oda, hogy megromlott látását szemüveggel kell korrigálni. Tisztes kort megérve rám is sor kerül, és minden esélyem megvan rá, hogy akkor az éleslátáshoz pontosan a szükséges méretet kapom. (Steiner) Szekszárd-Paksi Vízitársulás Mesterséges tavak, vízelvezetők A Szekszárd—Paksi Vízitársulás éves termelési értékét tekintve az ország második legnagyobb ilyen jellegű szervezete. Az idei év eredményeiről, tennivalóiról és a gondokról beszélgettünk Pataki László igazgatóval. — Pataki elvtárs, megkérem, hogy bevezetőben néhány szóban ismertesse a munkahelyét. — Igazság szerint a társulás vagy társulat — mindegy, hogy melyik kifejezést használjuk — már 1963-ban megalakult, 47 mezőgazdasági nagyüzem összefogásával. Mikorra megértek a gazdasági feltételek, egyesültünk a paksi társulással, ez év elején. A nevünk ebből adódóan Szekszárd—Paksi Vízitársulás. összesen 368-an dolgozunk itt; 21 százalék az alkalmazott, és 79 százalék a fizikai dolgozók aránya. Még egy adat: fizikai dolgozóink több mint fele kubikos. Nos, ami feladatainkat illeti; kötelességünk, hogy a társtulajdonos termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igényeinek megfelelően elvégezzük a víz- gazdálkodással összefüggő munkákat. A mi feladatunk, hogy Bátától Duna- földvárig, mintegy 180 ezer hektárnyi területen — a megye több mint felén — szolgáltatásokat nyújtsunk a tagszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. A vízgazdálkodással összefüggésben különféle közfeladatokat, ezen kívül vízrendezéseket, meliorációs munkákat, a mező- gazdasági nagyüzemek majorjainak, telepeinek belső vízrendezését végezzük. Mindezen felül — s talán ez az a tevékenység, amely az ország többi társulásaihoz viszonyítva többletet jelent — a megye területén mi építjük meg a mesterséges víztározókat: halastavakat, s egyéb, más célokra hasznosítható vízgyűjtőket. Érdekes adat, hogy az elmúlt évben megyénkben közel 150 hektár tófelületet hoztunk létre, s ebből is kiemelkedően szép munka volt a sötétvölgyi parkerdő szomszédságában kiépített 14 hektáros csónakázótó. Bár alakulásunkkor nem volt első számú feladatunk, most már mégis azok között kell említenem a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukcióját. Ami munkánk anyagi oldalát illeti, éves átlagban 65—70 millió forintos termelési értéket állítunk elő. — Milyen jelentősebb munkákat végeztek el az idén? — A jó vízgazdálkodást szolgáló munkák közül mennyiségében kiemelkedik az altalajlazítás, mélyforgatás, amelynek célja: a talaj legkedvezőbb vízháztartását biztosítani. Mélyforgatást végeztünk az Alsótengelici Kísérleti Gazdaságban, mintegy 40 hektáron. Ezen kívül a bátaszéki, őcsényi termelő- szövetkezetben és a Szekszárdi Állami Gazdaságban, együttesen több mint 100 hektáron. A • bevezetőben is említettem a mesterséges vízgyűjtőket, hal-, kacsa- vagy liba- tártásra alkalmas tavakat. A szálkai víztározó tó közel 50 hektáros vízfelülete igen fontos a természetvédelem szempontjából is, de ugyanígy árvízvédelmi gondokat is megold. A tó ugyanis a nagy esőzések vagy olvadások idején mentesíteni tudja a Lajvér patakot. Az új tó várhatóan a jövő évben készül el. A felsoroltakon kívül mi végezzük a társszövetkezetek, állami gazdaságok belső vízrendszerének éves karbantartását, s mivel tagszövetkezeteink nem tudnak kivitelezőt szerezni a kisebb mélyépítési munkáikra, így azokat is' tőlünk rendelik meg. így az idén a gerjeni, a bölcskei és a mözsi termelőszövetkezetekben végeztünk mélyépítési jellegű munkákat: utakat és különféle vízelvezető rendszereket építettünk az említett téeszek állattartó telepein. — Milyen személyi és tárgyi teltételei vannak a jó munkának? — Ami a személyi részt illeti, társulásunk nem küzd munkaerőgondokkal. Ami a tárgyi részre vonatkozik, közel sem ilyen kedvező. Nehezen jutunk különféle erőgépekhez, s a meglévők garanciális szervizszolgálata sem kielégítő. Gyakran előfordul, hogy viszonylag jelentéktelen meghibásodások miatt órákon át vesztegelnek a több százezer forint értékű gépek. — És végezetül: melyek az elkövetkező év legfontosabb célkitűzései? — Változatlanul tovább folytatjuk a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukcióját, s szeretnénk, ha a kitűzött határidőre át tudnánk adni a szálkai víztározó tavat. Aligha van idő arra, hogy csak a jelentősebb munkáinkat is részletesen felsoroljam. Éves átlagban ugyanis jó néhány ezer megrendelésnek teszünk eleget, s nehéz eldönteni, hogy közülük melyik a fontosabb, s melyik kevésbé az. — Köszönjük a beszélgetést.- Vj Háztáji és kisegítő gazdaságok Változik a jövedelemadó Jogszabályok Az építőkért A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter az építőipari vállalatok dolgozóinak kulturált ellátása és az építés1! munkahelyre település gazdaságos megoldása érdekében közös rendeletet adott ki. A jogszabály — adókedvezménnyel és más módon — gazdaságilag is érdekeltté teszi a kivitelező vállalatokat abban, hogy az új építési munkahelyen az ideiglenes felvonulási építmények helyett mind nagyobb arányban használjanak irodának, étkezőnek, raktárnak, fürdő-- nek, műhelynek berendezett kocsikat, utánfutókat, hajókat és egyéb, könnyen le- és fel-' szerelhető, előregyártott, mozgatható térelemeket, felfújható műanyag szerkezeteket. A vállalat a fejlesztési alapból előlegezi a kiadásokat a berendezések beszerzésére, s az építési bevétel megbatározott arányáig adómentesen visszapótolhatja. Ebből a munkásellátási fedezetből viseli, a változó munkahelyen foglalkoztatott dolgozók utazási, fcülönélési és kiküldetési költségeit, a fennmaradt ösz- szegékből -pedig munkásellátási alapot kell képezni. Az új intézkedés így eleve kizárja azt a korábbi lehetőséget, hogy a munkásellátásra fordítható összegeket más célra, esetleg nyereségnövelő tényezőként használják fel. A korábbinál több lehetőséget nyújt az építőmunkások csoportos napi szállítására, hogy a gyári dolgozókhoz hasonlóan, naponta mind több építő töltlhesse szabad idejét családjával'. Jövő év január elsejétől megváltozik a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelem- adójának rendszere. A díjtételeket konkrétan egyelőre megmondani nem lehet; az egyes községekre, városokra érvényes adótételeket a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Azt, hogy ki mennyi adót fizet, meghatározza, hogy a használatában lévő föld külterületen, zárt- kertben vagy belterületen fekszik, annák területe a 6000 négyzetméter alatt vagy fölött van, meghatározza továbbá a művelési ág, 6000 négyzetméter fölött pedig az aranykorona-érték is számításba jön. A rendelet szabályozza a lóadót, valamint a külön jövedelmi adót. Külön jövedelmi adót azok fizetnek, akiknek a mezőgazdaságból származó jövedelmük az előző évben meghaladta a 150 ezer forintot. (Ebbe az összegbe nem számít a szarvasmarha-értékesítésből és a tejértékesítésből származó bevétel.) Az adóbevallás végső határideje: 1977 március 1. Az adóbevallási ívet mindenki maga szerzi be az illetékes tanácsnál. A szőlőterület adójába nem számít bele a boradó és a község- fejlesztési hozzájárulás. A boradót, valamint a kofát külön rendelet szabályozza. A bor utáni adózás rendszere várhatóan nem változik. Teljes adómentességet élvez az a tsz-tag, aki a tsz részéről eltartásban részesül, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékot kap; ők a háztáji gazdaság után nem adóznak, viszont egyéb földterületük után adókötelesek. Mentes az adó alól az, akinek a használatában lévő összes földterület 1500 négyzetméternél kisebb, —ha viszont ezen a területen belül 800 négyzetméternél nagyobb szőlője, kertje vagy gyümölcsöse van, mind az 1500 négyzetméter után adózik. A belterületen fekvő föld mentes, ha utána telekadót fizetnek. Ideiglenesen mentes az adó alól az újonnan telepített szőlő, erdő és gyümöícsös ; gyümölcsnél az adómentesség fajtájától függően 2-től 20 évig, erdőnél 20 évig, szőlőnél pedig négy évig tart. Az új adórendelet szerint, ha valaki a tanácstól állami parlagföldet vesz haszonbérbe, öt évig nem kell adót fizetnie. De nem fizet adót az sem, aki zöldség- termesztéssel foglalkozik és szocialista szervezettel termékértékesítési szerződést köt — az adómentesség természetesen csak a szerződés időtartamára érvényes. Szociális kedvezményt kaphat a 60 éves nő és a 65 éves férfi, ha mezőgazdaságból származó jövedelmén kívül más jövedelemmel nem rendelkezik, vele együtt adózó munkaképes férfi családtagja nincs. Kedvezményt kapnak továbbá azok, akik szőlőjüket legalább 25 százalékban pótolják, vagy felújítják; a kedvezmény általában két év. A szekszárdi történelmi borvidék külön elbírálás alá esik; ötvenszázalékos vagy ennél .nagyöbb pótlásnál, vagy felújításnál a szőlőtermelők három évig élveznek kedvezményt. Elengedik a lóadó felét nagyközségben és tanyán lakóknál, ha hatezer négyzet- méternél nagyöbb földterületet használnak és bérfuvarozással foglalkoznak. Bizonyára sokan kérnek majd szociális kedvezményt; megkönnyítik az ügyviteli munkát, ha már az adóbevallási íven feltüntetik születési évüket. A bevallási íveken .egyébként nemcsak a lakóhelyen lévő, hanem az ország bármely más részén fekvő földterület használatát is szükséges bejelenteni, mégpedig azért, hogy ennek arányában vessék ki a községfejlesztési adót. d. v. m. Szemüveg
