Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
2 ^PÚJSÁG 1976. december 8. Losonczi Pál Új-Delhiben (Folytatás a 1. oldalról.) lendülő magyar—indiai kapcsolatok jótékony hatását a két ország általános célkitűzéseinek előbbrevitelében, és elismerően szólt arról, a kimagasló szerepről, amelyet India tölt be az el nem kötelezett országok mozgalmában, a népek közti béke és együttműködés előmozdításában. A magyar államfőt és feleségét ezután Ahmed köz- társasági elnök és felesége az elnöki palotában lévő szálláshelyükre kísérte. Rövid pihenő után Losonczi Pál és kísérete az indiai nép kimagasló vezetői, Gandhi, majd Nehru síremlékénél tisztelgett, elhelyezve a kegyelet koszorúit. Kedden, helyi idő szerint 15.00 órakor J. B. Csáván külügyminiszter tett tisztelgő látogatást az elnöki palotában elszállásolt Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél. az el nem kötelezett országok mozgalmában. Az indiai külügyminiszter a Magyar Népköztársaság támogatását kérte kormányának külpolitikai törekvéseihez. Csáván érdeklődött az európai együttműködési és biztonsági értekezlet záróokmányában foglaltak megvalósításával kapcsolatos magyar tapasztalatok felől, hasonlóképpen nagy érdeklődést mutatott az indiai diplomácia vezetője a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások menete iránt is. Indira Gandhi miniszterelnökasszony 16.00 órakor kereste fel szálláshelyén a magyar államfőt. Tárgyalásuk a magyar tolmács jelenlétében folyó, négyszemközti eszmecserével kezdődött, majd ke- kerasztal mellett került sor a két tárgyaló delegáció plenáris ülésére. A rövid plenáris ülés után a tárgyalópartnerek külön eszmecserére vonultak vissza a szakterületüket érintő kérdésék megvitatására, Losonczi Pál és Indira Gandhi folytatta négyszemközti megbeszéléseit. Csáván tájékoztatta Losonczi Pált az el nem kötelezett országok legutóbb Co- lombóban tartott. csúcsértekezletéről, s India szerepéről Este 8 órakor F. A. Ahmed elnök és felesége az elnöki palotában díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. F.A. Ahmed pohárköszöntoje A rendkívül szívélyes és baráti hangulatú vacsorán, az indiai elnök pohárköszömtőjé- ben többek közt megállapította, hogy a magas szintű, kölcsönös látogatások immár nagyszerű hagyománnyá váltak a két ország kapcsolataiban, jelképezvén a 'barátság és az együttműködés Magyar- ország és India között szövődő szoros szálait. Ahmed elnök rámutatott, hogy az óriási belpolitikai feladatokkal összhangban, India világszerte a béke megőrzésének és az együttműködés előmozdításának politikáját folytatja, az el nem kötelezettség alapelvét követve iparkodik a jószomszédság gyakorlatát, a szomszéd országokkal való kapcsolatók normalizálását és kiterjesztését megvalósítani. Elismeréssel szólt arról, hogy az Európa szívében lévő Magyarország tevékeny szerepet játszott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményes megtartásában. Befejezésül Ahmed elnök rendkívül meleg szavakkal méltatta a minden téren kibontakozó magyar—indiai kapcsolatokat, amelyek mindkét nép kölcsönös előnyére virágzanak, s a magyar vendégek egészségére ürítette poharát. Ezután Losonczi Pál mondott pohárköszöntőt. Losonczi Pál pohárköszöntoje Losonczi Pál pohárköszöntőjében hangsúlyozta: „Örülök annak, hogy az elnök úr megállapításaival egybehangzóan, én is arról szólhatok, hogy kétoldalú kapcsolataink kiegyensúlyozottan fejlődnek minden téren, legyen szó akár ennek politikai, gazdasági avagy kulturális vonatkozásairól, mindkét fél tisztán látja, hogy még nem merítettük ki maradéktalanul mindazokat a lehetőségeket, amelyeket kapcsolataink továbbfejlesztésének szükségessége nyújt. Meg vagyok győződve arról, mondta a magyar államfő, hogy a mostani látogatásom idején folytatott eszmecserék és az eredményükként megszülető, aláírásra kerülő egyezmény általában szélesebbre tárja együttműködésünk útját.” A magyar kormány — hangsúlyozta Losonczi Pál — határozottan vallja, hogy az el nem kötelezett mozgalom fontos és értékes előremutató szerepet tölt be a jelenlegi nemzetközi politikában. „Éppen ezért értékeljük nagyra az indiai kormánynak azt a tevékenységét, és előrevivő, a haladást szolgáló szerepét, amelyet az el nem kötelezett országok Colombóban megtartott csúcsértekezletének előkészítésében, a konferencia munkájának sikere érdekében, az el nem kötelezettségi mozgalom antiimpe- rialista egységének megőrzésében fejtett ki.” A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke befejezésül az indiai és a magyar nép barátságára, az indiai nép társadalmi, gazdasági felemelkedésére, Ahmed elnök és felesége, valamint a nagyrabecsült Indira Gandhi miniszterelnök-asszony egészségére ürítette poharát. Kádár János tegnapi programja (Folytatás az 1. oldalról) la, hogy szociáldemokrata, én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk”. A kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták, hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társadalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcsolatok ügyét. Frankfurter Rundschau : Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után? Miként vélekedik Magyar- ország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? Kádár János: A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy önmagában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény, hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különböző ideológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője, egy asztalhoz ültek le, s fontos alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudtak jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle „panasznappá” tegyék. Úgy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfoglalni, hogy Belgrádban ismét át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekeit szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével összefüggő egyéb napirenden lévő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek és elég széles körűen kibontakoztak. Úgy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tanácskozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés szakaszában van. Mostani bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy személyemmel is foglalkozott, s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét. (Derültség.) Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük. (Derültség.) De ahova szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos, oda és akkor mindig elmegyek. Így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. Arbeiter-Zeitung: Magyar- országot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén ? Kádár János: Naivság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden. így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoltuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. Die Presse: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? Kádár János: Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugateurópai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok százezer magyar állampolgár aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön, hogy Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket Ját, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-európai turizmusról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztalunk. Az egyik: a Nyugat-Európá- ból érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, am; nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugateurópai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Magyar- országról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosz- szabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar—osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajltó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb k£rű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvilleg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik A sajtókonferencia után Kádár János az osztrák parlament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich Frölichsthal, budapesti osztrák nagykövet is. A parlament bejáratánál Anton Benya, a nemzeti tanács elnöke és Otto Probst, a nemzeti tanács egyik elnökhelyettese fogadta az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, majd az elnöki tanácskozóteremben találkozóra került sor a nemzeti tanács és a szövetségi tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a szövetségi tanács elnöke, valamint a azonban a helyzet, és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer megszűnhet. Pravda: A helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági és kulturális téren? Kádár János : Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért veszített, és nagy gazdasági károkát szenvedett, sajnálatos módon, nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom, ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is, amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk, Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hiszem, nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nékik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé „forgalmas” hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom, az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. Ami bennünket illet, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal, a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. Magyarország tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításában, s gondolom, Ausztria szintén. Megemlítek még egy tényezőt: a Magyar Népköztársaságnak nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben’ érdekelt tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építésében. Bizonyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól. A Magyar Népköztársaság nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruforgalomban. A Helsinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra lét- fontosságú — pontja a kölcsönösen előnyös, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja ki. A helsinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekéitek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely ezt szolgálja — fejezte be válaszát nagy tans közben Kádár János. nemzeti tanácsban képviselt három politikai párt frakciójának vezetője és a törvény- hozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: „Külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszédország egymáshoz fűződő kapcsolatainak fontosságát.” A nemzeti tanács elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényhozás szervezetéről és munkájáról, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokról. Kádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszélgetést folytatott a képviselőkkel, végül pedig megtekintette a parlament épüle- -tét. Kádár János az osztrák parlamentben
