Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
A KÉPÚJSÁG 1976. december 5. magazin magazin magazin Ideális lakótelep A városrendezés viszonylag ■új tudomány, tulajdonképpen környezetünk alakításával foglalkozik. Ennék keretében felméri a környezeti ártalmakat, de újabban a monotonitást is ezek közé sorolja, ami azért hat furcsán, mert az nem olyan szembetűnő „kórokozó”, mint a por, a füst, a benzingőz vagy a zajártalom. A lakótelepek sivársága valóban szembetűnő nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Mindezt az okozza, hogy a lakásépítés terén a mennyiségi igények kielégítése mellett elsikkadt a változatosságra való törekvés ügye. Bármilyen furcsán hangzik, a városék túlságosan gyors és nagymértékű növekedésének ellenszeréül —a monotonitás csökkentésére — egy mai építészeti irányzat az építés sűrítését ajánlja. Miután a két szélsőséges fejlődési irány — a családi házas és magasblokkos beépítés — nem vált be, az építés sűrítését egy olyan koncepció keretein belül képzelik el, amely egyesíti a családi ház előnyeit a magas beépítés sűrítő hatásával. Ha nem is tisztán ezt az irányzatot képviselik, de kétségtelenül új úton járnak azok a szovjet építészék, akik a városfejlesztés sok ellentmondását a képen látható módon kívánják feloldani. A Leningrad elővárosaként kialakuló, a Vasziljevszkij- szigeten létesített lakótelepet nem túl magas, formailag meglehetősen differenciált házakból építik fel. A hajdani mocsaras vidék feltöltése után jelölték ki e jó levegőjű, a környezeti ártalmaktól maximálisan védett település helyét. Ideális módon, az ütés közműhálózat teljes kiépítése után, a szociális létesítmények és kereskedelmi egységek építésének .elkezdését követően láttak csak hozzá a lakóépületek felhúzásához. Öröklődő változások Szovjet kutatók már 1937— 40 között megfigyelték, hogy Ukrajnában az ott élő muslicák között különösen nagy számú öröklődő elváltozás, J mutáció lépett fel. Ez önmagában nem különös, hisz bármely állatfajnál is felléphet olyan ugrásszerű és öröklődő megváltozás, amely a létért folyó küzdelemben jobb lehetőséget nyújt a faj fennmaradásához. Annál meglepőbb volt a 20 év elteltével, 1957-ben megismételt vizsgálat eredménye, amely szerint a Szovjetunió egymástól távol eső területein a muslicák között a mutációk gyakorisága egyöntetűen kisebb volt, mint korábban. A II. világháború óta eltelt 2 évtized alatt tehát a muslicák mutációinak a száma jelentősen csökkent. Hasonló megfigyeléseket tették a Föld más részein is. Kezdetben arra gondoltak, hogy ennek a kozmikus sugárzás lehet az oka. Kiderült azonban, hogy 1937-ben a napfolttevékenység szempontjából igen aktív időszakban a részecskesugárzás sűrűsége sokkal kisebb volt, mint 1957—58-ban, amikor a kevés számú mutációit észlelték. A kutatók a muslicánál szenzett tapasztalatokat más állatfajokéval szerették volna összehasonlítani, imás fajoknál azonban ilyen megfigyeléseket nem végeztek. Ekkor a genetikusok a kórházi adatokkal próbálták egyeztetni észleléseiket. Moszkva, Leningrad, Odessza és Szibéria körzeteiben a több évtizedre visszamenően történt gondos kórházi feljegyzések között megvizsgálták az öröklődő megbetegedések gyakoriságát. Az egészséges szülőktől származó utódok öröklődő megbetegedéseinek gyakorisága 1936—1940 között a kórházi statisztikában is feltűnően .magas volt (ilyen pl. az egyik szemen kialakult rosszindulatú daganat és az öröklődő izomhiány). Ugyanébben az időszakban Írországban az előző évtizedekéhez képest kétszeres gyakorisággal fordult elő az öröklődő törpenövés. Az embernél és a muslicánál ily módon megállapított időszakhoz kötött .mutációgyakoriság növekedésének az igazi okai még ismeretlenek. Újabban azonban a kutatók egy része feltételezi, hogy a többsejtűek és emberek körében előforduló mutációk gyakoriságában a mikroorganizmusok játsszák a döntő szerepet. Szimbolikus nevek A mongol szülők általában olyan neveket választanak gyermekeiknek, melyek sze-' roncsét, boldogságot fejeznek ki. A szülőföld, a közvetlen környezet folyói, hegyei is gyakran szolgálnak névadóul, így nem ritka, hogy beszélgető partnerünket Altájnak, Hangájnak, Onon.nak vagy Tuulnak hívják. A lányok körében elterjedtnek számít a Márta vagy a Máj n baj ár név, melyek március 8., illetve május elseje ünnepélyes hangulatát idézik. Kellemesen, dallamosan hangzik a mongol fül számára: Mun- genhuleg, ami ezüst repülőgépet jelent. E ritka, de szép névvel azokat ajándékozzák meg, akik repülőgépen születtek. Sárkányok utódai Mozaiktükör a csillagászati távcsövekben? A régen kipusztult ősvilági gyíkóriások késői rokonai a varánuszok, napjainkban is élnek. Ezek a négylábú pikkelyes hüllők legnagyobbjai. Legnagyobb közülük az ún. „komodói sárkány”, amelyet érdekes véletlenként csak 1912-ben fedeztek fel Komodó szigetén (Kis-Szunda sziget- csoport). 2,5—3 méter hosz- szúra nő, súlya állítólag eléri a 100 kg-ot. Az egyetlen olyan gyík, amely az emberit is megtámadja. A komodói varánuszok rendkívül falánk állatok. Ritkán van alkalmuk egy-egy szarvast vagy vaddisznót, esetleg egy majmot megfogniuk. Minthogy gyorsan emésztenek, a kiadós táplálkozás után néhány napon belül ismét megéheznek. Ezért sokat kóborolnak, s minden elérhető állatot megesznek: bogarakat, hernyókat, más rovarokat, dagály után a tengerparton visszamaradó rákokat, tojásokat, sőt saját ivadékaik nagy részét is. Valószínűleg kimúlt fajtársaik hulláját is eltakarítják, mert a szigeteken eddig csontma- radványaikat nem találták meg. A tojásból kibújt komodói sárkány alig 30 cm hosszú és 20—30 gramm súlyú csupán, de ez az apróság egy évtized alatt óriássá nő. A varánuszoknak mintegy 30 fajtájuk él. A varánuszok kiváló ismerője a cseh Zdenek Vogel professzor. A hüllőkkel foglalkozó tudós számos országban, több kontinensen gyűjtött. hüllőket és vizsgálta őket. Prága mellett, családi házában több fajtát nevel, miután akklimatizálta őket. Képünkön a fán élő ún. varánusz dumerilii nevű -gyíkot tartja a kezében, amelyet Szumátra szigetén gyűjtött. A Föld felszínén elhelyezett csillagászati távcsövek szögfelbontó képessége eléggé korlátozott. Ennek oka a légkör nyugtalansága. Emiatt hiába készítünk több méter átmérőjű tükröket, azok elméleti felbontóképességét nem tudjuk kihasználni. Ennek egyik oka-, hogy a csillagot minden pillanatban kissé más irányban látjuk. Másik, hogy a csillagról jövő elektromágneses sugárzás rendszertelenül változik. Egészen századunk közepéig uralkodott az a nézet, hogy a tényezőket reménytelen vállalkozás kiküszöbölni. Hírek szerint Rómában most elméleti megfontolások után olyan kísérleti távcsövet építettek, amelynek tükre A cserepovieci fémkombinátban' megkezdte működését a „2000”, a Szovjetunió legnagyobb fémhengerlő komplexuma, amelynek évi teljesítménye eléri a hárommillió tonnát. Több tucat fajtájú acéllemezt küldenek innen a gépgyárakba, autógyárakba, 'hajógyárakba., csőkészítő üzemékbe a Szovjetunió és 26 külföldi ország gyáraiba. több részből áll. E részek mozgatásává a légkör hatásai ellensúlyozhatok. A távcső tükrét 49 darabra vágták, s ezek mindegyikét olyan tartókra erősítették, amelyek a távcső tengelye mentén eltolhatok, illetve ehhez képest dönt he tők voltak. R. P. Urtz, a kísérlet vezetője szerint csupán a tükrök előre-hátra mozgatásával1 megdöbbentően javult a kép minősége, majd a másik mozgató mechanizmust is beiktatva már kilenc tükör összetett mozgatásával elérhető volt ugyanaz az eredmény. A tükrök vezérlését elektromágnesek segítségével oldották meg. Mindegyiket oly érzékenyre kellett készíteni, hogy másodpercenként akár 1000 utasítást is követhessen. A komplexum építésekor számos újdonságot használtak fel. Irányítását elektronikus számítógép végzi. A lyukszalagon megkapott kiinduló adatokat és a kívánt végtermék adatait figyelembe véve az „elektronikus gépkezelő” megadja a gép programját és ügyel annak pontos betartására. A jó közérzet oka A modern ember életének jó részét olyan zárt terekben — 'betonépületekben, járművekben., stb. — tölti, amelyek a természetes. elektromos teret leárnyékolják. Márpedig fejlődése során az ember a pozitív elektromos tér állandó hatásához szokott hozzá. így azután a pozitív elektromos tér hiánya kellemetlen jelenségeket idéz elő. A biometriai mérések kimutatták, hogy a negatív elektromos tér jól mérhetően csökkenti az állatok anyagcsere-folyamatát emésztését, stb. Ugyanígy a negatív potenciálú térben dolgozó emberek sokkal több hibát követnek el munkájukban. A pozitív elektromos -tér hiánya fáradtságérzetet, rossz hangulatot vált ki az emberben. Az amerikai légierőknél végzett vizsgálatok kimutatták, ha a pilótafülkében erős pozitív elektromos teret létesítenek, a pilóták fényérzéke- lőképessége növekszik. Más vizsgálatok szerint a pozitív erőtér csökkenti a fáradtság- érzetet és a kísérleti személy szellemi teljesítőképességét is fokozza. Siorocsini ureas or A szorocsini vásárt több mint száz évvel ezelőtt, Gogol sorai tették halhatatlanná. A hagyomány ma is él. Ösz- szel Velikije Szoroesinci ukrán falu határában megrendezik a vásárt. A környező területekről ezreket vonz az esemény. A vásárlók válogathatnak a ruhák, szövetek, lábbelik, bútorok, könyvek, hűtőgépek, hús- és haláruk, sárga- és görögdinnyék között. Megkapnak itt mindent, amit a gazdag ukrán föld kínál. A több minit ötszáz pavilonban élénk a forgalom. (APN—KS) Hatalmas hengergép Dinnyehegyek a vásáron
