Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
12 "nrÉPÚJSÁG 1976. december 25. A néprajzi gyűjtés izgalmas időket él: amit most nem térképeznek fel, az talán végérvényesen feledésbe merül. A népi kultúra megőrzéséért járják a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai az országot, filmfelvételeket készítve a néprajzi területek táncairól, szokásairól. Tolna megye alighanem a legjobban „feltárt” területek közé tartozik. Valamennyi sárközi községben és Madocsán, Sióagárdon, Izményben, Ozorán, most Bogyiszlón készült tudományos célú film, ezúttal már másodszor. Az első filmezés idején még nem tudtak hangszinkronos felvételeket készíteni. A veszteség pedig akkor is mérhetetlen lenne, ha néhány évtized múlva derülne ki, már élvezhetetlenek, elemezhe- tetlenek a filmfelvételek. Bogyiszlón — alighanem még jó néhányszor megismételhetnék a filmezést : táncos kedvből, tudásból bőven futná. Félszáznál is többen járták a csárdást, a cinegést, mégannyira kíváncsiskodtak a táncolok körül. Bár az első félórában a legtöbben még oda- oda tekintgettek a kamerákra, olyan hamar bele- fejeltkeztek a táncba, hogy néha majd elsodorták a fiimezőket... A forgatás befejezése után — mikor a vasárnapi leves már otthon párologhatott, a bogyiszlói táncos lábúak még egy ráadást jártak — a maguk kedvére, mindenki örömére. Komáromi Zoltán képriportja Kovács János bácsi: biztatja a cinegést... Dr. Martin György, a forgatócsoport vezetője. Körben áll a .....prímás”. CSAt AD - OTTHON A serdülőkor A SERDÜLŐKOR óriási biológiai (nemi érés), pszichikai változásokkal jár. Ezt a kort úgy is szokták nevezni, hogy „ki is vagyok én” korszak. A gyermek nehezen találja meg saját magát, saját énjét. Ilyenkor igen önérzetesek, könnyen sértődnek, de könnyen is sértenek másokat. A felnőtté válás útján természetes, hogy botlani fog a kamasz, de nem foghatjuk a kezét állandóan, mint ahogy a járni tanuló gyerme. két sem fogjuk, mert akkor nem tanul meg „járni”. Ha a megszületéstől a serdülő-, korig nézzük a gyermek viszonyulását a szüleihez, akkor a következő három életszakaszt különíthetjük el. Az „ölelj át szorosan” korszak 2—3 éves korig tart. Ezt követi a „tegyél le”, majd a „hagyjál békén” időszak, ami serdülőkorra éri el csúcspontját. Sok szülő csak ekkor jut el odáig, hogy ragaszkodik a gyermekéhez, holott erre esetleg korábban lett volna szükség. Arra, hogy a függő helyzetben levő gyermek önálló felnőtté válhasson, nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is alkalmasnak kell lennie. A szülők sokszor nem veszik észre, hogy a gyermekük lázadása, túlzásai, pimasz megjegyzései mögött önállósági törekvések húzódnak meg, a szülői té- kintély korlátlan befolyását igyekszik magáról lerázni. A szülők általában nehezen viselik el a serdülők függetlenedési próbálkozásait, lázadását és kísérleteit. A serdülő és a család között általában négyféle viszony alakulhat ki: 1. Természetes átnövés a felnőttes kapcsolattípusba. Ez azokban a családokban gyakoribb, ahol a gyermek és a szülők közötti eddigi kapcsolat a kölcsönös szereteten és megértésen alapult. Ezek a szülők őszinték gyermekükhöz (nem mutatnak mást, mint amilyenek valójában) és beszélgetéseik során egyenrangú partnernek tekintik azt. Ha előfordulnak is ellentétek a serdülő és a szülő között, ezek kevésbé fontos dolgokban mutatkoznak (hajviselet, öltözködés stb.). Az a gyermek akinek a szülők időtállóbb példát szolgálnak, általában olyan barátokat is választ, akiknek szemlélete, életvitele hasonlít szüleiéhez, illetve a saját értékeihez. 2. A szülők nem tudják a gyermekük önállósodását megemészteni. Ez azokban a családokban gyakori,- ahol a házasság célja a „gyermek” volt. Ezek csak a veszélyt látják, mindenáron „visszatartani” akarják a gyereket, mindenben korlátozzák. Gyakori ilyenkor az, hogy a gyerek az „önállóságát” erőszakkal kikényszeríti, véghezviszi szándékát, még akkor is, ha látja, hogy az rossz (hideg fejjel nemi kapcsolatot létesít, elcsavarog, szülei akaratával ellentétben a tanulást abbahagyja és dolgozni megy stb.). 3. A rideg családi légkör, „Mehet ahova akar” S mondják ezek a szülők és valóban nem törődnek a gyermekük sorsával. Ha azonban rosszaságot csinál, akkor durván, sokszor veréssel büntetik. Ez még olaj a tűzre, és az ilyen gyerek hamarosan megszakíthat minden kapcsolatot szüleivel. 4. A túl szoros családi kötelék. Ezek a családok túlzottan gondoskodnak a „gyerekről”, tartósan gyerekként is kezelik, igyekeznek elszigetelni a társaitól (egyke gyermekeknél gyakori). Az ilyen gyerekek sokszor gyámoltalanok, magányosak. Természetesen a négy típus közül a legelső az ideális. Ha a családról való leválás nagyon hirtelen és hevesen történik, annál erősebb lesz a kötődés a hasonló korúak csoportjához. A serdülőkor táján különben is megnő a gyermekek „magánügyének jelentősége”, A csoporthatások rendkívül felerősödnek és befolyásolják a serdülőt. Kinsey kimutatása szerint a szexuális viselkedés fő meghatározója nem a szülői ház, hanem a serdülővel azonos korúakból álló barátok csoportja. Az természetes tehát, hogy a kamasz a társaihoz húz. A CSOPORTALKOTÄS hihetetlenül gyors, spontán kialakulnak a csoportban a szerepék. A „Mi tudat” (a „mi őrsünk, a „mi játszóhelyünk” stb.) ekkor alakul ki, és a besúgást igen nagy bűnnek tartják. Elkölcsileg zül- leszt az a pedagógus, vagy szülő aki pl. ebben az életkorban „kinyomozza”, hogy ki törte ki az ablakot (erre a kérdésre úgyis néma csönd a válasz!) ill. megbünteti a közösséget a kezdődő kollektív felelősségérzete miatt. Ugyanilyen hiba az is, ha barátságot tiltunk meg, vagy erőltetünk az ilyen korú gyermekünknek. DR. HÉRA Ételek uadnyulbol VADNYÜL szilvával Pác: 2 csésze vörös bor, 2 csésze ecet, 5 dkg szeletekre vágott sárgarépa, fehérrépa, nagy vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, egy csomag kakukkfű, szemes bors, só. 1 darabokra vágott vad- vagy üreginyúl, 3 evőkanál vaj, szemes bors, aszalt szilva, 1 evőkanál ribiszkezselé. Elkészítés: A nyulat éjszakára beáztatjuk, majd kivesszük, megszárítjuk és vajban megsütjük. Fele részben páccal és fele részben vízzel vagy húslevessel leöntjük. Felforraljuk és leszedjük a habját. Hozzáteszünk néhány szem borsot, aszalt szilvát és a húst lassan puhára pároljuk. Majd leöntjük a szószt, besűrítjük, végül az evőkanál ribiszkezselét belekeverjük és ismét hozzáöntjük a szószt. PARADICSOMOS NYÜL Hozzávalók: 1 darabolt nyúl, 2 szeletekre vágott vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, 1 csésze húsleves, 4—5 meghámozott paradicsom, 2—5 fokhagymagerezd, só, bors. Elkészítés: A nyúldarabokat a hagymaszeletekkel együtt forró olajban megsütjük és kivesszük a sütőedényből. A nyúlszeleteket serpenyőben húslevessel, paradicsommal, fokhagymával, sóval, borssal lassan pároljuk. Végül kicsit zsírozzuk. » NYÛLAPRÔLÊK Hozzávalók: 1 fiatal nyúl (feldarabolva), 10 dkg kockára vágott szalonna, l evőkanál liszt. 1,5 csésze húsleves, vagy víz, egy csomag zöldség, citrom héja, borókabogyó, só, bors, 10 mogyoróhagyma, 1 evőkanál vaj, nyúl- máj, 1 csészényi gomba vagy párolt gesztenye, 1 csésze nyúlvér. Elkészítés: A szalonnát serpenyőben megsütjük, majd kivesz- szük. A nyúldarabokat forró zsiradékban átsütjük, 1 evőkanál lisztet keverünk hozzá, majd a sült szalonnadarabokat hozzáadjuk és fele vörös bor, fele húsleves arányban felöntjük, a zöldséget, citromhéjat, és a fűszereket hozzáadjuk és majdnem egészen puhára főzzük. Ezután a mogyoróhagymát vajban megsütjük, majd a húsdarálón ledarált nyúlmájat hozzáadjuk, rövid ideig keverjük, majd a húshoz adjuk. ízlés szerint, gombával vagy gesztenyével ízesítjük és puhára főzzük. A szószt leöntjük, sűrűsödni hagyjuk és friss nyúl- vérrel felöntjük és még rövid ideig főzzük. FRANK NYÚL Hozzávalók: 1 feldarabolt nyúl, 25 dkg sovány disznófelsál, 2 csésze vörös bor, 1 csésze nyúlvér, (esetleg sertésvér), 1 szeletelt vöröshagyma, 2 babérlevél, 1 evőkanál feketekenyér-morzsa. só, bors. A feldarabolt nyulat és a sovány sertéshúst jól zárható fazékba tesszük, ráöntjük a vörös bort, amit a nyúlvérrel elkevertünk, a finomra vágott hagymát hozzáadjuk, valamint a babérlevelet, fekete kenyérreszeléket. sót és borsot is. Majd a fedőt jó erősen rátesszük. Kis vizes liszttel sűrítjük. A húst 3/4 óráig pároljuk. A fedőt csak akkor szabad levenni, ha az étel már az asztalon van és tálaljuk. fwiM Az ablakon túl. Boda János bácsi húsz év múlva is ismételne! Lassú csárdás.
