Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

12 "nrÉPÚJSÁG 1976. december 25. A néprajzi gyűjtés iz­galmas időket él: amit most nem térképeznek fel, az talán végérvényesen feledésbe merül. A népi kultúra meg­őrzéséért járják a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai az országot, filmfelvételeket készítve a néprajzi területek táncai­ról, szokásairól. Tolna megye alighanem a legjobban „feltárt” terü­letek közé tartozik. Vala­mennyi sárközi községben és Madocsán, Sióagárdon, Izményben, Ozorán, most Bogyiszlón készült tudomá­nyos célú film, ezúttal már másodszor. Az első filme­zés idején még nem tudtak hangszinkronos felvétele­ket készíteni. A veszteség pedig akkor is mérhetet­len lenne, ha néhány évti­zed múlva derülne ki, már élvezhetetlenek, elemezhe- tetlenek a filmfelvételek. Bogyiszlón — alighanem még jó néhányszor megis­mételhetnék a filmezést : táncos kedvből, tudásból bő­ven futná. Félszáznál is többen járták a csárdást, a cinegést, mégannyira kí­váncsiskodtak a táncolok körül. Bár az első félórá­ban a legtöbben még oda- oda tekintgettek a kame­rákra, olyan hamar bele- fejeltkeztek a táncba, hogy néha majd elsodorták a fiimezőket... A forgatás be­fejezése után — mikor a vasárnapi leves már ott­hon párologhatott, a bo­gyiszlói táncos lábúak még egy ráadást jártak — a ma­guk kedvére, mindenki örömére. Komáromi Zoltán képriportja Kovács János bácsi: biz­tatja a cinegést... Dr. Martin György, a for­gatócsoport vezetője. Körben áll a .....prímás”. CSAt AD - OTTHON A serdülőkor A SERDÜLŐKOR óriási biológiai (nemi érés), pszichi­kai változásokkal jár. Ezt a kort úgy is szokták nevezni, hogy „ki is vagyok én” kor­szak. A gyermek nehezen ta­lálja meg saját magát, saját énjét. Ilyenkor igen önérze­tesek, könnyen sértődnek, de könnyen is sértenek máso­kat. A felnőtté válás útján természetes, hogy botlani fog a kamasz, de nem foghatjuk a kezét állandóan, mint ahogy a járni tanuló gyerme. két sem fogjuk, mert akkor nem tanul meg „járni”. Ha a megszületéstől a serdülő-, korig nézzük a gyermek vi­szonyulását a szüleihez, ak­kor a következő három élet­szakaszt különíthetjük el. Az „ölelj át szorosan” korszak 2—3 éves korig tart. Ezt kö­veti a „tegyél le”, majd a „hagyjál békén” időszak, ami serdülőkorra éri el csúcs­pontját. Sok szülő csak ekkor jut el odáig, hogy ragaszko­dik a gyermekéhez, holott er­re esetleg korábban lett vol­na szükség. Arra, hogy a függő helyzetben levő gyer­mek önálló felnőtté válhas­son, nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is alkal­masnak kell lennie. A szülők sokszor nem veszik észre, hogy a gyermekük lázadása, túlzásai, pimasz megjegyzései mögött önállósági törekvések húzódnak meg, a szülői té- kintély korlátlan befolyását igyekszik magáról lerázni. A szülők általában nehezen vi­selik el a serdülők függetle­nedési próbálkozásait, láza­dását és kísérleteit. A ser­dülő és a család között ál­talában négyféle viszony ala­kulhat ki: 1. Természetes átnövés a felnőttes kapcsolattípusba. Ez azokban a családokban gya­koribb, ahol a gyermek és a szülők közötti eddigi kapcso­lat a kölcsönös szereteten és megértésen alapult. Ezek a szülők őszinték gyermekük­höz (nem mutatnak mást, mint amilyenek valójában) és beszélgetéseik során egyenrangú partnernek te­kintik azt. Ha előfordulnak is ellentétek a serdülő és a szülő között, ezek kevésbé fontos dolgokban mutatkoz­nak (hajviselet, öltözködés stb.). Az a gyermek akinek a szülők időtállóbb példát szol­gálnak, általában olyan ba­rátokat is választ, akiknek szemlélete, életvitele hason­lít szüleiéhez, illetve a saját értékeihez. 2. A szülők nem tudják a gyermekük önállósodását megemészteni. Ez azokban a családokban gyakori,- ahol a házasság célja a „gyermek” volt. Ezek csak a veszélyt lát­ják, mindenáron „visszatar­tani” akarják a gyereket, mindenben korlátozzák. Gya­kori ilyenkor az, hogy a gye­rek az „önállóságát” erőszak­kal kikényszeríti, véghezviszi szándékát, még akkor is, ha látja, hogy az rossz (hideg fejjel nemi kapcsolatot léte­sít, elcsavarog, szülei akara­tával ellentétben a tanulást abbahagyja és dolgozni megy stb.). 3. A rideg családi légkör, „Mehet ahova akar” S mondják ezek a szülők és valóban nem törődnek a gyermekük sorsával. Ha azonban rosszaságot csinál, akkor durván, sokszor verés­sel büntetik. Ez még olaj a tűzre, és az ilyen gyerek ha­marosan megszakíthat min­den kapcsolatot szüleivel. 4. A túl szoros családi kö­telék. Ezek a családok túl­zottan gondoskodnak a „gye­rekről”, tartósan gyerekként is kezelik, igyekeznek elszi­getelni a társaitól (egyke gyermekeknél gyakori). Az ilyen gyerekek sokszor gyá­moltalanok, magányosak. Természetesen a négy tí­pus közül a legelső az ideá­lis. Ha a családról való levá­lás nagyon hirtelen és heve­sen történik, annál erősebb lesz a kötődés a hasonló ko­rúak csoportjához. A serdülő­kor táján különben is meg­nő a gyermekek „magán­ügyének jelentősége”, A cso­porthatások rendkívül fel­erősödnek és befolyásolják a serdülőt. Kinsey kimutatása szerint a szexuális viselke­dés fő meghatározója nem a szülői ház, hanem a serdülő­vel azonos korúakból álló barátok csoportja. Az termé­szetes tehát, hogy a kamasz a társaihoz húz. A CSOPORTALKOTÄS hi­hetetlenül gyors, spontán ki­alakulnak a csoportban a szerepék. A „Mi tudat” (a „mi őrsünk, a „mi játszóhe­lyünk” stb.) ekkor alakul ki, és a besúgást igen nagy bűn­nek tartják. Elkölcsileg zül- leszt az a pedagógus, vagy szülő aki pl. ebben az élet­korban „kinyomozza”, hogy ki törte ki az ablakot (erre a kérdésre úgyis néma csönd a válasz!) ill. megbünteti a kö­zösséget a kezdődő kollektív felelősségérzete miatt. Ugyanilyen hiba az is, ha ba­rátságot tiltunk meg, vagy erőltetünk az ilyen korú gyermekünknek. DR. HÉRA Ételek uadnyulbol VADNYÜL szilvával Pác: 2 csésze vörös bor, 2 csé­sze ecet, 5 dkg szeletekre vágott sárgarépa, fehérrépa, nagy vö­röshagyma, 2 gerezd fokhagyma, egy csomag kakukkfű, szemes bors, só. 1 darabokra vágott vad- vagy üreginyúl, 3 evőkanál vaj, sze­mes bors, aszalt szilva, 1 evő­kanál ribiszkezselé. Elkészítés: A nyulat éjszakára beáztatjuk, majd kivesszük, megszárítjuk és vajban megsüt­jük. Fele részben páccal és fele részben vízzel vagy húslevessel leöntjük. Felforraljuk és leszed­jük a habját. Hozzáteszünk né­hány szem borsot, aszalt szilvát és a húst lassan puhára párol­juk. Majd leöntjük a szószt, be­sűrítjük, végül az evőkanál ribisz­kezselét belekeverjük és ismét hozzáöntjük a szószt. PARADICSOMOS NYÜL Hozzávalók: 1 darabolt nyúl, 2 szeletekre vágott vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, 1 csésze húsle­ves, 4—5 meghámozott paradi­csom, 2—5 fokhagymagerezd, só, bors. Elkészítés: A nyúldarabokat a hagymaszeletekkel együtt forró olajban megsütjük és kivesszük a sütőedényből. A nyúlszeleteket serpenyőben húslevessel, paradicsommal, fok­hagymával, sóval, borssal lassan pároljuk. Végül kicsit zsíroz­zuk. » NYÛLAPRÔLÊK Hozzávalók: 1 fiatal nyúl (fel­darabolva), 10 dkg kockára vá­gott szalonna, l evőkanál liszt. 1,5 csésze húsleves, vagy víz, egy csomag zöldség, citrom héja, bo­rókabogyó, só, bors, 10 mogyoró­hagyma, 1 evőkanál vaj, nyúl- máj, 1 csészényi gomba vagy pá­rolt gesztenye, 1 csésze nyúlvér. Elkészítés: A szalonnát serpe­nyőben megsütjük, majd kivesz- szük. A nyúldarabokat forró zsiradékban átsütjük, 1 evőkanál lisztet keverünk hozzá, majd a sült szalonnadarabokat hozzá­adjuk és fele vörös bor, fele húsleves arányban felöntjük, a zöldséget, citromhéjat, és a fű­szereket hozzáadjuk és majdnem egészen puhára főzzük. Ezután a mogyoróhagymát vajban meg­sütjük, majd a húsdarálón leda­rált nyúlmájat hozzáadjuk, rövid ideig keverjük, majd a húshoz adjuk. ízlés szerint, gombával vagy gesztenyével ízesítjük és puhára főzzük. A szószt leöntjük, sűrűsödni hagyjuk és friss nyúl- vérrel felöntjük és még rövid ideig főzzük. FRANK NYÚL Hozzávalók: 1 feldarabolt nyúl, 25 dkg sovány disznófelsál, 2 csésze vörös bor, 1 csésze nyúl­vér, (esetleg sertésvér), 1 szele­telt vöröshagyma, 2 babérlevél, 1 evőkanál feketekenyér-morzsa. só, bors. A feldarabolt nyulat és a so­vány sertéshúst jól zárható fa­zékba tesszük, ráöntjük a vörös bort, amit a nyúlvérrel elkever­tünk, a finomra vágott hagymát hozzáadjuk, valamint a babér­levelet, fekete kenyérreszeléket. sót és borsot is. Majd a fedőt jó erősen rátesszük. Kis vizes liszt­tel sűrítjük. A húst 3/4 óráig pá­roljuk. A fedőt csak akkor sza­bad levenni, ha az étel már az asztalon van és tálaljuk. fwiM Az ablakon túl. Boda János bácsi húsz év múlva is ismételne! Lassú csárdás.

Next

/
Thumbnails
Contents