Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

2 ^PÚJSÁG

1976. december 3.

(Folytatás az 1. oldalról)

Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közöttj sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink központi bizottsági titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései.

A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatainak szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkésországokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki izraeli, libanoni, sri-lankai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban.

A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a monopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért. a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében.

6. A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek.

— A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését,

együttműködésünk további lehetőségeinek feltárását.

— A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben.

— Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta.

— A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal.

7. A Központi Bizottság a külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagvra .értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét.

II. 1

1. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán.

A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága. fokozódott a termelékenység. kezdeti eredmények születtek a termelés; szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásában.

Gazdaságpolitikánk helyességét. dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak élet- körülményei.

Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható:

a) A nemzeti jövedelem termelése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak.

— Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében üzembe helyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A munka termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozóipar exportképességének növekedésében.

— Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok.

— A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az

1975. évivel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés.

Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarítású növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett.

— A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait.

b) Beruházásokra a tervezettnek megfelelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes exportárualapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás.

c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött.

d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisébb mértékben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit.

A lakosság áruéllátása alapvetően kiegyensúlyozott volt.

Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket.

Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épük 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátása.

e) Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag ifejlett tőkés országokkal is.

if) A gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi, helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal.

2. A Központi Bizottság figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetével, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja:

— 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság élet- színvonala.

— A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termékek előállítása.

A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá:

A tervezett növekedés, éves előirányzat:

Nemzeti jövedelem 6—6,5 százalék. Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 4—5 százalék. Ipari termelés 6 százalék. Országos építésiszerelési teljesítmény 5—5,5 százalék. Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) 7—8 százalék. Egy lakosra jutó reáljövedelem 3,5—4 százalék. Egy keresőre jutó reálbér 2,5—3 szá* zalék. Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,5—3 százálék. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalék. Kiskereskedelmi áruforgalom 4—4,5 százalék. A szocialista szektor beruházásai 164 milliárd forint. Az összes lakásépítés 88 ezer lakás. Ebből: állami 31 ezer. Állami költségvetés bevétele 10,4 százalék. Kiadás 10,5 százalék.

a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés:

— Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a

gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése.

— Az építési-szerelési tevékenység 5—5,5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni.

— A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a‘~személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszközellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát.

A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal támaszszák alá. A központi irányító szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munka- szervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el.

b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Üj létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala.

c) A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék.

A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július l-év'el\rendezni és egységesíteni kell a műszakpótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergia-iparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell.

A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddig; évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját.

A lakosság fogyasztása 3,7 —4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni.

A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3,8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket.

A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200- zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni.

d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A verseny- képes exportáru-alapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évbeh összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni.

e) A népgazdasági tervben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink,. bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export.

Továbbra is aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, erősítjük két- és több oldalú együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a tőkés országokkal és a fejlődő országokkal, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve, a gazdasági együttműködés fejlesztésére, az áruforgalom bővítésére törekszünk. «

A külkereskedelem fejlesztésében fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése.

f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép- gazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy figyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra.

g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biztosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyensúlyozott gazdálkodási és pénzügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját.

3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1977. évi népgazdaság; terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosításának, az életszínvonal további növelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemében következetesen érvényesüljenek a XI. kongresszus, valamint a

Központi Bizottság 1975. novemberi határozatában foglalt gazdaságpolitikai követelmények. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrehajtás.

A kormányzati szervek biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását.

A központi irányítás támaszkodjon, építsen a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére.

A vállalatok és a szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó- egység fő feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelé- séért, a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért.

A pártszervezetek, a szak- szervezetek, a KlSZ-szerve- zetek és a gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos feltétele a dolgozók alkotó aktivitásának. Karol- • ják fel a dolgozók termelési mozgalmait, támogassák az újítókat, tegyenek intézkedéseket a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny további kibontakoztatására.

A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaságpolitikai céljaink érvényesítését és erőiket összpontosítsák a -terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában.

A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékenységgel mozdítsák elő a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvalósítására mozgósítsák szervezeteik aktivistáit és tagságát.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezze az ifjúságot a gazdasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv sikeres teljesítésében.

Az agitációs és propaganda- munka, a sajtó, a rádió és a televízió segítse elő, hogy dolgozó népünk jól ismerje a gazdasági építés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezések népszerűsítése, a dolgozók helytállásának, népünk erőfeszítéseinek és eredményeinek beim u tatása.

A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a jövő évi terv reális és elérhető célokat határoz meg. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, népünket, hogy aktív, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a népgazdasági tervben foglalt feladatok végrehajtásához.

III.

A Központi Bizottság elfogadta az 1977. évre szólómunkatervét.

Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei Bizottsága első titkárát a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevezte és beválasztotta a gazdaságpolitikai bizottság tagjai közé. (MTI)