Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 286. szám. ÄRA: 0,80 Ft. 1976. december 3., péntek "“liai számunkból SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) OLIMPIKONOK, BAJNOKOK (6. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) Városi tanácsülés ^zekszárdon : Megemlékezés a felszabadulásról KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának december l-i üléséről Szekszárd város Tanácsá­nak tegnapi ülésén dr. Nedók Pál tanácselnök emlékezett meg a város felszabadulásá­nak hétfőn múlt 32. évfordu­lójáról. Az ősi város történel­mének legjelentősebb esemé­nye tette lehetővé az elért fejlődést, vetette meg alap­ját az eljövendőnek, melynek megvalósítására gondos ter­vek alapján készülhet a ta­nács. A továbbiakban elő­ször a végrehajtó bizottság 1975 76. évi munkáját össze­foglaló beszámoló értékelé­sére került sor. Számszerű adatok is bizonyították a tár­gyalások sokrétűségét, a ho­zott határozatokat, melyek­A VEGYÉPSZER tamási gyáregysége az eddigi eredmé­nyek alapján várhatóan de­cember 15-ére teljesíti az egész éves tervét. A két hét­tel hamarabbi tervteljesítés nem egyszerűen valamiféle statisztikai adat, vagy „rek­lámteljesítmény”, hanem ko­moly gazdasági eredmények húzódnak meg a hátterében. A gyáregység az előző évi­hez képest csökkentett lét­szám mellett az egy főre eső termelési érték több mint tíz- százalékos növelése révén biztosította termelésének olyan fokú hatékonyságát, amely lehetővé tette, hogy ről a maguk idején minden esetben tájékoztattuk olva­sóinkat. Egy város vezetése természetesen nem dolgoz­hat átabotában. A dr. Bősz Endréné vb-titkár által elő­terjesztett beszámoló azt vizsgálta, hogy milyen hatá­lya volt a szervezeti és mű­ködési szabályzatnak a ta­nács különböző szerveinél. Az ügyrendi bizottság te­vékenységéről szóló jelentés meghallgatása után került sor nemcsak a tanács és vég­rehajtó bizottsága jövő évi munkatervének megvitatásá­ra és elfogadására, hanem az 1977 80 közötti munkaprog­ramra is. vállalásaiknak már év vége előtt is eleget tudjanak ten­ni. Az éves terv teljesítése utáni hét nem a lazítás idő­szaka lesz a gyáregységben; körülbelül másfél millió fo­rintnyi terméket gyártanak még év végéig. A gyáregység­vezető és műszaki gárdájá­nak ez a hajrá nélküli idő­szak egyúttal arra is jó al­kalmat nyújt, hogy a jövő évi tervezésnél az eddigieknél is körültekintőbb módon való­sítsák meg az eredményessé­get ígérő szervezett, folyama­tos munkát és anyagellátást. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülé­sen részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titká­rai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság -tit­kárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről; — Németh Károly elvtárs­nak, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztése alap­ján az 1976. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést és a Politikai Bizottság javaslatát az 1977. évi népgazdasági terv és álla­mi költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság ezen­kívül folyó ügyeket tárgyalt. I. 1. A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületének 1976. november 25—26-i bukaresti ülésén részt vett magyar küldöttség jelentését. Megállapította: a politikai tanácskozó testület állásfoglalásai ismételten ki­fejezésre juttatták azt a kö­vetkezetes politikát, amelyet a Varsói Szerződésben tömö­rült szocialista országok az európai ’béke és biztonság megszilárdításáért folytatnak. Ez a politika megfelel vala­mennyi európai nép érdekei­nek, élvezi minden haladó, békeszerető erő támogatását, s az egész világon előmozdít­ja a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság egyet­értett a politikai tanácskozó testület értékelésével, amely szerint az 1974. áprilisi varsói ülés óta kedvező változások mentek végbe földrészünk politikai helyzetében. Előre­haladt az enyhülés folyamata, teret nyert a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek gyakorlata. Történelmi jelentőségű záróokmány alá­írásával ért véget az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyet a szocia­lista országok kezdeményezé­sére a kommunista és más haladó pártok, s mozgalmak, a békeszerető tömegek támo­gatásával, a tőkésországok realista politikusainak közre­működésével tartottak meg. Az enyhülés további elmélyí­téséhez megfelelő alapot teremtett az Európában kialakult viszonyok, poli­tikai realitások elismerése, az értekezleten részt vevő álla­mok közötti kapcsolatok tíz alapelvének elfogadása, az együttműködés területeinek és formáinak meghatározása. Az enyhülés további ki­bontakoztatását, a béke és a biztonság megszilárdítását még számottevő reakciós, mi" litarista, revansista erők pró­bálják akadályozni, amelyek a feszültség fokozására tö­rekszenek. Igyekeznek kitér­ni az európai biztonsági és együttműködési értekezleten született megállapodások végrehajtása elől, és a hel­sinki záróokmány szellemét meghamisítva megkísérelnek beavatkozni más országok belügyeibe. A Magyar Népköztársaság — a többi szocialista ország­gal együtt — a helsinki záró­okmányban foglalt megálla­podások valóra váltására tö­rekszik. A záróokmány vég­rehajtásának elősegítése ér­dekében konkrét javaslatokat dolgozott ki kétoldalú kap­csolatainak fejlesztésére az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett tőkésországokkal. Az enyhülési folyamat tovább­viteléhez szükségesnek tart­ja az európai országok gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének sokoldalú fejlesztését, a meg­különböztetésektől mentes kereskedelmet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség közötti érdemi kap­csolatok megteremtését. Fon­tosnak tekintjük az együtt­működést olyan összeurópai kérdések megoldásában, mint a környezetvédelem, az ener­getika és a szállítás. Támo­gatjuk azt a javaslatot, hogy Moszkvában rendezzenek európai energetikai értekez­letet. A helsinki záróokmány szellemében előmozdítjuk a kölcsönösen előnyös tudomá­nyos, kulturális és tájékozta­tási együttműködést, vala­mint az emberek közötti kapcsolatok szélesítését. A Központi Bizottság hang" súlyozta, hogy további erőfe­szítésekre van szükség az európai biztonságot fenyegető válsággócok felszámolásához. Véget kell vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek Nyu- gat-Berlin kérdésében a fe­szültség szítására irányulnak, szigorúan be kell tartani a város különleges státuszát rögzítő 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást. A ciprusi problémát a Cip­rusi Köztársaság szuverenitá­sának, függetlenségének és területi épségének biztosítá* sával, valamennyi külföldi katonai erő kivonásával, mind a görög, mind a török közösség érdekeinek kellő fi­gyelembevételével a ciprusi népnek kell rendeznie. Pártunk és kormányunk az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek 1977-ben Belgrádban sorra kerülő tanácskozását olyan fórumnak tekinti, amely számba veheti a záróokmány­ban foglaltak végrehajtásá­nak tapasztalatait és előmoz­díthatja a biztonság megszi­lárdítását, az együttműködést. A Központi Bizottság nagy jelentőségű kezdeményezés­nek tartja a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületének javaslatát, hogy a helsinki biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok vállaljanak szerződéses kötelezettséget: egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegy­vert. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával kell előrehaladást elérni a közép­európai haderők és fegyver­zet csökkentésével foglalko­zó bécsi tárgyalásokon. Tá­mogatja azokat a javaslato­kat, amelyeket ennek érde­kében a Varsói Szerződés tagállamai terjesztettek elő. Napjaink legsürgetőbb fel­adata, hogy megállítsák az egyre hatalmasabb költsége­ket felemésztő és a békét fe­nyegető fegyverkezési ver­senyt, amelyet az imperializ­mus legagresszívebb körei kényszerítenek a világra. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­országával együtt fellép a le­szerelésért, mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet csök­kentéséért és megsemmisíté­séért, az atomenergia békés célokra történő felhasználá­sáért, a vegyi fegyverek be­tiltásáért és megsemmisítésé­ért, a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei elő­állításának eltiltásáért, a ka­tonai költségvetések csök­kentéséért. Szükségesnek tartja a leszerelési világkon­ferencia megrendezését és a hozzá vezető első lépésként az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását. A nemzetközi kapcsolatok átfogó normalizálása, á biz­tonság megszilárdítása érde­kében meg kell szüntetni a világ egymással szemben álló katonai tömbök szerinti meg­osztottságát és tartózkodni kell újabb, zárt csoportosulá­sok, politikai szövetségek lét­rehozásától, vagy a meglévők kiszélesítésétől. Népünk bé­kés, szocialista építőmunká­jának szilárd biztosítéka a Varsói Szerződés védelmi ere­je, ezért fenntartására mind­addig szükség van, amíg fennáll az imperializmus ag­resszív katonai szövetsége, a NATO. A Központi Bizottságbang- súlyozza, hogy az európai po­litikai viszonyok pozitív vál­tozásában a legfontosabb té­nyező a Varsói Szerződés tag­államainak összehangolt fel­lépése. Úgy ítéli meg, hogy a politikai tanácskozó testület külügyminiszteri bizottságá­nak és egyesített titkárságá­nak létrehozása eredménye­sen szolgálja a tagországok együttműködésének tökélete­sítését. Hazánk tevékenyen részt vesz a politikai tanácskozó testület 1976. novemberi ülé­sén meghatározott közös fel­adatok végrehajtásában, a bé­ke, a biztonság és az együtt­működés ügyének előmozdí­tásában. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a közel- keleti helyzet változatlanul feszült, nem szűnt meg az újabb összeütközések veszé­lye. A magyar kommunisták, népünk továbbra is szolidáris a haladó arab erőkkel és tá­mogatásáról biztosítja igazsá­gos harcukat. Támogatjuk a libanoni ha­zafiak küzdelmét hazájuk te­rületi egységéért, az a meg­győződésünk. hogy az ország belső problémáit békés úton a (libanoni népnek kell megol­dania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó politikai rende­zéssel érhető el. Ennek elen­gedhetetlen feltétele az izra­eli csaptatok kivonása az 1967Jben megszállt valameny- nyi arab területről, a palesz­tin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az ön­álló állam létrehozásának jo­gát és minden közel-keleti állaim — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendezés érdekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái Felszabadítási Szervezet tel­jes jogú részvételét. 3. A megváltozott nemzet­közi erőviszonyok kedvező feltételeket teremtettek a dél­afrikai népek harcához füg­getlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszá­molásáért és a társadalmi ha­ladásért. A nemzeti felszaba­dító harc fokozódásával szem­ben az imperialista körök po­litikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védel­mezni neokolonialista érde­keiket. A nemzetközi imperia­lizmusra támaszkodó Dél­afrikai Köztársaság kormá­nya bábállamok létrehozásá­val és a jogaiért fellépő .néger •lakossággal szembeni kímé­letlen terrorral igyekszik át­menteni fajgyűlölő rendsze­rét. Az ENSZ határozatait semmibe véve továbbra is akadályozza Namíbia függet­lenné válását. A törvénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenységét és durva agressziót követ el a függetlenségét nemrég el­nyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Foly­tatódnak az imperialista pro­vokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar nép hatá­rozottan elítéli az imperialis­ta manővereket és provoká­ciókat; megerősíti szolidari­tását Angola, Mozambik, Zim­babwe, Namíbia és a Dél­afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az orszá­gokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazda­sági függetlenségükért, a de­mokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szo­cialista társadalom alapjai­nak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél-Koreá- ból vonják ki az összes kül­földi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekvését az or­szág békés, demokratikus, mindénféle külső beavatko­zástól mentes újraegyesítésé­re. Az egész haladó emberi­séggel együtt elítéljük a Chi­lében dúló fasiszta terrort, követeljük az ország törvé­nyes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corva- lán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadon bocsátását; ismé­telten szolidaritásunkról biz­tosítjuk a chilei népet. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó orszá­gok állam- és kormányfőinek colomból értekezlete megmu­tatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiim- perialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üd-- vözli a Béke-világtanács Bu­dapesten megrendezett fej­lődési világkonferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb cél­jaikat csak a szocialista or­szágokkal és a világ más ha­ladó erőivel együttműködve érhetik el. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy az el­múlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemé­ben tovább erősödtek és szé­lesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkás­pártokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) jobb anyagellátás Nem lesz év végi hajrá a tamási YEGYÉPSZER-nél Kisközségek közelről Aparhant új arca. (Riport az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents