Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
2 ^PÚJSÁG 1976. december 22. Hanoi Hazautazott a magyar pártküldöttség Kedden reggel elutazott Hanoiiból a VKP IV. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség. Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a KB titkárát, a magyar pártküldöttség vezetőjét és a delegáció tagjait a hanoi repülőtéren Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagja, miniszterélnök- helyettes, külügyminiszter, Xuan Thuy, a kb titkába, Phan Trong Tue, a kb tagja, közlekedés- és szál'lításügyi miniszter, a delegáció állandó (kísérője búcsúztatta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarországi és Karsai Lajos Magyarország hanoi nagykövete. Peking Mezőgazdasági értekezlet A „Tanuljunk Tacsajtól” címet viselő, körülbelül egy hete folyó országos mezőgazdasági értekezlet résztvevői hétfőn este Pekingben plenáris ülést tartottak. Az időközben ötezerről nyolcezer főre dagadt mám- muttanácskozás ez alkalommal látta elsőként vendégül Hua Kuo-fenget, a KKP KB elnökét és Je Csién-jinget, a KKP KB alelnökét. A néhai Mao Ce-tung és a mostani elnök, Hua Kuo-feng óriási portréi alatt Cseng Jung-kuj, a politikai bizottság tagja, a tacsaji brigádvezetőből lett miniszterelnökhelyettes mondott beszédet, egybefogva a legidőszerűbb politikai témát, a „négyek bandájának” ostorozását és a mezőgazdasági tennivalókat. Veszélyes illúziók NDK válasz Schmidt programbeszédére „Illúziókkal nem lehet politizálni” című kommentárjában a Neues Deutschland keddi számában üdvözölte, hogy Helmut Schmidt bonni kancellár mólt heti kormány- nyilatkozatában kifejezte az NSZJK kormányának az enyhülési politika folytatására való készségét, és a lap ezt „okos, üdvözlést érdemlő szándéknak” nevezi. Az NSZEP központi lapja ugyanakkor felhívja a figyelmet: „Ellentmondásban áll ezzel a kancellárnak az a törekvése, hogy különbséget tegyen a szocialista országok, így a Szovjetunió és az NDK között is. Az NSZK és -az NDK közötti „különleges kapcsolatok” régen zátonyra futott politikája felélesztésének szándéka éppen hogy az enyhülés ellen irányul Európa szívében. Schmidt nyilatkozata arról, hogy kész a keleti politika keretében az NDK- val fennálló kapcsolatok továbbfejlesztésére, értékét veszíti annak a meghirdetésével, hogy a tárgyalási politikát a gyakorlatban a revan- sista politika eszközévé teszi. Mert csak így lehet értelmezni azt, ha az NSZK kancellárja egy olyan határról beszél, amely „Németország közepén húzódik”. Az NDK vezető laoja hangsúlyozza: „Az NSZK ilyen kísérletekkel veszélyes útra téved. Az ilyen politika kérdésessé teszi Schmidt kijelentését a tárgyalási politika folytatásáról, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásáról és arról, hogy „a meglévő szerződés és megállapodások, s azok következményei alapján tovább fejlesztjük és formáljuk az NDK és az NSZK közötti viszonyt.” „Helimut Schmidt homokra épít, ha azt gondolja, hogy szelektív politikát tud folytatni a szocialista országok irányában. Ezt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülése alapján is tapasztalnia kellett. Illúziókkal nem lehet politizálni” — állapítja meg a Neues Deutschland kommentárja. GYORSLISTA Befejeződtek a magyar-román tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) I A két ország képviselői, így magyar részről Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes, román részről pedig George Pacoste bánya- ügyi, kőolajipart és földtani miniszterhelyettes ugyancsak kormányközi megállapodást írták állá a magyar—román határ mentén található kőolaj- és földgázlelőhelyek közös felkutatásáról és kitermeléséről. Az egyezmény a többi között szabályozza a kőolaj- és fölögázlelőhelyek tulajdonjogát, a kitermelési jogot, közös műszaki tervek készítését, valamint az ellenőrzés feltételéit. A tárgyalások eredményeként két termelési-együttműködési megállapodás is létrejött, amelyeket ugyancsak kedden írták alá a román fővárosban. Az egyik a gyógyszeripari kooperáció elmélyítését irányozza elő, a másik pedig pénztárgépek közös gyártására vonatkozik. A látogatás befejező aktusaként Lázár György, a Minisztertanács elnöke a bukaresti magyar nagykövetség épületében fogadást adott vendéglátója, Manea Manes- cu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. ö s közle meny Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányfőjének meghívására 1976. december 20—21-én hivatalos, baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ez alkalommal szívélyes, baráti megbeszélés, re került sor közöttük. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köztársaság kormányfője őszinte, baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés szellemében hasznos megbeszéléseket folytatott. A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista épitőmunkáról, és elismeréssel szóltak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak gyakorlati megvalósításában elért eredményekről. Beható eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A miniszterelnökök megelégedéssel vették tudomásul, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködése és jószomszédi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, összhangban az 1972. februárjában Bukarestben aláírt magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási * szerződéssel, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös tisztelet, az elvtársi segítség- nyújtás és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A felek ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a magyar—román barátság mélyítésében és az együttműködés fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatai. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének találkozói. A miniszterelnökök tárgyalásaik során nagy figyelmet szenteltek a két nép politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai továbbfejlesztésének. Megállapították, hogy a magyar—román gazdasági-együttműködési vegyes kormánybizottság, valamint a központi tervező és külkereskedelmi szervek eredményeket értek el a nép- gazdasági tervek egyeztetésében, a gazdasági együttműködés bővítésében, a termelési együttműködés és szakosítás egyes formáinak kezdeményezésében, az áruszállítások fejlesztésében. Az 1976—80-as időszakra szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi szerződés az 1971— 1975-ös időszakhoz képest az áruszállítások megkétszerezését irányozza elő. A kölcsönös áruszállításokban a gépek és berendezések aránya mintegy 60 százalék. A felek egyetértettek abban, hogy a következő időszakban további lehetőségek vannak a gazdasági kapcsolatok gyorsabb fejlesztésére. E célból a látogatás idején sor került a magyar—román határzónában lévő szénhidrogénmezők közös kitermeléséről szóló egyezmény, valamint más termelési együttműködési megállapodások és az 1977. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv aláírására. A kormányfők kívánatosnak tartják, hogy a két ország minisztériumai és gazdasági szervei erősítsék kapcsolataikat, tegyenek további erőfeszítéseket a kölcsönös áruszállítások növelésére, a hosszú távú gazdasági együttműködés fejlesztésére, beleértve a harmadik piacokat, a termelési együttműködésre és szakosításra, különösen a járműiparban, valamint az elektronika, a szerszámgépek, az ipari berendezések, a vegyipar a gyógyszergyártás és gyógyászati eszközök, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén. Megállapodtak abban, hogy a gazdasági-együttműködési vegyes kormánybizottság, továbbá a központi tervező és külkereskedelmi szervek megvizsgálják a gazdasági kapcsolatok 1980. utáni bővítésének lehetőségeit. Szükségesnek tartották a termelési együttműködés és szakosítás részarányának növelését a kölcsönös árucsere-forgalomban. A felek megerősítették elhatározásukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa integrációs komplex programjának megvalósításáért a tagországok gazdasági és társadalmi fejlődésének javára. A felek egyetértettek abban, hogy az illetékes magyar és romén intézmények tovább szélesítik a műszáki-tudományos együttműködésüket, hasznosítva a két ország e téren meglévő lehetőségeit. A miniszterelnökök hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy a két ország tudományos, kulturális és sport- kapcsolatai hozzájárulnak a magyar nép és a román nép .további közeledéséhez, barátságának erősítéséhez és a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Elismeréssel szóltak a magyar—román kulturális vegyes (bizottság szerepéről a kulturális kapcsolatok fej lesztésében, a haladó és forradalmi hagyományok őrzésében és ápolásában, a magyar és a román nép kapcsolataiban. Fontosnak tartják a magyar és a román kultúra házának mielőbbi megnyitását Bukarestben, illetve Budapesten. A két fél szükségesnek tartja, hogy a magyar, illetve a román szervek tegyenek lépéseket a konzuli kapcsolatok fejlesztésére, az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére, az idegenforgalmi együttműködés szélesítésére az egyéni és a szervezett turizmus keretében. Áttekintve az időszerű nemzetközi kérdéseket, a miniszterelnökök elégedetten szóltak a nemzetközi enyhülés, az egyenjogú államok közötti megértés és együttműködés terén világméretekben végbement pozitív változásokról. E folyamatokban fontos szerepet töltött és tölt be a Szovjetunió és a többi szocialista ország erejének növekedése, a (népek békéjét és biztonságát szolgáló tevékenységük, valamint a fejlődő országoknak, az el nem kötelezett államoknak, a világ összes antiimperialdsta, demokratikus és haladó erejének egyre tevékenyebb hozzájárulása. A felek megerősítették, hogy politikájukban következetesen (törekszenek a barátság, a szolidaritás és az együttműködés fejlesztésére a szocialista országokkal1. Mély meggyőződésük, hogy a szocialista országok együttes fellépése megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a szocialista világrendszer egésze, a viiágbéke, a haladás érdekeinek. A felek síkra- szállnak az együttműködés bővítéséért és elmélyítéséért a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hangoztatták, hogy országaik készek kapcsola taik és együttműködésük bővítésére a fejlett tőkés országokká! a (békés egymás mellett élés elvei álapján, az egyenjogú együttműködés szellemében. Különös figyelmet szenteltek az európai enyhülés megszilárdításának és továbbfejlesztésének. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi bukaresti ütésén elfogadott nyilatkozat és a többi dokumentum jelentőségét. Szükségesnek tartják, hogy a helsinki értekezlet valamennyi részt vevő állama járuljon hozzá a katonai szemben állás csökkentését, a leszerelést célzó intézkedések elfogadásához Európában, tartsa meg a záróokmány előírásait. Hangsúlyozták,' hogy az 1977. évi belgrádi találkozó célja az európai biztonság és együttműködés megszilárdítása és továbbfejlesztése. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság síkraszáll a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért. Lázár György romániai látogatása hozzájárul a magyar és a .román nép barátságának erősítéséhez, szélesíti a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködését a kölcsönös érdekek, a szocializmus és a béke javára. A megbeszélések eredményeiről]! a miniszterelnökök jegyzőkönyvet írtak alá. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, (baráti látogatásra hívta meg Manea Manescut, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első miniszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Bukarest, 1976. december 21. « (MTI) az 1976. december 21-én megtartott rendkívüli tv-lottó tárgy- nyeremény-sorsolásról. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk : a = 5000 Ft-os vásárlási utalvány; b = 4000 Ft-os konyhafelsz. utalvány ; c = 3000 Ft-os textilutalvány. A nyertes szelvényeket 1977. január 20-ig kell a totó- és lottókirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a Posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz (1875 Budapest V., Münnich Ferenc út 15.) eljuttatni. Alább a Pécs körzetében vásárolt nyertes szelvények számát közöljük. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. 2 341 619 C, 2 341 891 b, 2 342 408 b, 2 344 386 C, 2 348 402 C, 2 350 813 7000 Ft-os tetőtől talpig ut., 2 355 049 C, 2 370 052 C, 2 370 452 C, 2 373 031 c, 2 376 463 C, 2 377 479 b, 2 381 158 C, 2 388 058 C, 2 392 510 C, 2 393 992 C, 2 394 852 C, 2 399 873 C, 2 406 012 b, 2 415 755 C, 2 417 925 a, 2 419 892 9000 Ft-OS ki mit vál., 2 421 507 b, 2 434 121 c, 2 735 467 C, 2 450 926 b, 2 53 756 9000 Ft-os ki mit vál., 2 460 959 c, 2 465 541 c, 2 466 611 C, 2 467 100 C, 2 471 051 C, 2 471 207 C, 2 474 529 c, 2 480 473 b, 2 489 395 c, 2 490 224 c, 2 494 411 c, 2 497 013 c, 2 498 552 c, 2 498 854 c, 2 512 317 c, 2 520 833 b, 2 523 143 c, 2 534 059 b, 2 548 991 c, 2 551 214 b, 2 558 234 b, 2 569 138 b, 2 573 421 C, 2 577 088 C, 2 578 129 b, 2 590 966 b, 2 606 234 c, 2 607 690 c, 2 611 179 b, 2 613 940 c, 2 622 595 c, 2 631 342 c, 2 647 357 b, 2 661 676 c, 2 662 838 b, 2 672 144 b, 2 672 145 b, 2 673 045 b, 2 673 337 C, 2 674 111 C, 2 681 382 9000 Ft-OS ki mit vál., 2 686 964 c, 2 688 479 b, 2 696 020 c, 2 710 411 c, 2 711 146 b, 2 711 511 c, 2 725 055 b, 2 726 069 7000 Ft-os tetőtől talpig, 2 730 310 c, 2 733 853 c, 2 734 009 c, 2 742 950 c, 2 746 358 c, 2 747 571 c, 2 755 631 b, 2 759 777 C, 2 763 685 C, 2 764 545 C, 2 767 250 b, 2 767 25tf b, 2 776 664 b, 2 785 754 c, 2 791 178 C, 2 800 479 c, 2 803 186 9000 Ft-os ki mit Vál., 2 811 025 C, 2 811 684 c, 2 821 726 C, 2 823 676 C, 2 828 868 c, 2 834 826 7000 Ft-os tetőtől talpig Ut., 2 840 942 a, 2 851 225 C, 2 851 533 C, 2 852 063 b, 2 856 483 b, 2 868 989 b, 2 878 411 C, 2 883 473 C, 2 901 220 c, 2 903 551 C, 2 909 943 c, 2 915 564 9000 Ft-OS ki mit vál., 2 921 764 b, 2 930 987 c, 2 952 009 C, 2 952 829 b, 2 953 015 C, 2 958 214 7000 Ft-OS tetőtől talpig ut., 2 963 243 9000 Ft-os ki mit vál. ut., 2 972 309 c, 2 975 910 b, 2 976 729 c, 2 981 457 7000 Ft-OS tetőtől talpig ut., 2 987 524 b, 2 990 139 b, 2 996 118 b, 2 998 811 c, 3 311 129 a, 3 318 711 c. Lemondott az izraeli kormány A BELGRÁDI értekezlet témái Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó belgrádi értekezlet 1977. június 15-én kezdődik és egyhónapos megszakítással valószínűleg az év végéig tart — közölte Milorad Pesics jugoszláv külügymi- nisztériumi nagykövet belgrádi sajtóértekezletén. Valószínű, hogy a belgrádi értekezlet a feladatok három csoportjával foglalkozik majd : 1. A helsinki záróokmányok szellemében lehetővé kell tenni Európában a feszültség enyhítésének és a stabilitás megteremtésének még sikeresebb megvalósulását. 2. Értékelni kell a helsinki záróokmány alkalmazásának eredményeit minden területen, s szem előtt kell .tartani, hogy hosszú távú feladatról van szó. 3. Az általános megegyezés elvének alkalmazásával a részt vevő országoknak hatá- rozniok kell az európai biztonság és együttműködés kontinuitásának jövőbeni aspektusairól. Pesics nagykövet annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy valamennyi résztvevő hozzájárul majd a célok eléréséhez és lehetővé teszi a belgrádi értekezlet teljes sikerét. Kacir államfő (baloldalt) fogadja Rabin miniszterelnököt, aki hétfőn éjszaka benyújtotta kormánya lemondását.
