Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
XXVI. évfolyam, 302. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. december 22., szerda Mai számunkból ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SZOMSZÉDOKRÓL, SZOMSZÉDOLÁSRÓL (5. old.) ALMOS DÉLELŐTT (5. old.) ATOMERÖMÜ- ÉPlTKEZÉS (3. old.) Egységes cselekvéssel L ogikus, ám korántsem formális folyamat zárult le a népgazdaság 1977. évi tervének vasárnapi nyilvánosságra kerülésével. A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-1 ülése, az országgyűlés tanácskozása előzte meg az előttünk álló tizenkét hónap gazdasági programjának a Minisztertanács által történt jóváhagyását. Mindhárom testület a népgazdaság idei tevékenységét is áttekintette, s úgy határozta meg a jövő esztendei teendőket. Ezek középpontjában a gazdasági fejlődés ütemének meggyorsítása, az idei adósságok törlesztésével együtt az 1977. évi feladatok hiánytalan végrehajtása áll. Szemléletesen fogalmazott a parlamenti ülésszakon felszólaló képviselők egyike, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem a lehetőségek gyors gyarapítására, hanem a már meglévő források gyorsabb hasznosítására van szükség. 'E felfogás, sajnos, még nem általános jellemző, sőt, tapasztalhattuk az ellenkezőjét. Meggyőződésünk: alaposabb, körültekintőbb munkával, a szervezettség fokozásával, színvonalasabb vezetéssel 1976-ban is mód lett volna a ténylegesen elértnél nagyobb eredményekre. A döntő azonban mégis az, hogy a népgazdaság fejlődésének iránya — amint azt az országgyűlés tanácskozásán mind a pénzügyminiszteri expozé, mind a vitában részt vevő képviselők hangsúlyozták — helyes volt, összhangban állt a párt XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikával. A fejlődés mértéke maradt el a várttól, a tervezettől, a lehetségestől. Amit nem pusztán a tényék kedvéért kell megállapítanunk, hanem a kihasználatlan lehetőségekre ezen a módon is figyelmeztetve. A gazdálkodó egységek tekintélyes része ugyanis megfelelőnek tartotta idei igyekezetét, s a jövő évben sem számol tartálékái teljes körű csatasorba állításával, amint azt a Gazdaságkutató Intézet közelmúltbeli vizsgálódása föltárta. Talán furcsán hangzik, de az előbbiek ismeretében imár nem igényel külön indoklást: gazdasági gondjaink nagy csoportjának eredője nem a dologi javak terepén, hanem gondolkodás- és szemléletmódunk elvontábbnák látszó világában kereshető. A gépiparban, a könnyűiparban például a már rendelkezésre álló technika és technológia módot nyújtana a mainál korszerűbb gyártmányösszetételre. Az eszközök, eljárások azonban csak akkor érnek igazán sokat, akkor adják a bennük rejlő képességek maximumát, ha működésüket rendszerré szervezi az emberi elme, ha egyetlén feltételről sem feledkezik meg, s ha mindezt fontosnak tartja, akarja egyáltalán. Ilyen és hasonló tapasztalatoktól vezettetve állapította meg az országgyűlés ülésén Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „örvendetes, hogy mind több vállalat munkájában kezd előtérbe kerülni a termékszerkezet korszerűsítése. Mégsem 'lehetünk megelégedve, mert a gazdaságos termelési és értékesítési szerkezet kialakítása nemcsak a szükségletektől, de mai lehetőségeinktől is elmarad. Ez arra mutat: sok helyütt még mindig nem ismerték fel, hogy gazdasági fejlődésünk kulcskérdése a jó minőségű, gazdaságosan előállítható és versenyképes termékek részarányának gyorsabb növelése. E téren is egységesebb szemléiéire és konkrét programok alapján történő cselekvésre van szükség.” E kettősség tükrében kell vizsgálni a jövő esztendei teendőket, amiket az 1977. évi népgazdasági program summáz. A nemzeti jövedelem előirányzott 6—6,5 százalékos növekedése — ami az ipari termelés hat, az építőipari teljesítmény öt-hat, s a mezőgazdasági termelés hét-nyolc százalékos bővülését feltételezi —nemcsak feszítettebb tempót diktál az ideinél, hanem a termelőhelyék más és más teljesítményszintjét is megköveteli. A ritka kivételnek tisztelet, ám a jellemző mégis az, hogy máshonnét, másoktól várják a kezdeményezést, az első lépést, a folyamatindító cselekedeteket. Helyeselnék, tétlenkedve vitatkoznak, döntést inern hozva tervezgetnek, feltételeket nem mérlegelve. Ezért joggal leírhatjuk, hogy — minit azt az országgyűlés ülésén is többen hangoztatták —, az irányítás, a vezetés erőteljes javítása most már valóban a középponti helyet foglalja el', döntővé válik. Akár az iparról, akár a mezőgazdaságról, bármelyik más népgazdasági területről legyen szó, a hatékonyság növelése elválaszthatatlan a vezetés hatékonyságától. Szükség van az új eszközökre — a beruházások 164 milliárd forintjára —, de még inkább új gondolatokra, irányítási módszerekre, kezdeményezőkészségre, a végrehajtás, a cselekvés egységére. Arra, hogy a termelőhelyek ne csak lássák a népgazdasági célokat, hanem igazodjanak is azdkhoz. Mindenkinek azt kell megtennie, ami módjában áll, de ezt tegye, s kérjék számon tőle. Akár egyéni, akár kisebb közösségi méretekben ne igényeink adják a rangunkat, hanem munkánk teremtse meg jogunkat a fokozódó igényekre. Aki mindig csák követel, annak nem marad ideje adni, aki mindig csak tervez, nem jut el a cselekedetig. A jövő évi terv végrehajtása, még inkább, mint eddig, a cselekvő embert állítja a reflektorfénybe. Azt, aki tudatosan kutatja a több előteremtésének útját, módját, s tudja, e 'többet először a termelésben, az anyagi ágazatokban kell létrehozni abhoz, hogy az elosztásiban, a felhalmozásban is meglegyen mindaz, amire számítunk. A mi a népgazdasági programban reálbér- és -jövedelememelkedésként, 88 ezer új lakásként, s az az életkörülmények javításának sok más formájában szerepel. A sorrend felcserélhetetlen : a félada tok egymásutánja is az. Bukarest Befejeződtek a magyar-román tárgyalások Lázár György látogatásáról közös közleményt adtak ki (Lázár György és Manea Manescu megbeszéléseivel folytatódták kedden kora dél; előtt a hivatalos magyar— román tárgyalások. A miniszterelnökök tanácskozásának középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és bővítése, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése szerepelt. A kormányfői tárgyalásokkal párhuzamosan folytatták megbeszéléseiket az egyes szakbizottságok is. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke kedden Bukarestben az RKP székházában fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP KB PB tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A magas szintű találkozót megelőzően a magyar kormány elnöke Manea Manescu miniszterelnök kíséretében látogatást tett a bukaresti nehézgépgyárban. Az üzem vezetői tájékoztatták Lázár Györgyöt a gyár tevékenységéről, fejlődéséről és soron- levő feladatokról. 'Délután 'befejeződtek a hivatalos magyar—román kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól és azok bővítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. A tárgyalásokat — amelyekről a kiadott közös közleményt lapunk 2. oldalán ismertetjük — mindvégig szívélyes, baráti légkör jellemezte. A tárgyalások (befejezése után Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és tárgyaló partnere, Ion Stoian kül'kereskedélmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhélyettes kormányközi megállapodást írt alá az 1977. évi magyar— román árucsere-forgalom szabályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel értéket képvisel, ami az 1976. évi jegyzőkönyvhöz képest 20 százalékos forgalomnövekedést jelent. (Folytatás a 2. oldalon.) K. Papp József válaszolt Fórum #1 __I r ■ T egnap, délután négy órakor kezdődött az a fórum Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermében, amelyet az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Oktatási Igaz. gatósága rendezett: a pártiskola, az esti egyetem, a szakosító hallgatói és tanárai számára. István Józsefnek, az Oktatási Igazgatóság igazgatójának megnyitó szavai után K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára válaszolt a kérdésekre. A hallgatók és tanárok összesen 119 kérdést tettek fel. Három órán keresztül válaszolt K. Papp József elvtárs a legkülönbözőbb gazdasági, politikai, ideológiai és művelődési kérdésekre, ennek ellenére — idő hiányában — 49 válaszolatlanul maradt. A fórumon elhangzottak ismertetésére lapunkban visszatérünk. Művészeti életünk kérdései Az utolsó szint Megyei művészelpolitikai tanácskozás Kedden délelőtt a megyei művelődési központ márványtermében az MSZMP Tolna megyei Bizottsága propaganda- és művelődés- ügyi osztálya és a Tolna megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya meghívására egybegyűltek megyénk művészeti életének képviselői. A megyei pártbizottságot dr. Király Ernő titkár, a megyei tanácsot dr. Vadas Ferenc osztályvezető képviselte, a tanácskozás szóvivője Kaczi- án János, a megyei pártbizottság munkatársa volt. A meghívottak között ott volt Bizse Jánosné, a Magyar Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szervezetének titkára. A megjelentek — alkotó művészek, művésztanárok, a legjobb amatőr együttesek vezetői — először dr. Vadas Ferenc tájékoztatóját hallgatták meg. A művészettel kapcsolatos gondolatok egész sorát felvonultató előadás legnagyobb érdeklődéssel kísért része a megyénk kulturális állapotát jellemző adatok ismertetése és a különféle művészeti ágak helyzetének elemzése volt. A tanácskozás második felében került sor az egybegyűltek hozzászólásaira. Legélénkebben a képzőművészek reagáltak az elhangzottakra, többen hangsúlyozták a kép-: zőművészeti kritika hiányát, és a megye területén működő alkotóház létesítését kérték. A Tolnában élő irodalmárok hiányolják egy időszakos megjelenésű sajtóorgánum létét, de a többi művészeti ág képviselői is hasonlóképpen vélekedtek. A jelen lévő alkotóművészek felajánlották segítségüket a megye szépítésében. Szóba került a zenei élet legnagyobb gondja: az értő közönség nevelése, a koncertek látogatottságának növelése. A jelenlévők nevében Szabadi Mihály koreográfus és táncegyüttes-vezető felvetette azt is, hogy a művészek a meglévő alkalmakat sem használják ki eléggé a fórumteremtésre, az alkotó eszmecserékre. Dr. Király Ernő hozzászólásával reflektált az elhangzott felvetésekre és a művé- szetpolitika jelenleg is élő, legfontosabb gondjaival foglalkozott, állást foglalva ezekben — a sokszor napi viták tárgyát képező — kérdésekben. A tanácskozás összefoglalóját dr. Vadas Ferenc tartotta, választ adva a felmerült konkrét kérdésekre és megállapítva, hogy az összejövetel elérte célját: elindí; tóttá a folyamatot, amely művészeti életünk megélénkülését szorgalmazza. A szekszárdi posta műszaki épületének építésénél elérték a teljes magasságot. Még kerül ugyan egy szint a mostanira, de ez már csak az épület egy része fölött lesz, melyben különböző gépészeti berendezéseket helyeznek el. A váz elkészülte után kezdte a TOTÉV a belső építési munkákat, melyek még egy évet vesznek igénybe. Fotó: Bakó Jenő
