Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

A KÉPÚJSÁG 1976. december 19. magazin magazin magazin Az orvos segítője a technika CIRKUSZ Lassan egy éve hajózik a világtengereken egy magányos vitorláshajó. A yacht lengyel zászló alatt szeli a habokat, s parancsnoka és teljes személyzete, egy személyben Krys- tyna Chojnowska-Liskiewicz, a gdanski Lenin Hajógyár tervezőmérnöke. Az út 1976. március végén kezdődött, s a tervek szerint körülbelül 15 hónapig tart majd. A bátor tengerésznő már átszelte az Atlanti-óceánt, keresztülha­ladt a Panama-csatornán, s jelenleg valahol Ausztrália környékén vitorlázik. A Lett Köztársaság Klini­kai Kórháza új műszerrel gazdagodott: az NT—01 szovjet gyártmányú neuro- tachométer segítségével az emberi szervezet mozgás- funkcióinak jellegzetességei vizsgálhatók. A termelési kö­rülményeknek az ember moz­gásfunkcióira való hatásá­nak, valamint az idegrend­szeri megbetegedések vizs­gálata során az új berende­zés lényegesen megkönnyíti az orvosok munkáját. Hamarosan több kórház­ban is bevezetik a videotele­fon-hálózatot, mely lehetővé teszi a páciensek „távellen­őrzését”. ragályos betegség ecetén pedig a beteg és a lá­togatók közötti közvetett kapcsolatot. Számos egészségügyi in­tézmény rendelkezik már a kitolták- át -személyszállító gépekké. A két világháború, között fejlődött ki a polgári repülés különösen Nyugat- és Közép-Európában, az Ameri­kai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Közben megindultak a kontinenseket összekötő járatok is, 'hiszen a hajóközlekedés lassúsága előnyössé tette az óceánrepü­lés kifejlesztését. 1934-ben a dél-atlanti útvonalak, 1935- foen a csendes-ócéáiniak lép­tek forgalomba, 1939-ben pe­dig az észak-atlantiak is, mi­vel az időjárási körülmények itt több 'nehézséget támasz­tottak. Ekkora forgalom kiszolgá­lására az egyre gyorsabb, na­gyobb teljesítményű, befo­gadóképességű repülőgépeken kívül a földi irányítószoligá- látnak és a repülőtereknek is lépést kellett tartani. A világ nagy repülőterein újabb és újabb technológiai megoldá­sokkal próbálkoznak, mint pl. a japán Naritóban, az új-tokiói most épülő repülő­téren. Az utasok a képen lát­ható repülőhidakon, inkább alagutakon hagyják el a gé­peket és léphetnek a közpon­ti épületbe. tüdő mesterséges szellőzteté­sére szolgáló „Lada”, és „Pneumat—2” berendezés­sel, melyek különösen hasz­nosak az elsősegély-szolgá­latnál. A „Lada” ezenkívül még alkalmazható a sebé­szeti operációknál szüksé­ges totál narkózis esetén is. A rigai Traumatológiai és Ortopédiai Tudományos Ku­tató Intézet ultrahangos be­rendezései, melyek szövetek vágására, hegesztésére alkal­masak, gyökeresen megvál­toztatják a sebészek munká­ját. Az EMR—01 típusú mű­szerből, mely az ember izom­reakcióinak sokoldalú vizs­gálatára szogál, már két pél­dány üzemel az orvostudo­mányi egyetemen. ŐSI MŰVÉSZET a cir­kusz. A gyermekek álma! Fényes, csillogó a manézs, ahol éppen egy vörös kabá­tos idomár produkálja ma­gát oroszlánjaival. Majd nyaktörő akrobataszám kö­vetkezik. — Az utazó cirkusz nyári műfaj. Tavasszal, a jó idő­vel indulnak el a vándor- cirkuszok villanykörtékkel ékes sátorukkal. A gyere­keknek már ez is megbá­mulni való: macskaügyessé­gű műszakiak uralják a ki- sebb-nagyobb városok egy- egy terét. És órákon belül kész az építmény — kezdőd­het az előadás. Az idei cirkuszszezonban a csehszlovák Safari és a román Bukarest Cirkusz jár­ta a magyar városokat. Heitz György, a Magyar Cirkusz- és Varietévállalat művészeti osztályának veze­tője tájékoztat: — Az említett két együt­tes produkcióját több mint félmillió, pontosan 587 ezer vendég nézte meg. A Safari és a Bukarest művészei ösz- szesen 440 előadást tartot­tak Magyarországon, tehát esténként egy-egy sátorban másfél ezren gyűltek össze cirkuszt nézni. — A magyar Budapest Cirkusz 1975-ben járt Ro­mániában, azt megelőzően pedig Csehszlovákiában. Mindkét országban sikerük volt. A rendszeres kulturá­lis kapcsolatok révén uta­zunk és meghívunk baráti országokból cirkuszokat. Mindkettő fontos, hiszen ma már a cirkuszok nem pusz­tán meghökkentő, lélegzet­elállító produkciókra törek­szenek, hanem komoly, a művelődéspolitika egészébe ágyazva komolyan vett prog­rammal dolgoznak. Nyáron hazánkban járt a virtuóz ügyességű csehszlovák Or­lando gumiasztal-akrobata- csoport — ez bizonyára sok gyerekkel megkedveltette a tornát. Az ízlésformálás eszköze a jó cirkuszi zene, és az igé­nyes a műfaj légköréhez tartozó káprázatos kosztü­mök, díszletek. — Az Orlando gumiasztal- akrobatacsoporton kívül mi­lyen nagy hírű produkciókat láthatott a magyar közön­ség? — A Bukarest Cirkusszal volt itt a híres oroszlánsze­lídítőnő. Buzduga, akit egész Európában elismer a szak­ma és szeret a közönség. A Lazar-trió pedig, mint bam­buszegyensúlyozó hármas vált messze földön híressé. A Safarival az Orlando- csoport mellett az ifjabb Maleket kell említeni. A Malek-dinasztia világhírű tigrisidomító család. A nem­rég visszavonult atya után az ifjabb Malek máris vi­lágszám. — Mi az oka annak, hogy a cirkuszok művészei, ki- kisebb-nagyobb csoportok, szinte folytonosan utaznak? — Egy-egy produkcióra, szinte minden cirkuszi mű­fajban, éveket áldoznak megteremtőik. Nem tudják hétről hétre megújítani szá­maikat. Ezért kell a produk­cióhoz mindig új közönséget keresni. — Folynak-e már az elő­zetes tárgyalások külföldi cirkuszi szakemberekkel a jövő szezont illetően? — SZERETNÉNK, ha az NDK-beli Central Cirkusz együttesének előadását lát­hatná a hazaj közönség. Ed­dig ugyanis járt már ha­zánkban a Hamburg Cir­kusz, az olasz Moira Orfei cirkusz. Egyébként nőtt az érdeklődés e műfaj iránt. Ehhez nagyban hozzájárult a televízió is „A világ nagy cirkuszai” című sorozattal. Tehát nem csökkent, hanem ellenkezőleg, növekedett az igény. Ennek kielégítése nem könnyű, mert bár a cirkuszosok a megyei és vá­rosi vezetőktől minden tá­mogatást megkaptak, egyre csökken a kisegítő személy­zet. Nehéz embert "kapni er­re a munkára, itt csak a modernizálás a korszerűsö­dő berendezés segíthet. — vödrös — 1919-ben indult meg a vilá­gon a polgári légi'kazlekedés a Párizs—London és a Ber­lin—Weimar vonalakon, még­pedig úgy, hogy az első világ- háborús bombázógépeket ala­Évadonként félmillió néző Japán íbisz Kínában Japán területén már csak 10—12 japán íbisz található. Kipusztulásuk oka a rizsföl­deken széleskörűen használt gyomirtó szerek. Ezzel szem­ben a kínai Schuzizi tarto­mányban és az Uszuri vidéken még nagyobb számban elő­fordul ez a mesés s zépségű madár. Remélhető, hogy fenn­marad és így Japánba is visz- szatelepíthető llesz. Amerikai mikrobiológusok kísérletei szerint az uszo­dák vizének tisztítására, a vízben lévő ammónia és szerves anyagok ellen a jód hatásosabb, mint a jelenleg használatos klór. A jóddal kezelt víz nem izgatja a sze­met. Igaz viszont, hogy a jód a klórral ellentétben hatástalan az algák ellen, tehát a jóddal történő víz- tisztítás esetén valamilyen külön algapusztító szert is kell alkalmazni. Időjárás-kutató repülőgép Az NSZK 1976 my arán Mystere—20 típusú francia gépet kapott tudományos ku­tatási célra. A gépet a Das- sault-Breguet gyárban alakí­tották át repülő laboratórium­má. Ez a két hajtóműves utas- gép minden bizonnyal mint kutató repülőgép is be fogja váltani a hozzá fűzött remé­nyeket. A gépet atmoszféra- kutatásra, magaslégköri ku- tatásokrai, meteorológiai mé­résékre, természeti jelensé­gek (napfogyatkozás) megfi- gyélésére, térképezésre és szükség esetén csillagászati kutatásokra iléhet felhasznál­ni. Ahhoz, hogy a gép több tu­dományágat is ki tudjon szol­gál ni, fedélzetén műszaki mó­dosításokat kellett végrehaj­tani. így a 'gép orr-részére két alsó ablakot szereltek 51 cm átmérővel 'különféle megfi­gyelések végzése céljából. Az egyik oldalsó ablakát úgy ké­pezték ki, hogy spektrométert vagy teleszkópot lehessen működtetni a nyíláson keresz­tül. A gépitörzs felső részén négy nyílást alakítottak ki, ide helyezhetők a csapadék- mintavevő dobozok, valamint a rádió mérőműszerek. A gép alá függesztett torpedó alakú hasi tartályba helyezik a spektrométereket. A gépen ezenkívül navigáeiós és me­teorológiai radarok, az orr- résZbőt kinyúló rudazaton pe­dig anamométer (szélsebes­ség és iránymérő) műszer van elhelyezve. A kutató repülő­gépet 600 literes pót-üzem- anyagtartáriyail is felszerel­ték, ez az utasgép-variánshoz viszonyítva 60—90 perces plusz repülést tesz lehetővé a pilóta számára. Formabontás Pszoriázis és napfénykezelés Az erős besugárzás jóté­kony hatása a pszoriázis ne­vű bőrbetegség ellen ősidők óta ismert. Az aztékok Me­xikóban naptemplomaikban pszoriázisos betegeket is ke­zeltek. A hajózó népek ugyancsak régi megfigyelése az, hogy a pszoriázisos ten­gerészek állapota javult, ha hosszabb ideig trópusi vize­ken hajóztak, és romlott, ha az északi vizeken jártak. A pszoriázis napfénykezelésé­vel — változó sikerrel — csaknem minden országban, napjainkban is próbálkoz­nak. A Svéd Pszoriázis Tár­saság most a Kanári-szigete­ken, Las Palmasban, egy szállodát bérelt ki pszoriázi­sos betegei! kezelése céljá­ból. Jód az uszodában

Next

/
Thumbnails
Contents