Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-19 / 300. szám
1976. december 19. “Képújság 3 A népgazdaság 1977. évi (Folytatás az 1. oldalról.) A 1977. évi népgazdaság tervezett fejlődése A gazdasági fejlődésnek az 1977. évi népgazdasági terviben előirányzott üteme, a termelés és a felhasználás arányai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, amelyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növekedésnek az 1976. évinél gyorsabb ü'tetnét irányozza elő. Ehhez mindenekelőtt a termelés szerkezetének megváltoztatását kell' meggyorsítani, növelve az exportképes, a tőkés országokban is gazdaságosain értékesíthető termékek részarányát. Az 1977. évi terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6,5 százalékkal! emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglalkoztatottak száma 1977- ben sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell1 elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajlagos anyagfelhasználását és javítani a tenmelőberendezé- sek kihasználását. A terv tehát a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével számol. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése mellett a fogyasztás és felhalmozás együttesen 4—4,5 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a'lakosság fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. A felhalmozás növekedése mintegy 5 százalék lehet. A beruházások volumene 4—5 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követélménye 1977-iben az ipari 'termelésnek az ez évinél nagyobb, légaláb'b 6 százalékos emelkedését teszi szükségessé. A terv szerint az ipari átlagot meghaladó ütemben növekszik a vegyipar (8— 9 százalék), a gépipar (8 szá-* zalék), valamint a villamos- enengia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohászat, az építőanyag- ipar és a könnyűipar. Az élelmiszeripar termélése mintegy 6 százalékkal nő. Az iparban jövőre is a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkezetének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen bélül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. A tervezett fejlődés a termelési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóeszköz-állománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyag- ellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensúlyozott helyzetté! lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékosság fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a .termelés növelésének forrása ezért csak a termelékenység emelkedése lehet. Ehhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, általában a munkaerő-gazdálkodást, erősíteni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszonyának javítása, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében sor kerül néhány termék termelői árának megváltoztatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást, így 1977-re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari termelői áremelkedéssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7 —8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben a leggyorsabb (24—25 százalékos) fejlődést a zöldség- és a gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző •évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás 14—15 százalékkal, a növényvédőszer-ellátás 4 százalékkal növekszik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság állóeszközállománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya és ezáltal növekszik a géppark teljesítőképessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehénállomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tejhozam mellett 3—4 százalékkal emelkedik. A sertés- állomány 7 százalékkal a vágósertés-termelés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormány- határozatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az építési- -szerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagyberuházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagyberuházások kivitelezése. A nagyberuházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelkedik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállítási teljesítménye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen beül a légi közlekedés teljesítménye 20 százalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villamos és Diesel-mozdonyok, személyes teherkocsik) korszerűsödik a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosítóberendezések létesítése. Növekszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személygépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességében elkészül az M —1-es autópálya Komárom —Győr közötti szakasza. A tengerjáró-hajópark 2 bel- tengeri és 2 mélytengeri hajóval bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő. A tervezett növekedés összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5 —7 százalékkal, reálbére 2,5 —3 százalékkal növekedik. A mezőgazdasági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben, 3,8— 4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését a közgazda- sági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás keretei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem mező- gazdasági szövetkezeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mértéke 1977- ben is 1,5 százalék. Emellett a terv a kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenergia. és a ruházati iparban kereseti arányt javító további alapbéremelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb bére havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés: januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a lehetősége; a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellá. tás, a nagyobb választék érdekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakásépítésen belül növek» szik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500- zal emelkedik. A járóbetegellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívül jelentősen javulnak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek szá. ma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az általános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzeti iskolahálózat bővítését és az iskolaállomány minőségének javítását. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruházásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, összehasonlító áron, 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagyberuházások veszik igénybe, ezért terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a a Bitó II. bauxitbánya, a Már- kus-hegyi szénbánya, a szekszárdi húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a ferihegyi repülőtérfejlesztés és a budapesti sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biztosít. Előírja, hogy ezek jelentős részét a versenyképes export-árualapok bővítését szolgáló beruházá. sokhoz használják fel. Az ilyen beruházások egyéb kedvezményekben is részesülnek. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista országok tekintetében az áruforgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányozza elő. A szocialista áruforga. lomban az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehetővé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés kiszélesítésével, a szocialista integráció elmélyítésével. A nem- szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a népgazdaság számára feltétlenül szükséges behozatal biztosítása mellett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 százalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul. Az előirányzott kivitel teljesítése elsősorban a termelés összetételének gyorsabb megváltoztatását, a piaci lehetőségekhez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a versenyképes, gazdaságos, korszerű termékek arányának növelését, a nemzetközi kapcsolatok bővítését kívánja meg. Javítani kell ezen túlmenően a piackutató, az új értékesítési lehetőségek feltárására irányuló munkát, a termelők és a külkereskedelem együttműködését. Az 1977. évi népagzdasági terv — összhangban az V. ötéves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogy lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt V. ötéves tervünk sikeres megvalósítását. MOHAMED ALI SZAMANTAR BUDAPESTEN Szombaton hazánkba érkezett a Mohamed Ali Sza- mantar, a Szomáli Forradalmi Szocialista Párt Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, a Szomáli Demokratikus Köztársaság első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter által vezetett delegáció. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter és dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. . DR. MARÓTHY LÁSZLÓ HAZAÉRKEZETT JUGOSZLÁVIÁBÓL Szombaton hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége. A delegáció dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának a KISZ KB első titkárának vezetésével négy* napot töltött a szomszédos országban, és tárgyalásokat folytatott a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség delegációjával, amelyet Azen Vlasi, a szövetségi választmány elnöke vezetett. VARSÓ A SZEJM jóváhagyta a jövő évi terv- és költségvetés, valamint az 1976—1980-as ötéves terv tervezetét, továbbá több törvénytervezetet. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. HANOI Szombaton, a VDP IV. kongresszusának ötödik munkanapján a küldöttek folytatták a kb beszámolója és a második ötéves nép- gazdasági terv feletti vitát. Első felszólalóként Vo Nguyen Giap, a VDP KB PB tagja, miniszterelnökhelyettes és honvédelmi miniszter elemezte a tudományos és technikai forradalom megvívásával kapcsolatos tennivalókat. A délelőtti ülés további felszólalói Vo Thuc Dong mezőgazdasági és Nguyen Con fémkohászati miniszter, valamint Haiphong város és két tartomány küldöttei voltak. A kongresszus szombaton délután zárt ülést tartott. KAIRÓ Szombaton Kairóban megkezdte tárgyalásait Asszad Szíriái és Szadat egyiptomi elnök. A megbeszélések té- ' maköréről kiadott hivatalos közlemény szerint a két államfő a genfi konferencia újbóli összehívása érdekében teendő arab lépéseket vitatja meg. Ezenkívül áttekintik a libanoni fejleményeket és a két ország kapcsolatait. Asszad elnök az egyiptomi televíziónak adott nyilatkozatában összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyeket a jelenlegi időszakban a legfontosabbaknak tart. „A fő feladat most — mondotta —, elmenni Génibe és ezzel egy időben fejleszteni az arab katonai erőket.” Az egyiptomi—szíriai együttműködést mind katonai, mind politikai téren tovább kell fejleszteni. Kiemelte, hogy a két ország összehangolja akcióit az Egyesült Nemzetek Szervezetében. — A Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal felveszi a kapcsolatot a közös arab ügy előbbrevitele érdekében. A genfi konferenciának — mondotta Asz- szad — meg kell határoznia, hogy az izraeli csapatok mikor ürítsék ki maradéktalanul az 1967-ben megszállt összes arab területeket. Szombat délutáni kairói rádiójelentés szerint a két fél „a testvéri együttműködés szellemében” tanácskozott.
