Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
2 "KÉPÚJSÁG 1976. december 17. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról). tást. Ezért az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977 folyamán emeljük a második és harmadik műszakban, valamint a folyamatos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint, s ez átlagosan, személyenként 250 forintot jelent. A helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javítását segíti elő, hogy korszerűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rendjét, módosítjuk a bértarifákat. Ezt a vállalatok fokozatosan — az eredmények alakulásával összhangban — alkalmazhatják. Az alsó és a felső bérhatárokat az átlagosnál jobban emeljük a nehéz fizikai munkát végzőknél, a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknál, valamint a magas képzettséget igénylő munkakörökben. A bérek folyamatos emelése gazdaságilag akkor megalapozott, ha együtt jár a jobb munkaszervezéssel, a vállalati belső létszámtartalékok feltárásával, a munka- fegyelem megszilárdításával. Az új bértarifák alkalmazását ezért össze kell kötni a vállalati munkanormák korszerűsítésével és a teljesítményekhez jobban igazodó bérek megállapításával. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy a fegyelmet illetően most már — szavak helyett — az szükséges: olyan feltételek legyenek, amelyek a folyamatos és fegyelmezett munkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek — a közösséA tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A keresetek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az ideinél jóval szűkebb körben kerül sor. Költségvetési támogatással, a termelés ösztönzésével és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ebből több mint 1 százalékot az idén év közben végrehajtott húsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a bérben, a nyugdíjban, és a családi pótlékban részesülőknél külön, ellensúlyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedhet. Az élelmiszerekben folyamatos és zavartalan áruellátással lehet számolni. A téli-tavaszi burgonyaellátást — részben importból ugyan — de biztosítjuk, bővül a déligyümölcs- behozatal. Javul' a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből. A belkereskedelem a jobb áruellátás és a gazdagabb választék érdekében bővíti a fogyasztási iparcikkek behozatalát. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglévő béraránytalanságokon. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómentességgel segítjük a zöldségtermelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábgi és az egyéni érdekek ösz- szekapcsolásának józan belátása alapján. Ezt azért kell ilyen határozottan kiemelni, mert a vállalatok ötéves terveit áttekintve azt tapasztaltuk, hogy létszámbővülésre számítanak, holott arra általában nem lesz lehetőségük. Ez évben a jobb munkaerő-gazdálkodást szigorúbb központi intézkedésekkel is elősegítettük. Most az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb és tartósabb megoldásra térünk át: a létszámzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos létszám- gazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, az eltávozók pótlását. A szocialista szektor beruházásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 milliárd forintot fordítunk beruházásokra,- 13—14 milli- árddal többet, mint ebben az évben. A beruházási többletek számottevő részét a megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támogatást adunk. Ebből nagy összegeket fordítunk —mint már említettük — a mező- gazdasági gépek beszerzésére, az építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruházati ipar általános felújítására. ban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakásépítéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkás- lakás-építéshez. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 1977- ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. A gyermek- gondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évente egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. Az egészségügyi intézmények közül a kórházak befogadóképessége újabb 1500 hellyel bővül. Az állami oktatásban fokozzuk erőfeszítéseinket az általános iskolai végzettség teljesebb megvalósítására. A költségvetés mind nagyobb mértékben támogatja a közművelődési intézményeknek a szocialista közgondolkodást és életmódot alakító tevékenységét. Az egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődési Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink is bizonyítják. Gazdaságpolitikánk kulcskérdései — a hatékonyabb termelőmunka, a gazdaságosabb, exportképesebb termelési szerkezet, az ésszerű takarékosság és a színvonaNémeth Károly: feladatok jó részét a tanácsok és intézményeik oldják meg, s ehhez a középtávú tervben jóváhagyott pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, amit ebben a költség- vetésben is megerősítünk. A tanácsok költségvetése 6,5 százalékkal, fejlesztési alapja 9 százalékkal bővül de a társadalom részéről felmerülő jogos igényeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha a városokban és a községekben a gazdasági szervezetek és a társadalmi erők támogatása kíséri munkájukat. lasabb irányítás — világosak. Ezeket a kulcskérdéseket kell megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megoldanunk abban a szellemben, ahogyan ezt a XI. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatai megjelölték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak any- nyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglévő tenni akarás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költségvetés ebben bízva határoz meg szocialista jövendőnkhöz méltó, bátor, előrevivő célokat, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! Faluvégi Lajos expozéja után Sas Kálmán (Heves megye, 4. vk.) a terv- és költségvetési bizottság előadója, a cement- és mészművek bélapátfalvi gyárának igazgatója, Dancsák Lászlóné (Nógrád megye, 4. vk.), a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének termelési irányítója, dr. Tóth János (Budapest, 35. vk.), az MSZMP XII. kerületi bizottságának első titkára és Vincze József (Bács-Kiskun megye, 19. vk.), a soltvad- kerti Jóreménység Szakszövetkezet elnöke szólalt fel.-Ezután Németh Károly (Bp. 10. választókerület) az (MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. szükséges a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szemléletben és gyakorlatban. Minden gazdálkodó egységre érvényes, hogy ne a meglévő létszámhoz tervezzék a munkát, hanem a tervben foglalt célok megvalósításához, a feladatkör legész- szerűbb ellátásához a létszámot. Meggyőződésem, hogy ha így változtatjuk a sorrendet, kiderül : van még mozgósítható tartalékunk ebben is. Aminek nagyon szép példáit mondta el a Nógrád megyéből felszólaló Dancsák Lászlóné elvtársnő. Igaz, hogy itt az irányító szervekre, a párt- és- a szakszervezetek aktív segítségére is nagy szükség van. Ezzel párhuzamosan természetesen törekedni kell az élőmunkát 'helyettesítő fejlesztések megvalósítására, különösen az anyagmozgatási és általában a kiszolgáló műveltetek gépesítésére,. termelékenységének fokozására. Mindenütt vissza kell állítani jogaiba a teljesítménybérezést, bővíteni kell az alkalmazásának körét. Ez szorosan összefügg a munfcafegyélem,. a munka minősége javításának féladatával. Jövőre célkitűzésünk szerint a mezőgazdáság termelése 7—8 százalékkal- haladja meg az 1975. évit. Átlagos időjárási viszonyokkal számolva a rendelkezésre áldó személyi, anyagi, műszaki és technológiai feltételek oldaláról ez megalapozott. A növénytermesztésben — lényegében változatlan vetés- szerkezet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irányoztuk elő. Igen erőteljes fejlődésre van szükség a zöldség- és gyümölcs- termesztésben. Az állattenyésztésben, különösen a sertéstenyésztésben kedvezőek az -idei intézkedések nyomán -élőállott változások. Ezeket az -eredményeket meg kell őriznünk, -gondoskodva arról is, hogy fejlődjék a szarvasmarha -- tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növekedjék a tej-tenm-elés. Fo- kozóttabban -gondoskodni kell a megtermelt értékek megőrzéséről, a termékek ütemes átvételéről, -tárolásáról és feldolgozásáról1. Általában jobb, színvonalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szükség. A teljesítés feltételei között kell említeni, hogy az -állami gazdaságok és a itermelőszö- vetkezeték a korábbinál szervezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, -termékeik értékesítését Ez teljes mértékben -megfelel agrárpolitikánknak. Továbbra is mindent meg kell tennünk, hogy ez a kedvező folyamat erősödjék, tartóssá váljon. akarattal fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelése mellett azonban igen nagy feladat a nem rubel elszámolású kivitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb feladata, hiszen a terv 18 százalékos növekedést ír elő. Különösen a mezőgazdasági és élemiszeripari termékek kivitelében, az ipari — ezen belül a gép- és vegyipari — cikkek exportjában kell előre lépnünk. A terv a lakosság fogyasztásának 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a személyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikai és szűkebb körben központi szociálpolitikai Intézkedésekre, és az ideinél mérsékeltebben növekszik a fogyasztói árszínvonal. (Folytatás a 3. ól dalén.) Többre vagyunk képesek Javuló életkörülmények Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtánsnők, kedves elvtársak! Kemény .munkával végigdolgozott esztendő vége felé közeledünk. December elején a párt Központi Bizottsága áttekintette ezt a munkát, értékelte i-dei -gazdálkodásunk tapasztalatait és meghatározta a jövő évi népgazdasági terv, az állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek megfelelően jóváhagyta az 1977. évi népgazdasági tervet. Az országgyűlésnek most az a feladata, hogy a 'benyújtott és a jövő évi tervvel- összhangban álló költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőire emelje. Előrebocsátom, hogy a törvénytervezettel és Falüvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tiszteit képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén átfogóan vizsgálta és értékel/te gazdasági helyzetünket. Megállapította, hogy népünk a XI. kon-gresz- szus útmutatásai alapján, eredményesen dolgozik a terv végrehajtásán. Gazdasági fejlődésiünk fő tendenciád -megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Alapvetően a kijelölt irányban haladunk, de a növekedés üteme nem éri el a tervezettet, az 1976. évi terv fő előirányzataitól elmaradunk. Amikor ez évi gazdasági munkánkat mérlegre tesszük, megállapíthatjuk, -hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek közepette is fejlődik, alapvetően kiegyensúlyozott az anyag- és energiaellátás, lényegében zavartalan a fogyasztók áruellátása és — ha szerény -mértékben is —, de emelkedett a lakosság életszínvonallá, javultak az életkörülmények. A -gazdasági egyensúly javításában is kezdeti eredményekről1 adhatunk számot. Köztudott, hogy egész sor, rajtunk kívülálló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban — és nem is kevés — Olyan -gátló tényező, amély nem írható sem a világgazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végreha j tó munka színvonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől és ezért csak magunknak -tehetünk szemrehányást. A -nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre -változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és Olyan módon alkalmazkodni a megváltozott felltételtekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőző- désem( hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőnk, 'lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába -állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Gyorsítani a gazdasági fejlődést Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, eléírt színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőfarnásaimfcat, a terv tei'jesírtésének hazad és nemzetközi feLtétéLeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyabb mértékben kel növelni a felhalmozást és az életszínvonalat. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítsük a tervidőszak első két évére vezést, a gazdasági egységek együttműködését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gazdálkodjanak a -gépekkel, a berendezésekkel, az anyagokkal-, a munkaerővel. Elismerve, hogy történtek eredményes erőfeszítések a takarékosság fokozása terén, azt is meg kell állapítani, hogy gyakran- nem' gazdálkodunk elég jól az anyaggal, ami pedig drága, a termelés -legfontosabb tényezőjével, a munkaerővel. Egyszóval, nem lehetünk elégedettek a mozgósítható (tartalékok feltárásával. Itt az ideje, hogy mindenütt azokat kövessék — mert ilyenek is vannak egyre nagyobb számban —, akik észszerűen és nem a minőség rovására takarékoskodnak. A szervező munka, az üzem- és munkaszervezés becsületét nem sikerült még mindenütt megteremtenünk, pedig ez a munkatermelékenység növelésének, munkaerőgondjaink megoldásának fontos eszköze. Abból kell kiindulnunk, hogy sem rövi- debb, sem hosszabb távon nincs 'lehetőségünk a munkaerőforrások számottevő bővítésére. Gyökeres változás Egységes jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kel'l az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. Az ipari termelés növelésének -átlagos ütemét a terv 6 százallékban írja élő. Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenysége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A tenmelőmumika hatékonyságának növelése a váUaűatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munkaszerA beruházásokról szólva megállapíthatjuk, hogy növekszik a száma azoknak a beruházásoknak, amelyek jól előkészítve, határidőre, a tervezett kapacitással, az előirányzott költségkeretek betartásával kezdik meg a termelést, lépnek üzembe. A jövő évben több nagyberuházás fejeződik be, és mód nyílik arra, hogy az ideinél többet kezdjünk meg. Éppen ezért szólnom kell arról is, hogy a beruházási munka kedvező változásai még nem általános érvényűek, van mit tenni, hogy javítsunk a helyzeten. Előre kell lépnünk annak a fontos követelménynek az érvényesítésében, hogy általános gyakorlattá váljék a beruházók, a tervezők és a kivitelezők közös érdekeltsége és felelőssége az ésszerű és kevésbé költséges beruházási megoldásokban. Népgazdasági tervünk teljesítése feltételezi, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. Erőfeszítéseinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval Lendületesebb munkát
