Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! LAPJA AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B XXVI. évfolyam, 298. szám. 1976. december 17., péntek ARA: 0,80 Ft. Mai számunkból kulturális KALEIDOSZKÓP (4. old.) EGYSZERŰSÖDŐ . ORVOSI MUNKA (4. old.) TÖMEGSPORT A PAKSI Állami gazdaságban (6. old.) KISKÖZSÉGEK KÖZELRŐL (5. old.) Folytatódott a VDP kongresszusa Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Bátor, előrevivő, teljesíthető célkitűzések Napirenden a II. ötéves terv A Vietnami Dolgozók Pártjának IV. kongresszusa csütörtökön folytatta munkáját. A kongresszus 1008 küldötte a délelőtti ülésen meghallgatta Pham Van Dongnak, a VDP KB Politikai Bizottsága tagjának, a kormány elnökének beszámolóját az 1976 és 1980 közötti évekre szóló ötéves terv célkitűzéseiről és a népgazdaság soron következő feladatairól. A Pham Van Dong előterjesztette második vietnami ötéves terv előirányozza a háború okozta súlyos pusztítások helyreállítását és az imperialisták neokolonialista politikája következményeinek felszámolását. Ezzel egyidejűleg a terv célul tűzi ki az ország gyenge és elmaradott gazdaságának újjászervezését. A miniszterelnök referátumában rámutatott annak fontosságára, hogy az egész országban létre kell hozni a szocialista nagyipari termelést. A terv előirányozza a szocialista átalakítások általában vett befejezését az ország déli részén a következő öt évben. Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára csütörtökön délelőtt átadta Pham Hungnak, a VDP PB tagjának az MSZMP Központi Bizottsága ajándékát, egy zászlót és egy fénykép- albumot. A sarkán piros-fe- hér-zöld csíkokkal szegélyezett vörös zászló közepén Ho Si Minh arcképe látható, felette és alatta magyar és vietnami nyelven ez olvasható: „A Magyar Szocialista Munkáspárt a Vietnami Dolgozók Pártjának”. A díszes, nép- művészeti hímzéssel borított album Ho Si Minh 1957-es magyarországi látogatásakor készült fényképeket tartalmaz. Pham Hung meleg szavakkal mondott köszönetét az MSZMP ajándékáért, amely kifejezi a két testvérpárt harci szolidaritását A VDP negyedik kongresz. szusán részt vevő magyar pártküldöttség Biszku Béla vezetésével csütörtökön Ho Si Minh városba repült. A delegáció szombaton térvisz- sza Hanoiba. Edward Gierek Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön találkozott Edward Gierekkel, a LEMP Központi Bizottságának első titkárával, aki baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek elégedettséggel állapította meg, hogy a lengyel párt- és állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásának idején elért megállapodások megvalósítása eredményesen folyik. Nagyra éntéfcelfcék a sokoldalú szovjet—lengyel együttműködés további fejlesztésének távlatait. Érintették ezenkívül a két testvérpárt nemzetközi együttműködésével összefüggő kérdéseket is. Választások Spanyolországban A kormány korlátozott reformprogramjáról rendezett referendumon a nem végleges adtatok szerint a szavazásra jogosultak 77,4 százaléka jelent meg az urnák előtt A baMdali távolmaradók aránya tehát 22,6 százalékos és ez 40 évi diktatúra után igen tiszteletreméltó eredménynek számít. A jobboldali francois- ta „nem” szavazatok aránya 2,6 százalékos. Üres lappal a választásra jogosultaknak 3 százaléka szavazott. Előadás az oktatási igazgatóságon Kuolelis Jouzas, Litvánia Kommunista Pártja Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője tegnap az MSZMP Tolna megyei Oktatási Igazgatóságára látogatott, ahol előadást tartott „A pártszervezetek eszmei nevelőmunkájának néhány kérdése az SZKP XXV. kongresszusa tükrében” — címmel. Csütörtökön délelőtt 11 órakor» megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az ország- gyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte hogy Riss Jenő képviselő interpellációt nyújtott be, az interpellációt — az oktatási miniszterhez a tanulóifjúság és a pedagógusok kéthetenkénti szabad szombatjának biztosítása tárgyában — dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről ; 3. Interpelláció. Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Falu végi Lajos expozéja szemben csupán 1—1,5 százalékkal emelkedik, s ez bizony azt jelenti, hogy egyes családoké némileg csökken is. A jövő évi terv összeállításakor és annak végrehajtása során erre figyelemmel voltunk és leszünk. Az álllaimá költségvetés bevételi forrásai szűkösebbek voltak mint vártuk. Azonban a költségvetés kiadásai is mérsékeltebben emelkedtek és így a költségvetés hiánya az előző évinél és a tervezettnél valamelyest kevesebb. Nemzetközi fizetési mérlegünk is ilyen irányzatot mutat. Mindent egybevetve megállapíthat julk, hogy 1976-ban megkezdődött az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelem- bevételével kiélégítőnek mondhatók, de elmaradnak attól, ami a hosszabb távon is elfogadható, egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges. Tisztelt országgyűlés! Ajz idén korábban kezdtük meg a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozását. Ez lehetővé tette, hogy a vállalatokat és szövetkezeteket a szokásosnál jóval előbb tájékoztassuk a terv kialakuló irányvonal áróll A szabályozórendszerben nem hajtottunk végre lényeges módosításit, s á változások a jogszabályokban ősszel megjelentek; így idejében rendelkezésre állt minden szükséges információ. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején megállapította az 1977. évi terv és költségvetés irányelveit. Ebből kiindulva a Minisztertanács véglegesítette az előirányzatókat és meghatározta a végrehajtás féladatait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többségévé! — elsősorban a Szovjetunióval — már aláírtuk a jövő évi árucsere-forgalmi megállapodásokat, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosítottuk. 'beli társadalmi juttatások viszont tovább bővültek, ösz- szességében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az előirányzott 3 százalékkal Feszítettebb feladatok Az 1977. évi inépgazdasági terv — az előbbieket figyelembe véve — feszítettebb feladatokat irányoz élő, de ezek .teljesítése félitéfflieniül szükséges ahhoz, hogy — az ez évi elmaradást pótolva — biztonságosabbá váljon az V. ötéves tervben előirányzott célók elérése. Elgondolásaink szerint a nemzeti jövedelemnek és a termelés növekedésének minden népgazdasági ágban meg kell haladnia az ideit. Az iparban 6, az építőiparban 5,5, a mezőgazdaságban 7—8 százalékos termelésnövekedést Fejlődött népgazdaságunk Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításához milyen nehéz 'külgazdasági feltételek között kezdtünk hozzá. Most arról számolhatunk be, hogy népgazdaságunk az első esztendőben ilyen feltételek mellett is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság életszínvona'á — ha szerény mértékben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. A mezőgazdaságban a 'búzatermés ugyan kedvező, de főleg a szélsőséges időjárás miatt, valamint 'gazdaságszervezési hiányosságok következtében a mezőgazdaság ösz- szes termelése mégsem haladja meg a múlt évit. A kukorica, a szőlő, a zöldség és a burgonya termelésé visszaesett. A vágósertés-termelés az év elején mélyponton volt, a szarvasmarha-állomány sem nőtt eléggé a nagyüzemekben. Az év folyamán rendkívüli pénzügyi intézkedésekkel segítettük a szövetkezetek folyamatos munkáját, jövő évre való felkészülését, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és érté- kesitésd biztonságát. A termelés, a belföldi és a külkereskedelmi áruforgalom csak mérsékeltebben nő a tervezettnél és ezzel több szempontból nem lehetünk elégedettek. De a hatékonyságot alakító egyes tényezőkben biztató változások is tapasztalhatók. Az anyagi termelés ágazataiban a foglalkoztatottak száma néniéiig csökkent, a nemzeti jövedelem növékedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Az idén a beruházásokra a tervezetthez közel eső összeget fordítunk, s a készletek is csak az előirányzott mértékben növekednek. A beruházási tevékenység arányai kissé eltérnek az el- gondoltaktóí, az építés kevésbé 'gyorsult, mint a gépek szállításának üteme. A nagyberuházások kivitelezése viszont valamivel egyenletesebben halad, ezért az üzembe helyezések is tervszerűbbek vóltak. Előbbre lépünk a lakásfrontan is: az év folyamán a tervezettnél több, keréken 85 ezer lakás épül fel. A tervezettnél alacsonyabb termelés következtében 1976- ban a nemzeti jövedelem is lassabban, mintegy 4 százalékkal gyarapszik, s ez természetesen érezteti hatását a lakossági és a költségvetési jövedelmekben is. Bár a lakosság jövedelme bővül, de a korábbi évekhez képest mérsékeltebben. A fogyasztói árak a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben, mintegy 5 százalékkal emelkednek, elsősorban a magas zöldség- és 'gyümölcsárak miatt. A lakosság áruellátása sem volt egyenletes. A pénztervezünk. Ütemesebben kell1 növekednie az ipari termékek termelésének és különösen kivitelének, a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkekben. A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas előirányzata átlagos időjárással számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi bizonytalanságot, de az anyagi', technikai és személyi féltételek oldaláról megalapozott. Gazdasági fejlődésünk előirányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mértékben bővülhet a 'nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Az összes anyagi fogyasztás és a lakosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal, a beruházások — szintén' összehasonlítható áron számítva — 4—5 százalékkal haladhatják meg az 1976. évit. Minthogy a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a 'belföldi felhasználás, > a népgazdaság egyensúlya kedvezőbb lesz. A gépek, termelőberendezések jó kihasználása mérsékelheti az egységnyi termelésre jutó költséget, s ez is hozzájárulhat a nyereségnöveléséhez, kiváltképpen ott, ahol nagy értékű berendezésekkel termelnek és egyébként adottak a gazdaságos értékesítés feltételei. Több gyárban volna lehetőség az első műszak teljes Ezekkel számolva az állami költségvetés előirányzott bevételei 1977-ben kereken 359 milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. így a költségvetés hiánya 3 milliard forint tesz, amit hitelforrásokból fedezünk. A tervvel és a költségvetési gazdálkodással szoros összhangban van belső hitelpolitikánk, amely a különböző feladatokhoz alkalmazkodó rugalmas módszereivel még inkább kiemeli a jövedelmezőség növelésének követelményeit és segít formálni 'gazdaságunk arculatát. A pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott: Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek 1977-ben 285 milliárd forintot fizetnek be az állami költségvetésbe, ami a költségvetési bevételeknek kereken 80 százalékát teszi ki. Különösen a nyereség — s ennek következtében a nyereségadó — gyors, mintegy 12 százalékos növekedésére számítunk. Ezt részben a termelés és a forgalom bővülése teszi lehetővé, de jó részét a jövedelmezőbb gazdálkodásnak kell eredményeznie. Gondosabban, takarékosabban kell bánni az anyagokkal, gépekkel és nem utolsósorban az emberi munkával ! Az elmúlt években végrehajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdálkodásra. 1977-ben a belföldi termelői árakban további kiigazítások érvényesülnek, igaz csak szűk körben. kihasználása mellett a második, esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Érthető, hogy mindenki szívesebben dolgozik az első, a délelőtti műszakban. Ellenben ha növeljük a több műszakban dolgozók jövedelmét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosz(Folytatás a 2. oldalon.) Módosítják a bértarifákat
