Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
1976. november 14. KÉPÚJSÁG 3 A megye munkásságának helyzete, társadalmi szerepének növekedése (Folytatás a 1. oldalról.) Az ipar ágazati összetételét tekintve a legnagyobb arányt a könnyűipar képviseli. Az utóbbi időben végbement ipari fejlődés — a könnyűipar továbbfejlődése mellett — az egész ipar műszakitechnikai színvonalának emelkedése, a gép_ és műszeripar arányának növekedése, a vegyipar megjelenése, a paksi atomerőmű építése, a villamos energia nagyarányú belépésének az előrevetítése felgyorsította a munkásságon belül a szakmai átrétegző- dést. A műszaki-technikai fejlődés hatására megnőtt a szak- képzettség szerepe. Ez kedvezően járult hozzá a szakmai műveltség növekedéséhez. Ma az iparban, építőiparban, közlekedésben foglalkoztatott munkásoknak 40 százaléka szakmunkás. Bár ez elmarad az országos átlagtól, de megyénk gyorsan fejlődő munkásságának ez jelentős előrehaladása. Szakközépiskolai és szakmunkásképző intézeti hálózatunk kiépült. A. felnőttek kö. zül az ipari és építőipari szakmákban évente 5—600, az állami gazdaságok dolgozói közül pedig 5 év alatt 300 dolgozó szerzett szakmunkásképesítést. Évről évre növekszik az érettségizett munkások száma, elsősorban a szakközép- iskolából kikerültekből, valamint a gimnázium elvégzése után szakmát tanuló fiatalokból tevődik ki, de növekszik a középiskolai végzettség a felnőtt munkások körében is. Ugyanakkor a megyében dolgozó munkások 41,1 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. Ez lényegesen kedvezőtlenebb az országos átlagnál. örvendetes azonban, hogy az utóbbi időben mind többen jelentkeznek a dolgozók iskolájába. Ezt a vállalatok egy része helyesen ösztönzi. A beiskolázások gondjairól szólt többek között Lehoczky György né, a tolnai selyem- gyár egyik szocialista brigádjának vezetője, aki óvta az illetékeseket a mechanikus iskoláztatási' törekvésektől. Jelentős fejlődés tapasztalható a munkások politikai képzése területén. A megyében folyó pártoktatásban jeLakónegyed, amelyben az új otthonok jelentős részét fizikai dolgozók kapták. lenleg 6741 munkás vesz részt. A szocialista brigádok tagjainak 75 százaléka tanul a politikai oktatásban. Ezzel kapcsolatosan Kutnyánszki Tibor, a pártbizottság tagja, munkahelyéről, a ZIM Bonyhádi Gyáráról szólva elmondotta, hogy náluk a 37 brigád 585 tagjából — 449-en részt vesznek a politikai oktatásban. Ennek hasznosságát az élet, a gyakorlatban igazolja. Megyénk munkásságánál változatlanul fontos a műve. lődési igény felkeltése. Ebben jelentős az előrehaladás. A munkásság művelődése az utóbbi években intenzívebb. Ebben jelentős szerepet tölt be a szekszárdi megyei művelődési központ. Az ötödik ötéves tervben egyik feladat, hogy munkáslakta centrumaink közül Dombóváron, Bonyhádon, Pakson megfelelő művelődési ház épüljön. A nevelés egyik fontos eszköze a munkások körében is a testnevelés és sport. Az üzemi tömegsportcsoportok száma és abban részt vevők köre nőtt. Megalapozottan javulnak az élet- és munkakörülmények Az elmúlt öt évben — bár már lassuló ütemben — to. vább nőtt, mintegy 6,5 százalékkal a lakosság foglalkoztatási aránya, ami tovább csökkentette az egy keresőre jutó eltartottak számát és arányát. Az életkörülmények alakulását alapvetően meghatározta az, hogy a negyedik ötéves tervidőszak alatt az iparban foglalkoztatott munkások havi átlagkeresete 1975-ben 2454,— forint volt. A munkások reálbére a megyében 13,1 százalékkal növekedett az elmúlt tervidőszakban. Az életkörülmények fejlődésében fontos helyet foglal el a társadalmi juttatások alakulása. Ennek összege a tervidőszak folyamán megduplázódott. Ezen belül is gyorsabb ütemben nőtt a nyugdíj, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély ösz- szege. A munka díjazásánál az egyenlő munkáért — egyenlő bér elve alapvetően érvényesül. A munka díjazásánál helytelenítjük az egyenlősdit és fellépünk a szocialista bérezés elvei alapján azért is, hogy az egyenlőtlen munka egyenlőtlen bért eredményezzen. Lehoczky Györgyné megelégedéssel szólt arról, hogy az ő munkahelyén már elérték: az emberek megítélésénél az első mérce a munkában való helytállás. A munkásság életkörülményeit javította a munkaidőcsökkentés bevezetése is. Az életkörülményekre döntően hatással van a lakáshelyzet. A negyedik ötéves terv időszakában 1830 tanácsi célcso. portos és az OTP társasházépítési akció keretében 2400 lakás épült. A tanácsi elosztású lakások 48 százalékát fizikai munkások kapták. A saját erőből létesülő lakások több mint 50 százalékát munkások építik. Az OTP- lakás vásárlásához a munkások szociálpolitikai kedvezményen felül 40—80 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást is kapnak, amennyiben vállalatuk a teljes költség legalább 20 százalékával hozzájárul az építkezéshez. Pruzsina István, a pártbizottság tagja, a 26. számú ÁÉV pártszervezeti titkára ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásokhoz juttatott dolgozók kiválasztásánál nagy körültekintéssel kell eljárni, biztosítani kell, hogy a valóban legérdemesebbek helyzetén javítsanak a vállalatok. A munkáslakás-építési akció keretében 1973—1975. között 225 munkáscsalád lakásproblémája oldódott meg Szek- szárdon. Az állami gazdaságok munkáslakás-építési akciói keretében a negyedik ötéves tervidőszakban 203 lakás épült. A munkások élet- és munkakörülményeit befolyásolja, általános közérzetét meghatározza az egészségügyi ellátottság, a gyermekintézményhálózat színvonala, az áruellátás, a szolgáltatás helyzete, a közlekedési lehetőségek. A megyében az egészség- ügyi ellátás technikai és személyi feltételei sokat fejlődtek az elmúlt tervidőszak alatt. Az egy általános körzeti orvosra jutó lakosok száma Tolna megyében kedvezőbb az országos átlagnál, de a gyermekorvosi körzeteknél a szemész szakorvosi ellátásnál kedvezőtlenebb a helyzet. A fejlődő üzemorvosi hálózat, az ötödik ötéves terv során 12-re bővül és ezzel átfogja a megye jelentősebb ipari üzemeit. Javult a munkáslakta települések kereskedelmi ellátása és a szolgáltatások iránti igény is megnövekedett olyannyira, hogy a fejlesztésekkel együtt nem sikerül mindenütt az igényeket kielégíteni. A megyében a munkások több mint fele lakóhelyén kívül végzi munkáját. A közlekedés fejlődésével az ingázás körülményei is javultak, több vállalat saját vagy bérelt autóbusszal utaztatja munkásait. A naponta ingázók átlagosan 30—35 kilométer távolságot utaznak, amely kb. egy órával csökkenti szabad idejüket. Ennek kapcsán javasolta Karácsony János, hogy az üzemek összefogásával célszerű lenne Szekszár- don egy munkásszállót építeni. A megye viszonylag gyors iparosításának folytatása, meglévő üzemink bővítéses rekonstrukciója és az új üzemek telepítése következtében általában javultak a munkások munkakörülményei. A balesetek legnagyobb százaléka rakodás, anyag- mozgatás közben történik, ami sürgetőbbé teszi e terület gépesítését és a munka- védelem megszigorítását. Bővültek az üzemétkeztetési lehetőségek. Jelenleg közel 20 ezer dolgozó vesz részt üzemi étkeztetésben. Számottevő azonban még azoknak a száma, akik ezen kedvezményben nem tudnak részesülni. Az igények kielégítése szükségessé teszi, hogy az egy közigazgatási területen működő vállalatok közös erővel oldják meg üzemétkeztetési gondjaikat. A munkások élet- és munkakörülményeinek javítására az ötödik ötéves tervek készítésével egy időben a vállalatok szociálpolitikai ötéves terveket is készítettek, amelyek magukba foglalják a munkavédelmi, a szociális, a kulturális és sportfejlesztési feladataikat. Tények bizonyítják, hogy megyénk munkássága — amely része a munkásosztálynak — betölti a reá háruló szerepet, vezeti a megye társadalmát. Megyénk pártszervei, alapszervezetei a munkásosztály vezető szerepét politikánk alapkérdésének tekintik, rendszeresen tudatosítják, hogy a munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt a munkásosztály pártjának — egész népünk érdekeit kifejező — marxista—leninista politikájában, a párt irányító szerepében, a politika gyakorlati megvalósításában van. Megyénk dolgozói elfogadják a munkásosztály vezető szerepét, a párt politikáját. Magukévá téve végzik mindennapi munkájukat. Ebben a munkában meghatározó szerepe van megyénkben a munkás párttagoknak, akik élen járnak a termelésben, képviselik a párt politikáját, fellépnek a helytelen nézetek ellen. A kommunista munkások egyre nagyobb szerepet töltenek be a párt-, állami, társadalmi szervek választott testületéinek munkájában. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években is tovább erősödött a munkásság szocialista szemlélete, társadalmi felelőssége és aktivitása. A munkások többsége érti és érzi a munkásosztály vezető szerepéből rá háruló felelősséget. A munkásosztály társadalmi, vezető szerepét megyénk munkássága a termelőmunkában való helytállásával, példamutatásával is erősíti. Ebben kiemelkedő szerepe van megyénkben is a szocialista brigádmozgalomnak. A munkásságnak a termelésben és a közéletben nyújtott tevékenységét, növekvő aktivitását elismeri a társadalom. Az elismerés, az erkölcsi megbecsülés jelentős formája a kiemelkedő, jó munkáért adományozott kitüntetések rendszere. A munkásosztály vezető szerepe érvényesülését erősíti a megyében is a pártban — a származásilag és a jelenleg is munkásként dolgozók —, és a választott testületekben a munkásképviselet növekedése. Ezt elősegítette, hogy nőtt a termelésben kiváló, és a közéletben aktív munkások száma. Jobban előtérbe került az arra alkalmas munkások felkészítése és beállítása vezetői munkakörökbe, valamint az állami, politikai apparátusokba is. Ez változatlanul politikai követelmény megyénk minden szerve, szervezete, gazdasági egysége és intézménye számára. A munkásság vezető és tár. ‘sadalmi szerepe növelésének kiemelten fontos színtere az üzem, a munkahely. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének megyei tapasztalatai általában kedvezőek, fejlesztésük mindennapos feladattá vált. A kialakult formákban levő lehetőségek jelentősek. A termelési tanácskozások, a munkahelyi megbeszélések, a szocialista ‘brigádok, az ifjúsági parlamentek, a társadalmi szervek rendezvényei széles körű lehetőséget biztosítanak az üzem életébe történő érdemi beleszólásira, a közéleti tevékenységre, a tö- megelilenőrzés erősítésére. A megyei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott fejlődik a legjobban az üzemi, munkahelyi demokrácia, ahol erős az eszmei-politikai egységgel párosult pártdemokrácia, ahol a kommunisták példamutatása, munkája szélesíti, erősíti a párt tömeg- befolyását, ahol eredményesen törekednek a munkások politikai, ideológiai képzettségének, szocialista elkötelezettségének növelésére, ahol az üzemek, munkahelyek vezetői bátran szembenéznek a dolgozók beleszólásából, kritikájából eredő gondokkal, ahol nemcsak meghallgatták a dolgozók véleményét, és válaszolnak kérdéseikre, hanem intézkedtek is a reális javaslatok megvalósítására, ahol kialakult a termelési tanácskozások, a munkaértekezletek, a csoport- és brigádértekezletek, a választott testületi ülések, taggyűlések, a kétoldalú tájékoztatás rendszere, módszere és formái, ahol jó az együttműködés a párt, a 'tömegszervezetek és a gazdasági vezetők között. Az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésében lényeges szerepük van a pártszerveknek, különösen az alapszervezeteknek, melyek politikai irányítói az üzemi, munkahelyi demokratizmus szervezéséért felelős gazdasági vezetőknek és társadalmi szerveknek. A politikai irányító és nevelő munka erősödése jelentkezik abban — és ez is ösztönzőleg hat —, hogy a párt- szervek és alapszervezetek r en dszer esen beszámoltat j ák a gazdasági vezetőket és a tömegszervezetek vezetőit a gazdasági egység munkájáról, a munka során szerzett tapasztalatokról, az üzem- és munkaszervezésről, a munka- versenymozgalomról. A megyében az üzemi, munkahelyi demokrácia szélesedésének eredményekén t a dolgozók érzik, hogy részesei annak, ami az üzemben, a munkahelyükön történik; s sajátjuknak vallják azt, és tevékenységükkel elősegítik üzemük, munkahelyük fejlődését, a magasabb termelési eredmények elérését. Erősödött a kollektív tulajdonosi tudat és felelősség. V, niuimaaoaga nak többsége viszonylag fiatal, korábban főleg a mező- gazdaságban dolgozott. Általános igény, hogy javítani kelil az üzem és munkahely belső életéről szóló tájékoztatást. Nem tisztázott mindenütt, hogy kiknek, miről és mikor kell 'tájékoztatást adni. Még sóik üzemben ömlesztve adják a tájékoztatást és nem szelektálnak megfelelően. A tájékoztatás mindenről mindenkinek szól, vagy 'túlzottan általános, vagy a munkások számára periférikus kérdésekkel foglalkozik és ezért a nagy tömegű információ ellenére is megmarad az információéhség. Javíthat ezen az, ha nemcsak gazdasági-műszaki konferencián készítik elő a termelési tanácskozásokon beszámoló vezetőket, hanem egyidejűleg a dolgozóktól bekért kérdésekre is választ adnak. A termelési tanácskozások is jó lehetőséget teremtettek arra, hogy a dolgozók közvetlenül beleszóljanak és részt vegyenek az üzemek vezetésében. E tanácskozásokon a beszámolók egyre tartalmasabbak, a termelési egységek konkrét feladatairól, azok megvalósításának módjairól, a szükséges feltételek biztosításáról adnak tájékoztatást. Terjed, hogy a termelési tanácskozáson visszatérnek az előzőkön elhangzott észrevételek, javaslatok megvalósításának tapasztalataira. A dolgozók ügyeivel, vezetésbe bevonásukkal nemcsak a termelési tanácskozásokon foglalkoznak, ennek egyéb formái is kialakulnak. Például: a gazdasági vezetők fogadónapot 'tartanak, urnákat, füzeteket helyeznek el a problémák összegyűjtésére. összefoglalva megállapítható, hogy az üzemi demokrácia fejlődésében a sok pozitív vonás ellenére sem történt mindenütt megfelelő előrelépés, a lehetőségeket nem használták ki sok üzemben. Az üzemi demokrácia érvényesülését változatlanul fontos politikai kérdésként kell kezelni, mert az üzem, a vállalat, a munkahely nemcsak gazdasági, munkahelyi egység, hanem fontos politikai terep is, ahol a párt politikája az élet mindennapos gyakorlatában valósul meg. A KB 1974. márciusi határozata óta elért két és fél év bizonyítja, hogy megyénk munkásságára is jellemzőek mindazok a tulajdonságok, melyek hazánk munkásosztályát jellemzik. A megye munkássága növekvő politikai, szakmai felkészültségével, a munkában és a közéletben 'tanúsított helytállásával egyre tudatosabb megvalósítója az osztály és az egész nép érdekeit kifejező párt politikájának. Miközben a munkásság vezetésével átalakul a megye társadalma, önmaga is alakul, 'formálódik, hogy egyre jobban megfeleljen mai, s még inkább jövőbeni társadalmi szerepének, a fejlett szocialista társadalom felépítésének. A bejárás kulturáltabbá tételének egyik fő feltétele a korszerű közlekedési eszköz.
