Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
2 ^PUJSAG 1976. november 14 EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Hétfő: Rhodesiái csapatok agressziója Mozamlbik eliten, a holtpont jelei a genfi konferencián. — A helyi népképviseleti szervek megválasztása Kubában. — UNES- CO-tanácskozás Nairobiban. Kedd: Lengyel párt- és állami küldöttség érkezik Moszkvába, Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tárgyalásai. — Szovjet— amerikai SALT-megbeszélés. Szerda: Fontos viták az ENSZ-ben a ciprusi válságról, az Izrael által megszállt arab területek helyzetéről és az erőszakról való lemondásról. — Az újonnan választott csehszlovák parlament ülése. Csütörtök: Megkezdődik a Portugál Kommunista Párt kongresszusa. — A népi Angola függetlenségének első évfordulóját ünnepli. — Brezsnyev fogadja a román honvédelmi minisztert. — Pártalakítási tervek bejelentése Egyiptomban. Péntek: Álltalános sztrájk Spanyolországban. — A londoni parlamentben leszavazzák a kormányt, Callaghan miniszterelnök Párizsba utazik, s gazdasági támogatás lehetőségéről tárgyal a francia államfővel. Szombat: A Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-tagfelvételi vitája a Biztonsági Tanács előtt. — Az arabközi békefenntartó erők Bejrutban. Kommentátorunké, RÉTI ERVINÉ a szó: Miközben a nyugati fővárosokban — választások után, választások előtt és válság közben rendezni próbálják a sorokat — a megélénkült diplomáciai tevékenység jellemzi Moszkvát; viszonylag csendesebb napok Libanonban; fontos fejlemények az Ibériai-félszigeten. Ezek az események kerültek előtérbe és kínálják a hét három kérdését. MI JELLEMZI A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOKAT? Tizenöt hónappal vagyunk Helsinki után, ám úgy tűnik, hogy az EBK záróokmányának gyakorlattá válása nem kevés huzavonával; a vártnál valamelyest lassabban megy végbe. Közrejátszik ebben a sok értelmezési és félreértelmezési kísérlet, amelyeknek a nyugati oldalon tanúi lehetünk, de fékezőleg hat a politikai bizonytalanság is. Elegendő, akár egy hét viszonylag szűk időkeretében, a fejlett tőkés országok fővárosaira pillantani. Washingtonban még csak 'találgatnak Carter új csapatáról, egyeMadridban a Chrysler Művek dolgozói is csatlakoztak az általános sztrájkhoz. Képünk: az üzem munkásai a pénteki röpgyű- lésen. (Képtáv í rónkon érkezett) lőre az őrségváltás 'bonyolítóit jelölik ki, akik átadják és átveszik az egyes tárcák ügyeit. Belső viták szülési fájdalmával vajúdik Bonnbon az NSZK megcsappant többségű koalíciója is, a kormány megújítása előtt. Rómában az olasz miniszterelnök gazdasági szükségintézkedéseihez toboroz híveket. Londonban leszavazták Callaghan kormányát, s ez nem erősíti. túlságosan a külföldön éppen kilencmilliárdos, fontalátámasztó hitelért házaló miniszterelnök helyzetét. Tokióban pedig finiséhez érkezett a választási kampány, három hét múlva kerül sor a szavazásra. E tömör felsorolás is érzékelteti, hogy a nyugati országok most elsősorban belső problémáikkal vannak elfoglalva, s átmenetileg kevesebb hír érkezett kelet—nyugati tárgyalásokról. Moszkvában azonban változatlan a diplomáciai csúcsforgalom, s kirajzolódtak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának közeli útitervei is. A legjelentősebb mozzanatokra ezúttal a szocialista országok között került és kerül sor: néhány napja járt Moszkvában Gustáv Hu- sák, a héten Edward Gierek vezetésével lengyel párt- és állami küldöttség érkezett a szovjet fővárosba, s Brezsnyev a következő napokban Jugoszláviában és Romániában tesz látogatást. E tárgyalások sorozatában nagy súlyt helyeznek a kétoldalú Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára búcsúztatta a moszkvai repülőtéren az Edward Gierek, a LEMP főtitkára vezette lengyel párt- és kormányküldöttséget, amely a moszkvai Kremlben folytatott hivatalos tárgyalások befejeztével Alma-Atába utazott. (Képtávírónkon érkezett) kapcsolatokra; a lengyel pártlap, a Trybuna Ludu nem véletlenül hangsúlyozta kommentárjában, hogy a megbeszélések minőségileg új szakaszt nyitottak a lengyel— szovjet együttműködésben, s alapvető fontosságúak Lengyelország gazdasági fejlődése, valamint különböző problémáinak megoldása szempontjából is. BEFEJEZÖDÖTT-E A LIBANONI POLGÁRHÁBORÚ ? Nem hinném, hogy akadna ma a világon valaki, aki erre a kérdésre egyértelmű igennel vagy nemmel tudna válaszolni. Ügy tűnik viszont, hogy az időnként fellobbanó tűzharcok és fegyveres összeütközések, amelyekről azért a héten is tudósítottak a 'táviratok, a fegyverszünet szabályát erősítő kivételek voltak. A harcok csendesedése azonban nem az általános rendezésnek, hanem Libanon ki- vérzésének és az arab békefenntartó-elrettentő erők túlsúlyának .tulajdonítható. A zöldsisakosok létszáma — az arabközi erőkbe felvett szíriai csapatokkal együtt — duplája a libanoni hadsereg tizennégyezres állományának, így nem okozott különösebb nehézséget szoros gyűrűt vonni a főváros, Bejrút körül, s végrehajtani az országon belüli „csapatszétválasztást”. Amin el Hadzs ezredes, az arabközi alakulatok parancsnoka nyíltan fogalmazott: „bársonykesztyűbe bújtatott vasmarokkal” kíván eljárni. A kérdés most csupán az, hogy a fegyvernyugvás több lesz-e átmeneti lélegzetvételnél? A biztonsági terv előírásai eddig lényegében megvalósultak, de vajon az arab államok segédletével a „régi”, ellentmondásoktól terhes Libanonit kívánják-e feltámasztani, vagy megpróbálnak egy új, kiegyensúlyozottabb Libanont teremteni. Ha nem történik meg a 'szembesítés az igazi libanoni problémákkal1, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a parazsat nem oltják ki, csak a hamu alá nyomják, s a tűz újra feltámadhat. Annál inkább, mert a válságtól gyötört közel-keleti térségben olyan sokan vannak, akik szívesen szítják a hamu alatt izzó parazsat. A spanyol polgárháború óta ezen a héten robbant ki az első általános sztrájk Spanyolországban. Nehéz körülmények között, részben illegalitásban, részben féllegalitásban, a rendőri szervek önkényével dacolva léptek akcióba a spanyol munkásosz-» tály harcos szervezetei, s fellépésük — jóllehet közvetlen gazdasági célokért történt — egyúttal a rendszerváltozás szükségességét is hirdette. Palesztin gerillák kivonulnak a Bejrút egyik legtöbbet szenvedett negyedében a harcálláspontnak számított Szent Mihály templomból és környékéről, mielőtt a terepet az arabközi békefenntartó erők alakulatai megszállnák. (Képtávírónkon érkezett) Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a jövő hét elején hivatalos baráti látogatásra utazik Jugoszláviába Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia államfőjének meghívására. Moszkvai sajtójelentések szerint a küszöbönálló látogatás során az együttműkö- dás általánosabb kérdésein belül megkülönböztetett szerepet kapnak az SZKP és a JKSZ között már hosszabb ideje sikeresen fejlődő kapcsolatok. Várhatóan véleménycserére kerül sor a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, s ezen belül is az enyhülés továbbviteléről1, a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés megszilárdításáról. E kérdéscsoport fontosságát külön alátámasztja, hogy 1977. nyarán Belgrádiján rendezik meg az európai biztonsági értekezlet határozatai végrehajtásának tapasztalatait összegező tanácskozást. Még szembetűnőbb a látogatás jelentősége, ha figyelembe vesszük azokat a lassan sajtókampánnyá duzzadó nyugati lapjelentéseket, amelyek a két ország közötti nézetkülönbségeket igyekeznek kimutatni és a kapcsolatok aláásására törekszenek. Kiveszik részüket ebből a hadjáratból vezető nyugati politikusok is. Az amerikai elnök- választási harc végén Kissinger külügyminiszter egyenesen a Jugoszláviát fenyegető szovjet veszélyről beszélt. A szovjet és jugoszláv fővárosban tisztában vannak és számolnak is a véleménykülönbségekkel. Tudják azonban azt is, hogy a két ország kapcsolatainak lényegét nem ezek az esetleges fényezők, hanem az alapvetően közös célok, a realitások -jelentik. Ezek közé tartozik a két népet összefűző régi barátság, a történelmi sors rokonvoná- sai, forradalmi harcuk közös hagyományai. Üjabb keletű, de nem kevésbé szoros kapocs az évek óta sikeresen fejlődő szovjet—jugoszláv gazdasági együttműködés. A két ország áruforgalma 1971 —1975. között a tervezetthez képest másfélszeresére nőtt, és megközelítette a hatmil- iiárd dollárt. Az újabb ötéves időszakban az árucsere 2,4- szeresére való növelését tervezik. A kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés lehetőségét mutatja, hogy a Szovjetunió ma Jugoszlávia legnagyobb kereskedelmi partnere, ide irányul a jugoszláv export 25 százaléka. A nemzetközi életben zajló események, több, halaszthatatlan megoldást követelő probléma, a súlyos feszültségek forrását jelentő tűzfészkek felszámolásának, az enyhülés megszilárdításának, a leszerelés előbbrevitelének igénye szintén közös erőfeszítésekre ösztönöz, és növeli a szocialista országok külpolitikai együttműködésének jelentőségét. A Szovjetunió és Jugoszlávia az elmúlt években több esetben közösen lépett fel ezekben a kérdésekben is. Indokolt tehát a Pravda szombati számának megállapítása, hogy a küszöbönálló találkozó a két nép, az SZKP és a JKSZ, a szovjet és a jugoszláv állam közötti barátság és együttműködés új3bb lehetőségeit tárja fel, s a szocializmus érdekeit, az egyetemes béke ügyét szolgálja. Termelékenységből — termésnövekedés (Folytatás az 1. oldalról.) két állítanak elő. A szövetkezetekben a termelés emelkedése teljes egészében a termelékenység növekedése útján valósult meg. A TESZÖV elnökségének beszámolóját Lakos József, a szövetség elnöke ismertette a küldöttekkel. Elmondotta, hogy a két kongresszus közötti időszakban megyénk termelőszövetkezetei egyen, letesen fejlődtek, termelésük dinamikusan nőtt. A szántóföldi növénytermesztésben, ezen belül is a kenyér- és takarmánygabona termesztésében kiemelkedők az eredmények. öt év alatt búzából 11,5 mázsával, kukoricából pedig 13,4 mázsával termeltek többet hektáronként, mint 1971 előtt 5 év átlagában. Az átlagtermések tekintetében meglehetősen nagy a szóródás a szövetkezetek kö. zött — ez is azt jelzi, hogy még mindig jelentős tartalékokat lehet feltárni. Az állat- tenyésztésben a helyzet még kedvezőtlen. A szarvasmarha-létszám nem emelkedett a tervezett mértékben, s a tehénállomány is kevesebb lesz — az év végére 600-zal. A sertéságazatban nem szűnt meg a ciklikusság. A termelés feltételeit elősegítő anyagi-műszaki ellátottság jelentősen javult. Üj szakaszt nyi. tott a mezőgazdaságban az iparszerü termelési rendszerek térhódítása. Az elmúlt években megyénkben ötven. nyolc termelőszövetkezet csatlakozott valamilyen termelési rendszerhez, összesen 46 760 hektár szántóterülettel. A szövetkezetek átlagos területe 3045 hektár. Ez a nagyság már megfelel a mo. dern gépek, gépsorok alkalmazására. A továbbiakban fontos feladat a hozamok emelése, a megyei átlag alatt termelő termelőszövetkeze, teknél a lemaradás gyorsabb ütemű felszámolása, a, szarvasmarha- és sertésprogram végrehajtásának meggyorsítása, a kooperációs kapcsolatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A szövetkezetek alapító nemzedékének többsége már nyugdíjas vagy járadékos : rájuk a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani. A II. kongresszus óta tovább fejlődött a termelőszövetkezetekben a demokratiz. mus, megszilárdult és tartalmában gazdagodott a belső önkormányzat rendszere. A demokrácia érvényesülésé, nek több új formája alakult ki; a szocialista brigádok, a kisebb munkahelyi közösségek és az ifjúsági parlamentek. Ezeken a fórumokon igen nagy aktivitás tapasztal, ható. Mindent összegezve Tolna megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei sikere, sen teljesítették az MSZMP X. kongresszusának határozatából, valamint a IV. ötéves tervből rájuk háruló feladatokat. E feladatok teljesítéséről és a jövő feladatairól is szóltak a termelő- szövetkezetek küldöttei. A tanácskozáson felszólalt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a téeszek többsége ma már jól gazdálkodó szocialista nagyüzemnek mondható. Ez elsősorban a helyes agrárpolitikának, a társadalom együttes erőfeszí. tésének és a tagság szorgalmas munkájának köszönhető. A szövetkezetek fejlődése az elmúlt időszakban nem volt problémamentes. A megye mezőgazdaságára azonban a fejlődés jellemző. Ez sem mindig egyenletes. Gyakran előfordul, hogy még azonos adottságú gazdaságok között is nagy a szóródás a hozamokban — ezen mielőbb változtatni kell. Az üzemekben jobban oda kell figyelni arra hogy a gazdálkodás égé. szét érintő kérdésekben a tagság véleménye még inkább érvényesüljön. A közgyűlés megválasztotta azt a 20 küldöttet, akik megyénket képviselik a decemberben sorra kerülő III. termelőszövetkezeti kongresz- szuson. A TOT tagjává választották Lakos Józsefet, a pálfai Egyetértés Termelő, szövetkezet elnökét, Streicher Mátyást, a teveli Kossuth Tsz főagronómusát, dr. Bartha Gyulát, a magyarkeszi Petőfi Tsz állatorvosát éS Frezik Istvánnét, a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet sertéstenyésztő szakmunkását. LAPZÁRTA Vietnam ENSZ-tagsága A Biztonsági Tanács megkezdte a vitát a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételének ajánlásáról. Mihail Harlamov, a Szov. jetunió képviselője, a határozattervezet hivatalos előterjesztésekor elhangzott fel. szólalásában kifejtette a Szovjetunió álláspontját. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió a múlthoz hasonlóan a jövőben is szilárdan és határozottan támogatja a Vietna. mi Szocialista Köztársaság ENSZ-felvételét. A vitában felszólaltak — Románia, az NDK, Pakisztán, Laosz, Sri Lanka, Mongólia, Kuba, Magyarország, Jugoszlávia és Kambodzsa — képviselője — valamennyien Vietnam felvétele mellett foglaltak állást. BUDAPEST Olasz gazdasági küldöttség érkezett Budapestre dr. Luciano Radi külügyi államtitkár vezetésével a két ország között érvényben lévő gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodással létrehozott vegyes bizottság második ülésszakára. BERLIN Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere fogadta Niels Matthiasen dán kulturális minisztert, aki a dán filmnapok megnyitója alkalmából látogatást tett az NDK-ban. PRÁGA A Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezet, csehszlovákiai tartózkodása során pénteken és szombaton a nagy észak-mor- vaországi -ipari központban, Ostravában ismerkedett a csehszlovák szakszervezetek tevékenységével. GENF Géniben váratlanul bejelentették, hogy a Rhodesia jövőjéről tartandó plenáris ülést hétfőig elhalasztják. Megbízható források szerint a halasztásit a megfigyelőként Genfben tartózkodó öt „frontál'Lam” egyike kérte. AZ NB I. EREDMÉNYEI: Ferencváros—SBTC 5:2 (3:1), VIDEOTON—MTK VM 2:0 (2:0), Vasas —Dorog 5:0 (4:0), Diósgyőr—Békés-* csaba 1:0 (0:0), Haladás VSE—Ü. Dózsa 1:1 (1:0), Zalaegerszeg—Bp. Honvéd 3:0 (0:0), Tatabánya—Csepel 2:0 (1:0), Rába ETO—Kaposvár 1:0 (0:0), Dunaújváros—SZEOL 3:3 (0:0).
