Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 267. szám. ÄRA: 0,80 Ft. 1976. november 11., csütörtök Mai számunkból TAKARÉKOSSÁG A 11-ES VOLÁNNÁL (3. old.) MENETREND SZERINT (3. old.) MIÉNK EZ A HÁZ! (5. old.) TAVASZI FAGYKÁROKÉRT NÉGYMILLIÓ TÉRÍTÉS (7. old.) PINCEMESTEREK LESZNEK (4. old.) jjjést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Bizott­sága szerdán kibővitett ülést tartott. A tanácskozáson meg­jelent és felszólalt Biszku Bé­la, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Először K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság 1976. októ­ber 26-i üléséről. Ezt követően a pártbizott­ság megtárgyalta és elfogadta a megye munkásságának helyzetéről, társadalmi szere­pének növekedéséről előter­jesztett jelentést. Helsinki és a gazdasági együttműködés Az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29-én és 30-án megtartott tanácskozásán a test­vérpártok között igen széles körű egyetértés jött létre abban a kérdésben, miként lehetne elmélyíteni földré­szünkön az enyhülés irányzatát, s biztosítani, hogy ez a tendencia a jövőben kevésbé függjön az egyes tőkésál­lamok belpolitikai hullámverésétől. A berlini tanács­kozás igen széles összefüggésben tárgyalt a lehetséges intézkedésekről. A dokumentum harmadik pontja egye­bek közt harcba szólított azért, hogy fejlesszék minden európai állam gazdasági együttműködését, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszerüktől, az egyenjogú. Ságnak, valamennyi állam nemzeti szuverenitása tisz­teletben tartásának és a kölcsönös előnyöknek az alap­ján, ami feltételezi az össz-európai kereskedelem fej­lődését fékező diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszüntetését. Ez a megállapítás — a dokumentum egészével együtt — azt tükrözi, hogy a kommunista pártok olyan politi­kai erőt testesítenek meg, amely következetesen mun. kálkodik a helsinki záróokmány szellemének és betűjé­nek érvényesítésén és betartásán. A szocialista országok eddig is sok egyezményt kö­töttek a fejlett tőkésországokkal. A kereskedelmi for­galom — a konjunkturális ingadozást nem számítva — bővült, a működő ipari kooperációk száma növekedett. A gazdasági együttműködés egyezményes alapjai rész­ben bővültek az új, hosszú lejáratú gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési megállapodások révén, egyidejűleg azonban paradox módon szűkültek is azáltal, hogy a Közös Piac tagállamai nem hajlandók kétoldalú kereskedelmi egyezményt kötni velük. Nyil­vánvaló, hogy a záróokmány gazdasági együttműködés­sel foglalkozó fejezeteinek megvalósítását akadályozza a Közös Piac és az Egyesült Államok részéről a szocia­lista országokkal szemben alkalmazott diszkrimináció. (Az Egyesült Államok törvényhozása a Szovjetuniótól, hazánktól, s más szocialista országoktól továbbra is megtagadja a legnagyobb kedvezmény elvének alkal­mazását.) A helsinki záróokmány gazdasági együttműködési kérdésekkel foglalkozó fejezete különösen jó lehetősé­geket kínál a sokoldalú együttműködésre. A szocialista országok itt is kezdeményezően lépnek fel. Nagy fi­gyelem kíséri javaslatukat a KGST és a Közös Piac közötti egyezményre vonatkozóan. Széles körű érdek­lődés fogadta a Szovjetunió kezdeményezését össz-euró. pai energetikai, környezetvédelmi és közlekedési tanács­kozások megrendezésére: az Európai Gazdasági Bizott­ság már állást is foglalt a tanácskozások előkészítésé­nek megvizsgálása céljából. Véleményünk szerint hasz­nos és fontos lenne meggyorsítani a tanácskozások ösz- szehívását, konkrét formába önteni az ezzel kapcsola­tos teendőket. Megközelíthetjük egyébként a kérdést a záróokmány „lelkét” jelentő alapelvek oldaláról is. A 10. alapelvben a részt vevő államok vállalták, hogy jóhiszeműen tel­jesítik nemzetközi jogi kötelezettségeiket. A Közös Piac kilenc tagállama aláírta az Általános Vámtarifa és Ke. reskedelmi Egyezményt (GATT), és a magyar csatla­kozási okmányt. Ezzel vállalták, hogy az egyezmény rendelkezéseivel ellentétes, diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat velünk szemben nem követelik, illetve fokozatosan megszüntetik. Ez azonban a mai napig csak elenyésző százalékban történt meg. A helsinki konferencia óta eltelt időszakban kide­rült: az alapokmányban rögzített elvekért szívós harcot kell vívni, maguktól nem valósulnak meg, a nemzetközi politikában nincs ilyen automatizmus. Ezért igen lényeges, hogy Európa kommunista pártjai — a hatalmon lévő pártok is, amelyek az államéletben vezető szerepet töltenek be, s a nyugat-európai kommu­nista mozgalom osztagai — együttesen harcolnak Hel­sinki szellemében a diszkrimináció nélküli gazdasági kapcsolatokért. Ez az alapvető záloga annak, hogy e küzdelem eredményes lesz. Emellett figyelembe kell venni még egy másik tényezőt is: az együttműködés a Nyugat számára is alapvető érdek, mint ezt a realista módon gondolkodó politikusok, s a legfontosabb tőkés- csoportok fel is ismerik. Valószínű tehát, hogy a követ­kező évek a kelet—nyugáti kereskedelemnek az eddigi­nél dinamikusabb fejlődését hozzák meg. VAJDA PÉTER Biszku Béla látogatása Tolna megyében Szerdán a kora reggeli órákban Szekszárdira érkezett Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A me­gyei pártbizottság épületében K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta. Biszku elvtársat a megyei pártbizottság ülése után Tol­na megye gazdasági, politikai és társadalmi helyzetéről tá­jékoztatta a megyei pártbi­zottság első titkára, majd Paksra utaztak. Az épülő atomerőmű terü­letén Rigóczky István, a pak­si járási pártbizottság első titkára, Hegedűs György, az építkezés pártszervezője, Szabó Benjámin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazga­tója, az építkezés kormány- bizottságának titkára, Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója, valamint Nagy Zoltán, az EBBE létesítmény-főmérnö­ke fogadta. A vendéget először az üze­mi étteremhez kalauzolták, melynek megtekintése után buszra szálltak, ahol — útban a főépület építkezéséhez — Szabó Benjamin és Nagy Zol­tán megkezdte a tájékoztatást az építkezés jelenlegi helyze­téről. A hatalmas méretű lé­tesítmény alapozását előbb föntről tekintették meg, majd lementek a munkahely be­tonvas rácsozatai közé, a? építkezés tényleges színhe­lyére. Útjuk következő állomása a vízkivétel! mű építésénél volt. A bokáig érő homokban daruk és 'tehergépkocsik kö­zött tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát Halasi Zol­tán a rendkívül érdekes épí­tészeti megoldásról, majd megtekintették a kikötőt és rövid időre megálltak a be- tonvas-megmurakáló csarnok előtt, ahol hazánk e vonatko­zásban legkorszerűbb gépein dolgoznak, hogy az építkezés­hez szükséges nagy mennyi­ségű anyag gyorsan és ponto­san feldolgozható legyen. A raktárak és a befejezés előtt álló tmk-műhely megtekinté­se után az ERBE tanácster­mében fejeződött be a tájé­koztatás és a paksi látogatás. Moszkva Befejeződtek a szovjet-lengyel tárgyalások Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek, aki lengyel párt. és állami küldöttség élén tartózkodik Moszkvá­ban, szerdán külön is talál­kozott egymással a Kreml­ben. Az SZKP és a LEMP vezetője a szovjet—lengyel együttműködés néhány táv­lati kérdését, valamint a szo­cialista és a kommunista építés különféle területein való elmélyültebb tapaszta. latcsere ügyét tárgyalta meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és a LEMP KB első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két testvérpárt együttműködésé­nek fejlesztése a szovjet és a lengyel nép barátságának to­vábbi megszilárdulását ered­ményezi majd. Brezsnyev és Gierek nem­zetközi kérdésekről is tár­gyalt, és érintette a kommu­nista és munkásmozgalom té­makörét is. Aláhúzták, hogy a két párt az európai kom­munista és munkáspártok berlini konferenciájának esz­méi szellemében cselekedve hozzájárul a kommunista mozgalom egységének meg. szilárdításához a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem­ben. A találkozó szívélyes lég­körben, a nézetek teljes azo­nossága jegyében zajlott le. A szovjet—lengyel hivata­los tárgyalások szerdán, a moszkvai Kremlben, a közös nyilatkozat aláírásával véget értek. összehangolták a lengyel párt- és állami küldöttség hi­vatalos baráti látogatásának eredményeiről kiadásra ke­rülő záródokumentumot, ame­lyet a lengyel delegáció el­utazása után hoznak nyilvá­nosságra. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek szerdán délben aláírta a szovjet—lengyel kö. zös nyilatkozatot, amely a két párt és a két ország kö­zötti együttműködés kérdé­seivel, a szovjet és a lengyel nép barátságának további el­mélyítésével foglalkozik. Ezen az ünnepélyes aktuson jelen volt szovjet részről Podgornij államfő, Koszigin miniszterelnök, Gromiko kül­ügyminiszter, az SZKP Poli­tikai Bizottságának több más tagja és póttagja, a KB tit. kárai, a szovjet kormány mi­niszterei, a parlament kama­ráinak vezetői. Lengyel rész­ről a tárgyalásokon és az alá­írási ünnepségen részt vett Piotr Jaroszewicz miniszter- elnök, Stefan Olszowski kül. ügyminiszter, valamint a LEMP és a lengyel kormány több más magas rangú sze­mélyisége. Cunhal sajtóértekezlete Alvaro Cunhal, a PKP fő­titkára sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a páit csütörtökön kezdődő VIII. kongresszusa rendkívüli je­lentőségű az ország további politikai fejlődése szempont­jából. A főtitkár leszögezte: a párt nem hagyja magát elté­ríteni internacionalista állás­pontjáról, nem enged sem a reakciós nyomásnak vagy zsarolásnak, sem a szociál­demokrata demagógiának. „Szoros szövetségben állunk a világ valamennyi testvér- pártjával és összes haladó erőivel1, amelyek az imperia­lizmus ellen harcolnak.” „Számunkra nemzeti és nemzetközi feladataink egysé­get alkotnak” — mondotta Cunhal. A PKP a demokrá­ciáért és társadalmi haladá­sért Portugáliában folytatott harcot egyidejűleg a nemzel- közi osztályharchoz való leg­jelentősebb hozzájárulásának tekinti. Cunhal kifejtette: a párt­nak nincs oka arra, hogy elé­gedetlen legyen az utolsó kongresszus óta eltelt haladás miatt. A PKP főtitkára ezután be­jelentette, hogy a kongresz- szúson jelentősen kibővítik a központi bizottságot, .tekintet­tel arra, hogy a párt most szé­lesebb körben dolgozik, mint amikor illegalitásban műkö­dött. A hivatalos, baráti látogatáson Moszkvában járt len­gyel párt- és állami delegáció Edward Gierek vezeté­sével tárgyalt a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet tár­gyaló küldöttséggel. (Képtávírónkon érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents