Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
A KÉPÚJSÁG 1976. november 10. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 A Kölcsey lakótelep iskolagondja Szekszárdról Farkas Gyula, a Kölcsey lakótelepi szülők nevében írt levelében a következő kérdéseket teszi fel: Megoldódik-e a Kölcsey, illetve a szomszédos lakótelepen lévő általános iskolás korú gyermekek iskolai elhelyezésének problémája a jövő tanévben beinduló új általános iskolában? Mi módon kerülhetnek majd gyermekeink az új iskolába? Fel tud-e venni az új iskola minden környékbeli gyermeket? Úgy érezzük, azoknak a gyermekeknek, akik délután járnak iskolába és a téli időszakban szinte késő este érkeznek haza — reggel pedig napközibe mennek — játékra szinte kizárólag vasárnap jut idejük. Megoldódik-e a környék általános iskolásainak iskolai, illetve napközis elhelyezésének gondja? Báli János, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője válaszol: — Az 1977. szeptember 1- én induló 24 tantermes iskola a környék tanulóit fogadni tudja. Az új körzethatárok miatt azok a tanulók is oda kerülnek, akiknek szülei nem kívánják, hogy Telefonszámunk : 129-01, 123-61. gyermekük iskolát változtasson. Az iskolák túlterheltsége az előző tanévihez viszonyítva csökkent, jelenleg 4 tanulócsoport jár délután iskolába, féléves váltással biztosított, hogy nem egész tanévben jelent ez plusz megterhelést. A napköziben is játszhatnak, az úttörőház működésével a lehetőségek javultak, az alsó tagozatos tanulóknak a vasárnapon kívül a kéthetenkénti szabad szombat is alkalmat ad játékra, szórakozásra, kirándulásra, ha a szülők azt igénylik. Egyetlen napközis csoport sem jár más iskolába étkezni, délutáni foglalkozásra, mint ahova délelőtt tanulni, csupán az iskola másik épületébe. Az iskolák területi átszervezése miatt azonban ez a távolság minimális. A napközisproblémák abból is adódnak, hogy igyekszünk a társadalmi igényt kielégíteni, városi szinten a tanulók 72 százaléka napközis, Budapesten 49 százalék, országosan pedig 30 százalék. Nincs teatűzhely Jankó Imre nagyszékelyi olvasónk azt panaszolja, hogy már hónapok óta hiánycikk a teatűzhely. Miért nem lehet kapni a gazdaságos garzontűzhelyet, ami főzésre és kisebb helyiség fűtésére is tökéletesen megfelel? Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője a következőket válaszolja: — A tűzhelyellátást megvizsgáltuk, sajnos a szórványosan jelentkező igényeket sem tudjuk kieléigíteni, gyártási hiány miatt. A nagykereskedelmi vállalat állandó rendelése ellenére is csak esetenként kap pár darabot. A gyártócégnek már jeleztük e termék hiányát. Szennyvízelvezetés a Munkácsy utcában Rácz Károly szekszárdi olvasónk közérdekű bejelentést tett a megyeszékhely Munkácsy utcájának szennyvízelvezetési problémáival kapcsolatban. A választ Borbás István, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója adja meg: — A Munkácsy és a felette lévő utcák lakóházainak szennyvízelvezetése a 20—22. sz. telken keresztül történik az Ybl M. utcára. A jelzett telken a tisztítóaknák fed- lapjai a terepszint alatt földtakarással voltak elhelyezve, a vezetékek szakszerűtlen kivitelezése miatt nem megfelelő lejtési viszonyokkal rendelkeznek. A vezetéken több esetben dugulás keletkezett, melyek észlelését, ill. elhárítását a rejtett tisztítóaknák nehezítették. A Kálvária oldali víztározók túlfolyó- és fenékürítő vezetéke a szennyvízcsatornára van csatlakoztatva. A víztározók tisztításakor viszonylag nagy meny- nyiségű víz kerül a csatornahálózatba, mely annak a tisztítását is egyben elvégzi. A levélben jelzett időpontban vállalatunk dolgozói a medencék tisztítását végezték. A csatornahálózatban keletkezett dugulást észlelni csak az után lehetett, amikor a benne lévő víz annyira felduzzadt, hogy az akna- fedlapot megemelte és a víz a telekre, illetve az Ybl M. utcába zúdult. Vállalatunk a tisztítóaknák fedlapjait a kezelhetőség, illetve ellenőrizhetőség céljából a terepszintig megemelte. A munkák során az Ybl M. utcába lehordott földet és iszapot eltakarította. A hasonló esetek elkerülése érdekében a medencék mosásakor, a zavartalan lefolyást a csatorna- tisztító aknákon keresztül állandóan ellenőrizzük. Ml VÁLASZOLUNK A cement karrierje Az egyes államok gazdasági tevékenységét bemutató statisztikai jelentések a szén, a szénhidrogének, a villamos energia, a nyersvas és acél után a cementtermelés mennyiségét közlik. A köz- gazdasági irodalom pedig egyenesen a gazdasági aktivitás jelzőszámaként használja a cementtermelés és -felhasználás mutatóit. A termelés mennyisége tekintetében évtizedekig a portlandcementgyártási technológiát feltaláló Anglia állt az élen. Helyére a 20. században az USA lépett, 1964 óta viszont a világranglista élén a Szovjetunió áll, ahol a cementtermelés 1971- ben már meghaladta az évi 100 millió, 1975-ben pedig a 120 millió tonnát. Megújul a textilipar A világ cementtermelése az utóbbi 15 évben több mint kétszeresére növekedett. Érthető, hiszen nagy meny. nyiségű cementet igényelnek pl. a közlekedési létesítmények (autósztrádák, repülőterek) és azok műtárgyai, a vízi és atomerőművek, a kikötői létesítmények, a gátépítések és az öntözőberendezések. De az építési technológia korszerűsítése egyre több cementet igényel. Hazánk eddig nem tudott lépést tartani a világ cementiparának a fejlődésével. Terveink szerint 1980-ban az 1975. évinél 22—25 százalékkal magasabb lesz a termelés, 1990-re pedig várhatóan eléri a 8,5—9 millió tonnát. Az egy főre jutó cementfelhasználásunk (650—700 kg) — a jelentős behozatal segítségével — viszont megfelel az iparilag fejlett országokénak. Az utóbbi másfél évtized során a világ textilipara jelentős technológiai, műszaki fejlődési fokozatokon ment át. A fonóipar egészét tekintve az állapítható meg, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljárásokat javították meg igen nagy mértékben. Ezt a gépsebesség fokozásával, áz automatikus műveletek kiterjesztésével valósították meg. Bár a fonás alapelvei nem sokban változtak, a gyártási eljárások fejlődése mégis azt eredményezte, hogy a korszerűsített üzemek munkaerőigénye — egy adott termelékenységre számítva — felére, harmadára csökkent. A pamutfonóor. Nedvességmérés A leningrádi „Giproce. ment” szakemberei által a folyékony anyagok, csövekben áramló folyadékok, szuszpenziók nedvességtartalmának érintés nélküli mérésére kifejlesztett univerzális gamma-nedvességmérő műszerek széles körű alkalmazásra találnak mind az építőanyag- és bányaiparban, mind a színesfémkohászatban. sók száma a fejlett és fejlődő országokban csak jelentéktelen mértékben nőtt ugyan, a fonalak világtermelése mégis kb. 30 százalékkal emelkedett. A gyűrűs fonás gyorsaságú megkétszereződött, s ez a folyamat tovább tart. Mindezt az automatikus leszedők és más újítások teszik lehetővé. A konvencionális fonógépek kezelése még így is elég munkaigényes marad, ezen a jelenleg még kísérleti stádiumban levő automatikus fonalkötözés segíthet. Forradalmian új az úgynevezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál két- szerte termelékenyebb, egyes változatainál pedig még az előfonásra sincs szükség. nagy pontossággal A radioizotópos módszer kiküszöböli a mintavételezéssel és a laboratóriumi elemzéssel kapcsolatos kézi műveleteket. Az univerzális gamma-nedvességmérő folyamatosan továbbítja az információt a kijelző műszerre, de beköthető az automatizált folyamatszabályozó rendszerbe is. I A gyógyszerek térítési díjáról szól a Minisztertanács 1977. január 1-én hatályba lépő 1 1 38/1976. (X. 29.) számú rendelete, amely rögzíti, hogy a gyógyszerekért — a jogszabályban megjelöltek kivételében — térítési díjat kell fizetni. A térítési díj a gyógyszerkészítményeknél az 1976. december 31-én érvényes fogyasztói ár 15 százaléka, a legkisebb térítési díj pedig gyári egységcsomagolású készítmény esetében két forint. A gyógyszer-alapanyagok és az egyedileg elkészített gyógyszerek térítési díja átlagosan az eddigi fogyasztói ár 30—35 százaléka. A rendelet végrehajtásáról — az érdekelt szervekkel egyetértésben — az egészségügyi miniszter gondoskodik, melynek során meghatározza a térítésmentes gyógyszer- ellátásban részesíthetők körét, a térítésmentesen biztosítható gyógyszereket, valamint azoknak a gyógyszereknek a körét, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 80. számában.) A Minisztertanács 39/1976. (X. 30.) számú rendelete a polgári fegyveres őrségről szó'. Ilyen őrséget annál a vállalatnál kell létrehozni, ahol azt népgazdasági, honvédelmi érdekek védelme, a lakosság alapvető szükségletei kielégítésének biztosítása, illetőleg kiemelt jelentőségű kulturális értékek őrzése megköveteli. Kihangsúlyozandó, hogy a polgári fegyveres őr munkaviszonyban áll, a munikaviszony létesítésékor próbaidőt kell kikötni, a próbaidő elteltével a polgári fegyveres őr esküt tesz. A jogszabály részletesen felsorolja a polgári fegyveres őrt — szolgálatának ellátása során — megillető jogosultságokat — pl. jogosult az elfogott és gyanúsan viselkedő személyek ruházatát átvizsgálni, intézkedésével szemben történő ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő es2Íközöket alkalmazni, sfb. — de természetesen rögzíti a polgári fegyveres őr kötelességeit is, aki — többék között — köteles a feladataira vonatkozó szabályökat ismerni és megtartani, szolgálatban és szolgálaton kívül fegyelmezett magatartást tanúsítani, intézkedései során a törvényességet megtartani, stb. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 81. számában.) Az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről szól a pénzügyiminiszter, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 261976. (X. 30.) PM- MÉM—ÉVM számú együttes rendelete, amely felsorolja a felszámolásra kijelölt lakásban lakó személy (család) részére nyújtható építési és házvásárlási kölcsön feltételeit is. Kiemelendő, hogy az így kapott kölcsön kamatmentes, a törlesztési idő 35 év, s hogy az e jogszabály alapján történő ingatlanszerzés mentes az okirati és in- gatlanvagyon-átruházási illeték alól, de nem kell leróni a telekkönyvbe váló bejegyzéssel kapcsolatos illetéket sem. A felszámolásra kerülő épületnek a családok 'kiköltözésével egyidejű lebontásáról, a földterület hasznosításáról, a lakás megszűnésének bejelentéséről az állami gazdaságnak kell gondoskodnia. (A rendelet a Magyar Közlönynek ugyancsak 81. számában jelent meg.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő ez évi 30. számában „Pénzügyi fegyelem a gazdálkodó szervek egymás közötti fizetésében” címmel megjelent közleményre, amelyből — a terjedelem korlátái miatt — csak ennyit idézünk: „A vállalatok munkájának értékelésénél a fizetési futamidők alakulása, a pénzügyi fegyelem fokozottabban vizsgálatra és figyelembevételre kerül”. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke „Hírhedett zenésze a világnak” A SZEKSZÁRDI zenei élet régtől fogva híres, és szerencsére vannak névnapjai és születésnapjai is. A név, amit ünnepeltünk: Liszt Ferenc neve, s a születésnap: 1846. október 18. 130 éve annak, hogy ezen a napon először adott hangversenyt Szekszárdon Liszt Ferenc, a zenei forradalmár, a forradalmár zenész, s pontosan 100 éve, hogy utoljára sétált az Augusz-ház ma is élő fái alatt. Minderre emlékezve és emlékeztetve hallgatta végig a szépszámú közönség a Liszt-emlékhangversenyt hétfőn, a régi megyeháza nagytermében, ahol valaha „a Mester” adta elő műveit, amelyeket most városunk énekkarai, szólistái interpretáltak. Zeneszerető ember számára mindig esemény egy hangverseny, különösen ünnep egy jó mű előadása, mégis, legjobban akkor örülhetünk, ha személyes ismerőseinket, barátainkat láthatjuk a pódiumon. A Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola Gerse József vezényletével, Kovács József, Thész László, Lányi Péter zenetanárok, Husek Rezső, a zeneiskola igazgatója és a Babits Mihály megyei művelődési központ pedagóguskórusa, Fertőszögi Béláné vezényletével — régi ismerősként mutatták be műsorukat, együttvéve és egyenként is nagyon nagy sikerrel. Sajnos nincs módunk a produkciók részletes ismertetésére, de nem is lenne könnyű feladat, hiszen a dicsérő jelzőket váltogatni nem egyszerű. Márpedig az ismertető feladata jórészt ebben merülne ki. Valamennyien, akik felléptek, valódi zenei élményt tudtak nyújtani, s ez köszönhető a nagyszerű rendezésnek, szervezésnek is. Fő előnye volt a lebonyolításnak a jó hangosítás és a kitűnő összekötő szöveg, amit Lányi Péter írt, szerkesztett, nagyon igényesen és érdekesen. Jó ötlet volt ifjabb Kőmíves Sándor színész narrátorként való alkalmazása, aki szép hangján, érthetően, érdekesen vezette be a műsorszámokat. Sajnáljuk, hogy Vörösmarty „Liszt Ferenchez” című versét, amely „odryárpádos”, széles gesztusokat kívánt volna, ugyanilyen „narrátoros” visz. szafogottsággal olvasta fel, magára hagyva a reformkor nemes pátoszát. ÜNNEPÜNKET megtisztelte Forrai Miklós zeneszerző, a Liszt Ferenc Társaság elnöke is. Tájékoztatta a közönséget arról, hogy hétfőn délelőtt megalakult Szekszárdon a Liszt Ferenc Társaság. Örömmel fogadta a pedagóguskórus bejelentését: ezen a napon fölveszik a Liszt Ferenc nevet. Az új Liszt kórus tagjai koszorút helyeztek el a Liszt-emléktáblán. S hogy ez nemcsak formaság, arra bizonyíték a jubileumi hangverseny valamennyi produkciója. Vigh Képünk egy cementgyári berendezést mutat be.
