Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

1976. november 9. I^ÉPÚJSÁG 3 Gazdabolt Dombóváron Kevesebb modell - több cipő Változások a BONY A szalagon női gyógy szandálok készülnek Fotó: Szepesi Uj gyümölcsösöket létesítenek Az egy főre jutó gyümölcs­fogyasztás jelenleg 73,5 kilo­gramm évente, és a korszerű táplálkozás követelményei­nek megfelelően 1980-ig 90 kilogramm elérése a feladat. A meglévő gyümölcsösök azonban csak részben elégít­hetik ki a növekvő hazai igé­nyeket és az exportkövetel­ményeket, ezért az ötödik öt­éves tervidőszakban jelentős gyümölcstelepítési programot hajtanak végre az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek. öt év alatt összesen mintegy 35 000 hektár új és a kiöregedettek pótlására szolgáló gyümölcsöst telepí­tenek, és ezzel a jelenlegi 161000 hektár megközelítő­en 170 000-re növekszik majd. Az új gyümölcsösök tele­pítésénél a kertészeti egye­tem és más tudományos ku­tatóműhelyek eredményeit hasznosítják, s ültetik át — a szó mindkét értelmében — a gyakorlatba. Az egyetem gyümölcstermesztési tanszé­ke egyebek mellett az alma­termesztésnél ért el sikeres minőségi fejlesztést. A ha­gyományos erős törzsű fák helyett alacsonyabb növésű, vékonyabb törzsű almafákat alakítottak ki, így a tápanyag nagy része nem a törzset táplálj á, hanem a gyümölcs fejlődését segíti, tehát gaz­daságosabban hasznosul. Ezekről a törpefákról hektá­ronként gyakran 400 mázsa almát is szüretelnek, 150— 200 mázsával többet, mint a hagyományos gyümölcsö­sökben. Előnyei közé tarto­zik - az is, hogy leszedésük „praktikusabb”, hosszú lét­rák nélkül is elérhető a gyü­mölcs. szövetkezetben Tegnap délután mezőgaz­dasági szaküzletet, gazdabol- ■tot nyitottak Dombóvár köz­pontjában, a Szabadság utca 9. szám alatt, ahol korábban járműalkatrész szaküzlet volt. Szépen átalakították a helyiséget, mintegy kilenc­venezer forint költséggel és berendezték olyan árukkal, amelyeket ezelőtt három má­sik boltban vehettek meg a dombóvári emberek, keresgé­léssel. Most minden egy he­lyen van tehát: a vetőmag­vak, a növényvédő szerek, a tízkilós csomagolású műtrá­gyák, a háztartási kisgépek, a lópatkó, a fejsze, az oltókés, a lánc, a marhakötél és a csibeetető. A választék fel­tűnően gazdag. Kovács Já­nos boltvezető azt mondja, egymillió ötvenezer forint lesz az engedélyezett készlet, most körülbelül hétszázezer forint értékű áru található a boltban. Hatszázezer forint értékben számolnak csak a vetőmaggal, ami ide kerül majd jövő tavaszig. A félig önkiszolgáló szakbolt meg­nyitásával sokat javított a lakosság ellátásán a dombó­vár! ÁFÉSZ. Fotó: GK Néhány éve, mikor a ki­fejezést még alig ismerték, profiltisztítást végeztek a Bonyhádi BONY Ipari Szö­vetkezetben. Abbahagyták a különféle férficipők gyártá­sát, s szakosodtak a női láb­belik készítésére. Ezek kö­zül is főleg a szandálokra, gyógycipőkre. Kevesebb modellt készí­tenek, de ebből a kevesebb­bői jóval többet csinálnak. Idei tervük magasabb a ta­valyinál, s az emelkedést a teljesítés még jobban mu­tatja. Az elmúlt év első há­romnegyed évében 42,6 mil­lió forintnyit termeltek, idén tizenkétmillióval ma­gasabb értékű készáru ke­Tegnap reggel hét órától állt a vásár. Régen volt any- nyi unatkozó, lődörgő ember a szekszárdi vásárban, mint tegnap az utolsó őszi vásá­ron. Más években ilyenkor nemcsak az; állatfelhozatal volt bőséges, hanem láthat- tunk-válogathattunk a földbe valóból is, azaz volt csemete, szőlőoltvány. Most hiányoz­tak a kiskertek fejlesztésé­nek e fontos „kellékei”. An­nál is inkább, mert a város­ba még alig érkezett a fais­kolai lerakatokból csemete, ami jött az is hitvány és drá­ga. A szekszárdi vásár olcsó volt. A malacok voltak ol­csók. A tavasszal egy pár vá­lasztási malacért kapott az eladó ezerhatszáz forintot is, most hétszázötvenért szép két malacot lehetett venni. A hí­zónak való — ötven-hatvan kilós süldők — is olcsó. Úgy­hogy az embernek ha pénze és tartási lehetősége lenne, most érdemes volna venni. így marad a szem­hizlalás. Ritkán láthattunk annyi szép, egészséges mala­cot együtt, mint a hétfői szekszárdi vásáron. Legalább nyolcszáz malacot kínáltak, vevő alig akadt. A malacprogramot ismeri minden termelő, de a válla­lat is. Sok a malac, hála a gondos, és jól szervezett ser­tésprogramnak. Például a szekszárdi vásáron is: reggel hét órakor megjelent a fel­vásárló mázsával. IFA-teher- gépkocsival, pénzzel, okmá­nyokkal, és még tíz órakor sem vett meg egyetlen ma­lacot sem. „Németh kartárs, a főnök, még nincs itt, és addig nem kezdhetjük a munkát. Hét órától készen állok, ötven gazda jelentkezett, az összes malacot egy óra alatt felvá­sárolom,” — mondotta a fel­vásárló, de hiába volt érdek­lődő és hiába próbálta meg­győzni az embereket, hogy minden malacot megvesznek, ha a mérlegelésnél nincs ma­lac, még tíz órakor sem veszi a vállalat a jószágot, ez eny­hén szólva is több mint ta­pintatlanság. Rossz üzletpo­litikai fogás volt az állatfor­galmi tegnapi „akciója”, nyilvánvaló pedig, hogy a felkínált malacot meg kell venni, akkor amikor kínál­ják. Félő, ha szaporodnak a szekszárdihoz hasonló malő­rök. később, nem lesz malac, hiába kérik a gazdákat te­nyésztésre. Más kérdés, ez a malacprobléma egyik mai velejárója, hogy a vállalat sem tud átvenni minden ál­latot. A huszonegy kilón alu­liakat és a 25 kilón felülie­ket elővásárolja, s majd ha eléri a malac a süldő súlyát, akkor viszik el. Tartásra ki­lónként néhány forintot ad­nak. A vásáron jó ára volt a ló­nak. Egyéves sodrott csikó­ért 25 ezer forintot kértek, hároméves lóért harmincez­ret. A szokáshoz híven volt még a vásáron rengeteg avitt holmi az asszonyok előtt a náj Ionon kiterítve. És volt bőven ital — a múltkori vá­sárra nem pakolt ki a ven­déglátó vállalat —, étel bő választékban. És jó volt az idő. Délelőtt húsz foknál ma­gasabbra kúszott a hőmérő­ben a higanyszál, amint me­legedett az idő, s egyre biz­tosabbá vált, hogy a vállalat nem vásárol, úgy csökkent a malacok ára.- Pj ­rült le a szalagokról. Pedig ez alatt az idő alatt a lét­szám nem változott. Jól áll­nak az üzletkötésekkel is, ami a szövetkezeti iparban szintén lényeges. Köztudott, mekkora gondot okozott a szekszárdi rokon szövetke­zetnél. a Kövendi Cipész­ipari Szövetkezetnél, hogy szeptemberben még nem tudták, mit fognak novem­berben gyártani. BONY- éknál jövő szeptemberig szerződésekben van lekötve minden munkaóra. S készül­nek a tervek is, amikben az szerepel majd, hogy jövőre, szintén kizárólag a haté­konyság fokozásával, újabb húsz százalékkal növelik a termelés volumenét. Nemzeti sajátosságok és internacionalizmus A nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára -------------------------történő módosulása azt is magával hoz­ta, hogy megnőtt a szocialista országok kommunista és munkás­pártjainak 'tekintélye, az elmúlt időszakban lezajlott kongresz- szusaikra szinte az egész világ figyelt. A munkásmozgalom és a létező szocializmus általános ér­dekeinek szellémében való cselekvés a tanácskozások közép­pontjában álló kérdés volt. A pártok felismerik, hogy a nem­zetközi imperializmus erejével szembeni összefogás erősítésére manapság egyre nagyobb szükség van, hiszen a változások a szocializmus és a 'kapitalizmus erőinek küzdelmében valósul­nak meg. A kommunista és munkáspártok tevékenységét, sőt, némelykor létét, a szocialista országok szuverenitását, nemzeti függetlenségét és békés fejlődését a nemzetközi imperializmus továbbra is veszélyezteti. A tőkés országok reakciós körei jól tudják, hogy csak akkor számíthatnak sikerre fellazító ter­veikben, ha újabb és újabb ellentéteket támasztanak a szo­cialista viliágrendszeren belül1. A testvérpártok kongresszusi szónokai megállapították, hogy az egyes szocialista nemzetek virágzásával, a szocialista államok szuverenitásának erősödésével párhuzamosan mind szorosabbá válnak egymás közti kapcsolataik, mind több kö­zös elem alakul ki politikájukban és társadalmi életükben. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy — a KGST egyik legfőbb cél­jának megfelelően — fokozatosan kiegyenlítődnék a gazdasági fejlettségi szintek. A szocializmusnak a nemzeti sajátosságok által meghatá­rozott fejlődése Lenin tétele. Szükségszerű következménye ez a jelenség annak, hogy egyre újabb és újabb országokban, más- más feltételek között győzedelmeskednek a szocializmus esz­méi. Ez nem mond ellent a lényeges pontokon megnyilvánuló egyöntetűségnek, s még kevésbé annak a követelménynek, hogy a közös osztályellenség ellen közös harcra, egységre van szükség. Az internacionalizmus érdekeinek figyelembevétele az egyes kommunista pártók politikájában konkrétan úgy nyil­vánul meg, hogy elhatározásaik során a forradalmi folyamat fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének kö­zös törvényszerűségeiből indulnak ki. A kommunistáknak ké­peseknek kell lenniük arra, hogy megértsék ezeket a közös vonásokat, támaszkodjanak rájuk, s ennék birtokában — az adott ország sajátos feltételeit számba véve — hozzák meg döntéseiket. A szocialista országok pártjai ebben is példát mutatnak: ---------------------- az igazi egyenjogúság és az egymás sikerei­ben való érdekeltség szellemében cselekszenek, politikájukban nemcsàk a nemzeti, hanem az internacionalista érdeket is szem előtt tartják. A kettő összeegyeztetése természetesen nem mindig könnyű feladat. „Ha bármilyen probléma vetődnék fel — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev az SZKP kongresszu­sán — meggyőződésünk, hogy azt a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében' kell megoldani.” A szocialista államok egymás között új típusú kapcsola­tokat építettek ki. Egyrészt tényleges tartalommal töltötték meg az olyan általános érvényű elveket, mint a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság, másrészt új vonásokkal is gazdagították az államközi viszonyokat, meghonosítva ezen a téren is a népek közeledését és barátságát szolgáló testvéri segítségnyújtást. Napjainkban ez a szocialista internacionaliz­muson alapuló kapcsolatok lényege. A proletár internacionalizmus a kongresszusok tanúsága szerint változatlanul a marxizmus—leninizmus egyik fő elve, amelynek „elavulttá” nyilvánítása azt jelentené, hogy párt­jainkat és az egész nemzetközi munkásmozgalmat bevált fegy­vertől fosztanánk meg. A fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus sikeres felépítése is elképzelhetetlen volna az egyes népeket és pártokat összekapcsoló internacionalizmus nélkül. Minél több országban győz a szocializmus, annál in­kább szükség lesz a korábban erre az útra lépett országok és pártok tapasztalatainak hasznosítására, az egyeztetett fellépé­sekre, az egymásnak nyújtott segítségre. Ismert tény, hogy egyes kommunista pártok számos rész­letkérdésben külön nézeteket vallanak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy miközben megszilárdul és fejlődik minden egyes párt önállósága és függetlensége, növekszik összefogásuk, kö­zös fellépésük jelentősége. Az egyes részkérdésekben adódó nézetkülönbségek elvtársi módon való megvitatására van szük­ség, s arra, hogy az általános törekvés a szocialista országok, a nemzetközi mozgalom összeforrottságának erősítése legyen. A testvérpártok többsége változatlanul arra törekszik, hogy ezt a folyamatot minden eszközzel előmozdítsa-, a marxizmus— leninizmus kipróbált elvei, a_ proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az együttműködés alapján. Az MSZMP Központi Bizottságának 1976. július 21-i --------------------- állásfoglalása leszögezte: „Pártunk követ­kezetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxizmus—leninizmus általános ér­vényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembevételé­vel alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat ön­állóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elmé­letük tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasz­nosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatáro­zottságát, hogy közös harcuk és tevékenységük sikere érde­kében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szo­lidaritásukat.”-----------------------------------BERÉNYI PÄL Szekszárd L eendő lakások közművei Szekszárd építése most olyan stádiumban van, hogy egyelőre megszűntek a régi házak költséges bontásai és „szűz” területeken bonta­koznak ki új lakótelepek, házsorok. A város most a Bakta oldalánál terjeszkedik. A városi tanács és az OTP között történt egyeztetés eredményeként a következő időszakban például OTP társasházak épülnek az Al- lende utca és a Cseri János utca határán. Ez a terület az úgynevezett övárok alatti úttól keletre esik, meglehetősen lejtős. Kelet­ről egyrészt az Allende út, másrészt a már megépült és használatba vett szövetkeze­ti sorházak határolják. Itt kell gondoskodni megfelelő közművekről, ami a vízellá­tás esetében az új tározók­ból történik majd. Az épí­tendő 67 OTP-lakás szenny­vizét és a lejtős területen bármikor lerohanható fel­színi csapadékvizet új, az út­burkolat alatt építendő csa­tornákon vezetik le. A la­kásokat bekapcsolják a táv­fűtésbe. Az 1977-ben befeje­ződő építkezések közművesí­tésére több mint 4 és fél millió forintot szavazott meg a tanács. Csak az időjárás volt jó Mikor veszi a malacot az Állatforgalmi ?

Next

/
Thumbnails
Contents