Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

1976. november 7. wËPÜJSÀG 9 HORIZONT ’76 szág építi, a többi aláíró, be­rendezések, anyagok szállítá­sával és szolgáltatásokkal já­rul hozzá a közös beruházás­hoz és hozzájárulása arányá­ban részesül majd a távveze­téken érkező villamos ener­giából. Magyarországon az or­szághatár és Albertirsa kö­zötti, csaknem 270 kilométe­res szakaszon az építés 1975 szeptemberében kezdődött a távvezeték-oszlopok elkészí­tésével — ilyen óriási oszlo­pok még nem készültek ha­zánkban — alapozásával, ösz- szeszerelésével és felállításá­val. A tervek szerint idén száz oszlop már a végleges helyére is kerül. Ugyancsak még ebben az évben elkészül az albertirsai alállomáson a vezeték földelő hálója, fel­építik a vezénylő^ épület szer­kezetet, kialakítják a belső úthálózatot és elkészítik szá­mos berendezés és készülék alapjait. A SZOVJETUNIÓBAN a vinnyicai állomáson az építés nagyrészt már be is fejező­dött. A Szovjetunió területén futó vezeték első — 400 kilo­méteres — szakaszát már 1975-ben megépítették. Je­lenleg a második szakaszon dolgoznak. Jól halad a 750 kilovoltról leágazó 400 kilo­voltos távvezeték építése is, amelyen a többi részt vevő országba szállítja az energiát. A vezeték felépítésével a világ egyik legnagyobb, 160 ezer megawattos energia- rendszere alakul ki, amely Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, illetve a Szovjetunió Ívovi területe energiarend­szerét egyesíti. Ez a közös beruházás is minden részt­vevő számára nagy előnyök­kel jár. Ezáltal csökkenteni lehet az energiatartalékokat, mert a hálózat arányainak növekedésével párhuzamosan mind kisebb az egyidejű üzemzavarok valószínűsége. A nagy távolságok miatt a csúcsterhelések sem esnek időbelileg egybe. És mikor indul meg az áram? 1978-ban. Ettől az időpont­tól kezdve Magyarország 3,3 milliárd kilowattórával több villamos energiát importálhat a Szovjetunióból. Most merész fordulattal vessünk egy pillantást Bul­gáriára. Sok magyar turistá­nak ismerős a Várna környé­ki táj. Tudjuk, hogy ezen a környéken harcoltak régen a magyarok a törökök ellen és az elmúlt évtizedekben ren­geteg magyar élvezte itt a tenger simogatását, sült bar­nára az aranyhomokban. So­kan látták bizonyára azt a hatalmas építkezést is, amely ezen a környéken, Devnyán folyt. BOLGÁR—SZOVJET—MA­GYAR együttműködéssel épült itt egy évente 1,2 mil­lió tonna kalcinált szóda elő­állítására képes üzem. Az üzemhez Magyarország túl­nyomórészt erőművi beren­dezéseket, csöveket, henge­relt árukat szállított, és részt vettek a magyar szakembe­rek az erőművi berendezések szerelésének művezetésében is. Ennek fejében 1972 és 1982 között Bulgária évente 80 000 tonna kalcinált szódát szállít a magyar ipar számá­ra. Ezzel hazánk bulgáriai szódaimportja eléri az évi 100 000 tonnát. Ter­mészetesen ezen felül a két ország között létrejött megállapodás szerint bizo­nyos feltételek mellett, mó­dunk van további bolgár szódamennyiség vásárlására és ezzel az ország növekvő szódaszükségletének szocia­lista importból való kielégí­tésére is. Kuba messze van tőlünk. Az amerikai földrészen. De csak kilométerekben számolva van messze. Az amerikai földrész első szocialista államában, a forradalmi hagyományairól híres Oriente tartományban is jelen lesz a szocialista orszá­gok együttműködésének pél­dája. A már megkötött „Ál­talános egyezmény”-ből tud­juk, hogy a KGST-országok Kubában, Oriente tartomány­ban közösen létesítenek egy nagy, évi 30 000 tonna kapaci­tású nikkélgyártó üzemet. Ha­zánk ebben a beruházásban is részt vesz. A részletes megál­lapodások előkészítés alatt állnak. Hogyan fejlődik a szocialis­ta gazdasági integráció a kö­vetkező években, 1990-ig ? Alapvető stratégiai célkitű­zés, hogy a szocialista álla­mok népgazdaságának fejlő­dését a jövőben is a kölcsönös alkalmazkodás, az egybehan­golás, a hatékonyság és a köl­csönös, hasznos munkameg­osztás alapján biztosítsuk. Az 1990-ig tartó integrációs fejlődési szakasz legfontosabb feladatai között szerepel egy sor olyan probléma, mint pél­dául a fűtőenergetikai és nyersanyag-komplexumok fejlesztése a tagországok igé­nyeinek teljes kielégítése cél­jából. A fontosabb gépek és berendezések összehangolt Szovjet és magyar szakemberek együttműködésével határidő előtt készült el Moszk­vában a KGST-tagállamok palotája. Képünkön a KGST-palota magas épülete a Moszkva folyó partjáról. termelése a népgazdasági szerkezet továbbfejlesztése céljából, továbbá az erők egyesítése a lakosság igényei­nek megfelelő élelmiszer- és áruellátás érdekében. E NAGYON TÖMÖR meg­fogalmazás mögé tekintve számtalan konkrét példa ta­lálható. Már szó volt azokról az eredményekről, amelyeket a KGST-országok a mező- gazdaság területén elértek. Vitathatatlan jók ezek az eredmények. De jóval na­gyobbaknak kell lenniük, tel­jes mértékben meg kell felel­niük annak a követelmény­nek, hogy állandóan — ma, holnap és a távoli jövőben is — biztosítani kell az élelmi­szerbőséget az időjárásra vagy a nemzetközi élelmi­szerpiac helyzetére való te­kintet nélkül. Ezt úgy érhet­jük el, ha erre az ágazatra is ugyanúgy, mint ahogy ez már megtörtént egyes ipar­ágakban, például a gépipar­ban, amelyben kidolgozták a KGST irányprogramját, ki­terjesztik a komplex progra­mot. Mit jelent ez az integrációs program a mezőgazdasági ágazat számára? Azt jelenti: elkészítik az igények és lehetőségek komp­lex mérlegét az egész KGST viszonylatában és az egyes országok vonatkozásában. Ki­dolgozzák kire milyen felada­tok várnak a mezőgazdaság ellátását szolgáló gépek, mű­trágya és növényvédő szerek, a nagy teljesítményű gépek és gépsorok gyártásával kap­csolatos munkamegosztásban. Egyesítik a tudományos ku­tatásokat az agrobiológia, az agrotechnika és a mezőgaz­dasági term él vények feldol­gozása területén. Megtörté­nik a nemzetközi szakosítás egyes szántóföldi növények termesztésében, természete­sen a talaj- és éghajlati fel­tételekben és a termelési ha­gyományokban mutatkozó különbségek figyelembevéte­lével. A FEJLŐDÉS nagy távlatai nyílnak meg ezzel a mező- gazdasági ágazatban is. A mezőgazdaság és az élelmi­szergazdaság eddig ugyanis csak a termelés, a csere és az ellátás azon alapvető ágaza­tainak egyike volt, ahol a KGST-országok együttműkö­dése többnyire szórványos, részleges volt, nem terjedt ki az emberi tevékenység e szer­teágazó területének vala­mennyi kérdésére. A most kö­zösen kialakított és elindított célprogram egy szuperágazat teljes fejlesztését biztosítja. Tovább fejlődnek a KGST- tagállamok integrációjának olyan jellegzetes formái, mint a termelési specializáló és a kooperáció. A becslések sze­rint 1990-ig a termelési spe­cializáció fejlődésének olyan fokát éri el, hogy ennek kere­tei között zajlik majd az or­szágok közötti termékcsere döntő, meghatározó része. A termelési kooperáció bővíté­sével lerakjuk a nemzetközi gazdasági komplexumok ki­alakításának alapját. A spe­cializáció és kooperáció elő­nyeit ma már mindenki isme­ri. Csupán a gépgyártás terü­letén ötyén egyezmény van érvényben a szocialista orszá­gok között és 6 ezer termé­ket gyártanak a szocialista munkamegosztás keretében. KÉPZELETBELI útra hív­tuk olvasóinkat. Bejártuk a szocialista országok tájait, el­időztünk az együttműködés egy-egy nevezetesebb helyén. Sok mindent láttunk, hallot­tunk egy nagy család, a szo­cialista országok közösségé­nek az életéről. Eredményeink nem­csak számunkra, a világ dolgozói számára is nagy jelentőségűek. Példánk mindenütt a világon kö­zelebb hozza azt a pilla­natot, amikor csatlakoz­hatnak hozzánk azon a jövőbe vezető úton, amelyen az orosz nép indult el először. ________ „Szaba dságunk és békénk záloga: a magyar—szovjet örök barátság” hirdeti Budapesten a barátság-emlékmű. Épül az orenburgi földgázvezeték. Magyar—szovjet együttműködéssel rekordidő alatt ké­szült el a Tiszai Vegyikombinát 6 milliárd forint értékű olefingyára. Képünk az új beruházás avatásán készült. Lakótelepeink többsége a szovjet segítséggel létesített házgyárakban panelekből épül. A szocialista országokban — Magyarországon is — nép­szerűek a szovjet kombájnok.

Next

/
Thumbnails
Contents