Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
1976. november 7. wËPÜJSÀG 9 HORIZONT ’76 szág építi, a többi aláíró, berendezések, anyagok szállításával és szolgáltatásokkal járul hozzá a közös beruházáshoz és hozzájárulása arányában részesül majd a távvezetéken érkező villamos energiából. Magyarországon az országhatár és Albertirsa közötti, csaknem 270 kilométeres szakaszon az építés 1975 szeptemberében kezdődött a távvezeték-oszlopok elkészítésével — ilyen óriási oszlopok még nem készültek hazánkban — alapozásával, ösz- szeszerelésével és felállításával. A tervek szerint idén száz oszlop már a végleges helyére is kerül. Ugyancsak még ebben az évben elkészül az albertirsai alállomáson a vezeték földelő hálója, felépítik a vezénylő^ épület szerkezetet, kialakítják a belső úthálózatot és elkészítik számos berendezés és készülék alapjait. A SZOVJETUNIÓBAN a vinnyicai állomáson az építés nagyrészt már be is fejeződött. A Szovjetunió területén futó vezeték első — 400 kilométeres — szakaszát már 1975-ben megépítették. Jelenleg a második szakaszon dolgoznak. Jól halad a 750 kilovoltról leágazó 400 kilovoltos távvezeték építése is, amelyen a többi részt vevő országba szállítja az energiát. A vezeték felépítésével a világ egyik legnagyobb, 160 ezer megawattos energia- rendszere alakul ki, amely Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, illetve a Szovjetunió Ívovi területe energiarendszerét egyesíti. Ez a közös beruházás is minden résztvevő számára nagy előnyökkel jár. Ezáltal csökkenteni lehet az energiatartalékokat, mert a hálózat arányainak növekedésével párhuzamosan mind kisebb az egyidejű üzemzavarok valószínűsége. A nagy távolságok miatt a csúcsterhelések sem esnek időbelileg egybe. És mikor indul meg az áram? 1978-ban. Ettől az időponttól kezdve Magyarország 3,3 milliárd kilowattórával több villamos energiát importálhat a Szovjetunióból. Most merész fordulattal vessünk egy pillantást Bulgáriára. Sok magyar turistának ismerős a Várna környéki táj. Tudjuk, hogy ezen a környéken harcoltak régen a magyarok a törökök ellen és az elmúlt évtizedekben rengeteg magyar élvezte itt a tenger simogatását, sült barnára az aranyhomokban. Sokan látták bizonyára azt a hatalmas építkezést is, amely ezen a környéken, Devnyán folyt. BOLGÁR—SZOVJET—MAGYAR együttműködéssel épült itt egy évente 1,2 millió tonna kalcinált szóda előállítására képes üzem. Az üzemhez Magyarország túlnyomórészt erőművi berendezéseket, csöveket, hengerelt árukat szállított, és részt vettek a magyar szakemberek az erőművi berendezések szerelésének művezetésében is. Ennek fejében 1972 és 1982 között Bulgária évente 80 000 tonna kalcinált szódát szállít a magyar ipar számára. Ezzel hazánk bulgáriai szódaimportja eléri az évi 100 000 tonnát. Természetesen ezen felül a két ország között létrejött megállapodás szerint bizonyos feltételek mellett, módunk van további bolgár szódamennyiség vásárlására és ezzel az ország növekvő szódaszükségletének szocialista importból való kielégítésére is. Kuba messze van tőlünk. Az amerikai földrészen. De csak kilométerekben számolva van messze. Az amerikai földrész első szocialista államában, a forradalmi hagyományairól híres Oriente tartományban is jelen lesz a szocialista országok együttműködésének példája. A már megkötött „Általános egyezmény”-ből tudjuk, hogy a KGST-országok Kubában, Oriente tartományban közösen létesítenek egy nagy, évi 30 000 tonna kapacitású nikkélgyártó üzemet. Hazánk ebben a beruházásban is részt vesz. A részletes megállapodások előkészítés alatt állnak. Hogyan fejlődik a szocialista gazdasági integráció a következő években, 1990-ig ? Alapvető stratégiai célkitűzés, hogy a szocialista államok népgazdaságának fejlődését a jövőben is a kölcsönös alkalmazkodás, az egybehangolás, a hatékonyság és a kölcsönös, hasznos munkamegosztás alapján biztosítsuk. Az 1990-ig tartó integrációs fejlődési szakasz legfontosabb feladatai között szerepel egy sor olyan probléma, mint például a fűtőenergetikai és nyersanyag-komplexumok fejlesztése a tagországok igényeinek teljes kielégítése céljából. A fontosabb gépek és berendezések összehangolt Szovjet és magyar szakemberek együttműködésével határidő előtt készült el Moszkvában a KGST-tagállamok palotája. Képünkön a KGST-palota magas épülete a Moszkva folyó partjáról. termelése a népgazdasági szerkezet továbbfejlesztése céljából, továbbá az erők egyesítése a lakosság igényeinek megfelelő élelmiszer- és áruellátás érdekében. E NAGYON TÖMÖR megfogalmazás mögé tekintve számtalan konkrét példa található. Már szó volt azokról az eredményekről, amelyeket a KGST-országok a mező- gazdaság területén elértek. Vitathatatlan jók ezek az eredmények. De jóval nagyobbaknak kell lenniük, teljes mértékben meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy állandóan — ma, holnap és a távoli jövőben is — biztosítani kell az élelmiszerbőséget az időjárásra vagy a nemzetközi élelmiszerpiac helyzetére való tekintet nélkül. Ezt úgy érhetjük el, ha erre az ágazatra is ugyanúgy, mint ahogy ez már megtörtént egyes iparágakban, például a gépiparban, amelyben kidolgozták a KGST irányprogramját, kiterjesztik a komplex programot. Mit jelent ez az integrációs program a mezőgazdasági ágazat számára? Azt jelenti: elkészítik az igények és lehetőségek komplex mérlegét az egész KGST viszonylatában és az egyes országok vonatkozásában. Kidolgozzák kire milyen feladatok várnak a mezőgazdaság ellátását szolgáló gépek, műtrágya és növényvédő szerek, a nagy teljesítményű gépek és gépsorok gyártásával kapcsolatos munkamegosztásban. Egyesítik a tudományos kutatásokat az agrobiológia, az agrotechnika és a mezőgazdasági term él vények feldolgozása területén. Megtörténik a nemzetközi szakosítás egyes szántóföldi növények termesztésében, természetesen a talaj- és éghajlati feltételekben és a termelési hagyományokban mutatkozó különbségek figyelembevételével. A FEJLŐDÉS nagy távlatai nyílnak meg ezzel a mező- gazdasági ágazatban is. A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság eddig ugyanis csak a termelés, a csere és az ellátás azon alapvető ágazatainak egyike volt, ahol a KGST-országok együttműködése többnyire szórványos, részleges volt, nem terjedt ki az emberi tevékenység e szerteágazó területének valamennyi kérdésére. A most közösen kialakított és elindított célprogram egy szuperágazat teljes fejlesztését biztosítja. Tovább fejlődnek a KGST- tagállamok integrációjának olyan jellegzetes formái, mint a termelési specializáló és a kooperáció. A becslések szerint 1990-ig a termelési specializáció fejlődésének olyan fokát éri el, hogy ennek keretei között zajlik majd az országok közötti termékcsere döntő, meghatározó része. A termelési kooperáció bővítésével lerakjuk a nemzetközi gazdasági komplexumok kialakításának alapját. A specializáció és kooperáció előnyeit ma már mindenki ismeri. Csupán a gépgyártás területén ötyén egyezmény van érvényben a szocialista országok között és 6 ezer terméket gyártanak a szocialista munkamegosztás keretében. KÉPZELETBELI útra hívtuk olvasóinkat. Bejártuk a szocialista országok tájait, elidőztünk az együttműködés egy-egy nevezetesebb helyén. Sok mindent láttunk, hallottunk egy nagy család, a szocialista országok közösségének az életéről. Eredményeink nemcsak számunkra, a világ dolgozói számára is nagy jelentőségűek. Példánk mindenütt a világon közelebb hozza azt a pillanatot, amikor csatlakozhatnak hozzánk azon a jövőbe vezető úton, amelyen az orosz nép indult el először. ________ „Szaba dságunk és békénk záloga: a magyar—szovjet örök barátság” hirdeti Budapesten a barátság-emlékmű. Épül az orenburgi földgázvezeték. Magyar—szovjet együttműködéssel rekordidő alatt készült el a Tiszai Vegyikombinát 6 milliárd forint értékű olefingyára. Képünk az új beruházás avatásán készült. Lakótelepeink többsége a szovjet segítséggel létesített házgyárakban panelekből épül. A szocialista országokban — Magyarországon is — népszerűek a szovjet kombájnok.
