Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

XXVI. évfolyam, 264. szám. ARA: 1,— Ft 1976. november 7., vasárnap Az ember felemelkedéséért Apró Antaf Ummp/köszöntője C saknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megren­gette a világót, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő kapitalis­ta világot. 1917. november 7-ig úgy tűnt, hogy jöhetnek háborúk, meg­bukhatnak királyok, robbanhatnak ki forradalmak, a kapitalizmus, a ki­zsákmányolás, a tőke uralma válto­zatlan marad. Az oroszországi kom­munisták Lenin vezette forradalma azonban megrendítette a tőkés vilá­got, megszakította Földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes Októ­beri Forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szocialista társadalom építését, amely nem ismeri a kizsák­mányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalon még megmarad az is­métlődő válsággal küzdő kapitalista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent uralkodókkal, tőkésekkel1, földbirtokosokkal, gyar­matosítókkal, akik akkor az Októberi Forradalom láttán döbbentek rá először, hogy örök életű­nek hitt hatalmuk milyen véges. Már akkor, 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoztatták, hogy mindaz, ami Orosz­országban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntuda­tos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolse­vikok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet- Oroszonszág belső ügye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország munkásosztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rend­szer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyomban megértették, hogy az emberi történelemben először, egy olyan munkás-paraszt állam, olyan új hatalom született, amely a dolgozók hatal­mát, a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott — „egyenlőség, testvériség, szabadság” — jelszavának formális hangoztatásával szemben kizsákmá­nyolástól mentes életet, békét akart 'teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért tekintették már születése pillanatában saját ügyük­nek az Októberi Forradalmat. Ezért tekintett minden el­nyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpá­tiával a Szovjetunió felé, erőt, hitót merítve saját harcaihoz. A nehéz, polgárháborús évek után nem sók idő jutott a békés építőmunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból kiéleződött a kapitalista világválság, nőtt a háborús veszély és 1941 júniusában a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szov­jetuniót. Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szovjet nép hatalmas katonai és politikai győzel­met aratott. A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — ked­vező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függetlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabaduljanak meg, hanem egy­szer és mindenkorra a tőke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb vereségek érték a kapitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szocialista rendszert holtak létre. Az amerikai konti­nensen a kubai nép vívta meg hősies forradalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rend­szere. És ha ebben a nagyszerű történelmi folyamatban oly­kor kudarcok, fájdalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családj át, a harc még nem ért véget. A szo­cialista útra lépett országok sokasága újból bizonyítja, hogy Október nemcsak a cári Oroszországot forgatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezesen viseli el a számok hosszú sorát, nem férnek el benne a statisztikák, adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények makacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, mennyit és ho­gyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor és a fejekben a tudás. Megvalósul-e a jövedelempolitikában, a szociális juttatások­ban, az Oktatásban és a lakáselosztásban a szocializmus leg­fontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszélnek, a szá­mok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fogadott el a Legfelsőbb Tanács ülése — sok tekintetben 'különbözik az előző tervektől. Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság öt­éves tervének nevezik. Fő célkitűzé­sük, hogy a népgazdaság szerkezeté­ben és műszaki színvonalában minő­ségi változások történjenek, s ennek következtében lényegesen megvál­tozzon a gazdaság egész arculata. A cári Oroszország ipara 1913-ban az amerikai 'termelésnek mindössze 12,5 százalékát állította elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását köve­tően a Szovjetunió termelése már 30 százaléka volt az Egyesült Államoké­nak. 1970-ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 szá­zalékon. 1990-re a Szovjetunió körül­belül kétszer akkora anyagi és pénz­ügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az elmúlt években. Uj és gazdagabb lehetőségek nyíl­nak a Szovjetunió Kommunista Párt­ja programjában megfogalmazott tár­sadalmi és gazdasági feladatok telje­sítésére. A forradalmi mozgalmak újabb vi­lágméretű sikerei elképzelhetetlenek lennének a szocialista világrendszer léte és internacionalista segítsége nélkül. Mindig tisztában kell lennünk azzal', hogy az a széles távlát, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom feltárt, a proletár internacionalizmus jegyében fogant. Mi magyarok is azoknak a népeknek a sorába tarto­zunk, akik igaz barátra, segítő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. Népünket a testvéri barátság szálai fűzik a Szovjetunióhoz. A magyar—szovjet barátság mélyen gyö­kerezik a magyar nép érzés- és gondolatvilágában. Ez a ba­rátság közös eszméink és közös céljaink azonosságán nyug­szik. Pártunk XI. kongresszusa másfél’ esztendeje összegez­te a megtett utat és 'kijelölte a szocializmus építésével kap­csolatos további feladatainkat is. Országunk dolgozó népe eredményesen munkálkodik a kongresszus határozatainak megvalósításán. Az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra új eredhiényei arról tanúskodnak, hogy valóra válnak a XI. kongresszuson megfogalmazott terveink, elgondolásaink. Terveinket dolgozó népünk támogatja, egységben, cselek­vőén teljesíti. Munkánk közben szinte naponta tapasztal­juk, hogy mit jelent számunkra a szocializmus építésében a Szovjetunió barátsága és támogatása. Országaink között a kétoldalú kapcsolatok kiszélesedtek. Átfogják a politikai, gazdásági, kulturális együttműködést. Ezek a kapcsolatok jól szolgálják mindkét ország népeinek érdekeit. Egyben hozzájárulást jelentenek a nemzetközi haladás ügyéhez is. A sokoldalúvá vált magyar—szovjet kapcsolatoknak ha­zánk életében betöltött szerepéről a tv-nézők és rádió­hallgatók nap mint nap értesülnek. A Szovjetunió legna- gyóbb gazdasági partnerünk. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok évről évre jól fejlődnek, biztonságot, stabiliiás't nyújtanak építőmunkánkhoz, szocialista céljaink megvaló­sításához. A Szovjetunióból kapjuk a 'legfontosabb energia- hordozók és alapanyagok döntő többségét, iparunk műsza­ki színvonalának emelését szolgáló komplett berendezések jelentős hányadát. A Szovjetunió nagy tételű megrendelé­sekkel, hosszú távra szóló szakosítási és kooperációs meg­állapodásokkal jelentős mértékben járul hozzá a magyar ipar fejlesztéséhez, alapvető gazdaságpolitikai célkitűzé­seink megvalósításához. A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája, nemzetközi tekintélye kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy mi is és a többi szocialista ország a mind bonyolul­tabbá váló nemzétközi gazdasági helyzetben is megvalósít­hassuk szocialista céljainkat. A proletár internacionalizmus eszméje magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját. A szocializ­mus építése sorén évtizedeken át tapasztalhattuk, hogy minden, ami békénkkel, biztonságunkkal, előrehaladásunk­kal összefügg pártjaink^ államaink, népeink testvéri együtt­működésétől, a proletár internacionalizmustól kapja erejét. A testvéri pártok sikerei erősítik a nemzetközi mozgalmun­kat és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése se­gíti az egyes pártok munkáját. Ebből az elvből- kiindulva ítéljük el a nacionalizmus, a nemzéti elzárkózás mindenféle formáját, az antikommunizmus és a szovjetellenesség meg­nyilvánulásait, mert mindez mozgalmunk egysége, az em­beri haladás ellen irányúi!. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe al­kalmából üdvözletünket küldjük a dicső forradalom három nemzedékének, önök nevében is újabb sike­reket kívánunk a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Brezsnyev elvtárs vezette Köz­ponti Bizottságnak. Szívből kívánjuk, hogy érjenek el új sikereket a szovjet haza ereje, tekintélye gyarapításában végzett áldozatos munkájukban. (Elhangzott szombaton este a Magyar Rádióban és Tele­vízióban.) Mai számunkból TAVIKAT TAMBOVBA (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉSI TÖRVÉNY SZELLEMÉBEN (4. old.) TANUL ÉS TANÍT (4. old.) A KÖTI CSALÁD JÓLÉTE (5. old.) SZOCIALISTA HORIZONT ’76 (8—9. old.) ISMERETTERJESZTÉS MAGASABB FOKON (7. old.) SOK NYELV HAZAJA - KÖNYVEK OTTHONA (7. old.) KÉZFOGÁSOK (8—9. old.) ACSSZEKERCE ÉS KÖZÉLET MÜTEREM-LÄTOGATÄS WÜRTZ ADÁMNAL A SZEKSZÁRDI TÁRLAT ELŐTT Kitüntetések SZOCIALISTA VILÄGÜNNEP (3. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) MUNKÁSOK A NÉPFRONTBAN (5. old.) (10. old.) bAnyAszlegenda CIKÓN (10. old.) (6. old.) AZ AEROFLOT UJ GÉPEI (12. old.) AMÚGY MÓRICZ ÉS SZABO PAL (10. old.) A MEZŐVÁROSTÓL A VAROSIG (11. old.) MAGAZIN (12—13. old.) MA ÉRKEZIK A MAGYAR VÁLOGATOTT (14. old.) A népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk el­ismeréséül párt-, társadal­mi és tömegszervezetek tisztségviselőinek és akti­vistáinak kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szombaton délben az Országház kupo­lacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál a kitünteté­sek átadásakor mondott be­szédében méltaíto a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi je­lentőségét, szólt a kitünte­tettek példamutató munká­járól, s a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a maga nevében jókívánságait fe­jezte ki nekik. • Csajbók Kálmán, a Ha­zafias Népfront Tolna me­gyei Bizottságának titkára, dr. Háromházi Jánosné, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága osztályvezetője, Szoboszlai Jenő, a MÉ­SZÖV szövetségi titkára, (Folytatás a 2. oldalon.) A kitüntetések egy részét a megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen adták át. Képünkön dr. Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke átnyújtja Igari Já- nosnénak a Munka Érdemrendet.

Next

/
Thumbnails
Contents