Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
1976. november 6. ^PÚJSÁG 3 háttérnélküliség mégis káros Városiasodik Dombóvár. Egy és háromnegyed esztendeje elmúlt már, hogy az újságolvasók megismerkedhettek egy új szervezeti formával, melyet a szakemberek „városkörnyéki igazgatás” névvel illetnek. 1975. január 1-én vonták Dombóvár város irányítása al'á az attalai, dal- mandi, döbröközi, gyulaji, ka- posszekcsői, kocsolai, kurdi és szakesi tanácsokat, továbbá a hozzájuk tartozó községeket: Kapospulát, Csikóstöttöst, Jágónakot, Osibrákot, Dúzst, Lápafőt, Nakot és Várongot. Most a városkörnyéki igazgatás valamivel több állampolgárra hat, mint amennyien magában a városban élnek. A községek lakossága 18 615, a városé 18 317 lélek volt az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint. Egy és háromMőcsény. Kis falu a mórá- gyi dombok között. Végignézve az erdősávokkal, vízmosá- > sokkal szabdalt területen, a laikus szemlélődő is megállapíthatja, hogy az itt működő téesz nem a legkedvezőbb adottságok között gazdálkodik. Ez a terep lehetetlenné teszi a nagy táblák kialakítását, ami a korszerűbb nagyüzemi gazdálkodás, a jobb gépkihasználás egyik feltétele. A téesz mégis ez utóbbira, a jobb gépkihasználásra mutat jó, követésre méltó példát. Az idén július 16-án kapott a téesz a babarci búzatermesztési rendszeren belül egy nehéz univerzális traktort, Rá- ba-Steigert. A szövetkezet legtapasztaltabb traktoristái közül három embert ültettek a gépre, váltott műszakban; tizenkét óra a gépen, huszonnégy szabad. A gép éjjelnappal megy, kivétel a javítások, szervizek ideje. Az eredmény: nyár vége óta, a közel négy hónap alatt; hétszáz hektár szántás, ezerötszáz hektár tárcsázás, ezernégyszáz üzemóra ! A gép alig négyhónapos, de lassan lejár a garanciája. Az ember azt várná, hogy ilyen számok negyed év alatt már összegyűlt annyi tapasztalat, hogy azökról a város vezetőivel érdemesnek tűnt beszélgetni. Vidóczy László, a városi tanács elnöke és Bérdi József, a végrehajtó bizottság titkára voltak beszélgető társaink. — A várossá vált Dombóvár — kezdte Vidóczy László —, a településtervezők számára „középfokú központ”. Olyan központ volt, mely nélkülözött minden közigazgatási hátteret. Ugyanakkor tényleges vonzóerőt természetesen nem, hiszen például az autóbusszal 5—10 perc alatt elérhető Kapospuláról, Kaposszékcsőről korábban éppúgy jártak az ingázók, a bevásárlók, mint ahogy ma is ide járnak. Népgazdasági szempontból azonban ez a birtokában a gépészek főnöke elégedett. Zsolt László gépészmérnök azonban a teljesítmény számait felsorolva té_ nyékét, adatokat sorakoztat fel, hogy mennyivel jobb lehetne a teljesítmény, ha a garanciális javításokat végző bonyhádi szerviz jobb alkatrészellátást biztosítana, ha a gépkezelők nem a defektszet- relés gyakorlásával kezdenék a kezelői tanfolyamot, mert hamar tönkremennek a belsők, ha mindig lenne hidraulikaolaj, ha a téesz háromezer hektár szántója nem dimbes-dombos területen lenne és a gép után a hétméteres tárcsánál és az ötfejes ekénél nagyobb teljesítményű munkagépet lehetne akasztani, hiszen a kétszáznegyven lóerő elbírná. A traktorosok is többet dolgoznának, szeretnek ezzel a géppel járni. A három gépész közül most Fehérvári József üzemelteti a Rábát. A major feletti dűlőben tárcsáz, a búza alá készíti elő a talajt. A tábla szélén leállította a gépet : — Két váltótársammal Nagy Istvánnal és Kocsis Lajossal dolgozunk a Rábán. Nem volt. Hogy mást ne mondjak, amíg nálunk előközművesí- tett ipari park segíti az örvendetesen megindult ipar- telepítést, a környező községek egyik-másikában szinte manufakturális színvonalú kisüzemek jöttek létre. — Mi haszna van a város- környéki igazgatás alá vont községeknek ebből az új köz- igazgatási formából? — Közelebbi és távolabbi. Míg például a mi jó kapacitású költségvetési üzemünk a korábbi években csak néhány százezer forintos nagyságrendben végzett a falvakban javítási, felújítási munkát, ez az összeg tavaly már 7 millió forintra rúgott. — A távolabbi tervek? — Az erők koncentrálása, melyek egybehangolására a tanácselnököket tömörítő, negyedévenként ülésező koordinációs bizottság hivatott. Három fő feladatot említek. Az ötödik ötéves terv végéig létre akarjuk hozni a város és hat község regionális vízmüvét. Együtt fejlesztjük a ba- látonfenyvesi ifjúsági tábort. A termelőszövetkezetek, állami gazdaság, ÁFÉSZ és a tanács összefogásával városellátó közös társulást alakítunk és fedett vásárcsarnokot emelünk. — Elmondhatjuk tehát, hogy az új közigazgatási forma közboldogságot okozott? Itt kapcsolódott a beszélgetésbe Bérdi József vb-titkár: — Természetesen nem mondhatjuk el. Érzelmi kötődések nem változnak, nem változhatnak máról holnapra. Például a szakigazgatás terümondanám, hogy fárasztóbb így három műszakban, és a gép is sokkal kényelmesebb, a réginél többet tud. Nagyon létén a községi tanácsok nem kaphatnak olyan sűrűn segítséget, mint a volt járási tanács idején. De azt egyértelműen merem állítani, hogy a támogatás színvonala emelkedett, mint ahogyan emelkedett a tanácsi dolgozók szakképesítésének szintje is. — A községi tanácsok tehát kénytelenek önállóbbak lenni, mint korábban? — Kétségtelenül gyarapszik a községi érettség. Mi sosem akarjuk a városi gyakorlatot ráerőltetni a községekre, örülünk az önállóság minden egészséges jelének. — Jó példa? — A szakesi tanácstagi csoportok kitűnő munkája, a vezetők tájékozottsága és a tájékoztatásra való készsége. — Bizonyába vámnak ügyek, melyeket egy jágónakinak nem lehet öröm Szekszárdon elintézni, pedig csak a megye- székhelyen lehet... — Ez 'tagadhatatlan, de ugyanúgy vonatkozik egy Regszemcsén vagy Értény- Barnaháton lakóra is. A kevés és viszonylag keveseket sújtó hátrány azonban eltörpül a sokkal többeket érintő előnyökkel szemben, melyekkel Dombóvár vitathatatlanul rendelkezik. A városoknak a környező településekre gyakorolt hatása az egész emberiség történelméből jól ismert folyamat. Dombóvár tényleges városiasodással igyekszik méltóvá válni a városi ranghoz. A városkörnyéki igazgatás ennek egyik szervezeti kerete. szépen dolgozik. A búza vetésének kilencven százalékát ezzel a géppel készítettük elő, és a magágy minősége sem akármilyen. Előfordul, hogy géphiba miatt állunk, de eddig még komolyabb időkiesés nem volt. Havonta kétszázhúsz körüli a munkaórám, ami közel ipari szint. A pénz is megvan, ötezer átlagban. No meg az is vigasztal, hogy a szálkaiaké jobban füstöl mint ez — mondja mosolyogva, miközben felkapaszkodik a fülkébe és megindul a szemközti domb irányába. A téesz szocialista gépmegőrzésre kötött szerződést a három traktorossal. Valamennyien szocialista brigádtagok. — st — Fotó: GK. A szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola Ötszázhatvan diákja és tanári kara gyűlt össze tegnap délben a szekszárdi Panoráma filmszínház nézőterén. Az ünnepi alkalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójának megünneplése kapcsolódott az intézmény KISZ- szervezete által elnyert KISZ KB Vörös Vándorzászló átadásával. A Himnusz hangjai után az irodalmi színpad és a leánykórus adott műsort. Ünnepi beszédet Katona Károlyné tanárnő tartott, történészszemmel nézve a világtörténelmi jelentőségű esemény összefüggéseit. Ezután Krizsán István, a Tolna megyei KISZ- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket és a fiatalok hatalmas tapsa közepette bejelentette a KISZ KB döntését: „Az eredményesen működő, kiemelkedő munkát végző szervezetnék a Vörös Vándorzászlót adományozza.” Majd így folytatta: „A megye iskolai KlSZ-bizottságai- nak pályázatai és a végzett munka alapos vizsgálata alapján bizottságunk úgy foglalt állást, hogy a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját több éves eredményes KISZ-mun- káért a Garay Gimnázium KISZ-szervezetének adományozza. Javaslatunkkal a KISZ Központi Bizottsága egyetértett. Az iskola KISZ- szervezetében az utóbbi években egyre tartalmasabbá vált a szervezeti élet. A reális, részletes akcióprogramok magas szintű igénnyel párosulva valósulnak meg. A rendszeresen megtartott taggyűlések, vezetőségi ülések nyílt, őszinte légkörűek. A tanulmányi munkában egyértelmű javulás tapasztalható, mely területen a megye iskolái között is előkelő helyen áll. Népszerűek a nagy tömegeket vonzó szakkörök, melyek jól segítik a szakmai képzést. Népszerűek és igen hasznosak a TIT-előadásök, vetélkedők, író—olvasó találkozók, színház- és mozilátogatásck. A KISZ-alapszervezeték megfelelően foglalkoznak a tömegsport fejlesztésével. Nagyra értékelhető a KISZ- szervezet mozgósító tevékenysége, hiszen a nyári építőtábori mozgósítás száz- százalékos volt. Amikor a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját és az ezzel járó ötezer forint pénzjutalmat átadom, á KISZ Tolna megyei Bizottsága nevében gratulálok az elért eredményekhez, s munkátokhoz, tanulásotokhoz további sikerereket, erőt, egészséget kívánok.” Krizsán István befejezésképp Gréczi Zsuzsannának, az intézet tanulójának átadta a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az iskola igazgatója, Szen- czy László köszönte meg a magas kitüntetést, további tartalmas munkát ígérve. Az, ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Politikai könyvhetek ’76 Megnyitó ünnepség Bonyhádon A könyv volt a főszereplője annak az ünnepségnek, amit a bonyhádi üzemek dolgozóinak, iskolák tanulóinak részvételével tartottak tegnap délután Bonyhádon a ZIM művelődési otthonában. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének rendezésében itt nyitották meg a Politikai könyvhetek ’76 megyei rendezvénysorozatát. Dr. Király Ernő, a Tóiról megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédében először a Kossuth Könyvkiadó tevékenységét méltatta. Szólt a politikai könyvek fontosságáról, hangsúlyozva, hogy az ideológiai munka fokozása napjaink feladata. A világon mindenütt tapasztalható enyhülési politika új feladatokat jelent az osztályharcban. Elmondta, hogy a szocialista 'tudat kialakítása alapvető fontosságú a szocialista társadalom felépítésénél. így a gazdasági eredmények mellett itt is előbbre kell lépni. Ennek már jól 'látható jelei vannak. Ebben a hosszú, kitartó, szívós munkában nagy segítséget jelent a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő sok millió könyv. A megnyitót követően az ünnepség vendége, Radó György találkozott a Bonyhádi Cipőgyár és a ZIM bonyhádi gyáregysége szocialista brigádjainak tagjaival, s a gimnázium tanulóival. Dedikálta könyveit, majd beszélt munkájáról. A KISZ KB Vörös Váfldorzászlaia Szekszárden Garay János Gimnázium Fehérvári József a Rábával. Völgynek le, dombnak föl, ilyen a mőcsényi határ
