Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

/"tolnaN , , 4 riiEPUJSAG 1976. november 6. TflMBOBCKflfl Ta3eTa 8bixonnT c 1917 roaa OPTAH TAMBOBCKOrO OBKOMA KnCC H OBJlACTHOrO COBETA ÄEiiyTATOB TPyflfllUHXCJI npflBflfl Háromszázezren tanulnak Tambov megye városai­ban és falvaiban megkezdő­dött az oktatási év. A párt-, Komszomol- és szakszerve­zeti oktatásban több mint háromszázezren vesznek részt. Az idén nagy gondot fordítanak a XXV. kong­resszus anyagainak tanul­mányozására. A szovjet-magyar baráti társaságok életéből A tambovi kenyér Alekszandr Ivanovics, a Tambov megyei Komszomolec Szovhoz kombájnosa (a képen balra) Kolosz típusú kombájnjával ebben az évben 14 ezer mázsa gabonát takarított be. A tizedik ötéves terv első éve rosszul1 indult a mezőgaz­daságban dolgozók számára. A tavasz késett, a hideg, esős nyár pedig akadályozta a mezőgazdasági munkát. E ne­héz feltételek ellenére Tam­bov megye mezőgazdasági dolgozói kitűnő termést taka­rítottak be. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1 millió 450 ezer tonna kenyérgabonát, 280 ezer tonnával többet ad­tak a hazának a tervezettnél. Ehhez a nagy sikerhez gratu­lált Tambov megye dolgozói­nak Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára. Ez a siker Tambov megye minden dolgozójának munká­ját dicséri. A minél kevesebb veszteséggel történő betakarí­tás hősies harcot követelt mindenkitől. E muhkahősök közül is kiemelkedik a Sztep- noj szovhoz kombájnosa, Vla­gyimir Guszev. Vlagyimir Gu- szev Nyiva típusú kombájn­jával nem kevesebb, mint 18 ezer 700 mázsa gabonát taka­rított be. Rajta kívül még sok olyan kombájnos van Tambov megyében, akinek 14—17 ezer mázsa között volt a teljesít­ménye. Hogy jövőre még több és jobb gabonatermést takarít­hassanak be Tambov megyé­ben, annak érdekében is min­dent megtették a kolhozok és szovhozok. A megye kolhozai és szovhozai 500 ezer hektá­ron vetették el az őszieket. MAGYARORSZÁG TÉRKÉPE ELŐTT „Ma önök megismerked­nek a magyar népnek azok­kal az eredményeivel, ame­lyeket a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­val értek el” — mondja L. A. Pucsnina földrajztanár, az előadói csoport tagja. A pál­ca fut a térképen, megáll egyes városokriál, építkezé­seknél. A hallgatók élénken érdeklődnek: Hogy megy a munka a paksi atomerőmű építkezésén, mikor ad majd áramot Magyarország első atomerőműve? Milyen ter­mést takarítottak be Tolna megyében, mi újság van a Dalmandi Állami Gazdaság­ban? A kérdezők a Tambovi Agráripari Egyesülés dolgo­zói. Ennek az egyesülésnek a dolgozói is, sok más üzem­hez, szovhozhoz, kolhozhoz hasonlóan, kollektív tagjai a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságnak. Szoros, baráti kap­csolatot tartanak fenn a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozóival, rendszeres köz­tük a kölcsönös látogatás. Nemcsak előadásokon esik szó itt a szovjet—magyar barátságról. Az egyesülés öt különböző területén látható kisebb-nagyobb állandó ma­gyar kiállítás: emléktárgyak­ból, fényképekből, ajándé­kokból. A Tambovi Agráripari Egyesülés és a Dalmandi Ál­lami Gazdaság dolgozóinak barátsága évről évre egyre erősebbé válik. E barátság erősödése érezhető abban is, hogy mind többször cserélik ki szakmai tapasztalataikat, veszik át egymástól a jó módszereket. A tizedik ötéves terv első évében a Tambovi Agráripa­ri Egyesülés dolgozói elha­tározták: 110 ezer tonna húst adnak a hazának. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ezt a tervüket sikerül túlteljesíteniük. TAPASZTALAT­ATADAS Idén májusban járt a Mi- csurinszki Konzervkombinát- ban a Paksi Konzervgyár de­legációja. A két üzem ba­ráti kapcsolatban áll egy­mással. Szívesen átadják egymásnak tapasztalataikat. A magyar vendégek ott jár­tukkor tanulmányozták a kombinát munkáját és köz­ben több jó tanácsot adtak a micsurinszkieknek, hogyan lehet jobban kihasználni azokat a magyar berendezé­seket, amelyek ebben a kom­binátban működnek. A ba­rátok tanácsai beváltak, kü­lönösen az alma feldolgozá­sában. Az almatermés kiváló, ilyen jó termésre még a régi öregek sem emlékeznek. Az üzemben eddig 3300 tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. LEVÉL FADDRA Mindenki, aki betér a zser- gyevszki járás, Alekszejevka falu klubjába, megáll a ki­állításnál, amely fölött ez ol­vasható: „Magyar barátaink”. Ez a kiállítás képet ad az it­teni Kari Marx Kolhoz és a faddi Lenin Termelőszövet­kezet életéről. Az alekszejev- kaiak és faddiak életéről tu­dósítanak a fényképek, a levelek, az újságkivágások, az ajándékok. — Most írunk levelet ma­gyar barátainknak' — mond­ja a kolhoz elnöke, P. A. Svankin. — Minden évben tájékoztatjuk egymást mun­kánkról, eredményeinkről. És most különösen van miről írni. Kolhozunk jó termést takarított be. 145 százalékra teljesítettük gabonaértékesí­tési tervünket. Jó termést ad a cukorrépa is. 153 ezer má­zsa cukorrépát szállítottunk a cukorgyáraknak. — Egyszóval, van miről beszámolni — mondja a kolhoz elnöke. — A tizedik öt­éves terv első éve jól indult és reméljük, hogy jól is feje­ződik be. Junoszty filmszínház Tambovb.an a legutóbbi időkig hét filmszínház volt. Nemrég azonban a város északi részén egy újabb morí nyílt meg. Ez a filmszínház, amely a Junoszty nevet kapta, 600 személynek biztosít kényelmes helyet és jó szórako­zást. Nemcsak kényelmesen, jól berendezett, nemcsak a belső kiképzésére adtak sokat az építők és építőművészek, belsőépítészek, de alkalmas a legkorszerűbb technikával előállított filmek vetítésére is. fi faluból jött legény A várostól messze, egy falu­ban született és ott is nőtt fel. Falusi iskolában végezte el a nyolc osztályt, majd utána beiratkozott a tambovi autó- közlekedési technikumba. En­nek már négy éve. Négy év­vel ezelőtt látta először Kolja Krapcovot, az ifjúsági ököl­vívók edzőjét Jevgenyij Sa- parov sportmester. A fiú el­ment az edzőhöz és jelentke­zett: nagyon szeretne bokszol­ni. Jó benyomást keltett az edzőben, pedig egy sovány, gyenge fizikumú gyerek állt előtte. Felvette és foglalkozni kezdett vele. A gyerek kitar­tóan járt az edzésekre és en­nek meg is lett az eredménye. Hamarosan ringbe állhatott. Egy-kettőre a saját súlycso­portjában megnyerte a me­gyei bajnokságot. A legnagyobb feladatok az idén vártak Nyikoláj Krap- covra. Áz első feladatot telje­sítette: sikeresen befejezte a technikumot és megkapta a mechanikusi oklevelet. Máso­dik feladatként tűzte maga elé: súlycsoportjában megsze­rezni az országos bajnoki cí­met. Ez is sikerült. Ekkor a tambovi bokszolót meghívták az ifjúsági Európa- bajnokságra készülő váloga­tottba. Az Európa-bajnoksá- got Törökországban, Izmir­ben rendezték. Több nehéz küzdelmet vívott itt Kolja Krapcov, de eljutott a győze­lemig. A csapat tagjai közül ő volt az első, aki Európa- bajnok lett. Utána még öt szovjet ökölvívó állt a dobo­góra. A kirszanovszki járás Lenin Kolhozában falumúzeumot rendeztek be. Több mint ötezer tárgyon, fényképen és más dokumentumon keresztül ismerkedhetnek meg a lá­togatók a kolhozfalu múltjával, jelenével, az itt élt és élő emberek életével. A múzeumnak van egy külön ré­sze, amely Tolna megye dolgozóinak életét mutatja be. A képen a múzeum egy részlete látható. A Lenin Kolhoz múzeuma Egészségügyi ellátás Ö z MSZMP járási bi­zottságának végre­hajtó bizottsága a közelmúltban foglal­kozott a paksi járás egészségügyi ellátá­sának helyzetével. A testület megvitatva az eléje terjesztett jelentést, nem hozott újabb határozatokat, hanem úgy foglalt állást, hogy változat­lanul érvényben van az MSZMP járási bizottságának az a feladatterve, mely nem sokkal az 1972. évi egészség- ügyi törvény megalkotása után született, biztosítandó az egészségügyi törvény ered­ményes végrehajtását. Mit állapított meg a járá­si pártbizottság végrehajtó bizottsága? Tömören szólva azt, hogy a több, mint 50 ezer lelket számláló paksi járásban javultak az egész­ségügyi ellátás anyagi, tár­gyi, személyi feltételei, noha az állami feladatként végre­hajtott fejlesztés munkája nem volt zökkenőmentes. Az eredmények mellett azonban számos gond megoldásának feladatával kell a jövőben is szembenézniök az egészség- ügyi ellátás szervezőinek, irányítóinak, a gyógyító, megelőző ellátás valahány dolgozójának. A járás településein 47 or­vos tevékenykedik. Közülük 19 körzeti orvosként. Mun­kájukat 118 szakképzett asszisztensnő és körzeti ápolónő segíti, 22 védőnővel. Ahogy országosan és megye- szerte, Pakson és a járásban sem ismeretlen a betöltetlen orvosi, szakorvosi, védőnői állások gondja, a helyettesí­tések megoldásának tűzoltó- jellegű feladatai is visszaté- rőek. Javult a járási rende­lőintézet szakorvosi ellátott­sága, de nem megnyugtató, hogy a fül-orr-gégészeti szak. rendelést csupán napi 3 órá­ban látja el az egyik paksi körzeti orvos. Jogos lakossági zsörtölődés tárgya az is, hogy a szemészeti betegeket — lé­vén a szemész szakorvos gyermekgondozási segélyen — Bonyhádra kell irányíta­ni. A rendelőintézetben dol­gozó két belgyógyász főor­vos terhelése igen nagy. (Ugyanez a helyzèt a szülő­otthonban is, ahol a forga­lomhoz kevés a két orvos!) Napi váltásban végzik terü­leti munkájukat, a táppénze­sek felülvizsgálatát és a kör­zeti orvosok szakmai irá­nyítását a belgyógyászok. Lakás kellene a harmadik belgyógyászállás betöltéséhez. Paks két üzemorvosi állása közül csak a konzervgyári betöltött. Üres az ERBE üzemorvosi állása. Szükség­telen részletezni, miért len­ne égetően fontos a betölté­se, s lehetőség szerint úgy, hogy az ide pályázó meg is maradjon Pakson. Jó az is­kolaorvosi ellátás a paksi járásnak azon községeiben, ahol gyermekszakorvosi körzet van. Nem mondható el ugyanez a kisközségekről, ahol a felnőttkörzeti orvo­sok feladata az iskolaegész­ségügy ellátása. Sorolhat­nánk, hogy még mi minden okoz kihagyásokat, zökkenő­ket. Feltevésünk szerint 1977 januárjától bizton számítha­tunk az egészségügyi ellátás egyenletesebb fejlődésére Pakson és a paksi járásban, lévén hogy ettől kezdve az egészségügy integrációja következtében mind a járási rendelőintézet, mind pedig a szülőotthon és a gondozók a Tolna megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet egy­ségeként fognak működni. Az anyagi, személyi, tárgyi feltételek biztosításában azonban azt követően is oroszlánrészük lesz a helyi tanácsoknak. A betöltetlen orvosi állásoknak tartósan nem lehet oka lakáshiány vagy a helyenként nem meg­felelő munkakörülmények. A helyi tanácsok egyéb­ként rengeteget tettek, különö­sen az elmúlt tervidőszak­ban, az egészségügyi alap­ellátás, a szakorvosi ellátás feltételeinek biztosításáéit. Pálfa kivételével például valahány orvoslakás állapota elfogadható a járás községei­ben. Madocsán új rendelő épült, Bölcskén, Dunaszent- györgyön, Gerjenben és Nagydorogon új körzeti or­vosi rendelőket adtak át or­voslakásokkal együtt. Pak­son elkészült az ERBE egészségügyi kombinátja. Épült ezenkívül egy új kör­zeti orvosi rendelő, s fel­újítottak egy orvoslakást és rendelőt. A járási székhely két üres körzeti orvosi állása ettől függetlenül csak akkor lesz betölthető, ha a nagy­községi közös tanács lakást is tud biztosítani. Kajdacson szintén felújították a rende­lőt, Sárszentlőrincen folyik a felújítás. Németkéren most került napirendre az új or­voslakás és rendelő építé­se. Dunaföldvár 1980-ra ter­vezi központi rendelőjének elkészítését. Becsülendő eredmény, hogy nincs olyan rendelő a paksi járás terüle­tén, aminek felszereltsége ne biztosítana a magas szintű el­látást. Jó a kapcsolat a taná­csok — mint munkáltatók — és orvosok — mint munka- vállalók — között. Egyebek között ezzel is magyaráz­ható, hogy az eseti kivételek­től eltekintve a járás egész­ségügyi alapellátásában dol­gozók munkájának a minősí­tése jó. Számos orvosunk, egészségügyi dolgozónk ak­tív résztvevője községe köz­életének. D z, hogy az egészség- ügyi ellátás helyze­tének jelen mérle­gelésekor az ered­mények nagyobb súlyúak mint a megoldásra váró gondok, ga­rancia arra, hogy a paksi járás egészségügyi ellátása tovább fejlődik és az ez- utáni számadások is a fejlő­désnek egy-egy jelentős sza­kaszát zárhatják le. Óvodások, napközisek Kordon A kurdi általános iskola körzetébe tartozik Duzs, Csurgó-puszta és Csibrák is. Évekig gondot okozott, hogy Csibrákon nem volt elég je­lentkező az óvodába. A Csurgó-pusztai óvodásko- rúakat mikrobusz szállította mindennap Kurdra. így az óvoda állandóan túlterhelt volt. Újabban a mikrobusz Csibrákra viszi a Csurgó­pusztai gyerekeket. Szám szerint harmincat. Kurdon lényegesen könnyebb azóta a helyzet. Hatvan óvodás korú gyereknek kérték az óvodai felvételét és minden nehéz­ség nélkül fel is tudták ven­ni őket. A csibráki általános isko­lában csak alsó tagozat mű­ködik. Az elsősök és a har­madikosok, valamint a má­sodikos és a negyedik osztá­lyos tanulók járnak egy osz­tályba. Ennek megfelelő napközis csoportbontásuk is. Valamennyi tanuló napközi­ellátásban részesül. Kurdon négy napközis cso­portban összesen 138 gyerek tanul. Ez majdnem teljes egészében kielégíti az igé­nyeket. Az idén csak nyolc gyerek kérelmét kellett el­utasítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents