Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

1976. november 27. KÉPÚJSÁG 3 (Folytatás a 2. oldalon.) közöket a béke és az európai együttműködés ellen használ­ják fel. Amikor a PTT-ülés részt­vevői nagy figyelmet szentel­nek a humanitárius kérdések megoldásának, a szocialista humanizmus elveiből indul­nak ki és fontosnak tartják a méltó munka- és életkörül­mények biztosítását a föld­rész lakói számára, a mun­kanélküliség megszüntetését, valamint azt, hogy a tudo­mány, a technika és a kultú­ra vívmányai közkinccsé vál­janak. Az európai biztonság erősí­tésével szorosan kapcsolódik a népeknek az a törekvése, hogy a jövő nemzedékek bé­kében és együttműködésben éljenek és fejlődjenek, teljes mértékben érvényesíthessék alkotó erejüket és lehetősé­geiket. Éppen ezért a fiatal nemzedéknek közvetlenül és aktívan részt kell vennie a béke megerősítésében. A tanácskozáson részt vevő ál­lamok fontosnak tartják, hogy különleges figyelmet fordítsanak olyan programok megvalósítására, amelyek elősegítenék az ifjúság neve­lését a humanizmus, a béke és a haladás szellemében. A jóakarat és egyenjogúság alapján sokat lehet tenni. A Varsói Szerződés tagállamai­nál kedvező visszhangra ta­lál más országok minden olyan kezdeményezése, amely valóban a népek kölcsönös megértését és barátságát szolgálja. IV. A PTT ülésének résztvevői mélységesen elégedettek az általuk képviselt szocialista országok sokoldalú együtt­működésének fejlődésével. Kapcsolataik, azok társadal­mi és politikai jellege, céljai és tartalma tekintetében, testvéri kölcsönös viszonyuk nem áll ellentétben más európai országokkal folyta­tott kapcsolataikkal. Együtt­működésük, amint azt az európai értekezlet tapaszta­latai is bizonyították, teljes mértékben megfelel a béke megszilárdításának az euró­pai kontinensen. Ez, olyan té­nyező, amely ösztönzi az eu­rópai együttműködést a béke és biztonság megszilárdítása, a gazdaság és a kultúra fej­lesztése, a népek szellemi gyarapodása területén. A Varsói Szerződés tagál­lamainak, melyeket összefűz szocialista rendszerük kö­zössége, az elkötelezettségük a béke, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség ügye iránt, eltökélt szándékuk állandó­an erősíteni együttműködé­süket a marxizmus—leniniz- mus, az internacionalista szolidaritás, minden állam egyenjogúságának és szuve­renitásának tiszteletben tar­tása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás el­vei alapján. A PTT ülésének résztve­vőit az az eltökélt szándék vezérli, hogy a jövőben is folytassák és kiszélesít­sék hatékony együttmű­ködésüket az európai és a világbéke megerősítése ér­dekében, amit többek kö­zött a mostani ülésen el­fogadott azon döntés is szolgál, miszerint létre­hozzák a külügyminiszte­rék bizottságát és a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének egyesített titkárságát; mélyítsék a testvéri né­pek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parla­menti képviselők, a közvéle­mény képviselőinek kon­zultatív találkozóit a nem­zetközi élet időszerű prob­lémáinak megvitatására ; szélesítsék a kölcsönös tá­jékoztatást és a tapaszta­latcserét a kommunista és a szocialista építésről, já­ruljanak hozzá az állami és társadalmi szervezetek, va­lamint a dolgozó kollektí­vák kapcsolatainak fejlesz­téséhez; fejlesszék a két- és sok­oldalú együttműködést a gazdasági élet minden te­rületén, a műszaki-tudo­mányos haladás vívmá­nyainak olyan felhaszná­lásában, amely népeik anyagi és szellemi jólété­nek további növelését szol­gálja, a KGST többi tag­országával együtt járulja­nak hozzá a komplex prog­ram egyre teljesebb meg­valósításához, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa XXX. ülésszakán a hosszú távú célprogramok közös kidolgozásáról és megvalósításáról hozott határozatok végrehajtásá­hoz. A magas szintű mű­szaki-tudományos együtt­működés nagyszerű meg­nyilvánulása a szocialista országok űrhajósainak az 1978—1983. közötti időszak­ra tervezett közös űrutazá­sa szovjet űrhajóikon és űr­állomásokon; erősítsék az együttmű­ködést a kultúra, az iro­dalmi és művészeti alkotá­sok cseréje területén, erő­sítsék a művészeti szövet­ségek, a testvérmegyék és -városok kapcsolatait, ösz­tönözzék a turizmust, a kontaktusok bővítését az állampolgárok között. A PTT ülésének résztvevői kijelentik, hogy minden tag­ország határozott szándéka tovább erősíteni a széles kö­rű, egyenjogú együttműkö­dést és a barátságot azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meggyő­ződésűik, hogy az összes szo­cialista országok szolidari­tása egyaránt megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a szocialista világrendszer egésze, vala­mint a világbéke és a hala­dás érdekeinek. Y. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- közJtársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei véleményt cse­réltek más közös érdeklődés­re számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína né­peinek történelmi jelentősé­gű győzelmeit. Az ülés részt­vevői megelégedéssel állapít­ják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más testvéri országokkal közösen — jelentős mértékben hozzá­járul az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadsá­gért és a függetlenségért folytatott harcához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kambodzsa létrejöttét. Az ülésen részt vevő álla­mok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságnak az ország minden­féle kü’Lső beavatkozástól mentes, békés, demokratikus egyesítésére irányuló .törek­vését, valamint azt a követe­lését, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatokat. Az ülés résztvevői hang­súlyozzák országaik szilárd elhatározását, hogy a jövő­ben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket a szocialista orientációjú fia­tal államokkal. Az új társadalom építése formáinak megválasztásában mutatkozó valamennyi le­hetséges különbség mellett, a szocialista országok és a szo­cialista orientációjú államok természetes szövetségesei egymásnak a népek békéjé­ért és biztonságáért folyta­tott harcban. Megelégedéssel állapítják meg Ázsia, Afrika, Laíin- Amerika fejlődő államainak növekvő szerepét a nemzet­közi ügyökben. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek Colom'bóban tartott V. konferenciája is­mét megmutatta pozitív sze­repüket a nemzetközi élet­ben. Az ülésen képviselt ál­lamoknak eltökélt szándé­ka, hogy erősítik együttmű­ködésüket ezekkel az orszá­gokkal az imperializmus, a kolomializmus és a neokolo- nializmus ellen, a nemzeti függetlenség megszilárdítá­sáért, a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ban. Az ülésen részt vevő álla­mok megerősítik, hogy támo­gatják az arab államok és népek harcát a közel-keleti konfliktus igazságos politikai rendezéséért. Egyetértenek abban, hogy az ilyen rende­zés megköveteli valamennyi izraeli csapat kivonását az 1967-ben megszállt arab te­rületekről, a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogai­nak érvényre juttatását, be­leértve az önálló állam létre­hozásához való jogot, a konf­liktusban érintett valameny- nyi — közte az izraeli — ál­lam jogának biztosítását a független létezésre, a hadi­állapot megszüntetését az érintett arab államok és Iz­rael között. A genfi közel- keleti békekonferencia napi­rendjére is ezeket a kérdése­ket kell tűzni, s a konferen­cia munkáját a Palesztinái Felszabadítási Szervezet rész­vételével a legrövidebb időn belül lel kell újítani. A kö­zel-keleti konfliktust meg le­het és meg kell oldani, erre feltétlenül szükség van a tér­ség valamennyi népe, a vi­lágbéke érdekében. Az ülés résztvevői határo­zottan síkraszállnak a libano­ni helyzet haladéktalan nor­malizálása mellett, azért, hogy az ország valamennyi belső problémáját maguk a libanoniak oldják meg békés úton, külső beavatkozás nél­kül, a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet által képvi­selt palesztin ellenállási moz­galom érdekei és törvényes jogai kellő figyelembevételé­vel. Államaik és népeik nevé­ben kijelentik, hogy készek a jövőben is támogatást és segítséget nyújtani Zimbab­we, Namíbia és Dél-Afrika népeinek a fajüldöző rend­szerek, az apartheid és a neokolonialista összeeskü­vések ellen, az ENSZ-nek a gyarmati rendszer és a faj­üldözés felszámolásáról szóló határozatai végrehajtásáért vívott áldozatos harcához. A szocialista államok az emberiség összes haladó erői­vel együtt támogatják a chi­lei népnek országa törvényes alkotmányos rendje visszaál­lításáért, a chilei nép kiváló fia, Luis Corvalán és a többi politikai foglyok kiszabadítá­sáért vívott hősi harcát. Az ülés résztvevői hangsú­lyozzák a nemzetközi mun­kásmozgalom és valamennyi társadalmi erő fontos szere­pét a békéért és a nemzet­közi biztonságért vívott harc­ban. Megerősítik, hogy ké­szek együttműködni vala­mennyi haladó és demokra­tikus mozgalommal, minden békeszerető erővel a tartós európai és világbéke megszi­lárdításában. * * * A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ki­jelenti : Fokozni kell az erőfeszíté­seket a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásáért, a béke meg­szilárdításáért és a nemzet­közi együttműködés fejleszté­séért vívott harcban. Ahhoz, hogy e történelmi feladatok megoldásában újabb sikerek szülessenek, szükség van minden olyan ál­lam, minden olyan politikai és társadalmi erő aktív fel­lépésére, amely tudatában van felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában és megvalósításában, megbízha­tó és hű szövetségesre talál­nak a szocialista országok­ban, azok népeiben. Bukarest, 1976. november 26. A Bolgár Népköztársaság nevében : Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB első titkára. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt KB első titkára. A Német Demokratikus Köztársaság nevében : Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt KB főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében : Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége nevé­ben Leonyid Iijics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Az MSZMP tudományos műhelyei Az oktatási igazgatóságok A megyei közvélemény élénk figyelemmel kíséri a megyei pártbizottságok okta­tási igazgatóságainak munká­ját. Ezek az igazgatóságok mindenekelőtt oktatási in­tézmények, melyek a párt, a tömegszervezetek, az ál­lami szervek kádereinek képzésével foglalkoznak. Egyúttal tudományos in­tézmények is, melyek alko­tó munkája új eredmények­kel gazdagítja a társadalom múltjára és jelenére vonat­kozó ismereteinket. A megyei oktatási igazgatóságok kuta­tómunkájának jelentőségéről, szerepéről kértünk nyilatko­zatot dr. Mona Gyulától, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetőjétől. — Megítélése szerint mi­lyen feltételei vannak a tu­dományos kutatómunkának az oktatási igazgatóságo­kon? — Ügy vélem, e kérdés meg­válaszolásához mindenek­előtt számba kell vennünk, milyen bázisra támaszkodhat a megyékben a társadalom- tudományi kutatás. Az ezzel foglalkozó intézmények egyi­ke minden megyében a párt oktatási igazgatósága. Jelen­tős erőket összpontosít ugyancsak valamennyi me­gyében a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat helyi szervezete. Ahol egyetemek, főiskolák, valamint akadé­miai intézetek működnek ott természetesen ezek is számot­tevő tényezői a társadalmi valóság kutatásának. Nem le­becsülhető a múzeumok, le­véltárak tevékenysége sem. Az oktatási igazgatóságok tu­dományos tevékenysége te­hát ebbe az összefüggésbe il­leszkedik. Hozzátenném, oly módon is, hogy tiszteletdíjas oktatóik nagy létszámú gár­dájában nem kevés a főfog­lalkozású kutató. — Az oktatási igazgatósá­gok tudományos tevékenysé­gének reális értékeléséhez tudnunk kell, hogy elsősorban a pártpropaganda intézmé­nyei, így alapvető teendőjük nem maga a kutatás, hanem a kutatómunka eredményei­nek hasznosítása. Másrészt viszonylag fiatal intézmé­nyek, így a tudományos élet vérkeringésébe való bekap­csolódásunk sem tekint hosz- szú múltra vissza. Mégis azt kell mondanunk, hogy az el­múlt években bebizonyítot­ták: nemcsak arra képesek, hogy a propagandamunkában jól hasznosítsák a társada­lomtudományok eredményeit, hanem tudományos kutató- tevékenységet is sikerrel tud­nak folytatni. Mindezek alap­ján leszögezhetjük, hogy ma már igen számottevő szellemi kapacitást jelentenek. Ezt egyebek mellett az is mutat­ja, hogy a hivatásos oktatók között számosán valamely tudományág kandidátusai, s arányuk gyorsan növekszik. — Milyen területeken ér­tek már el kézzel fogható tudományos eredményeket az oktatási igazgatóságok? — A leginkább szembetű- nőek az eredmények a hely- történet, ezen belül főként a munkásmozgalom" helyi törté­nete feltárásában. A múlt év elején felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából or­szágos tudományos emlék­ülést rendeztünk Salgótarján­ban amelyen 20 előadás és 32 korreferátum mutat­ta be a megyei igazgatóságok tanárainak kutatómunkáját, e munka eredményeit. A ta­nácskozás anyaga most könyv alakjában is megjele­nik. Ez lehetővé teszi, hogy az érdeklődők szélesebb ré­tege is meggyőződjön róla milyen színvonalasan tudták a megyei pártoktatók feltárni és elemezni szűkebb hazájuk három évtizedes fejlődésének különböző tényeit s ezek ösz- szefüggéseit. — Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a kutatás irá­nyát mind erőteljesebben a helyi politikai szükségletek szabják meg. Az oktatási igazgatóságok vezetőivel foly­tatott tanácskozásokon min­dig hangsúlyoztuk: elsősor­ban olyan témákkal foglal­kozzanak, amelyek feldolgo­zásával segíthetik a megyei pártvezetés döntéseinek elő­készítését, elméleti megala­pozását, másodsorban pedig a propagandában felvetődő kérdések megválaszolásához igyekezzen a kutatás hozzá­járulni. Ez a kettős cél mind jobban áthatja a tudományos törekvéseket. Ilyen szempont­ból nagy elismeréssel lehet szólni például az idegenfor­galomnak a közgondolkodás­ra gyakorolt hatását vizsgáló Veszprém megyei kutatásról, vagy a társadalmi struktúrá­ban bekövetkezett változások elemzéséről, amiben Szolnok, Szabolcs és más megyék pártoktatói igen figyelemre­méltó eredményeket értek el. Az oktatási igazgatóságok idei tudományos tanácskozá­sa arról tanúskodott, hogy az életmód problémáinak kuta­tásában is jelentékeny kez­deti eredmények születtek már több megyében. Nagyra értékelhetőek az oktatás módszereivel kapcsolatos ta­pasztalatok tudományos álta­lánosítására irányuló törek­vések is — tudni kell ehhez, hogy a felnőttoktatás didak­tikájának kidolgozásában még sok adóssága van a pe­dagógia tudományának. Ezzel kapcsolatban megemlíthetem például a pécsi pártiskolán folytatott vizsgálatokat az oktatási csoport kollektívá­jának a hallgató személyisé­gére gyakorolt hatásáról. — Milyen segítséget ad­nak a párt központi szervei a megyei igazgatóságok tu­dományos tevékenységének további fejlesztéséhez? — Egyik fontos feladatunk­nak tartjuk folyamatos és gondos tájékoztatásukat a központi tudományos intéz­ményekben folyó kutatások­ról, hogy a leszűrt, beigazo­lódott tudományos eredmé­nyekhez hozzáférhessenek és azokat hasznosíthassák. Nem kevésbé fontos kutatómun­kájuk célszerű koordinálása, hogy a párhuzamosságoknak elejét vegyük. Ügy látjuk, hogy ezeken a területeken alapjában eleget tudtunk tenni a magunk elé tűzött cé­loknak. Jórészt megoldatlan viszont még az egyes megyék tudományos eredményeinek közkinccsé tétele, az elszige­telődés veszélyének leküzdé­se. Ebben növekvő szerepet szánunk az említett országos tanácskozásoknak, amelyeket a következő években is az előtérben álló társadalompo­litikai témák tudományos elemzésének szentelünk. Ezek fórumot nyújtanak a kifor­rott kutatási eredmények publikálásának, s egyúttal a további kutatás irányának meghatározásához is útmu­tatással szolgálnak. — A megyei pártoktatási igazgatóságok az utóbbi években bebizonyították a tudományos tevékenységre való rátermettségüket — mondotta befejezésül dr. Mona Gyula. — A továbbiak­ban is szükség lesz ez irányú erőfeszítéseikre, hiszen ezzel jelentősen hozzájárulhatnak a politikai gyakorlat fejleszté­séhez, az oktatás színvonalá­nak emeléséhez. Képünkön: Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága okta­tási igazgatóságának épülete.

Next

/
Thumbnails
Contents