Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

2 KÉPÚJSÁG 1916. november 26. Chile-per Nürnbergben Nürnbergben, a második világháború fasiszta főbűnö­sei ellen tartott per színhelyén megnyílt a chilei junta 'bűneit kivizsgáló nemzetközi társa­dalmi fórum tanácskozása. A nürnbergi Ohile-per nyugat­német szervezői, valamint Hortensia Allende, a három éve meggyilkolt Chilei elnök özvegye, Almeida, a dhilei népi egységkormány volt kül­ügyminisztere és a per több neves résztvevője csütörtökön Bonnban sajtóértekezletet tartott. Gerhard Stutoy nyugatné­met professzor a fórum ren­dezői nevében emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás szín­helyét tudatosan választották meg: a német nép saját ta­pasztalataiból ismeri a fasiz­must, az NSZK-ra pedig — az Egyesült Államok mellett második legnagyobb nyugati gazdasági hatalomként — kü­lönös felelősség hárul a san­tiagói junta nemzetközi el­szigetelésében. A chilei fórum — amelyen a harminc év előtti nürnbergi per számos tanúja, a Chilei események számos szenvedő részese és a nemzetközi hala­dó közvélemény neves szemé­lyiségei is részt vesznek — szerdán és csütörtökön két munkabizottságban tevékeny­kedett. Az egyik bizottság fel­adata a Chilei junta emberies­ség elleni bűntetteinek ki­vizsgálása, a bizonyító anyag összegyűjtése, a másik testü­leté a fasiszta tábornokok gazdasági bűntetteinek felmé­rése volt. A két bizottság jelentésé­ben megállapította, hogy a chilei fasiszta juntának az or­szág lakossága ellen elköve­tett bűntettei messzemenően kimerítik a nürnbergi ítélet jogi normáiban foglaltakat. A nemzetközi fórum részt­vevői felhívással fordulnak a világ haladó közvéleményé­hez, fokozza erőfeszítéseit a dhilei terror felszámolása ér­dekében, szigetelje el teljes mértékben nemzetközileg a santiagói juntát, léptessen maradéktalan gazdasági és kulturális bojkottot életbe. Spanyol-portugál közeledés Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök befejezte hivata­los lisszaboni látogatását és csütörtökön hazautazott. A spanyol kormányfő a tiszteletére adott szerda esti fogadáson kifejtette, hogy a két ország az európai politi­kai és gazdasági intézmé­nyekben való aktív részvétel­re tartana igényt. Mario Soares portugál mi­niszterelnök újságíróknak el­mondta, hogy a tárgyalások egyik központi témája a Franco, illetve Salazar idején 1939-ben kötött és 1970-ben felújított ibériai paktum új szerződéssel való felváltása. Libanon Feszültség az izraeli határvidéken Tripoli Szolidaritás Algéria, Líbia és Niger megerősítette szolidaritását a fajüldöző rendszerek ellen küzdő dél-afrikai népekkel. Az erről szóló közös közle­ményt a három ország ál­lamfője, Huari Bumedien, Moamer Kadhafi és Seyni Kountche hozta nyilvános­ságra szerda este Tripoliban tartott csúcstalálkozójukat követően. Az okmány támogatásáról biztosítja a világ felszaba- dítási mozgalmait, hitet tesz a népek önrendelkezési jo­ga, s a három ország el nem kötelezettségi politikája mel­lett. Az algériai, líbiai és a ni­geri államfő egyetértésre ju­tott abban, hogy a kölcsönös együttműködés előmozdításá­ra háromoldalú állandó bi­zottságot hoznak létre. Eliasz Szárkisz libanoni elnök szerdán folytatta ta­nácskozásait legközelebbi munkatársaival, köztük Ahmed Al-Hadzs ezredessel, az arabközi biztonsági alaku­latok libanoni főparancsno­kával. A tanácskozáson a többi között az ország déli részén kialakult helyzetről és az arabközi biztonsági egységek megerősítésének kérdéséről volt szó. Mint ismeretes, az izraeli— libanoni határ mentén rend­kívül veszélyes helyzet ala­kult ki. Az elmúlt napok so­rán izraeli fegyveres alaku­latok, libanoni jobboldali erőkkel együttműködve, többször is támadást intéz­tek a baloldaliak állásai el­len. Tel Aviv azzal fenyege­tőzött, hogy fegyveresen be­avatkozik Libanonban, ha neki nemtetszően alakulnak a dolgok. Katonai interven­ciót helyezett kilátásba ab­ban az esetben is, ha az izraeli—libanoni határvidék térségét az arabközi bizton­sági erőkhöz tartozó szíriai egységek közelítik meg. Az arabközi biztonsági erők egyelőre Zahrani mel­lett tartózkodnak, mintegy ötven kilométerre a libano­ni—izraeli határtól északra. Hírek szerint amerikai közvetítéssel diplomáciai csatornákon érintkezés kez­dődött Izrael és az arab or­szágok között a dél-libanoni helyzetre vonatkozó állás­pontok tisztázására. Damaszkuszból visszaér­kezett a libanoni jobboldali pártoknak az a küldöttsége, amelyik szerdán Hafez Asz- szad szíriai elnökkel a leg­újabb libanoni fejlemények­ről tárgyalt. Amin Gemajel libanoni falangista vezető, a küldöttség tagja, hazaérke­zése után kijelentette: Asz- szad elnök a küldöttséget biztosította arról, hogy Szí­ria „nem akarja katonai el­lenőrzés alá vonni Libanont”. fi nemzetközi haladas fö erői Az elmúlt évtizedekben mélyreható változások mentek végbe a nemzetközi színtéren. A délkelet-ázsia népek törté­nelmi győzelme, a portugál gyarmatbirodalom bukása, s nem utolsósorban a helsinki tanácskozás sikere egyben azt is ta­núsítja, milyen kapcsolatban van a világ forradalmi erőinek tevékenysége, küzdelme a nemzetközi feszültség enyhülésével. Mind világosabbá válik: a forradalmi erőknek kedvez a vi­szonylag békés nemzetközi helyzet társadalmi küldetésük tel­jesítéséhez — miközben történelmi kötelességük az enyhülés erősítése, hogy hatékonyabban lehessen fellépni az imperialis­ta háború lehetősége ellen, amely pusztító termonukleáris világégéssel f enyegetné az emberiséget. A világforradalmi folyamatnak ma három fő osztagát kü­lönböztetjük meg. Az első A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER, a folyamat fő ereje. Országai történelmi küldetést teljesítenek a szocialista társadalom eredményes építésével, az imperializ­mus szélsőséges köreinek elszigetelésével, a kedvező nemzet­közi viszonyok biztosításával és a többi forradalmi erő küzdel­mének közvetlen és közvetett támogatásával. Ami a közvetett támogatást illeti: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szocialista rendszer léte, a szocializmusnak a legfontosabb tár­sadalmi, gazdasági és politikai problémák megoldásában elért eredményei nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az imperialis­ta burzsoázia a fejlett tőkésországokban rugalmasabb és en­gedékenyebb legyen a munkásosztály és más dolgozó rétegek követeléseivel szemben. A szocialista világrendszernek általában a nemzetközi vi­szonyokra és különösen a világforradalmi folyamatra gyako­rolt hatása nagymértékben függ a Varsói Szerződés és a KGST hatékonyságától, a politikájukat egyeztető szocialista országok tudatos, közös fellépésétől. A több-, s a kétoldalú találkozók azt az elhatározott szándékot tanúsítják, hogy az együttműkö­désben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználjuk. A szo­cialista világrendszer különösen aktívan járul hozzá a régi rend pozícióinak gyengüléséhez, ellentmondásainak elmélyülé­séhez és kiéleződéséhez. Nyilvánvaló azonban, hogy a társa­dalmi viszonyok megváltoztatása az egyes országok saját for­radalmi erőinek történelmi küldetése. A forradalmi világfolyamat másik nagy osztaga A FEJLETT TOkESORSZAGOK MUNKÁSMOZGALMA, mindenekelőtt a kommunista pártok. A tőkésországokban a lakosság túlnyomó többsége kizsákmányolt. Az 1969—1970-es adatok szerint a fejlett tőkésországok aktív kereső népességé­nek csaknem 80 százaléka (Angliában 93, az Egyesült Államok­ban és Kanadában 85 százalék, stb.) bérből és fizetésből élő. S e kategória több mint fele üzemi munkás. A közepes fejlett­ségű tőkésországokban az aktív kereső népességnek 40—60 százaléka (Latin-Amerikában átlagosan 61 százaléka) tartozik a bérből és fizetésből élők kategóriájába. A tőkésországok munkásosztálya nagy létszámú (megha­ladja a 30 milliót), s a társadalom legszervezettebb osztálya. Ez a munkásság sok tapasztalatot szerzett a tőkével vívott harcban. A munkásmozgalom számos országban nagy forradal­mi hagyományokra tett szert a demokráciáért és a szocializ­musért folytatott küzdelemben. S a társadalomban állandóan nő a munkásosztály tekintélye, befolyása. A forradalmi világfolyamat harmadik nagy ereje A NEMZETI FELSZABADÍTÓ MOZGALOM. Nem lehet alábecsülni annak jelentőségét, hogy a volt gyar­matokon és félgyarmatokon másfél milliárd ember vívta ki a politikai függetlenséget. S bármily különbözőek legyenek is a mozgalom nagy áramába tartozó szervezetek, mégis fokozott erővel hódít közöttük a felismerés: közös ellenségük az impe­rializmus és a neokolonializmus. Ezt tükrözte — noha össze­tétele szükségképpen heterogén volt — az el nem kötelezett országok colomlbói csúcsértekezlete is. Elmondhatjuk — ha az egységtörekvések rövid távon nem is mindig érvényesülnek, sőt időlegesen ellenirányú tendenciák is tapasztalhatók —, az összefogás elemei hosszú távon mégis tért hódítanak. Ez a mozgalom így tudja erősíteni összefogását a társadalmi haladás érdekében a világforradalmi folyamat más erőivel. A világforradálmi folyamat előrehaladásában megkülön­böztetett szerepet játszik a mindhárom fő forradalmi áram­latot átható nemzetközi kommunista mozgalom. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK egyre növekvő erőt jelentenek. Ma több mint 90 országban mintegy 60 millió kommunista tevékenykedik. A kommunista és munkáspártok a szocialista országokon kívül újabb két or­szágban — Laoszban és Kambodzsában — vannak hatalmon, emellett tagjai 6 kormánynak, 25 országban a parlamentnek,^ mintegy 30 országban jelentős befolyásúk van a helyi hatalmi'’ szervekben. A legutóbbi adatok szerint a tőkésországokban a legálisan működő kommunista pártokra kb. 30 millió választó szavazott. Az európai kommunista és munkáspártok 1976 június vé­gén megtartott berlini konferenciája nagy erővel juttatta ki­fejezésre azt a meggyőződést, hogy a fő forradalmi erők össze­fogva képesek legyőzni a reakció ellenállását, képesek elhárí­tani a világháború veszélyét. Az értekezlet ismételten de­monstrálta, hogy szoros 'kapcsolat van a békéért és a társadal­mi haladásért folytatott harc között. Napjainkban mind világosabbá válik, a világforradalmi folyamatban dialektikus egység valósul meg a konkrét forra­dalmak között. Az egyes országokban lezajló szocialista forra­dalmak gazdagítják, kiegészítik egymást, beteljesítik a folya­matot. így gyarapodnak, halmozódnak fel a mind értékesebb tapasztalatok, amelyek kézzelfogható, s egyre eredményesebb segítséget jelentenek a holnapi forradalmak számára. A nemzetközi forradalmi folyamat, mint a história űj, Altalanos jelensége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdő­dött el. Ezért is indult és indúl ma is minden imperialista tá­madás nemcsak általában az antikommunizmus, hanem a megvalósult szocializmus rágalmazása jegyében és a szovjét- ellenesség fekete lobogója alatt. A nemzetközi reakció rágal­mazó támadásai elsősorban a szocialista országok közössége és kapcsolatrendszere, kiváltképp a legnagyobb szocialista állam, a szovjet rendszer ellen, a forradalmi szolidaritás kiemelkedő ereje, a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen irányulnak. Ma is, mint tegnap, lehetetlen tehát az olyan „forradalmiság”, amely a Szovjetunió, a szocialista országok közössége ellen irányul. A nemzetközi forradalmi folyamathoz elengedhetetlen a forradalmi erők kölcsönös szolidaritása. E mozgalmak egymás iránti tisztelete és egymás iránti felelőssége, a kölcsönös segít­ség és támogatás szerves része napjaink nagy erejű nemzetközi forradalmi folyamatának. VAJDA PÉTER Hazai krónika „EGYÜTT — EGYMÁ­SÉRT” — hirdeti a felirat a VI. országos úttörőparlament tanácskozótermében. Fenti képünk még szerdán, a ta­nácskozás első napján készült és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a parlament egyik ifjú munkacsoportja éppen beszámolóját tartotta. Csütörtökön délelőtt viszont már hat munkacsoportban folytatták tanácskozásukat a kis parlamenterek. De a ta­nácskozás nem lehet egész napi elfoglaltsága még egy komoly úttörőparlamentnek sem. Ezért délután hat cso­portban hat felé indulva fel­keresett hat zalai települést, ahol helybeli úttörők és szü­leik látták vendégül a kis küldötteket. A barátságos vendéglátás újabb kellemes élménnyel tette emlékezetes­sé számukra a nagy tanács­kozást. ORSZÁGOS KUTATÓI TA­NÁCSKOZÁST rendeztek csütörtökön az Állatorvos­tudományi Egyetemen. A mintegy 500 mezőgazdasági tudományos kutató részvéte­lével megtartott tanácskozá­son részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint df. Szalóczy Bálint iMÉM-főosztályvezető, beszé­deikben főleg a kutatások fej’esztésének tennivalóival foglalkoztak. Ezek közül is a legdöntőbb a kutatások kon­centrálása. Főleg szemléleti — nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már túlhaladott szemléleti — okok gátolják a további koncentrációt. Az a nézet például, hogy nem is igazi kutató, akinek nincs legalább egy önálló témája. Vagy az a másik káros nézet, hogy amit külföldön felfedez­tek, előállítottak, azt mi is meg tudjuk csinálni... Meg tudjuk, csak hány év alatt és mekkora költséggel? Ezért te­hát a kutatott témák ésszerű csökkentése, párosulva a nemzetközi együttműködés­sel és a külföldön előállított fajták vagy jó technológiák gyors meghonosításával egy­mást kiegészítő oldalai a ku­tatás fejlesztésének. Az el­múlt öt évben 218 növényfaj­tát minősítettek, s ezeknek közel egyharmada külföldi eredetű volt. Ez a jelentős részarány is hangsúlyozza : gyorsabban tanuljunk és töb­bet más országok tudósaitól. EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZER­ZŐDÉST írt alá csütörtökön az OKISZ és az Autófenntar­tó Ipari Tröszt. Az együtt­működés szélesítésének tár­gya: a gyorsan bővülő szol­gáltatások egyik — mind több családot érintő — ága, a gép­kocsijavítás. Az eddig alka­lomszerű együttműködés ke­retében most a 60 közül 45 gépjárműjavító szövetkezet tervszerűen kooperál az AFIT-tal, főleg alkatrész­beszerzésben. LAPZÁRTA BUDAPEST* NEW YORK Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Elliot L. Richardson, az Egye­sült Államok kereskedelmi minisztere csütörtökön dél­után eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatait érintő időszerű kérdésekről. JERUZSÁLEM Lrael elutasította a meg­szállt arab területekről való kivonulást sürgető legújabb ENSZ-határozatot. A szerda este Jeruzsálemben kiadott külügyminisztériumi nyilat­kozat kijelenti: Izrael egyér­telműen elutasítja az ENSZ- közgyűlés határozatát, mert az „ellenséges” Izraellel szemben és az arabokat támo­gató ENSZ-beli „automatikus többség” nyomására jött lét­re. Az ENSZ-közgyűlés poli­tikai bizottsága szerdán egy­hangúlag jóváhagyta a vegyi és baktériumfegyverekre vo­natkozó határozati javasla­tot, amelyet a szocialista és az el nem kötelezett orszá­gok, valamint egyes nyugati országok terjesztettek elő. A határozat azt indítvá­nyozza valamennyi állam­nak, amely még nem csatla­kozott a baktérium- és toxi­kus fegyverek eltiltásáról szóló egyezményhez, hogy ír­ja alá azt, valamint azt az 1925. évi genfi jegyzőköny­vet, amely megtiltja a fojtó-, mérgező és más hasonló gá­zok és baktériumfegyverek háborúban való alkalmazá­sát. MÁSODIKAK MEGBESZÉLÉSE Nelson Rockefeller, az USA még hivatalban lévő alelnöke (jobboldalt) fogadta Walter Mondalét, a januárban hivatalba lépő, nemrég megválasztott alelnököt. (Képtávírónkon érkezett)

Next

/
Thumbnails
Contents