Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

1976. november 25. KÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK Klub az alkotóknak Klubos problémákról be­szélgetünk a Babits Mihály művelődési központ egyik irodájában Villányi Imrével. Előkerültek régi dolgok, és felvetődtek az új gondolatok, friss lehetőségek. — Volt nekünk egy eleinte nagyon jól működő klubunk, a Húszon felüliek klubja. Az. tán kezdett langyosodni a dolog. A klub elfogyasztott jó néhány klubvezetőt, nem beszélve a tagság cserélődé­séről. Végül néhányan ma­radtak, akik makacsul ra­gaszkodtak klubjukhoz. De mi ebben a formában már nem akartuk üzemeltetni, s a klub tavasszal beszüntette működését. — Mi lehetett ennek a változásnak az oka? Talán a gyakori teremhiány, a prog­ramok nem megfelelő szer­vezettsége, a tagság túlságo­san vegyes összetétele, a klubvezetés hiányosságai. — Tehát megszűnt egy klub. Lesz-e újraéledés? — A klubot régi formájá­ban megújítani nem kíván­juk. A neve sem volt túl sze­rencsés. Nemcsak a húszon aluliakat, de a húszon felüli­ek egy részét is elriasztotta. Teljesen új formát, jelleget akarunk a klubnak adni. — Konkrétan mi lenne ez? — Fiatal alkotók klubja. Tolna megyében nagyon sok fiatal van, aki saját vagy környezete örömére, kedv­telésből alkot valamit. Szob­rot farag, festeget, rajzol, vagy akár népművészeti tár­gyakat készít, esetleg verse­ket, novellákat ír. Az ilyen tettvágytól buzgó embereket várjuk majd ebbe a klubba. Fórumot akarunk biztosíta­ni nekik. Vitaesteket rendez­nénk egymás műveiről, lehe­tőséget adnánk kiállítások­ra. Meghívnánk előadókat, csoportos látogatást szervez­nénk különböző vidéki mú­zeumokba. — Tehát a terv megvan. Mi a következő lépés? — Azt szeretnénk felmér­ni, mekkora érdeklődés mu­tatkozik egy ilyen klub iránt? Szeretnénk ezt a me­gye területére kiszélesíteni. Várjuk a fiatalok visszhang­ját! Létrehozzunk-e egy ilyen klubot? Van-e rá igény? — Kik járhatnak majd a klubba? — Minden alkotó fiatal, képzőművész, népművész, irodalmár egyaránt. Pártoló tagokat, vitapartnereket is .szívesen fogadunk. — A klub felépítése? — Csaknem kötetlen jel­legű. A klubvezető csupán összefogná a társaságot. Nincs felvétel, nincs tagki­zárás. Az járhat majd oda, aki jól érzi ott magát. Re­méljük, hogy kialakul egy töfzsgárda. NAGY VENDEL Bz „Eizett ifjúságért” jegyében A KISZ Központi zottsaga Bi. leg­utóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1977— 78-as akcióprogramját, amely ebben az évben az „Edzett ifjúságért!” címet vi­seli. Ezúttal külön akció- program készült a dolgozó és a tanuló fiatalok KISZ. szervezeteinek. Milyen tö­rekvést szolgál az újítás, milyen főbb teendőket tar­talmaz az MSZMP XI. kong­resszusa célkitűzéseinek va­lóra váltása, a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtása érdekében? — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Barabás János, a KISZ KB titkára. — A KISZ 800 ezres tag. ságának legfontosabb tenni, valója, hogy becsülettel, leg­jobb képességei szerint helytálljon a munkában, a tanulásban és a haza védel­mében. Gazdasági felada. taink megoldása valameny. nyiünktől fokozott erőfeszí­téseket kíván. A szocialista brigádokban dolgozó KISZ- tagok közösségi megbízatás­sal vegyenek részt a brigád gazdasági, közösségi és kul­turális tevékenységében. Az „Alkotó ifjúság” nevet vise, lő országos akcióba minél több kollektívát és fizikai dolgozót szeretnénk bevon­ni: elsősorban a közvetlen termelőtevékenységet szol­gáló pályamunkák készíté­sére ösztönözzük a fiatalokat. A „vedd észre, tedd szóvá, oldd meg” jelszó jegyében irányítjuk figyelmünket az ésszerű anyag- és energia­takarékosságra, a munkaidő és termelőberendezések jobb kihasználására a KISZ- radar akcióban. Folytatjuk védnökségeinket, amelyeket a szegedi kőolaj- és földgáz, ipari létesítmények, a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a Ti­szai Hőerőmű Vállalat épí. tése, a könnyűszerkezeti építési mód programja, a Tisza II. vízlépcső és öntö­zőrendszerei második üte. mének megvalósítása, a számítástechnikai program, a húsprogram, a környezet- fásítás és az oktatási-neve. lési feltételek javítása felett vállaltunk. A KISZ-építke. zések során az orenburgi gázvezeték magyar kivitele­zésű szakaszának építésére mozgósítjuk a munkában élenjáró, politikailag és szakmailag felkészült fiata­lokat. További feladatunk : a paksj atomerőmű építé­sénél megteremteni az ifjú­sági mozgalmi munka alap­jait. előkészíteni a KISZ- építkezés megindítását. A 300 fős „Kun Béla” ifjúsági építőbrigád a távoli Uszty— Ilimszkben teljesíti a faipari kombinát építésében reá váró feladatokat. A társadalmi----------------------- akciók, ko mmunista műszakok, a környezetvédelmet szolgáló önkéntes feladatvállalás dol­gozó és tanuló ifjúkommu. nistáknak egyaránt feladata, kötelessége. A diákok sza­bad időben végzett köz­hasznú társadalmi munká. val, építőtáborokkal kap­csolódjanak be a népgazda­sági szempontból fontos fel­adatok megoldásába. A diá­kok számára azonban ta. nulmányi kötelezettségeik teljesítése a legfontosabb. Meghirdetjük az iskolában is a KISZ-radart, amelynek lényege: a középfokú tan. intézetekben legyünk kezde­ményezői az oktatási rend­szer további korszerűsítésé, nek, népszerűsítsük az új tanulási módszereket. Az egyetemeken és fő­iskolákon szélesíteni kell a tudományos diákkörök kap. csolatát az üzemekkel, a tu­dományos intézetekkel és egyesületekkel. — Amint erre az akció- programok címe is utal, a kiemelt feladatok sorába tartozik az ifjúság tömeg, sportjának fellendítése, szer­vezése. A KISZ által kezde. ményezett „Edzett ifjúsá­gért” tömegsportakció 1977 tavaszától a fiatalok min­den rétegét és korosztályát átfogó, az ifjúsági tömeg­sportnak keretet adó mozga­lommá bővül. „A tömeg­sport feltételeinek javítá. sáért”, a „Tízezer aktivistát az edzett ifjúságért mozga­lomnak”, a „Sportolók a tömegsportért”, a „Tábori tízpróba”, az „Ifjúsági tu­rizmus” elnevezéssel meg. hirdetett akciók mindkét programban megtalálhatók. Legfőbb követelmény, hogy nagyobb eredménnyel moz­gósítsuk a fiatalokat a tö­megsport versenyeire, a KISZ-szervezetek kezdemé­nyezzék a fiatalok igényé­hez, érdeklődéséhez, a helyi lehetőségekhez jobban iga­zodó új tömegsportformák kialakítását, népszerűsítését. Ar ifjúsági szövetség---------1------2- egesze sza­mára fontos politikai cél a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítése, a társadalmi ha­ladásért küzdő erőkkel vál­lalt cselekvő szolidaritás. A KISZ nemzetközi feladatait a jövőben is az „Antiimpe. rialista szolidaritás, béke, barátság” jelszó jegyében teljesíti. Jó házigazdája kí­ván lenni az európai ifjú­sági leszerelési konferenciá. nak és felkészül az 1978- ban Havannában sorra ke­rülő XI. világifjúsági és diáktalálkozóra — mondotta befejezésül Barabás János. A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére szellemi vetélke­dőt rendeztek a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium klubtermében. Az alapszervezetek 5—5 fős csapatai a speciális KISZ-témakörökön kívül sport-, kulturális és politikai kérdésekben való jártasságu­kat is bizonyíthatták. Az öt­letesen összeállított vetélke­dőn villámkérdéseket, szel­lemi totót és írásbeli meg­oldást is igénylő feladatokat kaptak a versenyzők. A szur­kolótábor sem unatkozott, számukra is készültek kérdé­sek. A helyes válaszokat cso­koládéval jutalmazták. A verseny igén szoros volt. Az. első három helyezett csapat könyvjutalomban részesült. A fiatalság körében na­gyon népszerűek az ilyen já­tékok, ezért előreláthatóan minden alapszervezet rendez még ebben a mozgalmi év­ben szellemi vetélkedőt. Vörös Erika diákszerkesztő Diákparlamenten kérték Tornaóra a gépíró- és gyorsíróiskolában Az országban mintegy 60 gépíró- és gyorsíróiskola működik. Ebben az iskolatí­pusban — kétéves szakiskola — gépírás, gyorsírás és ma­gyar nyelv tanítása folyik. A szekszárdi gépíró- és gyorsíró- iskolát ebben a tanévben át­szervezték a kereskedelmi szakközépiskolához. Zombai Lászlótól, a szak- középiskola igazgatójától ér­deklődtünk az átszervezés okáról. — Elsősorban az iskolatí­pus tervezett fejlesztése in­dokolja az átszervezést, de pénzügyi és munkaerő-gaz­dálkodási okok miatt is szük­ségessé vált. Jövő tanévtől az iskola növendékei hatnapos képzésben részesülnek a je­lenlegi háromnapossal szem­ben. Szakfelügyelői tájékoz­tatás szerint az óraterv bő­vülni fog magyar nyelv és irodalom, történelem-, társa, dalomtudományi ismeretek, fizika-, osztályfőnöki gazda­sági és jogi ismeretek, irodai ismeretek, valamint testne­velésórával. Szekszárdon azonban már az elmúlt tanévtől kapnak pluszt a tanulók. A nyelvtan­órák egy kicsit irodalom­órákká váltak. Idézetek kap­csán költőkről beszélnek, irodalmi lemezeket hallgat­nak. Ez nagyon jó dolog, akárcsak a tanulók testedzé­se, aminek időszerű is volt már a bevezetése. Az iskola tanárát, Radnóti Adélt kérdezzük, hogyan született az ötlet? — Mi tanárok tudjuk, ész­re is vesszük, hogy mind a gép-, mind a gyorsírás, igen nagy fizikai megterhelést je­lent. Már a múlt tanévben bevezettük, hogy a diákok az óraközi szünetekben fris­sítő gyakorlatokat végezze­nek, s így élénkebben vették kezükbe a ceruzát, vagy ül­tek le az írógéphez. — Hogy fogadták a diá­kok a kezdeményezést? — örültek, sőt az október­ben megtartott diákparla­menten kérték a szakközép- iskola vezetőségét, hogy he­tente egy alkalommal a tor­natermet megkapják. Miután Radnóti Adél ta­nárnő társadalmi munkában vállalta a heti egy óra meg­tartását — az igazgató telje­sítette a kérést. — Ez az órarendben is változást jelent? — Igen. Tanulóink hetente háromszor járnak iskolába. Eddig két alkalommal volt öt órájuk, egyszer pedig négy. A tornaóra bevezetésé­vel a harmadik iskolanapon is öt órájuk van a lányok­nak. * Tornaórára készülnek a másodikosok. Igyekeznek az öltözéssel, hogy minden per­cet kihasználjanak. Nem bosszantja őket a heti plusz egy óra, sőt... — Nagyon örülünk, hogy tornászhatunk. Jó lett volna már a múlt évben is, amikor elsősök voltunk. Nehéz vé­gigülni egy délelőttöt anél— kül, hogy ne mozognánk — mondja Puskás Erzsébet. — A tanárnő együtt torná- szik velünk, bemutatja a gyakorlatokat. Együtt ját­szunk, ha kosárlabdázunk, kézilabdázunk... Nagyon gyorsan eltelik az óra, sze­retnénk, ha gyakrabban megkapnánk a termet — lel­kendezik Gubicza Zsuzsa. — Jövőre a tájékoztatás szerint hivatalosan is lesz testnevelésóra. — Akkor majd a torna­órát is, mint a többi új tan­tárgyat szaktanár veszi át. Lehet, hogy teljesül a lányok kívánsága, s nemcsak heti egy órájuk lesz — mondja végezetül Zombai László igazgató. KERT AI ZSUZSANNA Téli szünet: Hasizomfejlesztő gyakorlat következik.­december 22-től január 3-ig Az ország 4214 általános és 529 középiskolájában tanuló egymillió 72 ezer általános és több mint 202 ezer középiskolásának december 22-én, szerdán kezdődik meg a téli szünet. A szünet január első Vasárnapjáig tart, vagyis az első tanítási nap január 3-a, hétfő lesz. A ko­rábbi évékhez hasonlóan a napközi otthonok a téli va­kációban is várják majd a gyerekeket. Az iskolákban már megkezdődtek az előkészületek, hogy a diákok hasznosan tölthessék szabad idejüket. Az általános is­kolákban az úttörőcsapatok, a középiskolákban pedig a KISZ-szervezetek állítanák össze változatos szünidei programot. Készülnek a művelődési házak is, sok helyütt külön a vakáció idejére szerveznek műsorokat, a leg­különbözőbb korú fiataloknak. A téli szünetben a pedagógusok előkészülnek a fél­évi osztályozó értekezletre, amelyek nyomán a második félév első tanítási napján osztják ki a félévi bizonyít­ványt. Az idén is — valamennyi iskolatípusban — az ellenőrző könyvbe kerülnek a félévi osztályzatok. A véglegesített rendtartás szerint nem kapnak félévi osz­tályzatot az idén sem az elsősök és az ötödikesek. Az idén különben a tavalyinál ezerrel több, összesen 156 600 első osztályos tanul az általános iskolákban. Az osztály­zattól függetlenül az ő félévi munkájukat is értékelni fogják. Januárban szülői értekezleteken találkoznak a pedagógusok a szülőkkel. A rendtartás rögzíti: az első osztályban a tanév folyamán és a tanév végén is, a tan­tervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, de a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének, zene és a testnevelés esetleges elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Az általános iskolában nem osztályozzák félévkor azokat a tantárgyakat sem, amelyeket először tanulnak az iskolások. A téli szünetet követő időszakban intenzív szaka­szába érkezik a nyolcadikosok továbbtanulásának elő­készítése, a pályaválasztási tájékoztatás. Az idén. a ta­valyinál mintegy négy és fél ezerrel kevesebb, 114 600 diák fejezi be a tanulást az általános iskola nyolcadik osztályában. December második felében — általában az egyes intézmények saját vizsgaszabályzata szerint — megkez­dődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon. A most folyó tanévben a felsőoktatási intézmények különböző tagozatain 110 és fél ezer hallgató sajátít­ja el a tudományokat. A legtöbben, mintegy 65 ezren a nappali tagozaton tanulnak. Több a tavalyinál az esti tagozatos egyetemi és főiskolai hallgató; 9 és fél ezren tanulnak ily módon, munka mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents