Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
A “Ï&PUJSAG 1976. november 25, A vidék legnagyobb és legjobban felszerelt AFIT-szervizállomását adták át november 7-én Pécsett, a Szigeti úton. Az új szervizállomást várhatóan sok Tolna megyei autós is felkeresi, annál is inkább, mert a Zaporozsec, a Polski Fiat és a Dácia kocsik garanciális vizsgálatát a szekszárdi szervizben nem vállalják. A pécsi üzemben 2300 négyzet- méteren egyszerre 74 gépkocsin tudnak dolgozni. Az eddigi gyakorlattól eltérően itt külön munkafelvevő csarnokot alakítottak ki, ahol három szakember, két emelő és egy diagnosztikai sor segítségével gyorsan fel tudja deríteni a hiba okát és annak megfelelően írja ki a munkalapon a kívánt javítást. A Szigeti úti szervizben a szokásos munkák mellett végeznek még karosszéria- lakatos munkát, autófényezést, alváz- és üregvédelmet és az országban egyedül itt javítják a Multcar—24 kis teherkocsit. Fotó: Gottvald Károly Gyulai Tamás a Zapo- rozsec beállítását végzi. . A fenti címet látván az olvasók egy része bizonyára hajlamos mosolyogni. Végtére is szülőnek lenni, meglehetősen régi funkció és évmilliók múltak el az emberiség életében anélkül, hogy szükségét éreztük volna lexikonból tanulni meg szülőnek lenni. Ez így igaz, meg nem is. Az igazsághoz tartozik, hogy az emberi tudás gyara- podtával az életnek egyre több olyan momentuma van, melyet másként értékelünk, mint szüléink, nagyszüleink, hogy a távolabbi elődökről ne is beszéljünk. Az affektálás nemcsak rossz szokás, hanem mélyre nyúló lélektani gyökerei vannak. Mi jobb a csecsemőnek, ha az ujját szopja vagy egy cuclit? Milyen a fogak átbújási sorrendje? Mikor válik a valótlan állítás tudatos hazugsággá? Miért káros az ikreket, hasonlatosságukat hangsúlyozandó, egyformán öltöztetni? Honnan származik és természetes-e a káröröm? Mikor kezdődik az önérzet? Létezik-e nevelő jellegű pofon? Milyen távol van egymástól az etikett és az udvariasság? Hogyan lehet viszonylag elviselhetővé tenni a gyerek számára a szülők válását? . Mindezek csak kiragadott címszavak a Kossuth Kiadó „Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára” sorozatában megjelent Szülők kis- lexikonából. Nehezen képzelhető el, hogy 390 oldalán ne akadna érdekesség, megszívlelendő ismeret minden „gyakorló” és leendő szülő számára. Merőben szubjektiven ugyan, de egyetlen próbát tettem. Tíz gyereket nevelt, ugyanennyi unokával rendelkező, 64 éves paraszt- ember kezébe adtam a könyvet. Egy óra hosszat érdeklődéssel, lapozgatta, olvasta. Talált benne újat, figyelmet ébresztőt. (ordas) Téli könyvvásár A téli könyvvásár közeledtével mind több újdonságra bukkanhatnak a könyvesboltok polcain böngészők. Igen nagy haszonnal forgatható néhány kiadvány például a kétkötetes világirodalmi kisenciklopédia, amely a Gondolat Kiadónál készült. A kötet 3000 címszóban tájékoztat a világirodalom nagy íróiról, irodalmi irányzatairól, műveiről az ókortól napjainkig. Ugyancsak a Gondolatnál jelent meg Falus Romért munkája: Az antik világ irodalmai. A történelmi regények kedvelői bizonnyal fölfigyelnek Szántó György: Aranyágacska című regényére, amely az utolsó Árpád-házi királyok korába, a XIII. századba kalauzolja olvasóit. Jóval régebbi korban, időszámításunk kezdetének éveiben játszódik Lion Feuchtwanger sok kiadást megért világhírű műve: A zsidó háború. A két kötetben megjelent regény a téli könyvvásár egyik „slágere” lehet. A történelemnél maradva: Feleki László Napóleonról szóló munkája „A csodálatos kaland” a Magvetőnél lát napvilágot, s ugyanez a kiadó jelenteti meg újabb kiadásban Móra Ferenc „Aranykoporsó”-ját. Zolnay László: Kincses Magyarország című tanulmány- kötete a régészet híveinek ígér maradandó élményt. Néhány könyv a művészeti albumok választékából : Gerszi Teréz „A németalföldi rajzművészet két évszázada”, Henry de Morant „Az iparművészet története” és Szabó György „Szántó Piroska” című könyve. Kisdéginé Kirimi Irén : Csendéletek a Magyar Nemzeti Galériában „A festészetben a csendélet talán egyszerű műfajnak látszik”, hisszük, és így kezdi a szép album alapos bevezetőjében a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa is fejtegetéseit. Hogy utóbb aztán ennek az „egyszerű és örökletes” műfajnak a történelmi koronként és ízlés_ váltásonként is változó, szociológiailag erőteljesen meghatározott mélyére hatoljon, a nemzetközitől magyar vonatkozásaiban is eltérő fej. lődésvonalát rajzolta meg. Ennek a „jellegzetesen polgári műfajnak” a XVIII. szá zad akadémizmusától (Bog- dány Jakab, Stranover Tóbiás) kezdődően a magyar piktúra történetében is jeles hagyományai vannak, a fényűző barokkon és a múlt század romantikus-realista változatain át (Szentgyörgyi János, Gaál Ignác, Jakobey Károly, Adler Mór, Benczúr Gyula stb.) a modern kor kiteljesedéséig, hogy aztán ki-ki a maga nagyúri vagy éppen proletárnyomorú (Nagy Balogh, Derkovits) világát, olykor csak nosztalgiáit ábrázolja egy puritán bögrével vagy sztaniolból kivágott halakkal, netán egy pompázatos virágcsokorral, folklórisztikus edényekkel és térítőkkel a vásznakon. Az album 36 táblája méltón illusztrálja az említett és a szerző által bőségeseb. ben és gondosabban elemzett fejlődést. Átgondoltak és a néhány találó mondattal, olykor inkább egy-egy frappáns jelzővel jól megközelítettek a reprodukciókon megidézett művészek is: a magyar festészet történetének reprezentánsai. A néhány korábbi és ismeretlenebb (mindazonáltal kitűnő!) mester egy-egy művét közismert festők jól ismert alkotásainak reprodukciói követik : Munkácsy Mihály (Virágcsendélet), Ferenczy Károly (Csendélet két kacsá. val), Csók István (Amalfi), Rippl-Rónai József (Csendélet virágokkal), Fényes Adolf (Mákos kalács), Vasza- ry János, Márffy Ödön, Czi- gány Dezső, Czóbel Béla és mások egy-egy mesterműve. A festmények önálló elemzése szűkszavúan kitér a művész bemutatására, a néhány esetben talán szokatlanabb műfajt (Czigány Dezső, Bálint Endre stb.) a szerző remek érzékkel helyezi a művészi képvilágba és világképbe egyaránt. Az album a karácsonyi választék egyik szép darabjának ígérkezik; a Magyar Nemzeti Galéria gazdag anyagának és a kötet szűkre mért adottságainak össze- békííésében a képszerkesztőnek bizonnyal nehéz dolga volt. A szép tanulmány és a találó elemzések után mégis úgy érezzük, hogy a magyar festészet egészére jellemző a válogatás: a műfaj legszebb hazai emlékeit, a magyar piktúra történetének kiemelkedő alkotásait teszi közkinccsé az album. A tudós bevezetés és az okos elemzések a művek valóságos értékeit segítenek felismerni a lapozgató előtt. BODRI FERENC Szerelőcsarnok. A munkafelvevő csarnokbana fékhatást ellenőrzik. Ügyfélváró. Skach József és Sípos Zoltán a motor teljesítményét vizsgálja. A diagnosztikai soron végzik a fékek, a lengéscsillapítók, a motor és a fényszórók bemérését, illetve beállítását.
