Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

1976. november 25.

"Képújság 3

Az üzem- és munkaszervezés tapasztalatai Tamásiban

öt év telt el a Központi 'Bizottság 1971. decemberi határozata óta, amely az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével foglalkozott. Ezek a határozatok még ma is gazdasági egységeinknél, azok társadalmi és politikai szervezeteinél a mindennapi feladatként jelen vannak.

Tamásiban, amely megyénk iparosodó települései közé tartozik, az elmúlt időszak folyamán a községi pártbizottság folyamatosan szervezte és ellenőrizte a határozatok meg. valósítását.

Következtetések

A közelmúltban a gazdaságpolitikai munkabizottság — a már említett állandóság jegyében — vizsgálatot végzett a VEGYÉPSZER-nél, az Orionnál, a téglagyárnál, a tejüzemnél, a sütőüzemnél, a gabonafelvásárlónál, a Kapos—Koppány-völgyi Vízitársulatnál, a vegyesipari szövetkezetnél és a Béke Tsz-nél. A pártalapszerveze- tek által végzett beszámoltatások tükrözik a határozat végrehajtásának helyzetét és ebből általános következtetéseket lehet levonni.

A határozatok hatékony végrehajtásának alapja, ami biztosította és biztosíthatja az ebben foglaltak valóban hatékony kamatoztatását, elsősorban az, hogy a dolgozókollektívák és vezetőik egyaránt értsék és érezzék a határozat által kijelölt feladatokat és azok szellemével is együttérezzenek. Mindebben természetesen rendkívül fontos szerepük volt és van a pártalapszervezetek- nek, à szakszervezeti és üzemi bizottságoknak, valamint az üzemi demokrácia különböző fórumainak. A Tamásiban lefolytatott vizsgálat megállapításai szerint a legtöbb helyen mindenre kellőképpen figyeltek, kikérték és figyelembe vették a munkáskollektívák véleményét.

A megoldásra váró legfőbb feladatok tulajdonképpen mindenütt hasonlóak

voltak: a gépi berendezések ésszerűbb kihasználása, a folyamatos és állandó anyag- ellátás biztosítása, a felesleges és kiküszöbölhető állásidő csökkentése, a technológia állandó korszerűsítése és következetes betartása, a munkafegyelem megszilárdítása és természetesen ezzel együtt — a vezetői munka színvonalának állandó emelése.

A munkáskollektívák egyértelműen kedvezően fogadták e határozatokat, még akkor is, ha a végrehajtás során tőlük is igényesebb, színvonalasabb munkát várnak. Mivel e határozat egyúttal olyan körülmények megteremtését követeli a gazdasági egységektől, amelyek biztosítják a munka ésszerű szervezettségét, a folyamatos, állandó munkavégzést, a kedvező fogadtatás érthető. A teljesítménybérezéssel összefüggő, indokolt normarendezéseket tulajdonképpen soha nem kell és kellett a munkások ellenére végrehajtani, hisz az ésszerűbben szervezett munka nemcsak a hatékonyabb és gazdaságosabb termelést biztosítja, hanem a dolgozók jövedelme is emelkedik.

Természetesen nem elegendő és nem is lehet a határozatok sikeres végrehajtását pusztán szubjektív, emberi tényezőktől függő körülményeknek alárendelni. Fontos teendő, hogy a gazdasági egységek, üzemek állóeszközállománya, technikai és műszaki felszereltsége fokozottan javuljon. E téren is komoly előrehaladást állapított meg a Tamásiban lefolytatott vizsgálat. Számottevő mértékben lépett előre e területen például a tejüzem, ahol új hűtőgépek beállításával négyszeresére növelték a hűtőkapacitást. A korszerűsítés tovább folytatódik egy „tejzacskógép” beállításával. A tavalyi évben a téglagyárban beállított új gépsor megszüntette a nehéz fizikai munkát és természetesen jócskán megnövelte a termelékenységi mutatókat. A Béke Tsz-nél szintén példamutatóknak mondhatók azok az erőfeszítések, amelyek a mezőgazdasági technológiák korszerűsítését célozták: új terményszárítók, korszerű sertés- és baromfietetők készültek,

Az állóeszköz-állomány ki- használtsági foka — amely fontos jellemzője a termelés hatékonyságának — a legtöbb üzemnél, gazdaságnál ötven és hetven százalék között mozog.

Az utóbbi öt évben a nagyközség üzemeinél, gazdaságainál mindenütt módosították és korszerűsítenék az ügyrendet és a szervezeti felépítést. Ezek az intézkedések azt célozták, hogy a legoptimálisabb feltételeit sikerüljön megteremteni a korszerű vezetési rendszernek. A vizsgálat tapasztalatai alapján itt érdemes megemlíteni, hogy a VEGYÉPSZER tevékenységét az összvállala- ti rendszeren belül rendkívül magas fokú centralizáltság jellemzi. Ez gyakran akadályozója a gyáregységen belüli vezetési gyakorlat hatékonyságának.

Jó ütemben

A különböző gazdasági egységekre és különböző munkahelyi kollektívákra háruló feladatok megoldása szinte elképzelhetetlen a szocialista munkaverseny és az ebben tevékenyen részt vevő brigádok segítsége nélkül. A közös érdekeltség megteremtésében, a tulajdonosi érzés és felelősség kialakulásában változatlanul kiemelkedő szerepet kell hogy vállaljanak a szocialista brigádok.

Az elmúlt időszak tapasztalatai, az eddig lefolytatott vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy megfelelő ütemben halad a munka- és az üzemszervezés javítására hozott Központi Bizottsági határozatok végrehajtása Tamási ipari üzemeiben és szövetkezeteiben. Ezt bizonyítják az elmúlt tervidőszak eredményei is.

GYŐRI VARGA GYÖRGY

Ä györkönyi kukoricahegy

Megtudtuk, hogy a legjobb terméseredményt a györkönyi Szabadság Tsz ér. te el kukoricából a paksi járásban. A termést már régen betakarították és a mélyszántást is elvégezték, csaknem háromnegyed részben. Felkerestük a szövetkezet elnökét, Brunn Jánost.

— Ha Györkönyben még a kukorica is jól fizetett, akkor gazdag esztendő az idei. Hogyan érték el a rendkívül jó eredményt, mostoha időjárási viszonyok között?

— Gazdagnak talán nem mondhatjuk, de jó év az idei. Tavaly 77 mázsa ku. korica termett hektáronként, májusi morzsoltban számolva, most pedig 60 mázsa az átlagtermés. Az aszály idején a felére gondolhattunk csak. Sikerült és ennek a fő oka szerintünk az. hogy sok szerves trágyát használunk, s ezzel nemcsak a táperőt biztosítjuk, hanem a talaj vízgazdálkodását is javítani tudjuk: lazább marad a ta_ lajszerkezet.

— A munkákat nyilván mindig időben és szakszerűen végezték.

— Ez természetes, erről külön nem kell beszélni. Tehát sok az istállótrágya, mert nagyon sok az állat. A

kukoricával mi nem piaco- zunk, nem adhatjuk el a terményt, kell a jószágnak. Száz hektár közös szántóra nálunk 75 számosállat jut. A tavalyi kukorica rekord- termésnek számít, nem is terveztünk annyit, így hát nem sokkal maradtunk el a betervezett mennyiségtől. Elégedettek lehetünk. A kukoricaterület, a háztájival együtt, 600 hektár volt, a betakarítással november 9- én végeztünk. Hat kombájn járta a közös táblákat, két csőtörő meg a háztájiban dolgozott. Ott persze kézzel is kellett szedni.

— Az egész termés biztonságban van?

— Az összes fedél alá került. Igaz, hogy a magtár egyik oldalán, ahol partnak támaszkodik a fal, fölér a kukorica a tetőig. Szándékosan építettük így. Jó nagy a magtárunk, de még bővíteni kell. Két éve vettünk bábolnai szárítóberendezést, s enélkül most ugyanúgy nem boldogulnánk mint kombájnok nélkül. Régen, amikor kézzel kellett letörni a kukoricát, mindig nagyon eltolódott a betakarítás ideje Györkönyben — a szüret miatt. Most megtörtént a nagy szüret —, mert mondhatom, hogy az

volt—, 79 mázsát szedtünk a közös szőlőben hektáronként, és jutott idejük a tagoknak a háztáji szüretre is, sőt, az utolsó időben kukoricaböngészésre is sokan kimentek a kombájnok után. Nem maguknak szedték a csöveket a lehajlott szárakról. A tsz munkabért fizetett érte. Egyébként hozzájárult a jó kukoricatermés eléréséhez, hogy ami megtermett, mind betakarítod tűk. Az egész terület fele korai érésű volt, és vetettünk középkorai fajtákat. Korán meg tudtuk kezdeni a betakarítást, a kedvezőtlen időjárás ellenére. Nem vártuk meg, hogy megszáradjon a szár és törjön, hajoljon. Amikor az első táblákon 32—33 százalékra csökkent a kukoricaszem víztartalma, már megindultak a gépek. Mind magtárba került, mondhatnám, az utolsó szemig.

— Most, hogy ismét esik

az eső. jó érzés lehet az irodában ülve arra gondolni: már csak egy kis szántanivaló maradt.

— Nagyon jó. Meg is bolondulnék, ha még szedetlen kukoricánk volna. Segítséget adtunk a pusztahencseiek- nek, három kombájnt küldtünk rögtön az után, hogy itthon befejeztük. G. J.

Borrava ló

Borravalót kapnak mostanában a traktorosok, fogatosok. Nem új divat. Pár esztendeje csak, hogy a tsz-tagok, közülük is főleg az idősebbek rájöttek; egy-két fröccsrevalótól idejében kerül a góréba a kukorica. Aki már hazaviteti a háztáji kukoricát, maga is akar gazdálkodni vele: eladni vagy feletetni a jószággal. így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és miféle tengerit hoz az a traktoros. Amíg tízest, húszast csúsztattak a pufaj. kazsebbe, nem is volt semmi baj. Csakhogy a traktorosok időközben hozzászoktak a borravalóhoz — s hozzászoktatták a tsz-tagokat is. A tízesből ötvenes lett. az ötvenesből százas, ha nagyobb meny- nyiségről van szó, ennél jóval több is.

A borravalót mostanában nem kapják, hanem a markukat nyújtják érte... A kicsiny, száraz kezek, mikor szétporciózzák a járadékból, a nyugdíjból a tüzelőre, adóra, lisztre, szappanra valót, a kukorr.

cára is gondolnak. Pedig: a háztáji földet mindenhol megterhelik; az összegben a szántás, a vetőmag, a műtrágya, a vegyszer, a kapálás, a törés és a hazaszállítás is benne foglaltatik. Jó néhány termelő- szövetkezetben a járadékosok, nyugdíjasok háztáji földjét kedvezményesen művelik. Jó néhány tsz-ben, jó néhány traktoros havi átlagkeresete hat-hétszerese a járadéknak. Az öregek napját évente egyszer illik megtartani: vacsorával, borítékkal.

Egyszer, és nem többször. Az örömünnep íze bizony megkeseredik, mikor az unoka felfordított tenyerét a dédnagymama elé tartja. Vajon mellékes-e ez a mellékes? Nem kellene-e egyszer a háztáji borravalók terén rendet teremteni? Méghozzá olyan rendet, amilyet az alapítók, a mai nyugdíjasok és járadékosok annak idején megálmodtak.

d—

Az MSZMP tudományos műhelyei

A politikai főiskola

Az MSZMP Politikai Főiskolájának alapvető feladata a párt-, társadalami és állami szervek vezető munkatársainak elméleti-politikai képzése és továbbképzése. A marxizmus—leninizmus alaptárgyait és a párt politikájának fő területeit egyetemi színvonalon oktató intézmény ugyanakkor fontos tudományos műhely is, a marxizmus—leninizmus, a

politikai tudományok művelésének egyik hazai központja. A politikai főiskolán folyó tudományos munkáról beszélgettünk dr. Vészi Béla rektorhelyettessel.

— Hogyan szolgálja a főiskola oktatóinak tudományos munkája az oktatás hatékonyságát?

— Pártunk tudománypolitikai irányelveinek egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tudományos munka szerves egységet kell hogy képezzen, s a kutatás mindenekelőtt a képzés színvonalának növelését kell hogy előmozdítsa. A tudományos kutatás irányának meghatározásakor számunkra is ez az elsődleges. Különös figyelmet fordítunk azokra a területekre, amelyeken a mi főiskolánk jelenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkás- mozgalom fejlődési törvényszerűségeinek kutatása. A nemzetközi munkásmozgalom történetét feldolgozó kétkötetes művet — amely a mi tanáraink alkotása — méltán nevezhetjük úttörő jellegűnek, hiszen ilyen munka mindeddig nem született hazánkban. Ez a

könyv elsősorban az oktatás szükségleteit elégíti ki, de ezen túlmenő jelentősége is van.

— Ugyancsak a képzés igényei követelték meg a

pártépífés kérdéseinek rendszerezett, tudományos igényű feldolgozását, amiben ezzel foglalkozó tanszékünk végzett úttörő munkát. Korábban e tárgy oktatása bizonyos gyakorlati tapasztalatok ismertetésére, átadására szorítkozott. A gyakorlati pártmunka szükségletei igényelték a túllépést ezen, s e tárgy tudományos megalapozását. Végzett hallgatóinkkal folytatott beszélgetéseinken kitűnt, hogy az e munka eredményeit összefoglaló könyvet — melynek egyébként a közeljövőben már a második átdolgozott kiadása jelenik meg — sokan mindennapi politikai tevékenységükben is közvetlenül hasznosítani tudják. De ugyanígy az oktatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban elsőként — kidolgozzuk a szociológia tárgyának rendszerezett felépítését, s ezt egy tankönyvbe foglaljuk. Ebben természetesen nemcsak a mi kutatási eredményeinket rögzítettük, hiszen a szociológiai kutatómunkának nem mi vagyunk

a központja. Egy meghatározott területen, a politikai magatartás kutatásában viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szociológiai tanszékünknek, s ezek nagyon jól hasznosíthatók a nálunk folyó oktatómunkában.

— Ez már átvezet következő kérdésünkhöz: Miként illeszkedik a főiskola tudományos tevékenysége a hazánkban folyó társadalomtudományi kutatás rendszerébe?

— Itt mindenekelőtt az érdemel említést, hogy tevékenyen részt veszünk abban a komplex kutatómunkában, amely a XI. kongresszuson megjelölt feladatok megvalósítását, a párt soron következő kongresszusa döntéseinek elméleti előkészítését szolgálja. Az erre készült középtávú kutatási tervben megjelölt témák közül hat téma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fejlett szocialista társadalom jellemző vonásai ; a gazdasági fejlesztés fő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szocialista demokrácia problémái; a szocialista életmód; a tudat fejlesztésének feladatai. Tanáraink egy-egy csoportja foglalkozik e témák valamely meghatározott kérdéskörével.

— Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdéseinek elemzésében, amely a társadalomtudományi kutatásnak egyik kiemelt feladata ezekben az években. Ezen az összetett kérdéskörön belül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgáljuk, elemezzük.

— A szélesebb közvélemény is mind jobban tudomást szerez a szocialista országok társadalomtudósainak, tudományos műhelyeinek bővülő közös tevékenységéről. Minden bizonnyal a politikai főiskola is részt vállal ebből...

— Valóban, tudományos tevékenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesznek olyan nemzetközi kollektívákban, amelyek együttes munkával kutatják a mai valóság lényeges ösz- szefüggéseit. Ilyen témák a kapitalizmus általános válságának mai szakasza, a munkásosztály szerepe a nemzetközi forradalmi folyamatokban, a szocialista internacionalizmus tartalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sajátosságai, a szocialista demokrácia problémái, a szocialista társadalmi rend előnyei. Ezek többségében az együttes munka már megkezdődött.

— Két- és többoldalú megállapodások alapján együttes kutatómunkát folytatunk szocialista országokban működő testvérintézményeinkkel is. A pártfőiskolák pártépítési tanszékei közösen monográfiát készítenek a párt fejlődésének és vezető szerepe fokozódásának kérdéseiről. Közreműködünk a fejlett szocialista társadalom és a szocialista életmód kérdéseit tárgyaló közös munka elkészítésében is, melynek munkálatait prágai testvér- intézményünk koordinálja.

— Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy a tudományos kutatás az utóbbi időben fokozódó szerepet játszik a politikai főiskola tevékenységében...

— Ez kétségtelen, hiszen

az említett komplex kutatásokban tanárainknak mintegy 40—45 százaléka vesz

részt. Emellett vannak ezekbe nem foglalható egyéni kutatások is, melyek szintén fontos valóságfeltáró és ideológiai nevelő szerepet játszanak. Tudományos tevékenységünk súlyának növekedéseként értékeljük, hogy egyre gyakrabban vagyunk mi a házigazdái vagy egyik rendezői a párt által szervezett nemzetközi és hazai tudományos tanácskozásoknak. Ezeken főiskolánk tanárai szinte minden alkalommal referátumot vagy korreferátumot tartanak, felszólalnak. A kutatómunka eredményeinek bővülését jelzi, hogy most már hosszabb ideje évenként négyszer megjelentetjük a Politikai Főiskola Közleményei című kiadványunkat, amely egyik fóruma az eredmények publikálásának. Az ilyen tevékenység iránti érdeklődést jelzi, hogy az eddig csak szűk körben terjesztett kiadványt, miután az egyik pártfolyóiratban ennek lehetőségét meghirdettük, több mint háromezren fizették elő.

— Természetesen sohasem tévesztjük szem elől, hogy intézményünk alapvető feladata az oktatás. A tudományos kutatómunka eredményei be. épülnek az oktatott tananyagokba, s ezen az úton is, de más csatornákon keresztül is a szélesebb társadalmi közgondolkodás részeivé válnak. Ezen a módon igyekszünk segíteni a tudat szocialista formálását — fejezte be nyilatkozatát dr. Vészi Béla.

f