Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

2 Képújság 1976. november 25. Barátsági nagygyűlés Bukarestben (Folytatás a 1. oldalról.) román—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen Nicolae Ceausescu Beszédének bevezető ré­szében Nicolae Ceausescu, a román és.a szovjet nép ha­gyományos barátságáról, a két ország kapcsolatainak alakulásáról szólt. Az RKP és az SZKP közötti kapcso­latokat érintve emlékeztetett a Leonyid Brezsnyevvel ez év nyarán a Krím-félszigeten létrejött találkozójára és hangoztatta tárgyalásaik je­lentőségét. Az SZKP KB főtitkárának mostani bukaresti látogatásá­ra áttérve elmondotta, hogy széles körű eszmecserét foly­tattak az együttműködés bő­vítésének lehetőségeiről és módozatairól, mind a kétol­dalú kapcsolatok vonatkozá­sában, mind nemzetközi sí­kon. A tárgyalásokon kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a szocializmus, illetve a kom. munizmus építésének jelen­legi állásáról. A barátsági nagygyűlés előtt, szerdán reggel aláírt közös nyilatko­zat — hangoztatta az RKP főtitkára — új, nagy távlato­kat nyit a két ország, nép és párt közötti együttműködés fejlesztése előtt. Ceausescu ezek után rész­letesen beszélt a román nép munkasikereiről, az új öt­éves terv első évében elért eredményekről. Többek kö­zött megemlítette, hogy a mezőgazdaság Románia tör­ténetének leggazdagabb ga­bonatermését takarította be. Románia külkapcsolataira áttérve kijelentette, hogy a KGST keretein belül aktívan részt vesz a szocialista orszá­gok gazdasági együttműkö­désének fokozásában, a komplex programban kitű­zött célok megvalósításában. A Varsói Szerződés tagja­ként Románia erősíti kapcso­latait a tagországok hadse­regeivel. Ceausescu a továbbiakban nemzetközi kérdésekről szólt. A feszültség enyhítésében elért pozitív eredmények tag­lalásakor hangoztatta, hogy ebben fontos szerepet játszott és játszik a szocialista orszá­gok béke- és együttműködé­Ceausescu. az RKP főtitkára, az államtanács elnöke és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mondott beszé­det. beszéde si politikája. Ceausescu ezzel kapcsolatban hangsúlyozot­tan méltatta a Szovjetunió nemzetközi tevékenységének jelentőségét. Az RKP főtitká­ra az európai biztonsági ér­tekezlettel foglalkozva szor­galmazta, hogy a helsinki A román—szovjet barátsá­gi nagygyűlésen elhangzott beszédében Leonyid Brezs­nyev elöljáróban köszönetét mondott azért a fogadta­tásért, amelyben Romániá­ban részesítették a szovjet nép, a szovjet kommunisták küldötteit. A bukaresti tár­gyalásokat hasznosnak és eredményesnek minősítette. „Tárgyalásaink — mondotta — növelték a kölcsönös meg­értést pártjaink között és ez nagyon fontos testvéri kap­csolataink további megszi­lárdításához. Sikerült újabb lépéseket tennünk együtt­működésünk elmélyítésére kulcsfontosságú kérdések, ben.” Elmondotta, hogy a két or­szág kapcsolatai a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben foglaltak alapján fejlődnek. Ez a szerződés a jogegyenlő­ség, a függetlenség, a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvitathatatlan elvein alapul, amelyek összekapcso­lódnak az elvtársi segítség- nyújtással és a proletár szo­cialista internacionalizmus­hoz való hűséggel. Méltatta a román népnek a kommu­nista párt vezetésével a szo­cialista építésben elért sike­reit és kijelentette, hogy a román nép a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­ben mindig számíthat a szov­jet kommunisták, a szovjet nép szolidaritására. „A szocialista országok barátsága mindenekelőtt po­litikai kategória” — jelentet­te ki ezek után Leonyid Brezsnyev. „A szocialista or­záródokumentumot aláírt minden állam tegyen foko­zott erőfeszítéseket az abban foglaltak gyakorlati megvaló­sítására. A kérdés kapcsán Ceausescu kitért a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé Bukarestben csü­törtökön megnyíló ülésszaká­ra. Kijelentette: „A tanács­kozás, amelyen a helsinki do­kumentumok megvalósításá­val kapcsolatos kérdéseket fogják megvitatni, kétségte­lenül új lendületet ad majd az európai enyhülésért, együttműködésért és béké­ért folyó harcnak.” szágok kommunistái méltán büszkék arra, hogy a gya­korlatban mutattak példát a nemzeti önzéstől független államközi kapcsolatokra, amelyekben szem előtt tart­ják határon túli barátaik, a marxizmus—leninizmus esz­méiért harcoló elvtársaik ér­dekeit. Ez a barátság min­den egyes szocialista ország nemzeti problémáinak meg­oldását szolgálja és egyúttal hatékonyan hozzájárul a vi­lágszocializmus pozícióinak erősítéséhez.” „Jól tudják ezt osztály­ellenségeink is” — folytatta Brezsnyev. „Éppen ezért igyekeznek oly buzgón ki­használni a szocialista álla­mok között jelentkező min­den problémát. Ezért töre­kednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodalmakat támasszanak, kétkedést és kölcsönös bizalmatlanságot szítsanak közöttük, hogy rá­galmazzák országaikat, el­torzítsák politikájukat és kapcsolataik lényegét. E rosszindulatú próbálkozások­ra a legjobb válasz az, hogy megsokszorozzuk a szocia­lista országok összeforrottsá- gának megszilárdítását célzó erőfeszítéseinket, a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján és elmélyítjük együttműködésünket a szo­cializmus és a kommunizmus építése fő kérdéseinek meg­oldásában. Mi, elvtársak, pontosan ezt tesszük. A szocialista országokban folyó építőmunka nemzetkö­zi feltételeinek biztosítását célozza külpolitikájuk — folytatta Leonyid Brezsnyev. „Tudjuk, hogy a szocializ­musnak sok ellensége van. A kizsákmányoló osztályok se­hol sem mondanak le önként pozícióikról. Ezért meg­őrizzük éberségünket és ar­ra kényszerülünk, hogy erő­sítsük védelmünket, hogy ol­talmazzuk népeink békés al­kotó munkáját, megvédel­mezzük a szocializmust. A Varsói Szerződés tagorszá­gainak közös erőfeszítéseivel olyan védelmi potenciált ho­zunk létre, amely eleve ku­darcra ítéli az imperializ­musnak minden olyan kísér­letét, hogy fegyveres erővel számoljon le a szocializmus­sal.” Az enyhülés kérdéseit érintve Brezsnyev kiemelte a szocialista országok kezde­ményezéseinek jelentőségét, hangoztatta, hogy a jövőben is az eltérő társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének politikáját folytatják. A leszerelés témájára át­térve Brezsnyev megismétel­te a Szovjetunió javaslatait és hangoztatta mielőbbi ha­tékony lépések megtételének fontosságát. Kifejezte remé­nyét, hogy az új amerikai kormány hivatalba lépése után folytatódnak és sikere­sen befejeződnek a hadásza­ti támadófegyverek korláto­zásáról folytatott tárgyalá­sok. Beszédének‘"befejező részé­ben Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy tíz éve Bukarest­ben fogadták el a Varsói Szerződésben tömörült or­szágok az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyi­latkozatot. A benne foglalt eszmék egy része már meg­valósult a gyakorlatban — mondotta Brezsnyev, majd kijelentette: a közeli napok­ban Bukarestben tartja ren­des ülésszakát a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületé. „Hiszek abban — jelentette ki Brezsnyev —, hogy a román fővárosban hozandó határozatok ezúttal is jól szolgálják majd Euró­pa és az egész világ békés jövőjének biztosítását” L. I. Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) nem szerepelt ilyen tárgyú beszámoló, hanem az is. hogy az iskola-egészségügy — hasonlóan az üzemegész­ségügyhöz — alakulóban lé­vő, de mindenesetre igen nagy fontosságú szolgálat. Tolna megyében az 1975— 76-os tanévben a beíratott általános és középiskolás diákok száma csaknem 32 ezer volt. Ez a szám önma­gában mutatja, milyen so­kakat érint az iskola-egész­ségügy helyzete. Hatványo- zódik a kérdés fontossága, ha arra gondolunk, hogy a gyerekek napi 4—5, gyakran napi 8 órát töltenek az isko­lában. Mindez sokirányú gondoskodást igényel. Az iskola-egészségügy feladata^ hogy egyfelől megfelelő közegészségügyi feltételeket teremtsen az óvodákban, al. só- és középfokú oktatási intézményekben, másfelől az orvosi tevékenység révén megelőzze a tanulóifjúság körében a betegségeket, be­tegség esetén pedig gondos, kodjék a gyógyításról. A jelentés előterjesztőjé­hez már a vitát megelőzően intézett kérdések azt igazol­ták. hogy iskola-egészség, ügyünk helyzetével nem le. hetünk elégedettek. Egyebek között az foglalkoztatta a végrehajtó bizottság tagjait és a napirend tárgyalásában tanácskozási joggal részt vevőket, hogy adottak vol­tak-e minden esetben a kör­zetesítés feltételei? Mi az oka, hogy alacsony volt majd minden iskolatípusban a kötelező szűrővizsgálatban részesített tanulók aránya? Hol tartunk a családi életre való nevelés feladatainak végrehajtásában és miként lehetne segíteni a napközis ellátást biztosító konyhák helyzetén, megoldani a me. gyeszékhelyen a gyermek- élelmezés ismert és tán az egész megyében legszorí- tóbb gondjait? A napirend vitájában szót kért Varjas János, dr. Lukovits István, dr. Schneider Zoltánné, dr. Őri Imre, Dudás Antal és Horváth Géza. Dr. Lukovits István, a megyei tanács egészségügyi és szociális bizottságának véleményét tolmácsolva mondotta el, hogy nem egyenletes a körzeti orvosok iskola-egészségügyi munká. ja, bár ennek legszüksége­sebb feltételei adottak len­nének, ha megfelelő lenne a kapcsolat az iskolaorvosi teendőkkel megbízott kör­zeti orvosok és az isko­lák vezetői között. Az a tény, hogy megyénkben 68 körzeti orvosra hárul dön. tőén az iskola-egészségügy feladata és mindössze 14 körzeti gyermekszakorvo­sunk, s egy függetlenített iskolaorvosunk van itt Szek- szárdon, nem utal rózsás helyzetre. De az sem, hogy 115 általános iskolánknak csak egy töredéke, mindössze 35 százaléka dicsekedhet a KÖJÁL vizsgálatai szerint kifogástalan közegészségügyi viszonyokkal. Régi, rossz építésű iskoláinknak még jó ideig kell szolgálniok, bár a felszabadulást követő év­tizedekben az oktatásügy tárgyi feltételek gazdagodá­sában százados lépéseket tett meg. A széles körű vitát köve. tőén dr. Kálmán Gyula el­nökhelyettes összegezte az elhangzottakat és a végre­hajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy az egészségügyi osztály, a kereskedelmi, az ékv és a művelődési osz­tály, valamint a sporthivatal december 31-ig dolgozzanak ki intézkedési programot az iskola-egészségügy legége. több problémáinak megol­dására. A testületnek eldön­tését az sugallta, hogy isko­la-egészségügyünk helyzete összefügg a közoktatás álta­lános helyzetével és ha ked­vező változásokat akarunk, szükség van az összehangolt cselekvésre. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ősz. tályának vezetője, Somorjai Sándor. a mezőgazdasági üzemeknek a IV. ötéves terv időszakában végzett be. ruházási tevékenységéről adott jelentést. E kérdéssel mind a megyei tanács, mind pedig a végrehajtó bizottság sokszor foglalkozott az el­múlt években. így nem új a testületnek az a mostani megállapítása, hogy me. gyénk mezőgazdasági üze­mei jelentős beruházásokat hajtottak végre a negyedik ötéves terv folyamán, bár a beruházási célkitűzéseket a mezőgazdaság nem minden területen realizálta. Nőttek a termelőkapacitások, fo­kozódott a gépesítettség, a különböző technológiai fo, lyamatok magasabb szinten valósultak meg. Egyszóval : a fejlesztések kedvezőbb fel­tételeket teremtettek az eredményes gazdálkodáshoz. Ezen az úton kell tovább haladnunk a jelen tervidő. szakban is, a népgazdasági és ágazatpolitikai célkitűzé­sek megvalósítását szolgálva a beruházásokkal. Szerdán befejeződött a magyar—szovjet publicisztikai ta­nácskozás, amelyet az írószövetségben tartottak. Képün­kön: Csák Gyula, az írószövetség titkára mond beszédet. (Képtávírónkon érkezett.) A POLITIKAI BIZOTT­SÁG HÁROM TAGJA tett látogatást a főváros három kerületében. Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke a XVIII. kerületben a Lőrin­ci Vattagyárat kereste fel, ahol aktívaülésen tájékozta­tót tartott az MSZMP KB okóber 26-i ülésének határo­zataiból adódó feladatokról. Nemes Dezső, a politikai fő­iskola rektora a XXII. kerü­let Gyümölcs. és Dísznövény­termesztési Kutató Intézetet kereste fel. Látogatása az intézetben megrendezett ke­rületi pártaktívaüléssel zá­rult, amelyen Nemes Dezső tartott tájékoztatót időszerű politikai témákról és vála­szolt a megjelentek kérdé­seire. Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára a IX. kerületet látogatta meg, s a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem aktíva­értekezletén, ezt követően pedig az egyetem ifjúsági parlamentjén tartott előadást. ZALAEGERSZEGEN szer­dán megkezdődött a VI. or­szágos úttörőparlament négy. napos ülése. Szűcs Istvánné, a szövetség főtitkára referá­tumában többek között el­mondta: a két évvel ezelőtt Szegeden elhangzott úttörő­parlamenti véleményeket, kéréseket a felnőttek is ko­molyan vették. Az ország életét irányító vezető szer­vek, testületek is megtár­gyalták, mit tegyenek a gyer­mekek érdekében. S az érte­kezletek, intézkedések sora táborokat, csapatotthonokat, játszótereket, sportpályákat, könyveket, a zánkai úttörő­várost és sok más formájú gondoskodást eredményezett. Társadalmunk, pártunk, a kommunisták, a KISZ-esek, a szülők és nevelők segítsé­ge kötelez bennünket: jól éljünk segítségükkel, bizal­mukkal. De hogy milyen az úttörőélet, mégiscsak raj tűrik múlik: miattunk, általunk lesz még szebb. A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK országos vá­lasztmányának ülése a szer­dai nap további eseménye volt. Hazánkban jelenleg 84 vízitársulat és 550 vízmű, és csatornamű-társulat tevé­kenykedik. Ez utóbbiak szá­ma az elmúlt öt év alatt csaknem megkétszereződött, hiszen közülük 284 csak né­hány éve alakult. Ezek az új társulatok 1,1 millió újabb lakos egészséges, vízvezetéki ivóvízzel való ellátását jelen­tik. A vízitársulatok — köz­tük a Tolna megyében leg­jelentősebb szekszárdi is — hétmillió hektár mezőgazda- sági művelésű földterületen évente 1,3 milliárd forint ér­tékű vízrendezési és melio­rációs munkát végeznek. ÜNNEPÉLYESEN FEL­AVATTÁK szerdán Pécsett és Szegeden a Magyar Tele­vízió körzeti stúdióit. Mind­két ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese és Győri Imre, az- MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Az avató;- beszédet Nagy Richárd, az MTV elnöke mondotta. Kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének megreformálását követelték az egynapos sztráj­kot tartott állami alkalmazottak a római Piazza Santi Apostoli téren rendezett nagyszabású tömeggyűlésükön. (Telefoto) PRÁGA Dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára, aki küldöttség élén Csehszlová­kiában tartózkodik, szerdán délután megállapodást írt alá Jindrich Polednikkel, a CSSZISZ elnökével a két ifjúsági szervezet közötti együttműködés fokozásáról. LONDON Kudarcba fulladtak az an. goi bányászszakszervezet és az országos szénhivatal tár­gyalásai a bányászok nyug­díjkorhatárának leszállttá. sáról. A bányászok most sztrájkra készülnek. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra szerdán hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Carlos Andrés Pérez, a Ve­nezuelai Köztársaság elnöke. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és más szovjet vezetők fogadták a magas rangú vendéget.

Next

/
Thumbnails
Contents