Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam. 279. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. november 25., csütörtök Mai számunkból AZ MSZMP TUDOMÁNYOS MŰHELYEI (3. old.) AZ ÜZEMÊS MUNKASZERVEZÉS TAPASZTALATAI TAMÁSIBAN (3. old.) A PÉCSI AUTÓSZERVIZBEN (4. old.) KISZ-VETÉLKEDŐ TAMÁSIBAN (5. old.) Pótolhatatlan kincsünk A legutóbbi másfél évtizedben évente 17 ezer hektárral csökkent az országban a termőföld területe. Ez elsősorban az ipartelepítés, az útépítés, a városfejlesztés következménye. Ugyancsak csökkenti a termőföldet az is, ha új majorokat, állattenyésztési telepeket létesítenek, gázvezetéket, olajvezetéket épí. tenek. Törvény írja elő ugyan, hogy a legnagyobb körültekintéssel telepítsék az új üzemeket, s ne a legjobb termőföldeket vegyék igénybe érre a célra, de még mindig előfordul, hogy nem tártják be a törvény előírásait. Emiatt aztán szükségtelenül is csökken az a termőterület, amelyen elő kell állítani a belső el. látás és az export növekvő igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket. Nem szorul bizonyításra, mennyire fontos végre megnyugtatóan rendezni a parlagföldek sorsát és olyan szabályozókat és ösztönzőket kialakítani, amelyek elejét veszik a parlagföldek keletkezésének. Azt, hogy az idén mennyi föld maradt műveletlen, csak a mostani, ebben az évben már másodszor történő, határszemlék után lehet pontosan megtudni. De hogy a tavalyi csaknem 50 ezer hektár parlagföld nem csökkent lényegesen, azt a szakemberek és a nyitott szemmel járók jól tudják. Lehangoló látványt nyújtott ebben az évben is nagyon sok szántó, szőlő és gyümölcsös. Felverte a gaz, nem adott termést, mert nem volt aki megművelje. Ismert, hogy a csaknem fél százezer hektár terület .nem egy helyen, nem egy darabban található. Kiala. kulásának indokai is igen eltérőek. Ennek a területnek mintegy fele a mezőgazdasági nagyüzemek, a másik fele pedig az állampolgárok tulajdonában, haszná, latában van. Mindezen felül sok szükségtelen dűlőút, elhagyott tanyahely, a belterületeken, de még az üdülőövezetekben is elhanyagolt kerti föld van. Mi az oka annak, hogy nem művelik meg ezeket a földeket? Természetesen az objektív okok a meghatározók. Hiszen a megműveletlen földek legnagyobb része olyan tájakon található, ahol elsősorban a rossz domborzati és talajviszonyok miatt, vagy pedig gya. kori ár- és belvízkárok következtében alakult ki ez a helyzet. Szerepe van benne annak is, hogy kisebb- nagyobb területek távol esnek a nagyüzemi központ, tói. s a gazdaság ezért ném műveli meg ezeket a szétszórt, rendszerint gyenge talajú táblákat. Vannak azonban összefüggő, nagy területek is egy-egy gazda. Ságban, amelyek már évek óta nem adnak termést, mégpedig azért, mert az elérhető hozamok nem térülnek meg, tehát ha megművelnék ezeket a földeket, akkor növekednének a költségek. A parlagon hagyott föld fele azonban egyéni tu. lajdonban van. Különösen Bács-Kiskun megyében, Szabolcsban, Borsodban súlyos a gond, ahol a gyenge talajokon gazdálkodó emberek megöre. gedtek, képtelenek már arra, hogy megmunkálják a földet. Jellemző példa, hogy Szabolcs-Szatmárban a szakszövetkezeti tagoknak csaknem a fele már 60 éven felüli, 20 százaléka nyugdíjas és járadékos és 15 százaléka munkaképtelen. -Nagyon sok idős parasztember és munkásember tulajdonában van még pár száz négyszögöl föld, szőlő, gyümölcsös és bizony ha ezek az öregemberek meghalnak, az örökösök már nem vállalkoznak ezeknek a területeknek a megművelésé, re. így is szaporodik a parlagon hagyott földek területe. Nemcsak az okoz kárt, hogy ezek a földek nem teremnek, hanem az is, hogy a parlagföldeken nem védekeznek a kártevők ellen, s így a szomszédos földek sincsenek biztonságban. Mit lehetne tenni? Most a határszemlék során a minisztérium előírta: a mező. gazdasági üzemek esetében el kell érni, hogy termőföldjeiket maradéktalanul hasznosítsák. Indokolt esetben földhasználati tervet kell készíteni, s ezekben a tervekben részletesen ki kell dolgozni az ésszerű mű. velési ágváltozások, területcserék, esetleg meliorációk ütemét, anyagi és műszaki feltételeit, költségfedezetét. A nagyüzemek tehát állami segítséget is kapnak ezeknek a földeknek a hasznosításához, megjavításához. A jogszabályok előírják azt is, hogy a tanácsi ke. zelésben lévő megműveletlen állami földeket lehetőleg a mezőgazdasági nagyüzemek használatába, a szükséges feltételek hiánya esetén pedig magánszemélyeknek, tartós használatra bérbe kell adni. A magán, tulajdonú földek esetében — ha azokat a tavaszi határszemlét követő felszólítás ellenére sem művelték meg —, el kell rendelni az állami tulajdonba vételt. Meglehetősen szigorú intézkedések várhatók tehát a jövőben azért, hogy minden alkalmas föld hasznosítva legyen. Vannak már az országban olyan tájak, ahol kitűnően megoldották az elhagyott földek művelését. Pest, Bács, Baranya megyében több helyen munkás kertszövetkezetek alakultak, s az eddig kihasználatlan földeken a munkásszövetkezetek tagjai zöldséget, gyümölcsöt. szőlőt termelnek. M ost idejében munkához láttak az illetékesek. Az őszi határszemlék után ugyanis van idő ta. vaszig eldönteni azt, hogyan hasznosítsák a jövőben a parlagon hagyott földeket. Ezzel elérhető, hogy a következő esztendőkben nagyobb gondossággal gazdálkodjék mindenki pótolhatatlan kincsünkkel: a termőfölddel. Cs. F. Barátsági nagygyűlés Bukarestben Aláírták a szovjet-román barátsági nyilatkozatot Leonyid Brezsnyev romániai baráti látogatásának utolsó napján, szerdán a reggeli órákban szovjet— román dokumentumot írtak alá. A köztársasági palotában a Brezsnyev kíséretében lévő hivatalos szovjet személyiségeknek, illetve a Román KP Politikai Végrehajtó Bizottsága, az államtanács és a kormány tagjainak jelenlétében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a román államtanács elnöke aláírta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió és Románia közötti együttműködés és testvéri barátság továbbfejlesztéséről szóló nyilatkozatot. Leonyid Brezsnyev romániai baráti látogatásának utolsó programjaként szerdán délelőtt Bukarestben a kultúra- és sportpalotában (Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu szovjet—román dokumentumot irt alá szerdán Bukarestben. A megyei tanács vb tárgyalta Iskola-egészségügy Tolna megyében Három kiemelten fontos napirendje volt a Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt tartott ülésének, melyen részt vett dr. Kiss György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, Füzesi Pál, a megyei tanács igazgatási és jogi bizottságának elnöke, dr. őri Imre, az Egészség, ügyi Minisztérium munkatársa, dr. Lukovits István, a megyei tanács egészség- ügyi és szociális bizottságá. nak elnöke, dr. Herczeg István, a MÉM osztályvezetőhelyettese és Horváth Jó. zsef, a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének titkára is. A testület elsőként a megyei tanács jogi és szervezési osztályának munkáját értékelte, dr. Uhrin János osztályvezető beszámolója alapján, majd dr. Horváth Jenő, az egészségügyi osztály vezetője tájékoztatta a végrehajtó bizottságot isko. la-egészségügyünk helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ez a tájékoztató a vártnál is jobban felkorbá. csolta a kedélyeket és ennek nemcsak az a magyarázata, hogy a testület előtt még (Folytatás a 2. oldalon.) A györkönyi kukoricahegy A kukoricahegy alját simogatja Wenhardt Ádám raktáros. (Cikk a 3. oldalon.) Lázár György fogadta Elliot Richardsont Dr. Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására szerdán délelőtt Budapestre érkezett Elliot L. Richardson, az Egye. sült Államok kereskedelmi minisztere és kísérete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán délelőtt hivatalában fogadta Elliot Richardsont, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Jelen volt Robert C. Mudd, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. T olna-Karl-M arx-Stadt Együttműködési megállapodás A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Karl- Marx-Stadt megyei Nemzeti Front együttműködési szerződést kötött. A megállapodás értelmében a két szervezet kapcsolatainak további bővítését írták elő. Ezen belül az 1977—78-as együttes munka konkrét megállapítására is sor került. A jövőben a két szervezet rendszeressé teszi a tapasztalatcserét, a politikai tömegmunka irányításának módszertani tapasztalatait együttesen vitatják meg, valamint rendszeresen cserélik időszerű információikat. Az információkat írásban cserélik ki, de a két megye között a delegációk cseréjét is rendszeresítik, elsősorban azért, hogy a személyes találkozások alkalmával a tapasztalat- csere hatékonyságát fokozzák. Az ilyen delegációcseréket meghatározott tematika alapján valósítják meg. A két szerv közötti együttműködési megállapodást tegnap délelőtt Szekszárdon, a Hazafias Népfront megyei bizottságán Heinz Geschkc, a Karl-Marx-Stadt megyei Nemzeti Front titkára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára írta alá. Ù
