Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
A ^PÚJSÁG 1976. 24. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Húsipari szakm unkásképzés „Hova lehet jelentkezni hentestanulónak?” — teszi fel a kérdést Hindit Éva györkönyi olvasónk, aki a húsipari szakmát választaná, írja, hogy figyelemmel kíséri a televízió „Melyiket az ötezerből” című műsorát, de eddig a hentesszakmáról még nem esett szó. Kérdésére Kaszás Imre, az 505-ös számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója válaszol : — Hentes-szakmunkásképzésre két helyre is jelentkezhet: a „Kinizsi Pál” Élelmezésipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe (Kaposvár, Május 1. u. 2.), valamint a lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe. Tekintettel arra, hogy a Szekszárdi Húskombinát szakmunkásait az Állatforgalmi Vállalat szervezi, a tanulókkal társadalmi ösztöndíjszerződést is létesít. Javaslom, hogy az érdeklődők ehhez a vállalathoz forduljanak. Miért nincs gémkapocs? Filder József szekszárdi olvasónk a következő kérdést teszi fel: „Hová tűnt el az egyszerű gemkapocs? Hónapok óta járom a papírboltokat, de mindig csak nemleges választ kapok”. Prajda Gyula, a PIÉRT pécsi kirendeltsége 17. számú lerakata vezetője válaszából idézünk: — Lerakatunk 1976. második félévi gemkapocsigénye 50 ezer doboz volt. Erre ez ideig 12 ezer 500 dobozt kaptunk. A szóban forgó cikk zavartalan ellátása hosszabb ideje nincs megoldva, mivel gyártását az országban csak egy vállalat kiegészítő termelésként végzi. (Nincs olyan vállalat, mely az összes igény gyártását vállalná.) Vállalatunk különböző demokratikus országokból (Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Korea) vásárol gemkapcsot, de a teljes igényt így sem tudja biztosítani. Megjegyzem, hogy a második félévben beérkezett 12 és fél ezer doboz gem- kapcsból 9 ezer dobozt a Szekszárdon üzemelő boltok részére biztosítottuk. Szociálpolitikai kedvezmény Gyakori problémával kereste fel szerkesztőségünket egyik olvasónk (nevét, kérésére nem közöljük). A következőket mondta el: Több mint három évvel ezelőtt költöztek új összkomfortos tanácsi lakásba. Akkor még csak egy gyermekük volt. Az illetékes tanács három évre, a második gyermek születéséig, 1976. április 1-ig megelőlegezte olvasónknak a járó kedvezményt. Második gyermekük viszont egészségügyi okok miatt a szerződés lejárta után, öt hónappal később, szeptemberben született meg. Közben a tanács felszólította levélírónkat, hogy december 1-ig fizesse be a második gyermekre járó szociálpolitikai kedvezmény összegét, mivel a bérlakásokra ez a kedvezmény pontosan (hónapra és napra) három esztendőre jár. „ügy gondolom, a Családjogi Törvény a gyermekek után járó kedvezményekben nem tesz különbséget, hogy az szövetkezeti, vagy tanácsi lakásban születik.” Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész a következőket válaszolja: — Családjogi Törvényünk valóban nem tesz különbséget a gyermekek között az szerint, hogy tanácsi bérlakásban vagy „szövetkezeti házban” születtek-e, a lakásügyi jogszabályok azonban különbséget tesznek az építtetőt (vásárlót) az építési költségből megillető szociálpolitikai kedvezmények, és a bérlőt a tanácsi bérlakás lakás-használatbavételi díjának összegéből megillető szociálpolitikai kedvezmények között. Csupán példaként említjük, hogy az OTP-s lakásoknál a kedvezmény összege — tanácsi ér- tékesítésű lakás vásárlása esetében — gyermekenként 30 ezer forint, tanácsi bérlakásoknál a kedvezmény mértéke egy gyermek után a lakás-használatbavételi díj 20 százaléka, a további gyermekek után gyermekenként 25 százalék. A tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezések a szociálpolitikai kedvezmény előlegezésével kapcsolatban kimondják: „Kedvezmény előlegezése esetén a gyermek megszületését a szülést követően, de legkésőbb a megelőlegezés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a személyazonossági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni.” Ebben a körben valóban nem írja elő a jogszabály, hogy a terhesség a határidőt meghosszabbítja, ilyen rendelkezést csak az építtetőket (vásárlókat) megillető szociálpolitikai kedvezményekről szóló jogszabály tartalmaz. Nem a gyermekek születési helyének különbözőségéről van tehát szó az adott esetben, hanem a szociálpolitikai kedvezmények különbözőségéről és ezek esetleges visszafizetése határidejének különbözőségéről attól függően, hogy építési költségből az építtetőt megillető kedvezmény,, vagy a bérlőt a lakás-haszná latbavételi díjból megillető kedvezmény megelőlegezésére került-e sor. Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szól a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter 39/1976. (XI. 10.) PM—KkM számú együttes rendelete, amely rögzíti a határon történő jelentkezési, árubemutatási és árubejelentési kötelezettséget, a vámvizsgálat és vámkezelés, a kiviteli ellenőrzés szabályait, rendelkezik a vámmentesség és vámkedvezmények, a vám mérséklése és elengedése, helyesbítése, esetleges visszatérítése tekintetében, a rendelet mellékletei pedig táblázatban tüntetik fel az ajándék-vámtarifát és utas-vámtarifát, a vámkezelhető áru mennyiségét és a fizetendő vám mértékét. Pl. gépkocsiban is „csak az áru elhelyezésére kijelölt helyen vagy más könnyen hozzáférhető és látható helyen szabad árut elhelyezni”, vámmentesek pedig pl. a házasságkötéstől számított egy éven belül küldött, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyak, ha azok összértéke házaspáronként a 3000 Ft belföldi forgalmi értéket nem haladja meg. (Megjelent a Magyar Közlöny 1976. évi 84. számában.) A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló korábbi két jogszabályt módosítja a Minisztertanács 40/1976. (XI. 17.) számú rendelete és az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 44/1976. (XI. 17.) PM számú rendelet. Az 1977. január 1. napjául hatályba lépő jogszabály szerint a belföldi rendszámú személygépkocsi felelősségbiztosítási díja — ha az üzemben tartó magánszemély — évi 460 Ft, ha az üzemben tartó állami, szövetkezeti vagy társadalmi szervezet, évi 1600 Ft. Motorkerékpár felelősségbiztosítási díja évi 100 Ft. (Megjelent a Magyar Közlöny idei, 87. számában.) A pénzügyminiszter 45/1976. (XI. 17.) PM számú rendelete módosítja az ebadóról és az ebek kötelező összeírásáról szóló korábbi jogszabályt, előírja, hogy az eb tulajdonosa köteles 15 napon belül bejelenteni, ha az eb az ösz- szeírásból bármilyen okból kimaradt, a háromhónapos kort elérte, más helységből vagy más állattartótól az összeírást követően került a tulajdonoshoz, elpusztult vagy elveszett, vagy ha a tartási céljában változás következett be. Egyébként az 1976. évre történt ebadókivetés a következő évekre is érvényes mindaddig, amíg a tanácsi szakigazgatási szerv újabb határozatot nem hoz. (Magyar Közlöny idei 87-es szám.) Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Gyarapodunk. Ezt többnyire tudja a kedves olvasó, ha a mérlegre néz, de kevés kivétellel akkor is, ha a szűkebb-tágabb házkörnyékén hordozza körül a tekintetét. A lehetőségek között a „tágabbnál” maradva, arra kell rádöbbennünk, hogy maholnap szűk ez a kis ország nekünk. Rádióhallgatóknak és televíziónézőknek egyaránt. Az utóbbi meggondolásból hozták létre; a megfelelő párt. határozatok iránymutatásaira támaszkodva; a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdióját, melynek ma esti műsorában érintettek vagyunk mi, Tolna megyeiek valamennyien. Nem egészen véletlenül Győré község jóvoltából. A megyeszéli faluból sokan, másfél száz körülien járnak dolgozni a komlói bányába. Nagyon sokan ugyanott művelik a nem túl dús földet, éppúgy, mint déd- öregapjuk. A bányászok és helybenlakók egyaránt hatnak egymásra, akár tetszik ez nekik, akár nem. A társadalmi változások rendje kérlelhetetlen, és államunkban kérlelhetetlenül a haladás útját jelöli ki. Győré jó példa arra, hogy a Magyar Televíziónak és Baranya, Somogy, Tolna vezetőinek miért volt érdemes a dél-dunántúli egyetemi városban kijelölni egy mostanában még csak átmeneti, később (reméljük a megyék közös összefogása révén naggyá váló) körzeti stúdió helyét. A három megyében akkora szellemi tőke van, netán szunnyad, ami a létrehozásra már eleve garancia. Nem kell a közgazda- sági földrajz különösebb ismerőjének lenni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a három megyének az ország gazdasági struktúrájában elfoglalt helyét, súlyát. Az egyikben az ország első atomerőműve épül. A másik a szénbányászat egyik bázisa, a harmadik az ország idegenforgalmának jelentős részét tartja kezében... és ezzel csak kihagytunk valamit a hosszú sorból, amit kedve, szakmai hozzáértése, netán minden tiszteletet megérdemlő lokálpatriotizmusa szerint foly. tathatna, akinek ebben öröme van. Ezt is gyakorolni kell — sminkpróba. Ismerőseink lesznek a képernyőről a fiatal riporterek: Gombár János, Hárságyi Margit és Pánics György. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója az idei évet a betanulás esztendejének szánta, de még inkább a szervezésnek, alapozásnak. A favágástól kezdve minden mesterséget meg kell tanulni, sőt tudni kell. 1977-től a pécsiek ezer perc játszási időt kapnak, egyelőre a budapesti I. csatornán. 1000 perc sok perc, tessék elosztani 60-nal! Ezt már igyekezni fognak tavasztól néhány önálló művészi műsorral is színesíteni. 1978-ban teljes erővel működni kezd az önálló híradócsoport, a szűkebb régióra vonatkozó, de az országos adások szerkesztősége is. A jövő? A jövőt általában az évek hozzák meg. Békési Sándor, a stúdió vezetője, akitől a fenti adatokat szereztük, szakmunkát vállalt, nem jóslást. Minden kollégája nevében köszönettel venné azonban, ha eljövendő teljesítményük valameny- nyiünk, tehát a megyénkbeli- ek munkájára is épülhetne. ORDAS IVÁN Fotó: Komáromi Zoltán Világításpróba a stúdióban.
