Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
U KÉPÚJSÁG 1976. november 17. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tartásdíjhátralék - állami folyósítás Körülbelül négy évvel ezelőtt szakadt meg házassága levélírónknak. A gyerekek nála laknak, házastársa pedig bírósági ítélet ellenére sem küldi a tartásdíjat, ugyanis hol dolgozik, hol pedig nem. Levélírónknak komoly ősz- szeggel tartozik a rendszeres nem fizetés miatt. „Úgy tudom, hogy van egy olyan miniszteri rendelet, mely szerint az állam kifizeti a tartásdíjat a kötelezett helyett, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt, lehetőség szerint semmiben.” Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válasza: — A gyermek'tartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT. számú rendelet kimondja: „Ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy ösz- szes körülményeinek alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.” A fenti rendelet végrehajtása tárgyában a kiadott: 8/1974. (VI. 27.) IM. számú rendelet pedig e körben a következőképpen rendelkezik: „Ha a tartásdíj átmenetileg behajthatatlan és a gyermek megfelelő tartása — a gyermeket gondozó szülő anyagi viszonyaira is tekintettel — nem biztosítható, a jogosult kérelemmel fordulhat a tartásdíjat megállapító bírósághoz, hogy rendelje el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.” Kimondja ez a jogszabály azt is, hogy : „Lejárt 'tartásdíjat (tartásdíjhátralékot) az állam nem folyósít.” Kihangsúlyozzuk, hogy a tartásdíjnak az állam részéről történő folyósítására csak abban az esetben kerül sor, ha a gyermek tartása másként nem biztosítható. Az idevonatkozó kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a másik szülővel szemben a tartásdíjat megállapította. Végül utalunk arra, hogy aki tartási kötelezettségének elmulasztásával a 'tartásra jogosítottat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűncselekményt követ el és a Btk. rendelkezései szerint büntetendő. Cserépkályhaajtó - Superfilt szipka Hornyák Márton dombóvári olvasónk szerkesztőségünkhöz írt leveléből idézünk: „Lassan bejön a tél és a hordozható cserépkályhában nem tudok tüzelni, mivel a belső ajtó- kiégett. Tolnában, Somogybán próbáltam venni, de állítólag egy éve hiánycikk.” Továbbá szóvá teszi olvasónk azt is, hogy miért nem lehet a Superfilt szipkához tömítőgyűrűt kapni, akkor amikor a szipkát állandóan reklámozzák? Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetője a következőket válaszolja: — Cserépkályhához belső ajtót külön jelenleg sem lehet beszerezni gyártási hiány miatt. Komplett ajtó is hiánycikk. A TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint kiszállítás alatt van pár darab komplett ajtó a dombóvári ÁFÉSZ szakboltjai részére. — A Superfilt szipkához tömítőgyűrűt nem gyártanak, ez országos hiánycikk. Javasoljuk, hogy műszaki boltban keresse, bizonyára van olyan kis méretű gyűrű, ami jó a szipkához vagy esetleg a meghibásodott szipkát töltőtolljavító is meg tudja javítani. Hiánycikk a tej és a kenyér szombaton ? — kérdezi Paplauer Ferencné bonyhádi olvasónk és arról panaszkodik, hogy szombaton a műszak után végigrohanta a nagyközség üzleteit és nem kapott sem tejet, sem pedig kenyeret. Kekszet vásárolt hét végére gyermekeinek. „Persze a pult alatt azért volt kenyér. Saját szememmel láttam, amikor becsomagolva valakinek a táskájába csúsztattak egy kilós kenyeret. Az üzletben ekkor azzal érveltek, hogy szabad szombat van, korábban zár az üzlet.” Levele végén leszögezi, hogy kell a szabad szombat és jó a rövidített műszak, de mégis mit tegyen egy munkásasszony, akinek kisgyerekei vannak és a hét végére nem tud sem tejet, sem kenyeret szerezni? Lakatos Lajos, a bonyhádi Nagyközségi Közös Tanács kereskedelmi főelőadója válaszából idézünk részleteket. — A Perczel-kerti szakboltban — ahol a levélíró állandó vásárló — elismerik jogos panaszát, annál is inkább, mivel eddig is 'biztosították napi tej- és kenyérszükségletét az előzetes megrendelése szerint. A jelzett szombati napon (október 30-án) a 'bolti személyzet erről megfeledkezett és így történhetett meg, hogy aznap nem kapott tejet és kenyeret. — A vizsgálatok során megállapítottam, hogy az ÁFÉSZ ABC-áruházában ezen a napon a zárásig volt kannás tej és kenyeret is árusítottak délután 6 óráig a Rákóczi utcai üzletben. — Az illetékes kereskedelmi szervek felé megtettem a szükséges intézkedést és felhívtam a figyelmüket, hogy a vásárlói igényeket jobban és pontosabban mérjék fel, a szombati megrendeléseiket körültekintőbben adják meg a szállító partnereiknek, hogy egyetlen vásárló se maradjon tej és kenyér nélkül. Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Az iparvállalatok termelési adójáról szól a pénzügyminiszter 31/1976. (X. 31.) PM számú rendeleté, amely szerint a hatálya alá tartozó vállalatok az árbevételben realizálódó külön jövedelem meghatározott részét termelési adó címén kötelesek be_ fizetni. Meghatározza a rendelet azt is, hogy a termelési adó szempontjából mit kell külön jövedelemnek tekinteni, és eligazítást ad az adó alapja és mértéke tekintetében is. A jogszabály 1977. január 1. napján lép hatályba. A három napnál nem hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénzelszámolásról rendelkezik a pénzügyminiszter 37/1976. (X. 31.) PM számú rendelete és kimondja, hogy a három napnál nem hosszabb keresőképtelenség idejére járó táppénz összegét a . vállalat költségei között, eredménye terhére köteles elszámolni, kivéve, ha a keresőképtelenség oka beteg gyermek ápolása, a keresőképtelenség üzemi baleset miatt következett be, illetőleg, ha a dolgozó a biztosítás megszűnése után vált keresőképtelenné. Rendelkezik a jogszabály abban a tekintetben is, hogy miként kell eljárn, a társadalombiztosítási feladatokat végző, illetőleg az ilyen feladatokat nem végző vállalatnak, és hogy az ilyen esetekben járó táppénz ösz- szegét a vállalatoknak miként kell elszámolniok. E rendelet ugyancsak 1977. január 1. napján lép hatályba. A Minisztertanácsnak a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló rendeletéről korábban tájékoztatást adtunk, most csupán arra utalunk, hogy e jogszabály végrehajtásáról 38/1976. (X. 31.) PM szám alatt a pénzügyminiszter adott ki rendeletet, melyből megtudható — többek között —. hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója három részből áll, nevezetesen: a) a földhasználatból származó átlagjövedelem alapján megállapított, egy hektárra eső adótétel, bői; b) a mezőgazdasági tevékenységből eredő, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel esetén az árbevétel után adókulcsokkal meghatározott adóból, és c) a lovak (öszvérek) darabszáma alapján megállapított adótételből. Részletes eligazítást ad a rendelet abban a tekintetben is, hogy az adóügyben hozott első fokú döntés vagy intézkedés ellen mennyi időn belül és hová lehet fellebbezést benyújtani. A fent írt valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 82. számában jelent meg. Jogi munkakört betöltő dolgozók érdeklődésére tarthat számot az igazságügyminiszternek a jogi szakvizsgáról szóló 12/1976. (XI. 6.) IM számú rendelete (megjelent a Magyar Közlöny idei 83. számában), amellyel kapcsolatban itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy 1977. december 31-e után csak e jogszabály szerint lehet jogi szakvizsgát tenni. A képesítés nélkül alkalmazott pedagógusok tovább, tanulásáról jelent meg hivatalos közlemény a Művelődésügyi Közlöny f. évi 21. számában, a közlemény mellékletei a választható szakpárokat, a jelentkezési körzeteket, illetve felvételi körzeteket is megjelölik. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke így látták Ashabadból A háború évszázados nyomai az erdőkben Ez év április 29-én ritka természeti jelenség volt megfigyelhető hazánk területéről, ún. részleges-gyűrűs nap- fogyatkozás. Ilyenkor a Hold Föld körüli pályája során úgy kerül a Nap és a Föld közé, hogy eltakarja a Nap nagy részét. Magyarország nem esett bele a teljes napfogyatkozás zónájába, csak nagyon közel volt hozzá, ahonnan tekintve a Hold pontosan a Nap korongja előtt helyezkedik el. Viszont beleesett e sávba a Türkmén Köztársaság asha- badi obszervatóriuma, ahonnan a képen látható módon figyelhették meg a tudósok azt a pillanatot, amikor a fénygyűrűből sarló alakul ki. Sok csillagvizsgáló kutatói irányították műszereiket az égi tüneményre a jelzett időpontban. Megfigyeléseik segítségével — többek között — megállapíthatták, hogy vannak-e nagyon kicsiny méretű változások a Föld forgás- sebességében. Ha ugyanis a Föld nem forog tökéletesen egyenletesen, akkor a totalitás sávja nem esik pontosan egybe az elméletileg meghatározottal. Az eltérés annál nagyobb, minél „pontatlanabb óra” a Föld. Csak a teljes napfogyatkozás alkalmával végezhetik el a tudósok a csillagok fényelhajlásának erős gravitációs térben való vizsgálatát, a Merkúron belüli bolygók keresését stb., így érthető, hogy a totális sávban költséges, sokszor veszélyes expedíciókat szerveznek a csillagászok. Bizonyos, hogy a Föld körüli űrállomások létrehozásával még inkább javulni fognak a megfigyelési lehetőségeik. Évente két-háromszor figyelhető meg Földünkön napfogyatkozás. Teljes napfogyatkozás Magyarországon nagyon ritkán fordul elő, legutóbb például 1847-iben volt, legközelebb pedig 1999. augusztus 11-én lesz majd. A francia erdőgazdaság még mindig érzi a két világháború pusztító hatását. Nemrégiben Lotaringiában végeztek felmérést a „legép. puskázott erdőkről”. Természetesen a géppuska itt csak képletesen számít, mert azokról az erdőkárokról van szó, amelyeket a két világháborúban a lövedékek, gránátok, srapnelek stb. okoztak. Az első világháború befejezése óta csaknem hét évtized telt már el, de a fűrész, fogak néha még mindig beletörnek a háború okozta acélnyomokba. 1914—18-ban a front sokáig állt Verdun- tól délkeletre. Itt egy 200 km hosszúságú és 30—40 kilométer szélességű erdő egy. részt a csapatok álcázását szolgálta, másrészt a kitermelt fából fedezékeket, utakat építettek az állóharcok során. Az erdő véres csaták színhelye volt, és mindkét oldalról csapódtak be a gyalogsági és tüzérségi lövedékek a fenyő-, tölgy-, bükkfák törzsébe és koronáiba. A második világháború harci cselekményei nem pontosan itt zajlottak le, de nagy vonalakban ez a vidék ismét belekerült a hadszínterek sorába. Az egyik front a Maginot-vonal előtti térség volt 1940-ben, a másik a Moselle folyótól keletre esett 1944 szeptemberében és no. vemberében, amikor a németek ideiglenesen megállították a szövetséges csapatok előrenyomulását. A kipusztított erdőkben az elmúlt évtizedek folyamán Lotaringiában több ízben végeztek újratelepítéseket. Ezekben az erdőkben helyenként fiatal fákat lát az em. bér, helyenként öreg fákkal találkozik, amelyek törzsében első vagy második világháborús repeszdarabok, lövedékek vannak. A két világháború erdőpusztítása nem volt azonos jellegű. Az első világháborús gránátok például inkább csak lombtalan:', tottak, a második világháborúban erősebb és nagyobb átütőerejű lövedékeket alkalmaztak. Ezek a törzsben jelentősebb pusztításokat végeztek. A lotaringiai háborús sebeket részben újratelepítésekkel gyógyították eddig is és gyógyítják a közeljövőben is. Két nehézség van azonban ezzel a művelettel kapcsolatban. Részben nem könnyű azoknak a lövedékeknek a bemérése, amelyek a törzs belsejében nyugszanak, sokszor betokozódva. Szükség volna speciális fémdetekto. rok alkalmazására, amelyeknek segítségével nagyobb pontossággal lehetne bemérni a helyszínen, illetve a fűrésztelepeken a fémmaradványokat. A „sebesült fák” pontos helyszíni felmérése segítené általában a legéppuská- zott erdők becslését. Másrészt érdemes volna a 'fűrésztelepeken olyan osztályozó ala- gutakat létesíteni, amelyekben a golyóütötte fákat feldolgozáskor elkülöníthetnék a lövedékmentes fahozamtól. Egyébként egy 1974-es felmérés szerint Lotaringia 2492 erdejéből 1271-et „le- géppuskázott erdőnek” nyilvánítottak. Ez a példa is bizonyítja, hogy a háborúk nyomait az erdők talán egy évszázad folyamán is viselik magukon, akár a lövedékek nyomait, akár az ennél is brutálisabb vegyszeres irtás következményeit. Ilyenre sajnos bőven volt példa a vietnami harcokban. Emberelődök Kelet-Afrika egyes területein tíz esztendeje jelentős paleontológiái kutatásokat folytatnak a tudósok. Az őslénytankutatók mellett biokémikusok, ökológusok, régészek vallatják a régmúltat. Igyekeznek képet alkotni arról, hogy milyen volt ennek a területnek a faunája, flórája, klímája 1—2 millió évvel ezelőtt. Az afrikai kontinens keleti részén az Omo-völgy Etiópiában és a Rudolf-tó környéke Kenyában a két legfontosabb paleontológiái lelőhely és kutatási terület. Ezeken a helyeken az elmúlt években 2,5 millió éves olyan kőleleteket találtak a kutatók, amelyek megmunkálás nyomait viselték magukon. Bizonyos tehát, hogy 2,5 millió évvel ezelőtt emberek, helyesebben talán Kelet-Alrikában emberelődök éltek itt, akik primitív kőeszközöket fabrikáltak maguknak. Francia kutatók rekonstruálták az elmúlt tíz esztendő •kelet-afrikai, főleg Omo-völgy i őslénytani leleteit. A völgyben kétmillió évvel ezelőtt ritkább volt a növényzet, de a kutatások megerősítik, hogy akkoriban Kelet- Afrika növényzetét a magasabb fák és a sűrű, magas bozótos részek jellemezték. Kétmillió évvel ezelőtt az austra- lopithecus africanus nevű emberelődök éltek itt. Az australopithecus és a homo — az ember — között a határvonalat igen nehéz megrajzolni. A tudósok az emberfélék (hominidae) család eredetét különböző időpontokra teszik. Mesterséges drágakövek Egyes hasznos ásványi kincsek lelőhelye a természetben igen ritka. Ez késztette az embert arra, hogy mesterségesen állítsa elő azokat. Képünkön: mesterséges gyémántok, ametisztek, gránátok és kvarckristályok. A Szovjetunió Geológiai Minisztériuma Mesterséges Ásványok össz-szövetségi Kutatóintézetében készültek.
