Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
1976. november 17, ít^PÚJSÁG 3 Üiiiieüijiitä Több részből álló nagy munkát fejeztek be Pakson, az atomerőmű építésénél. Ez a létesítmény az erőmű üzemi területén, továbbá a 6-os út mellett és a Kishegyen egyaránt megtalálható. Fűtésről van szó, de ez olyan nagyarányú és sokrétű munka, hogy külön témát érdemel. Az úgynevezett indító kazánház 1980-ban, az első erőmű elkészülésekor azt a célt szolgálja majd, hogy a reaktor felfűtésével lehetségessé váljék annak megindítása. Szükséges mozzanat ez, viszont csupán erre a célra felépíteni a nagy és drága kazánházat, luxus lenne. Állandó fűtésre is tudják használni, az üzemi területen megtalálható összes felvonulási épület, műhely, iroda és a konyha-étterem fűtésére, sőt ezekben a napokban még bővül az innen eredő hőszolgáltatás : az atomvárost, a kishegyi lakótelepet is az indító kazánház látja el meleggel. Ehhez természetesen hosszú vezeték megépítésére volt szükség. Egészen pontosan ötezer-négyszáz méter a távvezeték, az egymás mellett haladó két cső átmérője 350 milliméter. Kitűnően szigetelték őket: a nagy távolság ellenére csupán 3—4 fok a hőveszteség. Az előremenő vezetékben 150 fokos meleg áramlik a kazánháztól a Kishegy felé, a visszatérő csőben pedig nyolcvan fokos a víz. E hét elején még a műszaki vizsgálódásnál, próbáknál tartottak és két hét próbafűtés következik, utána pedig teljesen felváltja a Kishegyen működő termokonténe. reket (olajtüzelésű, kisebb kazánokat) a távfűtés. Igen nagy kapacitásról van szó, hiszen a lakótelep még sokat bővül és a jövőben elkészülő összes ház fűtését is el tudja majd látni az erőmű indító kazánháza. Munkásszállások, lakóházak, konyha, étterem, bisztró, eszpresszó, szolgáltatóház és a még ezután épülő 32 tantermes iskola, művelődési ház, stb. mind-mind bekapcsolódhat a távfűtésbe. Nagy munka volt az építés, a kazánház berendezésének szerelése éppúgy, mint a vezeték megépítése. A kazánházat és a vezeték tartóoszlopait a 22-es ÁÉV készítette, a négy kazán közül kettőt a Láng-Gépgyár, kettőt a Magyar Hajó- és Darugyár készített és ezeket az ő dolgozóik szerelték össze, helyezték üzembe Pakson. Az egyéb technológiai szerelés, a csővezeték elkészítése a VEGYÉPSZER munkája volt. Igazi nagyüzem a fűtőmű. A kazánházba beszerelt négy kazánból a két nagyobb óránként 25 tonna gőzt tud fejleszteni — egyenként — és ehhez kétezer kiló pakurát kell eltüzelni, ugyanennyi idő alatt. Ez a maximális teljesítményt jelenti, nincs min. dig szükség ennyi gőzre, meleg vízre. A kazánüzem vezetője Berek István elmondta: négy műszakot szerveztek. A személyzetet maguk képezték ki: házi tanfolyamon oktatták a kazánkezelőket és fűtőket, az ERBE paksi kirendeltségén. A létesítményt az ERBE vette át Csercsics Károlyné laboráns a vízlágyító berendezésre ügyel rögtön az elkészülés után. A budapesti központtal dolgozó Erőmű Beruházási Vállalat megtalálta a lehetőségét annak, hogy a fűtőmű népes személyzetét főként paksi emberekből toborozza. A tanfolyamokon a vállalat mérnökei és más szakemberei oktatták a résztvevőket. Ma már önállóan kezelik a modern, bonyolult, sok figyelmet kívánó üzem minden részét. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a kazánház mellett építeni kellett olajállomást, ahol irányítják a vasúton érkező üzemanyag lefejtését (föld alatti tartályokba), és a kazánokba történő betáplálását is. Épült továbbá fönn a Kishegy oldalában, az atomváros lábánál egy érdekes formájú kisebb épület, a hőelosztó. Itt válik ketté a csaknem öt és fél kilométeres vezetékben áramló meleg víz útja: egyrészt a munkásszállók felé, másrészt a végleges lakótelep házainak irányába. A fűtőanyag a lehető legolcsóbb.. pakura. A felfűtés gázolajjal történik a kazánban és ezután gyullad meg a melegítéssel folyékonnyá tett pakura. A hét elején, a riportfel vétel alkalmával kezdődött meg az átállás a pakurával való tüzelésre. Kezdetben csak gázolajat használtak, amíg el nem készült minden létesítmény. (gemenci) Fotó: Gottvald Károly Garzon, No 2 „Egymásba kapcsolódó fehér épületek, rengeteg csillogó ablakkal. Az egyik előtt jórészt nyugdíjas korú asz. szonyok hajladoznak, virágot ültetnek a ház elé; a másik nyitott ablaknál zene, nevetés, meccsközvetítés hangja száll az utcára. Este az egyik házban hamar elalszanak a villanyok, a másikban sok ablak világít későig, a sárga függönyre árnyjátékot rögtönöz egyik-másik éjjeli lámpa.” így kezdtük az 1974 tavaszán megjelent első „garzon-riportot”. 1974 márciusa óta lakják a Mikes utcai garzonházat: szemünk megszokta az épületet, s lassan elült a szóbeszéd is, ami ezzel, a Szekszárdon új ház. közösséggel foglalkozott. Mert korábban is épültek garzonlakások Szekszárdon, de nem 138 együtt — s tegyük hozzá, nem is ilyen kicsik. A Mikes utcai ház építésekor határozta el először a tanács, hogy határozott Konyhai „csendélet” a fiatalok házában profilja lesz az épület két tömbjének: az egyikben fiatal szakemberket és ifjú házaspárokat, a másikban idősödő magányosokat tele. pitének le. A városi tanács tervezett egy felmérést, hogy megtudja, jó-e, megfelelő-e ez a lakásépítési forma, építsenek-e az V. ötéves tervben hasonló épületet? Sztárcsevity Ervin, a városi tanács elnökhelyettese: — Felmérés nem készült, de garzonház épül. A bak. tai lakótelepen, a tanácsnak 20—25 • garzonlakásra van kerete. A többit vállalatok finanszírozzák, hogy saját szakembereiket letelepíthessék. Ennél a háznál kifejezetten az lesz a cél, hogy a fiatal szakembereknek nyújtson viszonylag gyors letelepülési lehetőséget. Ki. vitelezése soron kívül történik, 1978-ig felépül — mondta, hozzátéve, hogy a következő tervidőszakban is építenek egy négyszáz garzonos házat a városban, munkásoknak — egy előzőleg ter. vezett munkásszállás helyett. — Jelenleg kétezernél több lakásigénylő van Szekszárdon, változatlanul igen nagy az érdeklődés a garzonok iránt — közölte Péterfi Kálmán igazgatási osztály- vezető. * Két és fél éve ezen az ajtón azt olvastam: „A kutya nem ugat, nem harap, csak eszik”. Most egy idegen név a felirat helyén. Acél Judit, a kutya gazdája már nem lakik itt. A magyar—angol szakos tanárnő a kereskedelmi szakközépiskolában tanított és a „fiatal szakember letelepítési program” alapján kapta a garzont, hogy enyhítsen a város nyelvtanárgondján. A lakás két évre kötötte Szekszárdhoz, nyáron Pestre cserélte. Tóth Sándorék viszont változatlanul itt laknak: azóta „megszaporodtak” egy Zsigulival... A férj tűzoltó, a feleség titkárnő — már egy másik vállalatnál. Garzonjuk most is olyan, mint egy mai tisztaszoba, minden példás rendben, számtalan apró dísztárgy a polcokon. — Amint idejöttünk, beadtuk a kérelmet minőségi cserére. Még egy félszoba és egy nagyobb konyha kéne.. — mondja a feleség. Vendég is van, a házban lakó Horváth Bálintné, hétéves Klári lányával. Ök nagyon elégedettek kicsi lakásukkal, mert szűkebb rokonságukban vannak akik drága albérletben élnek évek óta, két gyerekkel. Persze egy fél szoba és a konyha náluk is elkelne — de hát akkor már nem garzonlakás lenne a garzon... A házban több olyan házaspár lakik, akiknek időközben két kisgyereke lett. így bizony nagyon szűkös a 25 négyzetméter. Péterfi Kálmán: — Besoroltuk a lakáscsere-kérelmeket A kétgyerekesek igényeit igyekszünk fokozatosan kielégíteni, de legközelebb 1977-ben tudunk nagyobb lakást kiutalni né. hányuknak. Gyorsabban menne, ha OTP öröklakás is megfelelne az igénylőknek, de azt senki sem kért — mondja. Marad a „maszek” csere: amire már volt példa. Acél Juditon kívül két garzontulajdonos — akik összeházasodtak — nagyobb lakásra cserélte a két kicsit. * A „másik ház” kellemesen csendes. Emeletenként dísznövények között ízléses beszélgetősarok — ahogy a házbeliek epésen elnevezték — pletykahely. Népszerű a földszinti tévészoba és folyamatos a házbeli orvosi rendelés. Itt van lakása egy gondozónőnek, aki az ágyban fekvő betegek egészség, ügyi ellátását végzi. Az induláskor ígért Patyolatszolgálat és helyben étkezés viszont nem valósult meg, sőt, a tanácson nem is tud. ják, hol akadt el a szervezés. Polcz Anna néni nyugdíjas (de 66 évesen is dolgozó) takarítónő szerint a Patyolatot és az étkezdét tudják nélkülözni. Annak idején nagyon ideges volt, „nem bírt” az új lakásban aludni. 64 évesen érte meg, hogy önálló otthona legyen, nem ment könnyen míg megszokta. Most vidám, nevetve emlékezik I974-es találkozásunkra. Jól érzi magát, csak azt üzeni a tervezőknek: a következő garzonokhoz erkélyt és éléskamrát is kép. zeljenek! Itt, a „csöndes frakcióban” is megjelent néhány babakocsi, hozzátartozó kisbabákkal. Ideiglenesen fiatal házaspárok laknak néhány lakásban, de többségük hamarosan tovább költözik. A közvélemény megoszlik: a megértőek könnyen viselik a gyereksírást — saját családjukra gondolnak —, mások háborognak, hogy nekik nem ezt ígérték... A cél változatlan: Megüresedéssel, cserékkel, mind több nyugdíjast telepíteni ide, hogy néhány év múlva valóban a csend és nyugalom otthona legyen ez a fehér épülettömb. Átmenetileg azért még akkor is előfordulhat egyegy sírós kisbaba lakótárs... Végül ismét Sztárcsevity Erviné a szó: — Az ötéves tervben két. ezerhétszáz lakás épül Szekszárdon, állami erőből, köztük az újabb garzonok. Bár a közhittel szemben, ezek az egészen kicsi lakások sem olcsóak — közel 300 ezerbe kerülnek a tanácsnak — mégis megéri építeni: ennél jobb megoldás a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére sokáig nem lesz. Virág F. Éva Komáromi Zoltán felvételei Bélák József kazánkezelő megnyitja a főgőzszelepet, az egyik kisebb kazánon Az olajállomáson irányítják a lefejtést és a betáplálást Terefere a másik ház harmadik emeletén
