Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
a Képújság 1976. november 16. A közoktatás kérdései Sikeres pályaválasztási beszélgetések A pályaválasztási beszélgetések kérdését, hogy merre tovább, már most sokan felteszik maguknak, szülők éppúgy, mint a diákok. Igaz, csak a félévi bizonyítványosztás után kell a jelentkezési lapokat kitölteni, de minél meg- gondoltabb a választás, annál valószínűbb a középiskolai vagy egyetemi felvétel, s annál valószínűbb, hogy az egyéni vágyak találkoznak a közösségi igényekkel. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézet harmadízben szervezte meg az idén a középiskolások számára a pályaválasztási beszélgetéseket. Rókus Jánost, a megyei pályaválasztási intézet igazgatóját kérdeztük, milyen eredménnyel, tapasztalatokkal zárult az idei sorozat. — Vas megyében született a beszélgetések gondolata, de azt, ahogy mi szervezzük, azt hiszem, másutt nem csinálják. A gyakoribb, hogy összevonják a területeket, tehát a pedagóguspályára készülőknek egy ismertetőt tartanak. Nálunk az a gyakorlat, hogy az intézményeket hívjuk meg. Az egyetemekről, főiskolákról azokat a vezetőket kérjük fel, akik maguk is foglalkoznak felvételiztetéssel, így saját tapasztalataikat adhatják tovább. Az idén tizennyolc intézmény képviselőit hívtuk meg, egynek számolva a tudományegyetemek különböző karait. Rekord született, az elmúlt két évben összesen 414-en hallgatták meg a tájékoztatást, az idén pedig 505-en voltak kíváncsiak a pályaválasztási lehetőségekre. — Hogy mely felső- oktatási intézmények képviselőit kérték meg a beszélgetés vezetésére, annak elsődleges szempontja kézenfekvő; ahova legtöbben jelentkeznek a megyéből. Ezen kívül még milyen szem. pontokat vettek figye. lembe? — Az előbbivel egyenértékűen fontosnak tekintettük, a pályairányítást. Nevezetesen olyan intézményeket is meghívtunk, ahova kívánatos lenne a jelentkezés. Az idén először volt jelen a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola. Az épülő szekszárdi húskombinátnak nyilván szüksége lesz üzemmérnökökre. Hasonlóan a szakemberellátottság alakítása volt a célunk a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola meghívásával. Szekszárdon van egészségügyi szakiskola és szakközépiskola, ezért meghívtuk az egészségügyi főiskola képviselőit. A megyében az iparon belül dön. tő a könnyűipar aránya, ezért hívtuk meg a Könnyűipari Műszaki Főiskolát. Májusban megkapják az iskolák az idei tájékoztatónkat, amely tartalmazza az üzemek ösztöndíjajánlatait is. Ezenkívül publikáljuk a munkahelyek állásajánlatait. Szakismertetéseket is tartalmaz ez a füzet. Azokat a szakmákat soroljuk fel benne, amelyekre kevés a jelentkező, illetve kevesebb, mint amennyi igény van ezekre a szakmákra a megyéből. — Kik vettek részt a beszélgetéseken és milyen témák kerültek leggyakrabban szóba? — A fiatalok. A felsőoktatási intézmények országos tájékoztatója csak december, ben jelenik meg. A személyes találkozás az intézmények vezetőivel lehetővé teszi, hogy a fiatalok kérdezzenek is. A legtöbb kérdés igen praktikus volt. Arról fagga- tóztak a középiskolások, hogy egy-egy szakon mik a követelmények, milyen pontszámhatárok között van esély a felvételre. Tudják, hogy a felvételin a politikai tájékozottság is számít, ezzel kapcsolatban is több kérdés hangzott el. A vezetők, akik már évek óta járnak hozzánk, elmondták, hogy Tolna megyéből meggondoltabb az egyetem, re, főiskolára jelentkezés. Régebben még az is előfordult, hogy az iskola főiskolára javasolt olyan tanulót, aki félévkor két tárgyból — igaz, nem a felvételi tárgyaiból — megbukott. — Csak a szekszárdi középiskolákból jöttek? — Nem, az egész megyéből, sőt még Baranya és Bács-Kiskun megyéből is jöttek érdeklődők. A baranyaiban az az érdekes, hogy a fiatalember, aki a Pollack Mihály Műszaki Szak- középiskolába jár és a pécsi Pollack Mihály Főiskolára szeretne menni, Szekszárdra jött el érdeklődni a felvételiről. Még a kecskeméti piarista gimnáziumból is volt itt egy diák. Azt viszont fájlaljuk, hogy pedagógus csak egy jött el. Az az érzésem, hogy még nem valósult meg a pályaválasztási tanácsadó intézeteket életre hívó kor. mányhatározat célkitűzése, nevezetesen, hogy a pálya- irányítás legyen az iskolai oktató, és nevelőmunka szerves része. Lehet, hogy négy év alatt ez nem is valósítható meg, de nem biztos, hogy ez csak a mi hibánk, és nem is csak Tolna megyében van így. Jövőre ismét megszervezzük a beszélgetéseket, remélhetőleg még az ideinél is nagyobb sikerrel. Ihárosi Ibolya Tv-napló Örökség Alkotmányunk kimondja : „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. A megfogalmazás szabatos és félreérthetetlen, s hűen tükrözi a lenini nemzetiségi politika célját és feladatát. A televízió most nagyszabású vállalkozásba kezdett: végigjárja nemzetiségeinket, hogy megvizsgálja, mit mutat a valóságban az alkotmányban rögzített nemzetiségi politika. Az lett volna a legegyszerűbb, ha színes folklór- műsor foglalja össze a nemzetiségek életét, B. Nagy Tibor szerkesztő rendező azonban nem érte be ezzel, s ha fel is csendülnek nemzetiségi dalok, s táncaikból is láthatunk, a fő kérdés az maradt, megtalálják-e helyüket, boldogulásukat, milyen a „nemzetiségi közérzetük”. Jól tudjuk, a nemzetiségi kérdés évszázadokon- át a Duna völgye történelmének egyik kényes kérdése volt, amit 48 sem tudott megoldani, s az is közismert, hogy a monarchia -tudatos politikája arra törekedett, hogy egymás ellen játssza ki a nem zetiségeket. A kérdés egyetlen megoldása a lenini nemzetiségi politika, amely egyenrangú és jogú állampolgárnak tekint mindenkit, bármilyen nyelven is beszéljen. Eredményeink — ez a kitűnő sorozat is példa rá — önmagukért beszélnek, hisz a nemzetiségeknek meg tudtuk teremteni azokat a természetes feltételeket, amelyek eltörölnek — s talán el is feledtetnek — minden korábbi ellenérzést. A film kiemelkedő érdeme, hogy nem megrendezett, szereplői nem egy kérdés-felelet játék résztvevői, hanem úgy és azt mondják el, amit akarnak. A kép — s ezt igazán elégedetten mondhatjuk el — egyértelműen kedvező: iskola, könyv, közösségi élet segíti az örökség megtartását. De valójában ennél is többet. A Pécsi Rádió szerkesztője a nemzetiségi politika feladataként eimlí- tette, hogy a németség nyelvét, kultúráját fejleszteni is kell, hisz ezek a németszigetek a XVIII. századi betelepüléskor keletkeztek, s azóta majdnem érintetlenül őrizték meg nyelvüket, szokásaikat. Örömmel láttuk a kitűnően szerkesztett sorozat első adását, s úgy véljük, a tv egyik nagyon jelentős vállalkozásának örülhettünk. Cs. L. Vasárnap délelőtt Bánszky Pál művészettörténész nyitotta meg Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ képzőművészeti stúdiójának kiállítását, a művelődési központ kistermében. A kiállításon — amelyet november 28-ig tekinthetnek meg az érdeklődők — tizennyolc képzőművész mutatja be alkotásait. Kakasd Ifjúsági klub A község lakói, a KISZ- korosztályú fiatalok közel tízezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá, hogy Kakasdon a művelődési ház két helyisé, gében ifjúsági klubot alakítsanak ki. A klubot szombaton este Kozma Szilveszter, a községi tanács elnöke adta át a fiataloknak. Hónapok munkája fejeződött be a szombat esti klubátadással. Előtte névleg létezett a községben ifjúsági klub, de összejöveteleit már közel egy éve nem tartották meg, mert nem volt helyiség. A fiatalok társadalmi munkája kevés lett volna. A helyi tanácstól tízezer, a megyei tanács ifjúságpolitikai alapjából pedig húszezer forint támogatást kaptak. A pénzen televíziót és bútorokat vásároltak. A bútorokat a helyi termelőszövetkezet szállította a klubba. Az átadás estéjén az általános iskola úttörői Radnóti- emlékműsort adtak, megemlékezve ezzel a községi KISZ-szervezet névadójáról. A klubban hetente négy alkalommal tartanak összejövetelt. Dombóvár Hmatörfilmek fesztiválja Az elmúlt hét végén — péntektől vasárnapig — rendezték meg Dombóváron a XII. dél-dunántúli ama. tőrfilm-fesztivált és a néprajzi amatőr filmesek VI. országos fesztiválját. A fesztivál a filmek számában és különösen az új néprajzi filmek feldolgozás, módjában lényeges javulást hozott a legutóbbi — februári — amatőrfilm-feszti- vál óta. Az alkotók nagyobb kedvet kaptak a néprajzi filmezéshez és a »filmszakköröket támogató intézmények, vállalva a megnövekedő anyagi költségeket, biztosították, hogy a néprajzi filmek színes technikával készülhessenek. Ezáltal azok dokumentum jellege pontosabb lett. A néprajzi filmek fesztiváljának zsürielnöke Raffai Anna tudományosfilm-ren- dező volt. A beérkezett 27 néprajzi témájú amatőr film közül a zsűri első díjjal jutalmazta Lantos László Az ormánsági festett templomok című alkotását. Második díjat két film kapott. Harmath Mária és Mészáros István Ormánsági szőttes, valamint Kovács Róbert és Szaló Lajos Iratos házak című filmje. A harmadik díjasok között Tolna megyei alkotóközösség is szerepelt. A bátaszéki Cikádor ama- tőrfilm-szakkör A kádár című filmje mellett harmadik díjat kapott még Kovács R. Ákos A kefekötő és Varga Marietta, Gardánfalvi Béla A kosárfonás című filmje. A magyar amatőrfilm- szövetség különdíját Baksa Balázs pécsi amatőr filmes kapta Mézeskalács című filmjéért. A fesztivál zsűrije három filmnek adott külön tárgyjutalmat: a Sebestyén házaspár Hogyan kerül a csizma az asztalra, dr. Lipták Pál és Dankovszky Sándor A hitvilág hagyományai és Iványi Mária Pingá. lás című filmjének. A dél-dunántúli amatőr. film-fesztivál zsűrijének elnöke, Bán Róbert filmrendező adta át a beküldött 42 filmalkotás közül díjazott filmek alkotóinak jutalmaikat. Első díjat Kotnyek István kapott Madárijesztők, Tél és Vaslovasok című filmjéért. A zsűri második díjat nem adott ki. Harmadik helyezést három film kapott. Gardánfalvi Béla és Varga Marietta Találkozás, Harmath Mária Mobil és Kovács Attila Péntek című filmje. A fesztivál zsűrijének különdíját, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat tárgy- jutalmát a zombori filmstúdió kapta, Percepcije és Bicikli című filmjéért. Moziban éáierotífca É A Maréknyi szerelem című színes svéd film rendezője, Vilgot Sjörnan egy nyilatkozatában 'kijelentette: a „filmjei ben adagolt erotikának kizárólag az a célja, hogy komoly mondanivallójú filmjeihez becsábítsa a közönséget. Ezt nevezik árukapcsolásnak. Igaz, Magyarországon sem veszekednének a Maréknyi szerelem jegyeiért a nézők, ha a svéd ipari munkásság öntudatra ébredésének korszakát ábrázolná, a nálunk eddig látható, italán legmerészebben ábrázolt erotikus jelenetek nélkül. A főszereplő, Hjördis szobalány egy gazdag gyarmatáru-kereskedő házában. Élettársa révén — és ösztönösen is — szocialista érzelmű, de teli van kispolgári vágyakkal, egyebek között erősen ragaszkodik a házasság, a család intézményéhez. Emiatt eltávolodik Dánieltől, társától, aki szervezett munkás, lelkes híve az általános munkássztrájfcnak, és aki elsősorban a mozgalomnak akar élni. Hjördis és gazdája, Crona között érzéki vonzalom támad, a lány teherbe esik a kereskedőtől. A feleség úgy donit, férjhez adja a szobalányt, hogy „szeplőtelen” maradjon a 'ház híre. Hjördis belekábul a lehetőségbe, hogy társadalmi osztályt váltson, a kiszemelt férj, a gyámoltalan patikus révén. Csak akkor jó- zanodik ki, amikor megtudja; egy élhetetlen és becsapott férjet szereznek csupán, vagyont nem. Közben Daniel előtt- világossá válik, hogy a svéd munkásosztály érdekeit hivatalosan képviselő szociáldemokrata párt vezetői csak a maguk pecsenyéjét sütögetik. Magánélete és politikai eszméinek kudarca után másképpen akar élni: elhatározza, hogy családot alapít Hjör- disszel, magáénak fogadja a lány születendő gyerekét is. Előtte azonban — bosszúból — légyottra hívja Crona érzéki sógornőjét — aki a „munkásosztály isteni bűzere” kíváncsian el is megy — majd az együttlét után a lány ölébe borítja a munkásszervezet segélyalapját... Hjördis környezetében — és önmagában is — csalódva vállalja saját sorsát. Uj életet kezd, a végig elvhű munkás újságíró, Finland táborához csatlakozva. Végül is, a század, első évtizedeinek osztályharcai iól bemutatott pasztellek ellenpontjai, a szerelmi jelenetek, hatásosabbnak bizonyultak. Viilgot Sjörnan hibája vagy a közönségé... ? VIRÁG F. ÉVA Jövő heti filmjegyzetünket a Prémium című színes, szovjet filmről írjuk, amit a szovjet filmek fesztiválja alkalmából mutatnak be a mozik.
