Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

1976. november 16. ^PÜJSÁG 3 Exportsikerek A legtöbb türelem a kesztyű kézi varrásához kell Mindössze 10 éves a dom­bóvári kesztyűgyár, de máris világhírűek a termékei. Az évi 350 ezer pár kesztyű hetven százalékát külföldön adják el. Svájctól Svédor. szágig. Angliától Új-Zélan. dig és az Amerikai Egyesült Államokig igen sok nyugati országból érkeznek a meg­rendelések Dombóvárra és a gyár a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. A mun. kásgárda átlagéletkora nincs 30 év. A gépek is fiatalok és kitűnőek. Jellemző a munka minőségére, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba kerülő lova'glósportkesztyűt Dombóváron jobban készí­tik, mint az anyavállalatnál, a pécsi kesztyűgyárban. Ezt ott is elismerik, kifejezésre juttatják. Legfőbb ideje volt, hogy bővítsék a gyárat. Most megduplázódott az üzemben a dolgozók munkahelye a kesztyűkészítéshez és az ad­minisztrációhoz egyaránt. Hihetetlenül zsúfolt körül­mények között végezték munkájukat például a bér- számfejtők, akik a portán dolgoztak korábban (!), ösz. szesen öten szorongva itt. Az egyik irodában, amely egyébként sem nagy, a ve­zető könyvelő mellett még négyen szorongtak, közöttük az SZTK-ügyintéző. Kicsi volt az üzemcsarnok és az ebédlő, s nem \volt például KISZ-klub. A bőví­tés az egyik szárnyon tör­tént, emeletráépítéssel. Elő­zőleg egyszintes volt az a rész. A ráépítés azt jelenti, hogy ötszáz négyzetméter alapterülettel lett nagyobb a gyár, s ebből háromszáz négyzetmétert a varroda ka­pott, százat tanműhelynek alakítottak ki és 100 négy­zetméterrel bővült az iroda, összesen 8 és fél millió fo­rintba került a gyarapodás, vagyis az építés meg az új rész berendezése gépekkel, s más szükséges eszközök­kel. A költséghez a megyei tanács három és fél millió forinttal járult hozzá. A többit a gyár fejlesztési alapjából teremtették elő. JB Nemeth Vilmos műszaki vezető úgy tájékoztatott bennünket, hogy bár erede­tileg csak évi 200 ezer pár kesztyű készítésére tervez­ték a gyárat, azóta — 1966 áprilisától — minden évben növekedett a termelés. Az idén meglesz a 350 ezer pár bőrkesztyű. Jövőre 30 ezer párral tudnak többet készí­teni és a mostani tervidő. szak végére 450 ezer párat akarnak előállítani egy esz­tendei munkával. A fiatal munkásgárda hamar felnőtt Milliós készlet a megnagyobbodott raktárban a legkényesebb és legnehe­zebb feladatok elvégzéséhez. November 7-e alkalmából ketten kaptak Kiváló Dolgo­zó kitüntetést, Erdős Fe- rencné és Olesnyák Éva, de a külföldön elért sikerek bi­zonyítják: jól dolgozik az egész kollektíva. A kitűnő kesztyűkből természetesen a hazai piacra is jut, ameny. nyit csak kér a kereskede. lem. Kérhetne többet. Most csak november közepéig hajlandó átvenni a dombó­vári terméket, akár elég ez, akár nem. A gyár vezetői mondják, később már aligha lesz alkalom pótrendelésnek eleget tenni, hiszen az ex­portfeladatokat maradékta. lanul teljesíteniük kell, bár­milyen sokféle az igény és bármilyen kis tételekről van is szó időnként. Ha Svájcból csak 12 pár kesz­tyűt kérnek megadott min­tázattal, elkészítik, ugyan, úgy, mintha 10—15 ezer pár szerepelne a megrendelésben. (gemenci) Fotó: Gottvald Károly Formázás Közlekedés Készülődés a télre November első fele — az útviszonyokat tekintve — kedvezett a közúti közleke­désnek, a tapasztalatok alap­ján azonban most már szá­molni kell a gépjárműforgal-jf mat veszélyeztető időjárással, a köddel, a lecsapódó pára nyomán síkosodó utakkal, sőt a hóval is. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium közúti igazgatóságai már megtették az előkészületeket a téli idő­szakra a mintegy 30 ezer kilo­méteres országos úthálózat forgalmának fenntartására. Hétfőtől a közúti igazgatósá­gok már alapfokú készültsé­get tartanak. Az időjárástól függően hajnalban és 3él- után, amikor az utakat síko- sító páralecsapódás, derese- dés, fagyás veszélye fennáll, útnak indulnak az URH-s jár- őrkoosik, s szükség szerint in­tézkednek a veszély elhárítá­sáról és tájékoztatják a köz­ponti ügyeletet. Hétfőtől ugyancsak megkezdődött az éjjel-nappali szolgálat a KPM Utinformnál is, hogy a vidéki igazgatóságoknak az úthelyzetről szóló jelentéseit fogadni tudják, tájékoztat­hassák róla az érdeklődőket. Az Utinformnál — ahol az észleléstől számított néhány percen belül rendelkezésre állnak az információk az út­helyzetről — telefonon felvi­lágosítást adnak az utak álla­potáról, a síkosságról, hófú­vásban a hóakadályokról. A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc ÉLETE LEGFONTOSABB állomásainak puszta felsoro­lása hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország- és helység­nevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletraj­zi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnázium­ból, mert megtoroltam az elszenvedett sérelmet... Nyíregyhá­zán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem vé­delmembe...” Erős igazságérzete tükröződik verseiben, cikkei­ben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, •több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Orosz­országban lett a szibériai hadifogolytáborban. A százezer ma­gyar internacionalista egyik vezéregyéniségeként harcolt az ellenforradalmárok ellen. 1918-ban hazatért, de itthon mint a KMP egyik alapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadsereg­ben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanácsköztár­saság vörös hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csapatát. A PROLETÁRDIKTATÚRA megdöntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat. Né­metországban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjetunióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cik­keket írt. A spanyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád parancsnoka Platter Ottó néven. A köztársaság bukása után Franciaországba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnagyobb szükség volt bá­torságra, tisztánlátásra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, ka­tonaként, gazdasági szakemberként vagy diplomataként. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszk­vai rádió magyar adását vezette — a magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt - mondta: „Az orosz proletariátus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin utasításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét... A mi új életünket is az októberi forradalom és a Magyar Ta­nácsköztársaság hagyományai határozták meg.” E hagyomá­nyok szerint élt és küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az állam­minisztereként, amelynek megalakításában, 1956. november elején ugyancsak részt vett. A közúti igazgatóságoknál már kijavítva rendelkezésre áll a téli karbantartó gépál­lomány: 355 sószóró, 171 hó­maró, csaknem ezer könnyű és nehéz motoros hóeke. (MTI) NYOLCVANÉVES KORÁBAN halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyéért. A fél évszázad bármely dátumát nézzük — az adott időben Münnich Ferenc a nemzetközi munkásmozgalom élvonalában tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa, hogy az igazi kommunista, az igazi forradalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkötelezettség. M. D. Pillantás egy tervteljesítés mögé Első hallásra, olvasásra gyanús a dolog. Gyanús és az ember hajlamos a fejcsó- válásra: vajon miféle terve­zési munka vezethet oda, hogy valamely gazdasági egység közel két hónappal az év vége előtt teljesítse éves tervét. Mik lehetnek azok a tényezők, amelyekkel a szak­emberek a tervezés idősza­kában nem számolhattak. Messze túl vagyunk már azon az időszakon, amikor „az alultervezés” divat, sőt gyakorlata volt gazdasági egységeinknek, hiszen így va­lóban mód nyílott látványos terv- és túlteljesítésekre. Alig zajlottak le megyénk­ben a november 7-i ünnepsé­gek és megemlékezések, ami­kor megérkezett a hír, hogy a Sárközi Népi Iparművé­szeti Szövetkezet november 7-re teljesítette éves tervét,'' amely 25 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Forintban mérve ez annyit jelent, hogy a? 1975. évi 19 ■ és fél millió forint helyett már november elejére elérték a 22 millió forintos termelési értéket. A 25 százalékos emelt terv a számok tükrében reális ér­téknek tűnik — és mégis mindezt már két hónappal az év vége előtt „letették az asztalra” a szövetkezet dol­gozói. A szövetkezet elnöké­vel beszélgettünk arról, hogy mi lehet e gyanúra okot adó dicséretes teljesítmény mö­gött. A tervezés időszakában ez a 25 százalékos teljesítmény­növelés reálisnak tűnt. Reá­lisnak, de ugyanakkor olyan­nak, amelynek teljesítéséhez a dolgozók, a vezetők egész éves kollektív jó munkája kellett. Bár voltak akik a 25 százalék növekedés teljesíté­sét túlzó elvárásnak tartot­ták ... A szövetkezet vezetői nagy erővel kezdtek hozzá mindazon belső tartalékok feltárásához amelyek megíté­lésük szerint bízvást ígérték a teljesíthetőséget. A legfon­tosabb teendő volt a terme­lés eddig gyakran esetleges voltát szervezetté tenni. En­nek persze számos olyan elő­feltétele volt — biztosított anyagmegrendelés, állandó belső átszervezés, termelési technológiák ésszerűsítése stb. — amelynek megvalósí­tása nem kis erőfeszítésbe került. Ezzel az intenzív dinami­kus fejlesztéssel egyidejűleg sikerült kiszélesíteni azt a bedolgozóhálózatot, amely­nek munkájától nagymérték­ben függ a .szövetkezet telje­sítőképessége. Ez érthető is, hisz munkájuk profiljából adódik, hogy a műszaki fej­lesztéseknek korlátot szab termékeik népművészeti jel­lege. Ebből adódik, hogy az élőmunka hatékony, gazda­ságos megszervezése, a be­dolgozóhálózat további szé­lesítése és fenntartása a szö­vetkezet létérdeke. A vezető­ség ezekre fektette a fő hangsúlyt, miután a tervezés időszaka lezárult és a 25 százalékos termelésnövekedés megvalósításáért indult el a munka az év elején. A sorozatos és következetes intézkedések gyümölcse pedig korábban érett be a vártnál. November 7-re teljesítették azt a tervet, amit sokan túl zónák ítéltek. Hisz 1980-ra tervezték csak a 30 millió fo­rintos termelési érték eléré­sét. Márpedig a dolgozók kö­zött is kialakult az eddigi eredmények hatására egy olyan hangulat, hogy ez ta­lán már a jövő évre meg­valósítható. Újabb gond „szakadt” a szövetkezet vezetőinek nya­kába. Úgy tűnik, komoly tervrekonstrukciót kell vég­rehajtani a következő idő­szakban. Olyat, amely az ed­dig végzett jó munka és jó vezetés gyakorlata mellé az ösztönző tervezést is gyakor­lattá teszi. Mindez persze jó­val kellemesebb gond, mint teszem azt, az év végi hajrá... — gyvgy -• Az átszervezett varrodában hatvan korszerű varrógépen készülnek a Sárköz népművészetének divatdarabjai. Gépi varrás

Next

/
Thumbnails
Contents