Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
2 KÉPÚJSÁG 1976. november 16. Megkezdődött Genfben héttőn ismét plenáris ülést tartottak a Rhodesia jövőjével foglalkozó konferencia résztvevői. A 20 perces ülésen Anglia 18 hónapi időt javasolt Rhodesia függetlenségének megoldására. A felszabadító mozgalmak képviselői a konferencia elnapolását kérték, hogy a javaslatot tanulmányozhassák. Képünkön: a Rhodesia-konferencia résztvevői. (Telefotó) A palesztinok elhagyták Bejrutét Zökkenőmentesen folytatódik a libanoni „béketerv” második szakaszának végrehajtása. Az arabközi biztonsági erők Bejrútba bevonuló kontingensei eddig nem ütköztek ellenállásiba. A legyező formában szétbontakozó szfriai alakulatokhoz közben csatlakoztak a békefenntartó erők szaúd- arábiai, szudáni kontingensei és az Arab Emirátusok Államszövetségének egységei is. A rendfenntartó alakulatok elsőnek a főváros egyik elővárosából a bejrúti nemzetközi repülőtérre vezető utat nyitották meg a forgalom számára. A főváros legfontosabb pontjain — minisztériumok, egyéb középületek, a központi bank, a rádió- és tv-adók, a víz- és villanyáram-szolgáltató telepek közvetlen közelében — gépesített „zöldsisakosok” foglalták el állásaikat. A „zöldsisakosokat” kísérő földgyaluk felvonulási terepükön lerombolták a polgár- háborúban emelt barikádokat, úttorlaszokait. Az AP értesülése szerint Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke hétfőn Damaszkuszba utazott, hogy a szíriai—Palesztinái „megbékélésről” tárgyaljon Hafez Asszad Szíriái államfővel. Elutazása előtt parancsot adott palesztin fegyvereseknek, hogy vonuljanak ki Bejrut valamennyi körzetéből. Szereljék le hadállásaikat, zárják be tájékoztató és biztonsági irodáikat. A palesztin fegyveresek — az arabközi kontingensek bevonulása előtt — teherautókon távoztak Bej rútból. A Reuter szerint a fővárosból „eltűntek” mind a jobboldali, mind a baloldali milicisták. (Folytatás a 1. oldalról.) sikerrel tevékenykednek a népi kultúra hagyományainak ápolásán, vesznek részt a köz- művelődés szélesítésében, a szocialista életforma terjesztésében. A SZÖVOSZ elnöke a közelmúlt éveket a mozgalom történelmének egyik kiemelkedő szakaszaként értékelte. Mindvégig érezhető voit a párt messzemenő segítsége, vezető testülteiéi és területi szervei a lenini szövetkezeti politika szellemében rendszeresen foglalkoznak a szövetkezetek aktuális problémáival. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvény — összhangban a népköztársaság alkotmányával — félreérthetetlenül megerősítette a szövetkezetek szerepét. A SZÖVOSZ elnöke szólott arról, hogy a mostani tervidőszak jó alapokról indult: az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok múlt évi összes árbevétele 111 milliárd forint volt, a szövetkezeti külkereskedelem 1975. évi exportjának értéke elérte a 14,4 milliard forintot, s a lakásszövetkezetek által kezelt lakásvagyon értéke több mint 40 milliárd forint. A szövetkezetek és vállalataik középtávú terveinek ellátáspolitikai és fejlesztési céljai, hatékonyságnövelő elképzelései a nép- gazdasági érdekkel összhangban jól illeszkednek a terülét- és településfejlesztési programokba. A SZÖVOSZ elnöke 'leszögezte annak szükségességét, hogy a termelés- és a felvásárlás-szervezés tudatosab- foá váljon. Ez egyébként féltételezi az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek közötti összehangoltabb együttműködést is. A kormány a közeljövőben kívánja korszerűsíteni a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése és a szükséges további állami támogatás mellett. Ugyancsak szükségessé válik a fogyasztási szövetkezetek Vitt. kongresszusa a felvásárlási szervezet bizonyos fokú korszerűsítése is. Az előadó helyeselve a takarékszövetkezeteknek azt a fő törekvését, hogy munkájukat a lakosság betéteinek gyűjtésére koncentrálják, felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigiéknél hatékonyabban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazdaságok fejlesztésével összefüggő hiteligények kielégítésében. A beszámolóban nem kevésbé fontos helyet kaptak a lakásszövetkezetek. A beszámoló részletesen foglalkozott a gazdálkodás hatékonyságával, színvonalának növelésével, amihez egyebek mellett az azonos adottságú szövetkezetek közötti indokolatlan különbséget kell mérsékelni. Az elkövetkező évek nagy feladatai, a sokrétű társadalmi, gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltételezi a vezetés színvonalának javítását a mozgalom minden szintjén. Dr. Molnár Frigyes beszéde befejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcsolatainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. A szóbeli 'kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott világos politikai célok alapján adottak a továbbfejlődés lehetőségei: a párt, a kormány és a társadalom számít a szövetkezeti mozgalomra a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezt követően Nánási László, a felügyelő bizottság elnöke fűaött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság megtette jelentését, majd megnyitották a vitát a beszámolók, a jelentések és az előterjesztett dokumentumok fölött. A kongresszuson felszólalt Németh Kái Németh Károly átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait, majd így .folytatta: — Pártunk lenini elvekre épülő szövetkezetpolitikájából következik, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom a szocialista társadalmi, gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az ipari, mező- gazdasági, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek sokrétű tevékenysége termelési, forgalmi részarányukat meghaladó jelentőségű. A fogyasztási szövetkezetek tevékenysége alapvetően megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Most mindenütt, így a szövetkezetekben is az idei terv sikeres befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell fordítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékosságot, a tartalékok mozgósítását követeli. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és a program- nyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseink megvalósításában a szövetkezeti mozgalom a jövőben is fontos szerepet tölt be. Változatlanul alapvető követelmény, hogy a szövetkezetek a párt, a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvényesüljenek az elosztás szocialista elvei, s tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia, megfelelően működjék az ellenőrzés. Különösen fontos, hogy a fogyasztási szövetkezetek elsőrendű feladatuknak tartsák a lakosság differenciált igényeihez igazodó árukíná’at biztosítását a falun és a vároNémeth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. oly beszéde son egyaránt. Szerepük különösen vidéken meghatározó, hiszen egyes körzetekben a lakosság ellátásának felelőssége szinte teljesen reájuk hárul. A takarékszövetkezetek ezután is a takarékosságra való nevelést, a lakossági betét- gyűjtést tekintsék fő feladatuknak. Fordítsanak gondot a kölcsönnyújtás és egyéb szolgáltatások tervszerű fejlesztésére. Az érdekelt szervekkel együttműködve kölcsönök nyújtásával is hatékonyabban segítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elismerés illeti azokat, akik. a lakásszövetkezetekben, sok nehézséggel is küszködve, odaadással munkálkodnak a lakásépítési program megvalósításáért. Annak érdekében, hogy a szövetkezetek még hatékonyabban lássák el feladataikat, szükség van a gazdálkodási fegyelem javítására, a társadalmi érdekek következetes érvényesítésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán kijelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kulturális feladataink sikeres megvalósításában a szövetkezeti mozgalomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak. A fogyasztási szövetkezetek eddigi eredményei, fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás, kezdeményezőkészség és helytállás alapján számítunk arra, hogy a következő évek nagy és felelősségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután is megadja a szükséges támogatást ahhoz, hogy idehaza és határainkon túl tovább öregbítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. A kongresszus ma folytatja munkáját. Sokoldalúan fejtődnek a magyar-finn kapcsolatok A magyar—finn kapcsolatok sokoldalúan és intenzíven fejlődnek, szerződésileg is megfelelően szabályozottak, problémamentesek. Szintjük jó alapul szolgál a két ország együttműködésének további gazdagításához és szélesítéséhez. A politikai kapcsolatok alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. A kedvező irányú fejlődést nagyban befolyásolták a magyar és a finn vezetők gyakori személyes találkozói. A kapcsolatok fejlődése számos egyezmény megkötésében is kifejeződött. A két ország kapcsolatainak hagyományosan legélénkebb területét a kulturális együttműködés jelenti. A kulturális egyezmény keretében — kétéves munkaterv alapján — vegyes bizottság irányítja e kapcsolatok alakulását. A vegyes bizottság vezetését 1975-től államtitkári szintre emelték. Az együttműködés keretében sokrétűen, különböző területekre kiterjedően fejlődnek a két állam kulturális kapcsolatai. Mindkét részről sokat tesznek egymás kultúrájának széles körű megismertetéséért. Rendszeres együttműködés alakult ki egyetemek, tudományos intézetek, művészeti intézmények, is. meretterjesztő szervezetek között. A két ország tudomány- egyetemein 3—3 finn, illetve magyar lektor tevékenykedik. Kölcsönösen évente hosszabb időtartamra ösztöndíj áll rendelkezésre egyetemi hallgatók és kutatók számára. Évente egyetemi hallgatókat fogadnak teljes képzésre a küldő fél által megjelölt területeken. A kulturális kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt az 1973-ban Budapesten megrendezett finn kulturális hét, vala: mint az 1975-ben — hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére — Helsinkiben megrendezett magyar kulturális napok. A kulturális kapcsolatok ápolásában és elmélyítésében jelentős szerepet tölt be a Finn—Magyar Baráti Társaság, amely 1975-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A kapcsolatok sajátos formája a barátsági hetek egyidejű megrendezése a két országban. Eddig négy alkalommal: t1968-ban, 1970-ben, 1973-ban és 1976-ban rendeztek barátsági hetet amelyen a politikai delegációk mellett 200—300 tagú csoportok kölcsönös cseréjére is sor került. E hetek fővédnöke a két ország államfője volt. Élénk kapcsolat alakult ki tíz finn, illetve magyar testvérváros, valamint a két főváros között is. Rendszeresek a kapcsolatok a szakszervezeti szervek, a népfrontmozgalmak, az ifjúsági és nőszervezetek között is. A gazdasági együttműködés területén is számottevő a fejlődés. A hatvanas évek második felében megkezdődött fejlődés az utóbbi esztendőkben dinamikussá vált. Ennek megfelelően a magyar—finn kereskedelmi forgalom tavaly csaknem-hatszorosa volt az 1968. évinek. A magyar kivitel fő cikkei acél hengereltáruk, acélcsövek, alumínium, friss zöldség- és gyümölcsfélék, s az utóbbi időben erőművi berendezések Finnország elsősorban papírt, cellulózt, illetve papír- és faipari nagyberendezéseket szállít hazánknak. Jelentősen fejlődik a műszaki-tudományos együttműködés is. Az 1974-ben kötött, tíz évre szóló hosszú lejáratú gazdasági ipari, műszakitudományos együttműködési megállapodás jó feltételeket teremt a két ország érdekelt vállalatai, intézményei és egyéb szervezetei között kooperációs tevékenységre. Az 1975. január 1-én életbe lépett a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló magyar—finn megállapodás értelmében mindkét fél meghatározott menetrend szerint csökkenti, végül eltörli a partner országból származó árukra kivetett vámot, és megszünteti az egyéb kereskedelmi akadályokat. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megállapodás nagymértékben elősegítette a turistaforgalom fejlődését. 1974. ben például a finn beutazók száma öt és félszer volt nagyobb, mint 1969-ben, a Finnországba látogató magyar turisták száma pedig mintegy 50 százalékkal növekedett. Magyarország nagyra becsüli Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, békepolitikáját. Az 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény alapján példamutató jószomszédi viszonyt és baráti együttműködést alakított ki a Szovjetunióval. Ismeretes Finnországnak az európai béke és biztonság feltételeinek kialakításában vállalt fontos szerepe, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és le. bonyolításában végzett nagy jelentőségű tevékenysége. Ennek az értekezletnek az első és a harmadik szakaszát Helsinkiben rendezték meg, s az ünnepélyes aláírásra is a finn fővárosban került sor az elmúlt évben. A záróokmányt Finnország is egységes egésznek tekinti, s az abban foglaltakat kész végrehajtani, ugyanezt várva valamennyi részt vevő államtól. A záróokmányból eredő feladatok megvalósításának összehangolása céljából két- és többoldalú konzultációkat is folytatnak, s ennek szolgálatában különböző társadalmi rendezvényeket is szerveznek nemzetközi részvétellel. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai teljes összhangban vannak a helsinki értekezlet záróokmányában foglaltakkal, s több tekintetben azokon túlmenő módon érvényesülnek közöttük. így például a már említett, a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezmény szerint. Kekkonen elnöknek a béke megőrzése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében kifejtett tevékenységét, valamint a finn—magyar kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeit hazánkban jól ismerik és nagyra értékelik. L A P Z A R TA NOVEMBER VÉGÉN ÖSSZEÜL A VARSÓI SZERZŐDÉS POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését. Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1976. november végén, Bukarestben tartják a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének következő ülését. (MTI) SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke ma, kedden hivatalos látogatásra Indiába utazik. Zsivkov Fakhruddin Áld Ahmed indiai államfő meghívásának tesz eleget. MANILA A Fülöp-szigetek északi részén megadta magát azú j népi hadseregnek a betiltott maoista párt katonai szervezetének 650 tagja — jelentették be hétfőn a manilai hadügyminisztériumban. TÜNTETÉSEK ROMA HÓHÉRA, ELLEN Rómában vasárnap és hétfőn antifasiszta tüntetések voltak, tiltakozásul Herbert Kappler volt SS-ezredes, háborús bűnös * szabadlábra helyezése ellen. Kapplert a római katonai törvényszék helyezte szabadlábra szombaton, életfogytiglani büntetése felfüggesztésével, en_ gedve a nyugatnémet hatóságok ismételt sürgetésének. Vasárnap Giulio Carlo Ar- gan római polgármesterrel az élen hatalmas menet vonult a Fosse Ardeatine-i mártírok sírjához és emlékművéhez. Az itt eltemetett 335 polgári személyt Kappler parancsára végezték ki a nácik 1943-ban. (Képtávírónkon érkezett.)
