Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
2 Í^PÚJSÁG 1976. október 15. Megkezdődött az erszággyülés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ország helyzetéről és jövőjéről. Igaz és ezért meggyőző képet kaptunk eredményeinkről, a fejlődésünket kísérő ellentmondásokról. De nem adhattak választ életünk, társadalmi fejlődésünk valamennyi gondjára, kérdésére. Éppen az a dolgunk, hogy továljbi konkrét vizsgálódást folytassunk társadalmunk minden fontos területén. Ezt tesszük most a kulturális területen. Ha külső, belső, vagy egyéb okokból rövid időre felhalmozódnak a feszültségek, a megoldást nem segíti a helyzet takargatása, hanem csak a még jobb, a valóságnak még inkább megfelelő társadalmi önismeret. Ehhez pedig torzulásoktól mentes nyilvánosságra és nyíltságra van szükség. Arra, hogy az ellentmondások és a hibák ellen felgyülemlett, tisztességes indítékból származó indulatokat a szocializmust, tehát a társadalmi haladást szolgáló energiává lehessen változtatni. Az ilyen magatartásnak azonban nagyon fontos előfeltétele, hogy vívmányainkon, társadalmunk elért szocialista egységének megtartásán, az egység további erősítésén kell alapulnia. Minden kérdés feltevőjének, kutatójának tisztában kell lennie azzal az óriási felelősséggel, amellyel ezért a gigászi küzdelmekben kivívott társadalmi egységért tartozik. Tisztában kell lennie azzal, hogy a munkásosztály, következésképpen az egész társadalom érdekeit kockáztatja, aki túlhaladott helyzetek akkor esetleg helyénvaló teóriáit és gyakorlatát akarja normaként alkalmazni mai problémák megoldására. Tudjuk persze, hogy egységünk, benne a kultúra egysége, nem idilli. Tele van feszítő, szükségszerűen létező ellentmondásokkal. De mégis valóságos szocialista alapokon álló reális egység, amelyben minden ellentmondást úgy kell megoldani, hogy az további haladásunkat szolgálja. Az egységnek ez a szemlélete megengedi, sőt, kívánatosnak tartja a fő kérdésekben kialakult egyetértés alapján a tisztázó vitákat. Csakis azok képesek belátni a különböző megközelítési módokat hordozó viták szükségességét, akik komolyan veszik az egység követelményeit és realitásait. Elutasítjuk az elvont ideálok mércéjét. A miniszter ezután az elismerés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően, jól végző hivatásos népművelőkről. Azokról, akik gyakran rossz környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Akik nélkül, bármennyire egyetemes üggyé válik is a művelődés, nincs kulturális élet hazánkban, akiknek adósai vagyunk a nagyobb, megérdemelt megbecsüléssel, anyagi helyzetük javításával, jobb képzési és továbbképzési feltételek megteremtésével. Ezeket az adósságokat a közművelődési törvény elfogadása után teljesítőképességünk arányában el kell kezdeni törleszteni. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács nevében azzal a meggyőződéssel terjesztem a törvényhozók elé a közművelődési törvényről szóló javaslatot, hogy elfogadása után sikeresen folytatódik az a munka, amely az 1974-es közművelődési határozattal elkezdődött. A népszuverenitást megtestesítő országgyűlés tekintélyével nagy támogatást adhat ennek az ügynek, a képviselők pedig választókerületi tevékenységük egyik szép oldalának tekinthetik a művelődés helyi gondjainak megoldásában való részvételt. Azt tartják, hogy egy nemzet süllyedésének jele, ha tagjai semmibe veszik a törvényeket. Nagy írónk szavai szerint mi „emelkedő nemzet” vagyunk. Akkor pedig önbecsülésünkhöz hozzá tartozik közakarattal hozott törvényeink tisztelete azzal mindenekelőtt, hogy következetesen végrehajtjuk azokat. Ezért, amikor ismételten arra kérem a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el javaslatunkat, egyszersmind azt kérem a képviselőktől, hogy a törvény végrehajtásának támogatásával ébresszenek tiszteletet az állampolgárokban az itt megfogalmazott célok iránt. Pozsgay Imre expozéja után megkezdődött a törvény- javaslat vitája. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára Győri Imre beszéde Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! Voltak értékes kezdeményezések a közművelődési jogalkotás területén már korábban is, de most — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata és XI. kongresszusának állásfoglalása nyomán — vált időszerűvé mindannak részletesebb kifejtése, külön törvénybe iktatása, amit alkotmányunk a köziművelődésről leszögezett. Időszerűségén azt értem: eredményeink most tették lehetővé, feladataink pedig szükségessé, hogy a közművelődés ügyét legfelsőbb államhatalmi szervünk, a tisztelt országgyűlés törvény megalkotásával is segítse. A közművelődés ügyének előtérbe kerülésében társadalmunk — s általában a szocialista társadalmaknak — egy mélyebb, általánosabb törvényszerűsége jut kifejezésre. Az a felismerés tükröződik benne, hogy a szocializmus felépítésének egész történeti folyamata elválaszthatatlan a lenini kulturális forradalomtól. Népünk kulturális színvonalának emelése politikai, gazdasági, társadalmi céljaink megvalósításának eddig is szerves, nélkülözhetetlen része volt. A kulturális forradalom további kibontakoztatása még fokozottabb jelentőségre tesz szert a fejlett szocialista társadalom építésében, népünk nagy, hosszú távú nemzeti programjának valóra váltásában. Társadalmi fejlődésünk eredményeként joggal állapíthatta meg a párt XI. kongresszusán elfogadott Győri Imre programnyilatkozat, hogy „A szocialista állam feladatai közül előtérbe került a gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenység”. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely megszabja a közművelődésnek, ennek a sokrétű és társadalmunk egészére kiható tevékenységnek tartalmát és kereteit, egyben méltóképpen kifejezésre juttatja, hogy szocialista államunk betölti kulturális és nevelő funkcióját is. Szólt azokról a különbségekről, amelyek a szocialista és a tőkés társadalmi rendszer kultúrája között vannak. Méltatta Bessenyei, Csokonai, Széchenyi, Eötvös, Petőfi, Ady, a Magyar Tanácsköztársaság társadalmi haladást és a magyar nép művelődését előmozdító szerepét, majd így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az, hogy a közművelődési törvény megalkotására most került sor, szorosan összefügg társadalmunk fejlettségi szintjével. Az eddig elért politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális eredményekkel éppúgy, mint azoknak a feladatoknak a természetével, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt program- nyilatkozata nemrég körvonalazott. Győri Imre beszélt a fel- szabadulás óta elért eredményekről, történelmi fejlődésünkről, majd — többek között — ezeket mondotta: Kedves elvtársak ! Tisztelt országgyűlés ! A közművelődés kategóriája — és így szerepel ez az előttünk fekvő törvénytervezetben is: összekapcsolja a kulturális élet különböző oldalait, egységbe foglalja a politikai, az ideológiai, a szakmai és az általános műveltséget, kiegészítőén és teljes joggal idekapcsolva a szocialista erkölcs, életmód, életforma, a szocialista fogyasztás kultúráját is. Ezt összekapcsolja a termeléssel, a közösségi élettel, a közélettel, a szocialista demokratizmussal, az örökölt társadalmi feltételkülönbségek, egyenlőtlenségek, a fizikai és szellemi munka közti különbségek csökkentésének társadalompolitikai gyakorlatával. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ma már nem csupán népművelésről van szó, hogy ma már a tömegek tudatos, önkéntes aktív tevékenysége, művelődése mint történelmileg újszerű tényező lépett a továbbra is szükséges és fejlesztendő kultúraterjesztés és -befogadás mellé. A közművelődésnek erről az újszerű értelméről, korszerű tartalmáról szólva azonban nemcsak azt szükséges hangsúlyozni, hogy az mennyire épül az eddigi eredményekre, de legalább ennyire azt is, hogy miként szolgálja a jövőt. Ha az MSZMP programnyilatkozatának csak a termelési, gazdasági célkitűzéseit, ha csak az életszínvonal-emelkedés tervezett elemi mutatóit is nézzük — nyilvánvaló, hogy a kulturális forradalom, ezen belül a közművelődés további kibontakoztatása mennyire elengedhetetlen. És ezt éppen a közművelődés széles értelmű, gazdag tartalma, a társadalmi gyakorlathoz kötött jelentése teszi félreérthetetlenül világossá. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása. a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása... A szocialista társadalom bővülő lehetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A művelődés az egyén fejlődésének, közösségi kapcsolatainak nélkülöz, hetetlen tényezője, közösségteremtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelődési rendszer szervezeti és eszmei erősítését... El kell érni, hogy az önművelés, a kultúra öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé váljék. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Egy ilyen törvény elfogadása során felelős mérlegelésre van szükség. Az elmondottak alapján úgy vélem — meggyőződésem —, hogy ezt a törvényjavaslatot alátámasztják eddigi eredményeink, és elfogadását megkívánják holnapi feladataink. A munkásmövelődésről Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim ! Kérem, engedjék meg, hogy a közművelődési törvénytervezet rendkívül szerteágazó vonatkozásai közül a munkásművelődés — meggyőződésem szerint — központi jelentőségű kérdésére hívjam fel a figyelmet. A munkásművelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is, összefügg a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. A tudás : hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetlenül szüksége volt a munkásosztálynak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban, mint ma a hatalom gyakorlásához. Ha szemügyre vesszük a közművelődés tényezőit, a termeléssel, a politikai, ideológiai, közösségi élettel, az erkölcscsel összefüggő tényezőit — látnunk kell, hogy mindezek kibontakoztatásában ma is elsősorban a munkásosztály érdekelt. Ezt az érdeket napjainkban is a munkásosztály legfejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntu- datosabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát felölelő szocialista brigádmozgalomban, annak hármas jelszavában és társadalmi méretű gyakorlatában fejeződik ki. Ez a mozgalom teszi kézzelfoghatóvá, hogy a művelődés a közösség — elsősorban a munkához kapcsolódó közösség — révén terjed ki a termelő, a tanuló, a közéletet élő, a szórakozó ember egész tevékenységére, mégpedig úgy, hogy egyben az adott közösséget is erősíti. S a szocialista brigádmozgalom egyben azt is kifejezi, hogy a munkásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a munkásosztály. A munkásművelődés ügyét éppen ezért csakis vele együtt, kezdeményezéseire, igényeire építve lehet előbbre vinni. (Mindemellett az, hogy a munkásosztály számszerűleg is a legnépesebb osztálya társadalmunknak, ugyancsak nyilvánvalóvá teszi a munkásművelődés központi jelentőségét.) Amit azonban — tisztelt országgyűlés — hangsúlyozni szeretnék, az, hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó érvénnyel bír kulturális életünk, a közművelődés tartalmának egészére is. Ahogyan a munkásosztálynak történelmi hivatása, hogy a többi dolgozó osztály- lyal, réteggel szövetségben az ő érdekeiket is szolgáló szocialista társadalom felépítését vezesse, ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlődésének záloga. Éppen ezért a közművelődés egész tartalmát a munkás- osztály ideológiai, erkölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel összefüggő kollektív szellemének kell áthatnia, hogy társadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkás- osztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. A Központi Bizottság titkára szólt azokról a nehézségekről, szemléleti, szervezeti, anyagi problémákról, amelyekkel a közművelődés küszködik, majd a következőkkel fejezte be beszédét: Tudom, hogy e törvény megszavazásával maradéktalan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom, ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók — hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami eddig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista társadalom nemcsak a tegnapi ból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. * A törvénytervezet vitájában Salamon Hugóné (Komárom m. 3. vk.), a Komárom megyei pártbizottság titkára, az országgyűlés kulturális, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megbízásából elfogadásra ajánlotta a közművelődésről szóló törvényjavaslatot. Felszólalt még a csütörtöki ülésen Somogyi József (Budapest 50. vk.), a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora, Tarjányi Béláné (Pest m. 17. vk.), pedagógus, Úszta Gyula (Heves m. 6. vk.), Kisköre, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.), a Rákóczifalvi Ált. Isk. igazgatója, Petrovics Emil (Budapest 16. vk.), zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti né dr. (Szabolcs m. 20. vk.), Főiskola tanára, Gulyás Emil- a HNF megyei bizottságának titkára, dr. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója, Mándics Mihály (Bács-Kiskun m. 15. vk.), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Hargitai Ágnes (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár gyártmánytervezője, Varga Zsigmond (Békés m. 11. vk), általános iskolai igazgató, Deutsch Erzsébet (Baranya m. 2. vk), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője és Horváth Miklós (Vas m. 2. vk.), a szombathelyi városi párt- bizottság első titkára. Ezzel a parlament csütörtöki ülése — amelyen Apró Antal mellett felváltva elnökölt Inokai János, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Pénteken délelőtt 10 órakor a közművelődési törvénytervezet fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. Losonczi Pál befejezte limai tárgyalásait Miután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuzco és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újöbb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel. A két államférfi ez alkalommal áttekintette a magas szintű találkozó és a szakértők tanácskozásainak eddigi eredményeit. Ezt követően az elnöki palota dísztermében, a sajtó és a televízió munkatársainak jelenlétében, ünnepélyes külsőségek között írták alá a magyar—perui közös nyilatkozatot. Morales Bermudez elnök magyar kitüntetésével, majd ezt követően a perui elnök tiszteletére adott díszvacsorával véget ért Losonczi Pál ötnapos, élményekben gazdag perui látogatása. (MTI) LAPZÁRTA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Thorbjörn Fälldint, a Svéd Királyság új miniszter- elnökét. Púja Frigyes külügyminiszter Karin Söder külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. BERLIN Az NDK kormánya csütörtökön kiadott rendelete alapján 3 nap kiegészítő szabadságot kapnak a két és három műszakban, illetve folyamatos műszakban dolgozók. Hosszabb pótszabadságot kapnak a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő anyák és havi egy napot a 40 évnél idősebb egyedülálló nők is. Az újabb szociális intézkedések — az október elsején életbe lépett béremelésekkel együtt — a foglalkoztatottak egyharmadát érintik. BANGKOK A thaiföldi „nemzeti reformtanács” elrendelte az or-? szág elemi és középiskoláinak október 31-ig tartó bezárását. Az intézkedés okát nem közölték. Thanin Kraivicsien, kinevezett miniszterelnök szerdán este rádió- és televízióbeszédet mondott, s ebben kijelentette, hogy az új kormányzat 12 év alatt szándékozik „visszatérni a demokráciához”. MOSZKVA A Kremlben szerdán átnyújtották a Lenin-rendet és másodízben a Sarló és Kalapács arany érdemrendet Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. Andrej Kirilenko az SZKP-nak és a szovjet államnak tett nagy szolgálataiért és 70. születésnapja alkalmából kapta a magas kitüntetéseket. A kitüntetések átnyújtásá- nál jelen volt Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, valamint a párt. és az állam több más vezetője. TOKIÓ Koszaka Zentaro külügyminiszter a japán—kínai béke és barátsági szerződés megkötésének esélyeiről nyilatkozott a parlament külügyi bizottságában. Kijelentette, változatlanul az a szándéka, hogy az 1972-es japán—kínai közös nyilatkozat alapján állapodik meg a kínaiakkal a béke és barátsági szerződés megkötésének kérdésében. Tekintettel azonban a kínai belső helyzet alakulására, a tárgyalások újrakezdése bizonyos késedelmet szenvedhet. RÓMA Aldo Morót választották meg az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnökévé. Előde, Amintore Fanfani a parlament elnökévé történt megválasztása miatt mondott le tisztségéről. Huszár István, Aczél György és Kádár János az ülésszak szünetében. (Képtávírónkon érkezett.)
