Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 244. szám ARA: 0,80 Ft. 1976. október 15., péntek Mai számunkból KARL-MARX-STADTIAK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON (3. old.) LIBBEN A CSARDASPANTLIKA (5. old.) KAVADZSIRI TAIDZSI ÉS A BABOK (5. old.) VÍZMÜVEK AZ ERŐMŰNÉL (3. old.) Megkezdődött az őszi ülésszak A közművelődésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi tes­tület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt.vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnöké­nek megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radies Győzőné, a Nógrád megyei 5. sz. választókörzet országgyűlési képviselője, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója. Alig egy éve lett tagja — Széesény választóinak bizal­mából — az országgyűlésnek, ahol a kul­turális bizottságban is tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban több mint két évtizedre nyúlt vissza. Radies Győzőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelen­tette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rende­letéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az ország- gyűlésnek bemutatta. A jelentést a kép­viselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter pe­dig a tanácstagok választásáról szóló tör­vényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. A tanács tagok választásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtá­sának helyzetéről és az 1976—80. évek kö­zötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozs­gay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. Pozsgay Imre expozéja A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségün­kért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” mű­velődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a mű­velődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy törté­nelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek el­lenére — kulturális értelem­ben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a fel­ismerést: a kultúrát demok­ratizálni kell, a nép művelő­dése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A közművelődéssel kapcso­latos történelmi visszapillan­tás után így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődés­hez való jogát. Államunk gondoskodik az állampolgá­rok alapvető művelődési le­hetőségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogszabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkot­mány szellemében tág kere­tet kíván nyújtani a közmű­velődési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezdeményezésnek, s ugyan­akkor rendszerbe foglalja, rugalmasan szabályozza a már kialakult gyakorlatot. Ebből természetesen követ­kezik, hogy nem szabályozza részletekben az egyes tevé­kenységi formákat és mód­szertani kérdéseket nem tár­gyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyor-;. san változnak, így szabályo­zásuk egyúttal megmerevíté­süket eredményezhetné. — A javaslat egészén vé­gigvonuló, meghatározó alap- gondolat a kultúra további demokratizálásának elősegí­tése a közművelődés eszkö­zeivel. Ez egyúttal a szocia­lista demokrácia kulturális tudati feltételeinek tovább­fejlesztését is szolgálja, de ki. hat a termelésre, a munka- kultúra fejlesztésére is és természetesen a művelődési folyamatok egészére. Ennek érdekében arra kell töreked­ni, hogy közkinccsé tegyük minél teljesebben a'nemzeti és az egyetemes kultúra ér­tékeit; minden eddiginél sok­kal határozottabban kell se­gíteni a nép, az egyes embe­rek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is, segítséget kell tehát nyújta­ni a kulturális alkotóképes­ségek kibontakozásához és a részvétel igényének feléb­resztéséhez. — Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a közmű­velődés új értelmezése. En­nek lényege, hogy nem en­gedi leszűkíteni a közműve­lődést semmilyen tekintet­ben: tehát a teljes személyi­ség fejlesztésére vonatkoz­tatja, s az emberi élet egész tartamára; minden állampol­gárra, az egész közösségre ki­terjeszti, nem zárva ki belő­le, s nem mentve fel a rész­vétel felelőssége alól egyet­len társadalmi réteget sem; a közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységét és a társa­dalmi élet valamennyi szín­terét. Ezért szól hangsúlyo­san például a család szerepé­ről, valamint a lakóhelyek és a munkahelyek lehetőségei­ről, az ezzel kapcsolatos kö­telezettségekről. Ebből a lo­gikából következően támaszt követelményeket minden szervezettel és valamennyi művelődési intézménnyel szemben, beleértve ebbe a közoktatás intézményeit épp­úgy, mint például a tömeg­tájékoztatási vagy a művé­szeti intézményeket, szakít­va azzal a „népművelési” in­tézményszemlélettel, amely úgyszólván csak a művelődé­si otthonokra és a közműve­lődési könyvtárakra szűkítet­te le a közművelődési intéz­mények hálózatát. Amikor a közművelődési program mindent átfogó, egyetemes jellegét hangsú­lyozzuk, természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy feladataink végrehajtá­sához rendelkezünk egy óriá­si, elsőrendűen közművelődé­si célokat szolgáló intéz­ményhálózattal, amelynek alapvető feladata a társada­— A közművelődési tevé­kenységben alapvető fel­adatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltéte­leinek biztosítása és a tevé­kenység egészének irányítá­sa. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fo­kig feltételeinek biztosításá­ban is jelentős szerepet vál­lalnak ezután is a különbö­ző társadalmi szervezetek és Pozsgay Imre lom művelődésének előmoz­dítása. Tudjuk azt is, hogy fejlődő, mind fejlettebbé váló iskolarendszer nélkül, annak a képzésen és nevelé­sen túl a társadalmi mozgást nagymértékben befolyásoló hatása nélkül semmiféle köz- művelődési cél nem képzel­hető el. Mindinkább látni­való az is, hogy a szűkén ér­telmezett népművelési intéz­ményhálózat kereteit szét­feszítette a sajtó, a rádió, a televízió óriási mértékű el­terjedtsége, a robbanásszerű­en kifejlődött tömegkommu­nikációnak minden családot a közművelődés áramába bekapcsoló hatása. érdekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos tö­rekvése a törvényjavaslat­nak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását. — Az állami szervek fel­adatainak és felelősségének a hangsúlyozott kiemelése nem jelenti a közművelődés államosítását. Ellenkezőleg, azt a célt szolgálja, hogy a szakszervezetekben, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­ben, a Hazafias Népfront­ban és más fontos társadal­mi szervezetekben és moz­galmakban felhalmozott óriási és értékes közművelő­dési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek meg­felelően még hatásosabban érvényesíteni. A közműve­lődés elvi és szemléleti egy­sége megköveteli a kulturá­lis élet irányításának de­centralizálásával együtt az irányítás egységét is. A törvényjavaslat egé­sze, annak szelleme a köz- művelődési tevékenység tár­sadalmi megbecsülését kí­vánja elősegíteni. Ez idő szerint a közművelődés tár­sadalmi megbecsülésével az elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Ennek részint értelmezés­beli oka van és a szemlélet­ben mutatkozik meg, részint pedig a személyi és anyagi ellátottság elégtelenségében keresendő az ok. A törvény egésze hivatott feloldani az előbbi, a szemléletbeli ellentmondásokat, a közmű­velődés személyi és anyagi ellátottságának fokozatos javítását pedig azok az egyes rendelkezések, ame­lyek a törvényjavaslatban is jielyet kaptak, de ame­lyek egyéb intézkedések so­rát követelik a továbbiak­ban olyan mértékben, aho­gyan ezt az ország anyagi fejlődése lehetővé teszi, nem utolsósorban a kultúra se­gítségével. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat el­fogadása esetén nem tekint­hetjük — sőt még kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fej­lesztését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, az eddig tett eredményes lé­péseket folytatva határozot­tabban kell munkálkod­nunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó. Szólt a kulturális tervező- munka javításának szüksé­gességéről, majd többek kö­zött ezeket mondotta: Társadalmi, gazdasági programjaink, határoza­taink világosan szólnak az (Folytatás a 2. oldalon.) A közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülése T alci j-előkeszites őszi búza alá készíti elő a talajt Koresánczky Imre, az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet A/6-os tábláján. A tárcsákat és a gyűrűshengereket John Deere-traktor von­tatja. (Foto: Gy. M.) ENSZ-közgyűlés Befejeződött az általános politikai vita Csütörtökön befejeződött az ENSZ-közgyűlés 31. üléssza­kának általános politikai vi­tája. A 145 tagország csak­nem minden képviselője — köztük állam- és kormány­fők, külügyminiszterek —, kifejtette a világszervezet szószékéről a jelenlegi nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről az álláspontját. Az általános vita közép­pontjában azok az új szovjet javaslatok álltak, amelyek a béke és a biztonság megszi­lárdítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést sürgették és a nemzetközi kapcsolatokból az erőszakot kiiktató világszer­ződés megkötését javasolják. E témakörök mellett a még meglévő háborús tűz­fészkek — mindenekelőtt a libanoni harcok — megszün­tetését, a gyarmati fajüldöző rendszerek felszámolását és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok átalakítását tették legtöbben szóvá. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerda este folytatta a dél-afrikai fajüldöző rezsim által mindeddig jogtalanul elnyomott Namíbia függet­lensége biztosítására irányu­ló vitát. A felszólalók — Mauritius, a Szovjetunió, az NDK képviselői — követel­ték, hogy az ENSZ szerezzen érvényt a kérdésben hozott korábbi határozatainak, ves­senek véget a fajüldöző rend­szer támogatásának. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) erről a témáról emlékiratot juttatott el az ENSZ afrikai tagálla­mainak, amelyben megálla­pítja: Kissinger amerikai külügyminiszter derűlátó nyi­latkozataival ellentétben áll az a tény, hogy a dél-afrikai kormánnyal folytatott tár­gyalásain Namíbia ügyében nem tudott semmiféle előre­haladást elérni. A memoran­dum a Dél-afrikai Köztársa­ságba irányuló fegyverszállí­tások teljes betiltását is kö­veteli. Szovjet-angolai közös közlemény Szovjet—angolai közös köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra csütörtökön az Agostinho Neto vezette angolai párt- és állami küldöttség szov­jetunióbeli látogatásáról. A Leonyid Brezsnyev és Agos­tinho Neto által aláírt doku­mentum a többi között ki­emeli: A Szovjetunió a to­vábbiakban is támogatást nyújt az MPLA és az angolai kormány előtt álló feladatok megoldásához, az egységes, független, demokratikus An­gola megszilárdulásához, vé­delmi képességeinek megerő­sítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents