Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 244. szám ARA: 0,80 Ft. 1976. október 15., péntek Mai számunkból KARL-MARX-STADTIAK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON (3. old.) LIBBEN A CSARDASPANTLIKA (5. old.) KAVADZSIRI TAIDZSI ÉS A BABOK (5. old.) VÍZMÜVEK AZ ERŐMŰNÉL (3. old.) Megkezdődött az őszi ülésszak A közművelődésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt.vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radies Győzőné, a Nógrád megyei 5. sz. választókörzet országgyűlési képviselője, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója. Alig egy éve lett tagja — Széesény választóinak bizalmából — az országgyűlésnek, ahol a kulturális bizottságban is tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban több mint két évtizedre nyúlt vissza. Radies Győzőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az ország- gyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. A tanács tagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. Pozsgay Imre expozéja A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A közművelődéssel kapcsolatos történelmi visszapillantás után így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gondoskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehetőségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogszabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kíván nyújtani a közművelődési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezdeményezésnek, s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugalmasan szabályozza a már kialakult gyakorlatot. Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza részletekben az egyes tevékenységi formákat és módszertani kérdéseket nem tárgyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyor-;. san változnak, így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. — A javaslat egészén végigvonuló, meghatározó alap- gondolat a kultúra további demokratizálásának elősegítése a közművelődés eszközeivel. Ez egyúttal a szocialista demokrácia kulturális tudati feltételeinek továbbfejlesztését is szolgálja, de ki. hat a termelésre, a munka- kultúra fejlesztésére is és természetesen a művelődési folyamatok egészére. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy közkinccsé tegyük minél teljesebben a'nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit; minden eddiginél sokkal határozottabban kell segíteni a nép, az egyes emberek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is, segítséget kell tehát nyújtani a kulturális alkotóképességek kibontakozásához és a részvétel igényének felébresztéséhez. — Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a közművelődés új értelmezése. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a közművelődést semmilyen tekintetben: tehát a teljes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja, s az emberi élet egész tartamára; minden állampolgárra, az egész közösségre kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve fel a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem; a közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységét és a társadalmi élet valamennyi színterét. Ezért szól hangsúlyosan például a család szerepéről, valamint a lakóhelyek és a munkahelyek lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről. Ebből a logikából következően támaszt követelményeket minden szervezettel és valamennyi művelődési intézménnyel szemben, beleértve ebbe a közoktatás intézményeit éppúgy, mint például a tömegtájékoztatási vagy a művészeti intézményeket, szakítva azzal a „népművelési” intézményszemlélettel, amely úgyszólván csak a művelődési otthonokra és a közművelődési könyvtárakra szűkítette le a közművelődési intézmények hálózatát. Amikor a közművelődési program mindent átfogó, egyetemes jellegét hangsúlyozzuk, természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy feladataink végrehajtásához rendelkezünk egy óriási, elsőrendűen közművelődési célokat szolgáló intézményhálózattal, amelynek alapvető feladata a társada— A közművelődési tevékenységben alapvető feladatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fokig feltételeinek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és Pozsgay Imre lom művelődésének előmozdítása. Tudjuk azt is, hogy fejlődő, mind fejlettebbé váló iskolarendszer nélkül, annak a képzésen és nevelésen túl a társadalmi mozgást nagymértékben befolyásoló hatása nélkül semmiféle köz- művelődési cél nem képzelhető el. Mindinkább látnivaló az is, hogy a szűkén értelmezett népművelési intézményhálózat kereteit szétfeszítette a sajtó, a rádió, a televízió óriási mértékű elterjedtsége, a robbanásszerűen kifejlődött tömegkommunikációnak minden családot a közművelődés áramába bekapcsoló hatása. érdekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a törvényjavaslatnak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását. — Az állami szervek feladatainak és felelősségének a hangsúlyozott kiemelése nem jelenti a közművelődés államosítását. Ellenkezőleg, azt a célt szolgálja, hogy a szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a Hazafias Népfrontban és más fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes közművelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. A közművelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a kulturális élet irányításának decentralizálásával együtt az irányítás egységét is. A törvényjavaslat egésze, annak szelleme a köz- művelődési tevékenység társadalmi megbecsülését kívánja elősegíteni. Ez idő szerint a közművelődés társadalmi megbecsülésével az elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Ennek részint értelmezésbeli oka van és a szemléletben mutatkozik meg, részint pedig a személyi és anyagi ellátottság elégtelenségében keresendő az ok. A törvény egésze hivatott feloldani az előbbi, a szemléletbeli ellentmondásokat, a közművelődés személyi és anyagi ellátottságának fokozatos javítását pedig azok az egyes rendelkezések, amelyek a törvényjavaslatban is jielyet kaptak, de amelyek egyéb intézkedések sorát követelik a továbbiakban olyan mértékben, ahogyan ezt az ország anyagi fejlődése lehetővé teszi, nem utolsósorban a kultúra segítségével. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nem tekinthetjük — sőt még kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, az eddig tett eredményes lépéseket folytatva határozottabban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó. Szólt a kulturális tervező- munka javításának szükségességéről, majd többek között ezeket mondotta: Társadalmi, gazdasági programjaink, határozataink világosan szólnak az (Folytatás a 2. oldalon.) A közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülése T alci j-előkeszites őszi búza alá készíti elő a talajt Koresánczky Imre, az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet A/6-os tábláján. A tárcsákat és a gyűrűshengereket John Deere-traktor vontatja. (Foto: Gy. M.) ENSZ-közgyűlés Befejeződött az általános politikai vita Csütörtökön befejeződött az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakának általános politikai vitája. A 145 tagország csaknem minden képviselője — köztük állam- és kormányfők, külügyminiszterek —, kifejtette a világszervezet szószékéről a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről az álláspontját. Az általános vita középpontjában azok az új szovjet javaslatok álltak, amelyek a béke és a biztonság megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést sürgették és a nemzetközi kapcsolatokból az erőszakot kiiktató világszerződés megkötését javasolják. E témakörök mellett a még meglévő háborús tűzfészkek — mindenekelőtt a libanoni harcok — megszüntetését, a gyarmati fajüldöző rendszerek felszámolását és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakítását tették legtöbben szóvá. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este folytatta a dél-afrikai fajüldöző rezsim által mindeddig jogtalanul elnyomott Namíbia függetlensége biztosítására irányuló vitát. A felszólalók — Mauritius, a Szovjetunió, az NDK képviselői — követelték, hogy az ENSZ szerezzen érvényt a kérdésben hozott korábbi határozatainak, vessenek véget a fajüldöző rendszer támogatásának. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) erről a témáról emlékiratot juttatott el az ENSZ afrikai tagállamainak, amelyben megállapítja: Kissinger amerikai külügyminiszter derűlátó nyilatkozataival ellentétben áll az a tény, hogy a dél-afrikai kormánnyal folytatott tárgyalásain Namíbia ügyében nem tudott semmiféle előrehaladást elérni. A memorandum a Dél-afrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások teljes betiltását is követeli. Szovjet-angolai közös közlemény Szovjet—angolai közös közleményt hoztak nyilvánosságra csütörtökön az Agostinho Neto vezette angolai párt- és állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról. A Leonyid Brezsnyev és Agostinho Neto által aláírt dokumentum a többi között kiemeli: A Szovjetunió a továbbiakban is támogatást nyújt az MPLA és az angolai kormány előtt álló feladatok megoldásához, az egységes, független, demokratikus Angola megszilárdulásához, védelmi képességeinek megerősítéséhez.
