Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1976. október 10. Képújság 3 Munka közben Gyünkön (5.) Tolna megye - Karl-Marx-Stadt Tizenötmillió forint hitelt kaptak az év elején az indu­láshoz. Tudjuk, a bankosok szőrös szívű emberek — így helyes. Hanem nekik adtak. Kutattuk miért, mire föl kapták ezt a pénzt. Hol a ga­rancia a visszafizetésre, mi­ben van a garancia? Csak azt hajtogatták, hogy jó a termelési terv, azért kaptuk. Szerintünk másról is van itt szó. Arról a néhány em­berről, akikről sorozatunk­ban beszéltünk. Látszatra száraz, „számító” embereket mutattunk be. Fel­oldásképpen hadd idézzünk valamit. A párttitkár sza­vait: „Akkor történtek nagy dolgok, ha bátrak voltak...” Az ellentmondás egyik jele: nagy teljesítményű traktor és egy ezekér első része a javítóműhelyben. Tulajdonképpen irigyelni lehet a gyönki tsz új veze­tőit. No, nem azért, amiért sokan irigylik — anélkül, hogy ismernék helyzetüket —, hanem bátorságukért, vállalni mérésükért, hitü­kért. Elébb valami konok céltudatosságról írtunk, jel­lemezve őket, most toldjuk meg azzal: bátor emberek, akikre lehet építeni. — Tudják, milyen jó ér­zés, hogy most már nem le­hajtott fejjel kell ülnünk az értekezleteken ? Nem dicsérik még őket, de már nem is szidják. Ha semmi többet nem tett volna a já­rási pártbizottság, csak azt, hogy elindította a kibontako­zást, az is óriási lenne. Ha­nem sokkal többet kaptak és kapnak. Ott van a gyönki tsz-en a párt szeme. Érzik is, nem is akarnak hálátlanná lenni. A pártszervezetek és a ve­zetés is megtalálta a helyét. A szövetkezet elnöke nevet­ve emlékezik vissza az első félévre. — Február 23-án jöttem ide. Az első félévben a há­rom alapszervezet összesen hússzor akart beszámoltatni. Megmondtam, ez nem megy, dolgozzunk, s ha végeztünk valamit, akkor lesz mit meg­beszélni is. Most már szíve­sen állok az elvtársak elé, de ők is szívesen állnak az elnök elé. — Elnök elvtárs, azt még értjük, hogy az emberek ho­gyan jutottak idáig, de a vezetés...? — A vezetés? A kettő egy­más nélkül nem ér semmit. Ha egyik elhagyja a mási­kat, akkor beleevett a fene. Nos, itt a dolog nyitja. Most szépen kézen fogták egymást, mutatkozik is ered­mény. — Az emberek a rendet szeretik. De azt is ám, ha munkájúkat elismerik. — Ezt a párttitkár mondta, miköz­ben emlékeztet arra, hogy aki régebben is vezető volt, ma is az, azt mondta: „mert magam voltam”. Dehogy, hi­szen a másik is ugyanerre hivatkozik. Szörnyű dolog, ha száz ember úgy van együtt, hogy mindenki egyedül érzi magát. Ha valamiben nagyot tud­tak változtatni az új gyönki vezetők, hát ez az. Együtt lenni. Együtt dolgozni. Együtt sírni, vagy nevetni, ahogy az élet adja. Laszk Gábor, a párttitkár arra hivatkozik, hogy jó a kapcsolat a községi párt- bizottsággal, a járási párt- bizottsággal — ők segítettek legtöbbet — meg egyáltalán a jó együttműködés feltételei adottak. Azt már nem ő mondta el, amire itt kénytelenek va­gyunk hivatkozni. Volt a községi pártbizottságnak egy ülése, ahol az egyik gyönki vezető azt mondta: a tsz új vezetőit csak a pénz érdekli. Hát kérem — nekünk nem volt bátorságunk senkit meg­kérdezni, mennyit kap, amiért a semmiből a valami­re akarja feltornászni a gyönki Petőfit —, egy biztos, valamennyien többet keres­tek a régi helyükön, mint a mostanin. Tehát nem a pénz hajtja őket, hanem valami más. Amit úgy hívnak, hogy kötelességtudat, meg úgy is, hogy tisztesség. Egyébként, aki a megjegy­zést tette, annak a szeme láttára züllött — igen zül­lött — odáig a helyzet, hogy járási szintű, pártszintű be­avatkozásra volt szükség. Az új vezetők bíznak, s most már bíznak a régi ta­gok is. Gyönkön vannak. * Az év tavaszán riportsoro­zatot közöltünk Munka köz­ben címmel. Több gyár, vál­lalat, gazdaság terveit, a pártszervezetek cselekvési programjait vizsgáltuk, ho­gyan készültek az ötödik öt­éves tervre. Akkor bemutat­tuk a gyönki Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet gazdasági és pártvezető­ségének cselekvési program­ját. Riportsorozatunkban ar­ra kerestünk feleletet, ho­gyan valósítják meg tervü­ket a gyönki elvtársak. Mint olvashattuk — a teljesség igénye nélkül — bemutattuk a gazdaságban, az emberek­ben végbement változásokat. Gyönk, ez a rossz körülmé­nyek között lévő lakótelepü­lés, a határozott gazdasági és pártvezetés nyomán, a járási pártbizottság ellenőrző-segítő munkája mellett, úgy érez­zük, elindult a fejlődés út­ján. Bízzunk abban, hogy az itteni gazdasági eredmények a kezdeti sikerek; ugyanak­kor abban is reménykedhe­tünk, hogy a fejlődés útját látják a vezetők, s együtt­működve a tagsággal a szo­cialista gazdálkodás erejét, tehát a lakosság felemelkedé­sét is biztosítják.-Pj-Lgy­A riportsorozat képeit Gottvald Károly készítette. Paksi járás Gyorsabb ütemben kell vetni Az idén növekedett a nagy teljesítményű gépek száma a paksi járásban, például a gyengébben gazdálkodó kaj- dacsi Aranykalász Tsz is vá­sárolt Rába Steiger traktort. A talajelőkészítésben nem állnak rosszul a paksi járás közös gazdaságai: átlagosan körülbelül háromnegyed ré­szét megszántották a vetésre kijelölt területnek. Mégis nagy az elmaradás a vetés­ben. Az időjárás okozta idő- veszteség nem indokolja ezt a késést. Jobban ki kellene használni minden gazdaság­ban az esőtlen napokat fel- szikkadás után. A járás ve­zető szakembereinek tapasz­talata szerint nagyon nyu­godt a hangulat sok téeszben, ahelyett, hogy a rendkívüli nehéz helyzetnek megfelelő­en szerveznék a munkát, éj­jel-nappal mennének a gé­pek, illetve a vetést erősen nyújtott műszakban végez­nék. Október végéig kevés az idő ahhoz, hogy csak nappal dolgozzanak. Késik a kukorica érése, be­takarítása, márpedig az ösz- szes vetnivaló 25 százaléka kukorica után kerül földbe. Különösen nagy szükség van együttműködésre a kukorica­szárításban, a berendezések maximális kihasználásában. Egy hónappal ezelőtt ab­ban állapodtak meg a járás téesz-elnökei, hogy november 1-ig földbe kerül az összes búzavetőmag. Jelenleg Ma- docsa, Pálfa és Sárszentlő- rinc halad legjobban a mun­kákkal, Madocsán be is fe­jezték a t^lajelőkészítést. A napraforgó betakarításával Dunaszentgyörgyön végzett a szövetkezet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, valamint a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottsága között fennálló egyezmény alapján Horváth Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság titkárának vezetésével pártmunkás­küldöttség járt a német testvérmegyében. A tapaszta­latokról, élményekről beszélgettünk Horváth elvtárs­sal. — Tapasztalatokban, él­ményekben gazdag hetet töl­töttünk testvérmegyénkben. Megérkezésünk pillanatától kezdve éreztük azt a baráti, elvtársi szeretet, amellyel a német elvtársak kint tartóz­kodásunk egész idején kö­rülvettek bennünket — kezd­te a beszélgetést Horváth elvtárs. A kint töltött időre — ve­lünk egyetértésben — sűrű programot állítottak össze az elvtársak, de mondhatom, nagyon gazdag, nagyon hasz­nos, szép volt. — A pártmunka mely terü­leteivel ismerkedtek a dele­gáció tagjai? — Az volt a feladatunk, hogy tapasztalatokat szerez­zünk testvérmegyénk párt- bizottságának politikai szer­vezési, irányító munkájáról, megismerjük, hogyan kezd­ték meg a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszu­sán hozott határozatok meg­valósítását, továbbá tanul­mányoztuk az ifjúsági és sportélet pártirányításának kérdéseit. — Úgy gondoljuk, ehhez a hivatalos tájékoztatón túl több üzem, munkahely meg. látogatására is szükség volt. — Igen. Karl-Marx-Stadt­ban tartózkodásunk első tel­jes munkanapján Siegfried .Lorenz elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának tagja a megyei pártbizottság első titkára fogadott bennünket. Lorenz elvtárssal most ta­lálkoztunk első ízben, ugyan­is őt a legutóbbi pártértekez­leten választották meg test­vérmegyénk első titkárának. Nagyon alapos, sokrétű tá­jékoztatást kaptunk tőle a munkájukról. Elmondotta, hogy a kongresszus határo­zatainak megvalósítását az NDK egész társadalma ma­gáénak vallja. A párt poli­tikája iránt nagy a bizalom. A kongresszusi határozatban foglaltak megvalósítását az emberek saját, egyéni érde­keiknek is tartják. A végre­hajtást nagyon alaposan megszervezték; mondhat­nánk, hogy minden ember személy szerint ismeri a rá háruló feladatot. A feszített­nek tűnő gazdasági tervek megvalósítása másként el­képzelhetetlen lenne. Hogy egyetlen példát említsek: a gépgyártásban a 40 százalé­kos növekedést tűzték célul. Tömegméretű mozgalom bontakozott ki annak érde­kében, hogy az éves tervet két nappal előbb fejezzék be, miközben egy százalékkal csökkentik a költségeket. Na­gyon fontos feladatuknak tartják a munkaszervezés tu­dományos kidolgozását, ami­től egyebek között a munka­termelékenységnek mintegy 15 százalékos növekedését várják. — Az éves terv két nappal előbbi befejezése olyan fel­adat, ami külön figyelmet érdemel? — Igen. Az átgondolt, fe­szes tervek teljesítésénél ez jelentős. A német elvtársak arról tájékoztattak bennün­ket, hogy vállalásaik min­dig reálisak, teljesíthetők, sőt, túlteljesíthetők. Nem tűznek maguk elé lehetetlen célokat. Érdemes megjegyez­ni: minden vállalás nyílt és úgy van nyilvántartva, hogy mind az egyén, mind a kol­lektíva tervteljesítését nap­rakészen, bármikor láthatja. Az első titkár elvtárs tá­jékoztatásából is kitűnt, de az üzemekben, termelőszö­vetkezetekben tett látogatá­sok alkalmával saját magunk is tapasztaltuk, hogy a fel­adatok maradéktalan teljesí­tését testvérmegyénkben szívügyüknek tekintik és mindent megtesznek a IX. kongresszus határozatainak teljesítéséért. Ez számunkra is lelkesítő! I — Az ifjúsági mozgalomról milyen benyomásokat szerez, tek a delegáció tagjai? — A benyomásaink ked­vezőek, a német elvtársak igen nagy figyelmet fordí­tanak az ifjúság ideológiai, politikai nevelésére, testi kultúrájuk fejlesztésére. Ez a sokoldalú gondoskodás nagyszerű eredmények for­rása. Mutatják többek kö­zött a szocialista munkaver - seny-mozgalomban elért eredmények is. Az ifjúsági szervezetek egyik jellegzetes mozgalma a „Jugend Ob­jekt”. Lényege, hogy a fia­talok védnökséget vállalnak egy-egy létesítmény készítése vagy üzemeltetése felett. Például : egy textilüzemben megismerkedtünk egy fiatal kommunistával, aki védnök­séget vállalt afelett a gép felett, amelyen dolgozik, úgy, hogy a gépek gondos keze­lésén túl szavatolja a munka kifogástalan minőségét és tervének túlteljesítését is. Tőle tudtuk meg azt is, hogy már a vállalásokkal szem­ben szigorúak, csak mérhe­tő, ellenőrizhető felajánláso­kat lehet tenni. A mozga­lom egyéneket, brigádokat és nagyobb kollektívákat is felölel. — Különösen az olimpia után fordult a figyelem az NDK sportjára. Ha megyénk küldöttsége ezirányban is tájékozódott, szíveskedjék erről is szólni. — E kérdésben is alapos tájékoztatást kaptunk. Az első, ami szembetűnt; a sportmozgalom szervezettsé­ge. A megyei pártbizottság­nak van egy ifjúsági és sportbizottsága. Ez a megye sportéletének irányítója. Ugyanakkor van állami sportbizottság is, amely első­sorban a sportra fordítható anyagi eszközök felhasználá­sával foglalkozik. A sporto­lás anyagi fedezetét részben állami támogatás, részben sportköri tagdíj, illetve vál­lalati hozzájárulás képezi. A sport alapja a Spartakiad- mozgalom. Karl-Marx-Stadt megyében az 500 000 felnőtt mellett az iskolás korúak 90 százaléka sportol ennek ke­retén belül. Az élsportolók kiválasztása, nevelése, felké­szítése — amelybe beletar­tozik az is, hogy minden sportolónak legyen tanult szakmája, vagy képesítése — már az óvodás korban el­kezdődik; folytatódik az is­kolai és üzemi sportklubok­ban, sportiskolákban. Rövidre fogva a szót: e gyakorlat helyességét az az egyetlen adat is bizonyítja, hogy Karl-Marx-Stadt me­gye sportolói 1976-ban tíz téli és hét nyári olimpiai ér­met szereztek. — Egy újságcikk keretei sajnos csak egy vázlatos át­tekintést tesznek lehetővé. Ez azonban nem nélkülözheti az összegzést. Befejezésül ezt kérjük. — Az indító gondolat megismétlésével kell kezde­nem : Fogadásunkról, prog­ramunk összeállításáról csak felsőfokban tudok beszélni. A német elvtársak mindent elkövettek annak érdekében, hogy a megye iparát, mező- gazdaságát, járásait, váro­sait, sport- és üdülőövezeteit megismerjük, egyszóval ke­resztmetszetet kaptunk min­dennapi munkájukról, fel­adataikról, eredményeikről, gondjaikról. Delegációnk minden tagja úgy értékelte a látogatást, hogy az őszin­te, elvtársi, baráti légkörű találkozások tapasztalatait itthon hasznosítani tudjuk és ismét meggyőződtünk arról, hogy az öt éve kezdődött testvérmegyei kapcsolatok eredményesek, további fej­lesztésük a megkezdett mó­don: állami és társadalmi szervekre, gazdasági egysé­gekre ig kiterjesztve közös érdekünk. Ismét megállapíthattuk: kapcsolataink jó irányba fej­lődnek, a két megye vezetői­nek, dolgozóinak személyes találkozásai elősegítik egy­más mind jobb megismeré­sét, tapasztalataink kicseré­lését, hasznosítását. E célt minden bizonnyal jól szol­gálja majd a holnap kezdő­dő barátsági hét is. — Köszönjük a beszélgetést (F. I.) Horváth József és Siegfried Lorenz találkozója Karl- Marx-Stadtban. A kép bal oldalán Harmat József, osztályvezető, a Tolna megyei küldöttség tagja. Nagy figyelem kell a jó búzavetéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents