Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1976. október 10.

Képújság 3

Munka közben Gyünkön (5.)

Tolna megye - Karl-Marx-Stadt

Tizenötmillió forint hitelt kaptak az év elején az induláshoz. Tudjuk, a bankosok szőrös szívű emberek — így helyes. Hanem nekik adtak. Kutattuk miért, mire föl kapták ezt a pénzt. Hol a garancia a visszafizetésre, miben van a garancia? Csak azt hajtogatták, hogy jó a termelési terv, azért kaptuk.

Szerintünk másról is van itt szó. Arról a néhány emberről, akikről sorozatunkban beszéltünk.

Látszatra száraz, „számító” embereket mutattunk be. Feloldásképpen hadd idézzünk valamit. A párttitkár szavait: „Akkor történtek nagy dolgok, ha bátrak voltak...”

Az ellentmondás egyik jele: nagy teljesítményű traktor és egy ezekér első része a javítóműhelyben.

Tulajdonképpen irigyelni lehet a gyönki tsz új vezetőit. No, nem azért, amiért sokan irigylik — anélkül, hogy ismernék helyzetüket —, hanem bátorságukért, vállalni mérésükért, hitükért. Elébb valami konok céltudatosságról írtunk, jellemezve őket, most toldjuk meg azzal: bátor emberek, akikre lehet építeni.

— Tudják, milyen jó érzés, hogy most már nem lehajtott fejjel kell ülnünk az értekezleteken ?

Nem dicsérik még őket, de már nem is szidják. Ha semmi többet nem tett volna a járási pártbizottság, csak azt, hogy elindította a kibontakozást, az is óriási lenne. Hanem sokkal többet kaptak és kapnak. Ott van a gyönki tsz-en a párt szeme. Érzik is, nem is akarnak hálátlanná lenni.

A pártszervezetek és a vezetés is megtalálta a helyét. A szövetkezet elnöke nevetve emlékezik vissza az első félévre.

— Február 23-án jöttem ide. Az első félévben a három alapszervezet összesen hússzor akart beszámoltatni. Megmondtam, ez nem megy, dolgozzunk, s ha végeztünk valamit, akkor lesz mit megbeszélni is. Most már szívesen állok az elvtársak elé, de ők is szívesen állnak az elnök elé.

— Elnök elvtárs, azt még értjük, hogy az emberek hogyan jutottak idáig, de a vezetés...?

— A vezetés? A kettő egymás nélkül nem ér semmit. Ha egyik elhagyja a másikat, akkor beleevett a fene.

Nos, itt a dolog nyitja. Most szépen kézen fogták egymást, mutatkozik is eredmény.

— Az emberek a rendet szeretik. De azt is ám, ha munkájúkat elismerik. — Ezt a párttitkár mondta, miközben emlékeztet arra, hogy aki régebben is vezető volt, ma is az, azt mondta: „mert magam voltam”. Dehogy, hiszen a másik is ugyanerre hivatkozik. Szörnyű dolog, ha száz ember úgy van együtt, hogy mindenki egyedül érzi magát.

Ha valamiben nagyot tudtak változtatni az új gyönki vezetők, hát ez az. Együtt lenni. Együtt dolgozni. Együtt sírni, vagy nevetni, ahogy az élet adja.

Laszk Gábor, a párttitkár arra hivatkozik, hogy jó a kapcsolat a községi párt- bizottsággal, a járási párt- bizottsággal — ők segítettek legtöbbet — meg egyáltalán a jó együttműködés feltételei adottak.

Azt már nem ő mondta el, amire itt kénytelenek vagyunk hivatkozni. Volt a községi pártbizottságnak egy ülése, ahol az egyik gyönki vezető azt mondta: a tsz új vezetőit csak a pénz érdekli.

Hát kérem — nekünk nem volt bátorságunk senkit megkérdezni, mennyit kap, amiért a semmiből a valamire akarja feltornászni a gyönki Petőfit —, egy biztos, valamennyien többet kerestek a régi helyükön, mint a mostanin. Tehát nem a pénz hajtja őket, hanem valami más. Amit úgy hívnak, hogy kötelességtudat, meg úgy is, hogy tisztesség.

Egyébként, aki a megjegyzést tette, annak a szeme láttára züllött — igen züllött — odáig a helyzet, hogy járási szintű, pártszintű beavatkozásra volt szükség.

Az új vezetők bíznak, s most már bíznak a régi tagok is.

Gyönkön vannak.

*

Az év tavaszán riportsorozatot közöltünk Munka közben címmel. Több gyár, vállalat, gazdaság terveit, a pártszervezetek cselekvési programjait vizsgáltuk, hogyan készültek az ötödik ötéves tervre. Akkor bemutattuk a gyönki Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetőségének cselekvési programját. Riportsorozatunkban arra kerestünk feleletet, hogyan valósítják meg tervüket a gyönki elvtársak. Mint olvashattuk — a teljesség igénye nélkül — bemutattuk a gazdaságban, az emberekben végbement változásokat. Gyönk, ez a rossz körülmények között lévő lakótelepülés, a határozott gazdasági és pártvezetés nyomán, a járási pártbizottság ellenőrző-segítő munkája mellett, úgy érezzük, elindult a fejlődés útján. Bízzunk abban, hogy az itteni gazdasági eredmények a kezdeti sikerek; ugyanakkor abban is reménykedhetünk, hogy a fejlődés útját látják a vezetők, s együttműködve a tagsággal a szocialista gazdálkodás erejét, tehát a lakosság felemelkedését is biztosítják.-Pj-LgyA riportsorozat képeit

Gottvald Károly készítette.

Paksi járás

Gyorsabb ütemben kell vetni

Az idén növekedett a nagy teljesítményű gépek száma a paksi járásban, például a gyengébben gazdálkodó kaj- dacsi Aranykalász Tsz is vásárolt Rába Steiger traktort. A talajelőkészítésben nem állnak rosszul a paksi járás közös gazdaságai: átlagosan körülbelül háromnegyed részét megszántották a vetésre kijelölt területnek. Mégis nagy az elmaradás a vetésben. Az időjárás okozta idő- veszteség nem indokolja ezt a késést. Jobban ki kellene használni minden gazdaságban az esőtlen napokat fel- szikkadás után. A járás vezető szakembereinek tapasztalata szerint nagyon nyugodt a hangulat sok téeszben, ahelyett, hogy a rendkívüli nehéz helyzetnek megfelelően szerveznék a munkát, éjjel-nappal mennének a gépek, illetve a vetést erősen nyújtott műszakban végeznék. Október végéig kevés az idő ahhoz, hogy csak nappal dolgozzanak.

Késik a kukorica érése, betakarítása, márpedig az ösz- szes vetnivaló 25 százaléka

kukorica után kerül földbe. Különösen nagy szükség van együttműködésre a kukoricaszárításban, a berendezések maximális kihasználásában.

Egy hónappal ezelőtt abban állapodtak meg a járás téesz-elnökei, hogy november 1-ig földbe kerül az összes búzavetőmag. Jelenleg Ma- docsa, Pálfa és Sárszentlő- rinc halad legjobban a munkákkal, Madocsán be is fejezték a t^lajelőkészítést. A napraforgó betakarításával Dunaszentgyörgyön végzett a szövetkezet.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, valamint a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottsága között fennálló egyezmény alapján Horváth Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság titkárának vezetésével pártmunkásküldöttség járt a német testvérmegyében. A tapasztalatokról, élményekről beszélgettünk Horváth elvtárssal.

— Tapasztalatokban, élményekben gazdag hetet töltöttünk testvérmegyénkben. Megérkezésünk pillanatától kezdve éreztük azt a baráti, elvtársi szeretet, amellyel a német elvtársak kint tartózkodásunk egész idején körülvettek bennünket — kezdte a beszélgetést Horváth elvtárs.

A kint töltött időre — velünk egyetértésben — sűrű programot állítottak össze az elvtársak, de mondhatom, nagyon gazdag, nagyon hasznos, szép volt.

— A pártmunka mely területeivel ismerkedtek a delegáció tagjai?

— Az volt a feladatunk, hogy tapasztalatokat szerezzünk testvérmegyénk párt- bizottságának politikai szervezési, irányító munkájáról, megismerjük, hogyan kezdték meg a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán hozott határozatok megvalósítását, továbbá tanulmányoztuk az ifjúsági és sportélet pártirányításának kérdéseit.

— Úgy gondoljuk, ehhez a hivatalos tájékoztatón túl több üzem, munkahely meg. látogatására is szükség volt.

— Igen. Karl-Marx-Stadtban tartózkodásunk első teljes munkanapján Siegfried .Lorenz elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja a megyei pártbizottság első titkára fogadott bennünket. Lorenz elvtárssal most találkoztunk első ízben, ugyanis őt a legutóbbi pártértekezleten választották meg testvérmegyénk első titkárának. Nagyon alapos, sokrétű tájékoztatást kaptunk tőle a munkájukról. Elmondotta, hogy a kongresszus határozatainak megvalósítását az NDK egész társadalma magáénak vallja. A párt politikája iránt nagy a bizalom. A kongresszusi határozatban foglaltak megvalósítását az emberek saját, egyéni érdekeiknek is tartják. A végrehajtást nagyon alaposan megszervezték; mondhatnánk, hogy minden ember személy szerint ismeri a rá háruló feladatot. A feszítettnek tűnő gazdasági tervek megvalósítása másként elképzelhetetlen lenne. Hogy egyetlen példát említsek: a

gépgyártásban a 40 százalékos növekedést tűzték célul.

Tömegméretű mozgalom bontakozott ki annak érdekében, hogy az éves tervet két nappal előbb fejezzék be, miközben egy százalékkal csökkentik a költségeket. Nagyon fontos feladatuknak tartják a munkaszervezés tudományos kidolgozását, amitől egyebek között a munkatermelékenységnek mintegy 15 százalékos növekedését várják.

— Az éves terv két nappal előbbi befejezése olyan feladat, ami külön figyelmet érdemel?

— Igen. Az átgondolt, feszes tervek teljesítésénél ez jelentős. A német elvtársak arról tájékoztattak bennünket, hogy vállalásaik mindig reálisak, teljesíthetők, sőt, túlteljesíthetők. Nem tűznek maguk elé lehetetlen célokat. Érdemes megjegyezni: minden vállalás nyílt és

úgy van nyilvántartva, hogy mind az egyén, mind a kollektíva tervteljesítését naprakészen, bármikor láthatja.

Az első titkár elvtárs tájékoztatásából is kitűnt, de

az üzemekben, termelőszövetkezetekben tett látogatások alkalmával saját magunk is tapasztaltuk, hogy a feladatok maradéktalan teljesítését testvérmegyénkben szívügyüknek tekintik és mindent megtesznek a IX. kongresszus határozatainak teljesítéséért. Ez számunkra is lelkesítő!

I

— Az ifjúsági mozgalomról milyen benyomásokat szerez, tek a delegáció tagjai?

— A benyomásaink kedvezőek, a német elvtársak igen nagy figyelmet fordítanak az ifjúság ideológiai, politikai nevelésére, testi kultúrájuk fejlesztésére. Ez a sokoldalú gondoskodás nagyszerű eredmények forrása. Mutatják többek között a szocialista munkaver - seny-mozgalomban elért eredmények is. Az ifjúsági szervezetek egyik jellegzetes mozgalma a „Jugend Objekt”. Lényege, hogy a fiatalok védnökséget vállalnak egy-egy létesítmény készítése vagy üzemeltetése felett. Például : egy textilüzemben megismerkedtünk egy fiatal kommunistával, aki védnökséget vállalt afelett a gép felett, amelyen dolgozik, úgy, hogy a gépek gondos kezelésén túl szavatolja a munka kifogástalan minőségét és tervének túlteljesítését is. Tőle tudtuk meg azt is, hogy már a vállalásokkal szemben szigorúak, csak mérhető, ellenőrizhető felajánlásokat lehet tenni. A mozgalom egyéneket, brigádokat és nagyobb kollektívákat is felölel.

— Különösen az olimpia után fordult a figyelem az NDK sportjára. Ha megyénk küldöttsége ezirányban is tájékozódott, szíveskedjék erről is szólni.

— E kérdésben is alapos tájékoztatást kaptunk. Az első, ami szembetűnt; a sportmozgalom szervezettsége. A megyei pártbizottságnak van egy ifjúsági és sportbizottsága. Ez a megye sportéletének irányítója. Ugyanakkor van állami

sportbizottság is, amely elsősorban a sportra fordítható anyagi eszközök felhasználásával foglalkozik. A sportolás anyagi fedezetét részben állami támogatás, részben sportköri tagdíj, illetve vállalati hozzájárulás képezi. A sport alapja a Spartakiad- mozgalom. Karl-Marx-Stadt megyében az 500 000 felnőtt mellett az iskolás korúak 90 százaléka sportol ennek keretén belül. Az élsportolók kiválasztása, nevelése, felkészítése — amelybe beletartozik az is, hogy minden sportolónak legyen tanult

szakmája, vagy képesítése — már az óvodás korban elkezdődik; folytatódik az iskolai és üzemi sportklubokban, sportiskolákban.

Rövidre fogva a szót: e

gyakorlat helyességét az az egyetlen adat is bizonyítja, hogy Karl-Marx-Stadt megye sportolói 1976-ban tíz téli és hét nyári olimpiai érmet szereztek.

— Egy újságcikk keretei sajnos csak egy vázlatos áttekintést tesznek lehetővé. Ez azonban nem nélkülözheti az összegzést. Befejezésül ezt kérjük.

— Az indító gondolat megismétlésével kell kezdenem : Fogadásunkról, programunk összeállításáról csak felsőfokban tudok beszélni. A német elvtársak mindent elkövettek annak érdekében, hogy a megye iparát, mező- gazdaságát, járásait, városait, sport- és üdülőövezeteit megismerjük, egyszóval keresztmetszetet kaptunk mindennapi munkájukról, feladataikról, eredményeikről, gondjaikról. Delegációnk minden tagja úgy értékelte a látogatást, hogy az őszinte, elvtársi, baráti légkörű találkozások tapasztalatait itthon hasznosítani tudjuk és ismét meggyőződtünk arról, hogy az öt éve kezdődött testvérmegyei kapcsolatok eredményesek, további fejlesztésük a megkezdett módon: állami és társadalmi szervekre, gazdasági egységekre ig kiterjesztve közös érdekünk.

Ismét megállapíthattuk: kapcsolataink jó irányba fejlődnek, a két megye vezetőinek, dolgozóinak személyes találkozásai elősegítik egymás mind jobb megismerését, tapasztalataink kicserélését, hasznosítását. E célt minden bizonnyal jól szolgálja majd a holnap kezdődő barátsági hét is.

— Köszönjük a beszélgetést

(F. I.)

Horváth József és Siegfried Lorenz találkozója Karl- Marx-Stadtban. A kép bal oldalán Harmat József, osztályvezető, a Tolna megyei küldöttség tagja.

Nagy figyelem kell a jó búzavetéshez.