Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
1976. október 8. Képújság 3 Munka közben Gyönkön (3.) Jó ősz - biztató jövő A nyáron sokat dolgoztak Gyönk, Szárazd és Udvari termelőszövetkezeti tagjai. Dicséret illet minden növénytermesztőt, állattenyésztőt, brigád vezetőt, agronó- must. A nyári szezonmunkák sikerei — elsősorban a jó szervezés eredményei.' Kevés költséggel dolgoztak a gépek, jól kihasználták a kombájnokat. A gyönki határban azelőtt „idegenek” jöttek segíteni, most ők mentek máshova, jó hírük megelőzte őket. Az is újdonság, hogy szeptember végéig 403 hektáron a vetőszántást elvégezték. További nyolcszáz hektáron pedig a mélyszántást fejezték be. Szeptember 27-én megkezdték a vetést. Először a Libelullát, mert ezt a takarmánybúzát legjobb szeptember végén, október elején földbe tenni, biztonságosabb, nagyobb termést ígér, ha ősszel jól megerősödik. Az őszi munkáknál jelentős segítség volt, hogy a gyönki téesz csatlakozott a KSZE-hez. A két JD-traktor, a Claas Dominátor adapterekkel, és a három billenős platójú, új tehergépkocsi jelentős friss erő volt az őszi munkákban. Ugyanakkor a régi gépeket is kijavították, a géppark nyolcvan százaléka mindennap ki tudott hajtani a földekre. Idén majdnem kilencmillió forintot költöttek gépekre. A téesz összesen tizenöt- millió forintot megközelítő összegű hitelt vett fel a gazdálkodáshoz. Ennek hetven százalékát még az idén visz- sza kell fizetni. Tehát a Kaufmann György tehenész. pénzügyi helyzet rendeződik, a jövő évi kezdés, a hitel visszafizetése, átmenet egyik évről a másikra nem rendíti meg a közöst. A pénzügyi egyensúly miatt szükséges azonban, hogy a szokásosnál több terményt adjanak el, de enélkül nem tudnák az évet úgy zárni, amint tervezték. A közös gazdaságban a tagság már látja a jövőjét. Több jel is utal erre. Elsősorban a jól végzett munka látványa: A határ szép, a termés minden tábláról gyorsan kerül magtárba. Épül a gépműhely. Gerenyáson rend ven a tehenészeti telepen. Udvariban megváltoztak a termelési körülmények. A gépműhelyben mindenki ismeri feladatát, jó a munkakedv. A traktorosok jó minőA vetőbrigád cigarettaszünetben.: ségű munkát hagynak maguk mögött. A tehenészet még nem olyan, mint Pálfán, de javulnak a tejtermelés heti eredményei. De mondják el a szövetkezet tagjai, hogyan látják a változást. Kaufmann György tehenész így beszél: — A munkát kellett elsősorban megszervezni. Gazda hiányzott a szövetkezet éléről. Régóta itt dolgozom Gerenyáson, az ember ha látja, hogy a munkát nemcsak megkövetelik, hanem a teljesítményt, a változást elismerik, újabb erőforrás ez. Szabó István brigádvezető munkatársammal megalakítottuk a munkabrigádot, az elsőt, amely a szocialista címért versenyez. Utánunk más munkahelyeken is alakultak brigádok. Most meg lehet nézni a telepet: rendezettek az utak, a takarmányt nem szórjuk el, virágosítottuk a telep környékét. Jártam Pálfán, tudom, mi messze vagyunk attól, de mi is vagyunk olyan jó tehenészek. Ott korszerűbb a tartási körülmény, az eredményük azért is jobb. Soha nem volt, hogy ennyi takarmányunk legyen télre,1 mint most. És még mindig legeltetünk ! Javítottak bérünkön is. Nehéz volt elindulni Gyönkön, de úgy hiszem, megérte a sok fáradságot. Elmozdultunk a holtpontról. Tihanyi József brigádvezető: — Huszonkilenc erőgép Hermann Gyula asztalos. tartozik irányításom alá. Azt beszéltük meg kollégáimmal, hogy a jobb gépkihasználással a teljesítmények a kiöregedett gépekkel is fokozhatok. Nincs munkára várás, az emberek akarnak dolgozni. Úgy hiszem itt fogta meg a vezetőség a traktorosokat is: dolgozni kell, csak úgy mehetünk előre, csak úgy tudunk többet keresni. Nem panaszkodhatunk: a nyáron is, a járásban jó eredményt értünk el, most az ősszel is az elsők között vagyunk. Gyönköt mindig az utolsók között emlegették, ma az elsők között. Már magában ez a tény is jobb munkakedvet ad. Hermann Gyula asztalos: A műhelyben a rend a lelke mindennek. Előfordult, hogy tavaly még azt sem tudtuk, mi lesz a másnapi munkánk. Vezetőségi tag vagyok. Mondhatom, sokat töprengünk, keressük egy-egy munkára a legjobb kivitelezési módot. A vélemények meghallgatása, értékelése a pártszervezet segítségével is történik. Múltkor azt mondtam itt a brigádomban, hogy most már úgy dolgozgatunk, mint aki tudja, hogy gazda a birtokban. Jakab János gépszerelő: — Jó gépészek vannak Gyönkön. Kiválóan értik mesterségüket, ha nem így lenne, nem tudom, miként tudnánk még a sok régi géppel dolgozJakab János ni. A munka minősége, a fegyelmezettség nem mindig a pénzen múlik. Igaz, eddig nem volt sok pénz, nem tudott a téesz fizetni, de a munkakörülményünk is oly rossz, hogy a megyében nincs rosszabb gépműhely. Már építik az újat. Évtizedénél is több, hogy ígérték a régi vezetők: lesz jó munkahelyük. Most meg lehet nézni, a csarnok oszlopainak jó hatvan százalékát felállították. Sebők Benő, Varga István, Radványi Imre és Wi- necker Ferenc téesztagokkal a cigányvölgyi hegytetőn, vetés közben találkoztunk. Jó géppekkel dolgoztak — két új vetőgépet is vásárolt idén a téesz — és a tervezett területnél többet vetettek be. Tihanyi József Juhász György brigádvezető ellenőrizte a vetőgép után a munkát. Elégedett volt az eredménnyel. A sorokba a technológia szerinti szemmennyiség hullott. És a föld minősége is kiváló, bár úgy vélekedik Juhász György, hogy jövőre ezeken a valamikor kapargatott — nem szántott — földeken végre igazi mélyszántást kellene csinálni. A talaj mélymunká- lása is egy olyan rejtett tartalék, amelyet ki kell használni.- Pj - Lgy A fiatalok életével, munkájával kapcsdlatos minden fontos kérdésről beszéltek a Pakson megtartott ifjúsági aktívaülésen. A járás valamennyi pártszervezetének titkára, ifjúsági felelőse és KISZ-titkára részt vett a tanácskozáson és megjelent Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Ri- góczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára. Négy rövid előadás hangzott el a vita előtt. Rácz Imre, a járási pártbizottság munkatársa ismertette, mi valósult meg az ifjúságpolitikai célkitűzésekből a paksi járásban. A legfontosabb — mondotta —, hogy megváltozott az ifjúságról alkotott vélemény: sokkal jobb a réginél. A fiatalok tömegesen vesznek részt munkaakciókban, egyre tartalmasabb a klubélet, erősödött a KISZ kommunista jellege, bár ez nem mondható el minden munkahelyről, KlSZ-szerve- zetről. A pártszervezetnek kell kezdeményeznie olyan esetben, amikor a KlSZ-szerve- zet nem dolgozik a követelményeknek megfelelően. Adjanak pártmunkát a KISZ- tagoknak is, például bízzák meg őket agitációs munkával, társadalmi ünnepségek megszervezésével. Ne felejtsék el, hogy többségében a mai KISZ-vezetőkből lesznek a jövő párt- és társadalmi vezetői. Polányi Máté, a járási KISZ-bizottság munkatársa a politikaii képzésről, a nevelő munkáról adott ismertetést. A politikai képzés színvonala sok KlSZ-szervezet- ben javult, részben annak eredményeként, hogy a pedagógus propagandisták száma kétszeresére nőtt a járásban. Van pák viszont olyan alapszervezeték is, amelyek teljesen formálisan „működnek”, ezek sorsáról dönteni kell. Ha nincsenek meg a feltételek a szervezeti-politikai munkához, akkor inkább- szűnjék meg az ilyen alapszervezet. A gazdasági építőmunkában szerzett tapasztalatokból mondott érdekes példákat Csák Attila, az \ atomerőműépítkezés KlSZ-bizottságá- nak titkára. A KISZ részvétele a gazdasági munkában többnyire eredményes volt, de jobban kell konkretizálni a teendőket: az egyéni vállalás legyen elsődleges. Helyi védnökségeket hozzanak létre a KISZ-szervezeték. A szocialista brigádok szervezését csak akkor kell kezdeményezni, ha megvannak hozzá a feltételek. Tsz-tagok segítségével A BIRKA nemcsak eszik, hanem iszik is. A várongi Petőfi Mgtsz el akar indulni a fejlődés útján, eleget akar tenni feladatainak; több húst, terményt akar adni a népgazdaságnak. Évente száz vagon búzát, kétezer hízót, háromszáz birkát, ugyanennyi hízó marhát, többszáz tonna kukoricát, több mint félmillió liter tejet küldenek felhasználásra. A gazdaság fejlődése kézzelfogható, hiszen a termelési eredmények ezt bizonyítják, ezt a vezetők és a tagok tervei. Történetesen a juhászatot fejlesztik. Jó exportáru a birka, a gyapjú is szinte aranyat ér. A JUHÁSZÁT fejlesztése- létesítése volt legutóbbi vállalkozása a közös gazdaságnak. Addig futotta pénzükből, míg a jószágot megvették, szállást csináltak számukra. A vízhez nem volt pénz. A vezetőség a tagsághoz fordult. Összedobtak majdnem egymillió forintot — a tsz ahogy bírja, majd visszafizeti. Az S. XXXIIÏ./19-Ï számú üzemeltetési engedély birtokában használják a vizet a telepen, a várongi majorban, a gépműhelyben is. Mert a kút, amelyről a juhászatot „itatják” elbírja, sőt felesleges vize is van. így történt, hogy a juhászaihoz vezető csővezeték „több célú”, s ezért az állami támogatást nem biztos, hogy a tsz megkapja. A PM Bevételi Fő- igazgatóság Tolna megyei hivatala elutasította azt a kérelmet, amelyben a tsz a vízvezetékhez állami támogatást kért, illetve a kérelmet elbírálásra elküldték a PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatóságához. A létesítmény kettős hasznosítású célt szolgál, a rendelet értelmében, ha szó szerint — nem tartalmát és a valós helyzetet vizsgáljuk —, valóban nem jár állami támogatás, 154 ezer forint a tsz-nek. DE EZ A VÍZRENDSZER nem kettős, hanem még több hasznosítású: ugyanis a juhászaihoz nem a Körtvélyesi árok bal oldalán, hanem a jobb oldalán, azaz a község Fő utcájában vezették. Ezért a csőre több helyen rákötöttek közkutat, néhány tűzcsapot. Tehát a csőrendszer, ami a tsz-tagok pénzén épült, és eddig nem élvezi az állami támogatást, szolgálja a község 320 lakóját. Többcélúan: mert ebből a vízből használnak a háztáji jószág itatására, főzésre, fürdésre, mosásra, a presszóban edények tisztítására és majd talán még másra is. A vezeték a község főutcáján két hét alatt elkészült. Már használják a juhászaiban. A községnek van jó, egészséges ivóvize. Erre mondják azt: a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt. Nincs szándékunk az állami támogatás megadása ügyében protezsálni. A tényeket írtuk le. VÄRONGON van jó ivóvíz, a lakosságnak is — és a tsz-nek is. Az állami támogatástól függetlenül. A községben ezt az akciót úgy bonyolították le, ahogy sok gazdasági kérdésben szeretnénk látni községi, állami és gazdasági vezetők munkájának gyümölcsét.-Pj-
