Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

1916. október 7. Képújság 3 Az NDK megalakulásának évfordulóján H uszonhét éve, 1949. október 7-én alakult meg német földön az első demokratikus mun­kás-paraszt állam. Sorsdön­tő lépés volt ez nemcsak a német nép, hanem egész Európa jövője szempontjá­ból. A második világhábo­rúban az európai hadszín­téren a legnagyobb áldoza­tot vállaló Szovjetunió fel­szabadító harca, a Hitler - fasizmus teljes szétzúzása tette lehetővé, hogy alig négy évvel a háború befe­jezése után létrejöhetett az NDK. A nácizmus súlyos örök­séget hagyott azokra, akik azt a célt tűzték maguk elé, hogy megteremtik a béke és a szocializmus államát német földön. Egyesült erő­vel láttak munkához kom- munistákj szociáldemokra­ták és más antifasiszták, hogy a romok helyén új életet teremtsenek, és visz- szaadják az embereknek a boldogabb és békés jövőbe vetett hitét. eredményeket ért el gazda­sága építésében, a szocia­lista társadalom megterem­tésében, s a nemzetközi fó­rumokon, a szocialista kö­zösség egyeztetett külpoliti­kájának megfelelően, kö­vetkezetesen szolgálja a ha­ladás, a békés egymás mel­lett élés, a sokoldalú nem­zetközi együttműködés ügyét. Az NDK sikereit, va­lamint az erőviszonyoknak a szocializmus javára be­A nép akaratával és ér­dekeivel összhangban az El­bától keletre társadalmi tu­lajdonba vették a termelő- eszközöket, felosztották a porosz junkerek földbirto­kait. Demokratikus alapok­ra helyezték a közigazga­tást és az pktatást, követ­kezetesen végrehajtották a nácitlanítást. A szocialista útra lépett NDK szakított a német uralkodó osztályok milita­rista, imperialista politiká­jával. A német munkás- mozgalom hagyományait folytatva zászlajára a béke, a haladás és a szocialista emberiesség jelszavait írta. Ezekért a célokért indult harcba a munkásmozgalom egységét megteremtő marxista—leninista párt, a Német Szocialista Egység­párt vezetésével az ország dolgozó népe. Az ország­építő munka ütemét jól ér­zékelteti, hogy az NDK dol­gozói napjainkban 40 nap alatt termelnek annyit, következett megváltozását tükrözi az NDK nagy nem­zetközi tekintélye. Kitörve a korábbi évek elszigetelt­ségéből ma már 117 állam­mal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Bár bizonyos körök részé­ről ismételt kísérletek tör­téntek az NDK nemzeti szuverenitásának megkér­dőjelezésére, hatályban vannak azok az egyezmé­nyek — a Szovjetunió és az NSZK közötti, valamint a két német állam kapcsola­tait szabályozó szerződé­sek, továbbá a négy nagy­hatalom Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodása — amelyek a kapcsolatok további fejlődésének alap­ját képezhetik. A Német Szocialista Egy­ségpárt ez év májusában tartott IX. kongresszusa célul tűzte ki a fejlett szo­cialista társadalom felépí­tését. mint 1949-ben egész évben. A Német Demokratikus Köztársaság ma a világ tíz iparilag legfejlettebb álla­ma közé tartozik. A szocia­lista német állam nagyszerű Nemzeti ünnepén kö­szöntjük az NDK népét, további sikereket kívánunk hazája és a haladás érde­kében végzett munkájá­hoz. Karl-Marx-Stadt - 1976 Az NSZEP Karl-Marx-Stadt megyei bizottsága első titkárának, SZIGFRID LORENZ elvtársnak. Karl-Marx-Stadt. Kedves Lorenz Elvtárs! Engedje meg, hogy szívből jövő jókívánságainkat fe­jezzük ki önnek és Önön keresztül a testvéri Karl-Marx- Stadt megye dolgozóinak az NDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével jelentős eredmé­nyeket értek el a szocializmus építésében, s ez tovább erő­sítette a szocialista tábor egységét. Kívánjuk Önöknek e nagy ünnep alkalmából, hogy az NSZEP IX. kongresszusa határozatai megvalósításá­ban érjenek el további sikereket és ezzel is járuljanak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez, hazájuk felvirágoztatásához. K. Papp József az MSZMP MB első titkára Dr. Szabópál Antal a megyei tanács elnöke Nagy a forgalom a városházán, szinte minden órában van igent mondó pár. AZ NDK DÉLI RÉSZÉN FEKVŐ, 300 000 lakosú Karl- Marx-Stadt nemcsak iparáról — szerszám- és textilgép­gyártásáról — nevezetes az országhatárokon is túl. A város a műszaki oktatás NDK-.beli fellegvárának számít. Műszaki egyetemének különböző fakultásain több mint hatezer diák folytatja tanulmányait, köztük 190 külföldi: magyar, lengyel, vietnami, arab, mongol, stb. A külföldi diákok egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt egyéves nyelvtanfolyamon vesznek részt a lipcsei Herder Intézetben. Ez átsegíti őket a kezdet nyelvi nehézségein, meg- barátkoztatja őket új környezetükkel. így a karl-marx-stadti egyetem előadótermeiben már otthon érzik magukat. A 23 éves Másig Darhanból jött. Hétezer kilométer vá­lasztja el otthonától. Kezdetben nagy honvágya volt, azután barátokat szerzett, s megbarátkozott társaival és az egyetem­mel. Harmadik éve tanul itt. Három másik társa is érkezett Mongóliából, s bár ők még csak első egyetemi évüket töltik, máris karl-marx-stadti diáknak érzik magukat — és joggal. Minden diákrendezvényen éppúgy részt vesznek, mint a hazaiak. Nemcsak a tanulóköri szemináriumokon, politikai vitaesteken, hanem a szórakozásokon is megtalálják a „közös nyelvet” NDK-beli társaikkal. Bontják a régit, hogy az új, a korszerű helyet kapjon Karl-Marx-Stadt mintegy 140 éves városrészében: Brühlben. Utcarészlet. A város jelképe, a Vörös torony. A forgalmas városközpont.

Next

/
Thumbnails
Contents