Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
1976. október 6. 2 Képújság A fegyverzet növelése elleni küzdelem égetően időszerűvé vált Brezsnyev ny/lotkozata a francia televízióban Kedden, párizsi idő szerint pontosan egy órakor a francia televízió képernyőjén megjelent a Kreml híres toronyórája és a felirat: Egyenes adás a Kremlből. Az Eurovizio és az Intervizio által egyaránt átvett adásban ezután Leonyid Brezsnyev- nék, az SZKP KB főtitkárának dolgozószobáját kapcsolták és a francia televízió szovjet hetének mintegy házigazdájaként és kalauzaként Leonyid Brezsnyev válaszolt Yves Mourousinak, a francia televízió vezető riporterének kérdéseire. Yves Mourousi mindenekelőtt köszönetét mondott a kivételes lehetőségért, hogy Leonyid Brezsnyev dolgozó- szobájában fogadta és hangsúlyozta, hogy a francia^ televízió közönsége jó érzéssel emlékezik az SZKP KB főtitkárának 1971. és 1974. évi franciaországi látogatására, „ön olyan ember, akit szeretnek Franciaországban” — jelentette ki az újságíró, majd feltette kérdéseit. Az SZKP főtitkára mindenekelőtt régi ismerősökként üdvözölte a francia televízió nézőit. Tevékenységem és az egész politikai bizottság tevékenységének jellegét megszabja az a szerep, amelyet hazánkban a kommunista párt játszik — mondotta Brezsnyev. Nyugaton sokaknak nincs világos elképzelésük a szovjet politikai rendszerről. Előfordulnak torz elképzelések is. Azt állítják például, hogy a párt más állami és társadalmi szervek helyébe lép. Ez helytelen elképzelés. A szovjet állami szerveknek pontosan körülhatárolt, alkotmányosan meghatározott funkciójuk van. Ugyanígy megvan a tevékenységi területük a társadalmi szerveknek is: a szak- szervezetek például mindenekelőtt a dolgozók érdekvédelmével, munkájuk és pihenésük megszervezésével foglalkoznak. Mindamellett a párt a szovjet nép életének lelkesítője és politikai szervezője. Az SZKP XXV. kongresz- szusa — állapította meg Leonyid Brezsnyev — mint ismeretes, elfogadta az új, tizedik ötéves terv fő irányelveit. Azt a célt tűztük ki, hogy mélyreható minőségi változásokat érjünk el a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában, lé-, nyegesen megváltoztassuk a gazdaság egész arculatát. Ezért is neveztük el az új ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének. Leonyid Brezsnyev megemlékezett a közelmúltban Kazahsztánban tett látogatásáról, és elégedetten beszélt arról, hogy az emberek hangulata jó. Ismételten meggyőződött arról — mondotta —, hogy a szovjet embereket foglalkoztató első számú kérdés a tartós béke biztosításának problémája. Ezzel összefüggésben a főtitkár „enyhén szólva különösnek” minősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint az enyhülés csak a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak jelent előnyöket. Szovjet részről sohasem titkolták, hogy az ország belső fejlesztésének tervei a békés külső feltételekre épülnek, és ezért az enyhülés valóban hasznos a Szovjetuniónak. De vajon fenyegeti-e bármi rosszal az enyhülés a többi népeket? — tette fel a kérdést Leonyid Brezsnyev. Nézzük meg konkrétabban — folytatta az SZKP KB főtitkára —, mit jelent az enyhülés. Utat jelent a konfrontációtól az együttműködéshez, a fenyegetéstől és a fegyver- csörgetéstől a vitás kérdések tárgyalásos megoldásához. Egészében pedig a nemzetközi viszonyoknak a békés egymás mellett élés, a kölcsönös előnyök egészséges alapjain történő átalakítását jelenti. Mindez megteremti a feltételeket az államok közötti gyümölcsöző kapcsolatokhoz, a kereskedelmi-gazdasági, a tu- dományos-rfiűszaki és a kulturális csere fejlesztéséhez. Igaz, erről úgy beszélnek, mintha egyirányú utca volna, és megint csak a Szovjetuniónak jelentene egyoldalú előnyöket. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a gazdasági és a tudományos cserére a Szovjetuniónak nagyobb szüksége van, mint más országoknak — állapította meg Leonyid Brezsnyev és utalt arra, hogy a Szovjetunió tőkés országokból származó importja a társadalmi összterméknek mindössze 1,5 százalékát teszi ki, és ily módon nyilvánvalóan nem döntő jelentőségű a szovjet gazdaság fejlődése szempontjából. Sok minden történt annak érdekében — mutatott rá Leonyid Brezsnyev —, hogy elismerést nyerjen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szükségessége. Ebben a tárgyban egész sor fontos nemzetközi okmányt írtak alá, köztük a helsinki biztonsági konferencia záróokmányát. Ahhoz azonban, hogy ezek az irányzatok valóban meg- másíthatatlano'kká váljanak, meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát, meg kell szabni határát. A Szovjetuniót — folytatta az SZKP KB főtitkára —, csodálkozásra készíteti az az álláspont, amelyet egész sor nyugati kormány foglal el ebben a kérdésben. Szavakban, úgy tűnik, senki sem tagadja a fegyverzet csökkentésének fontosságát, a gyakorlatban viszont kerékkötőnek bizonyulnak. Egyes nyugati körök makacsul terjesztenek különféle meséket valamiféle szovjet fenyegetésről, arra a félelemre spekulálnak, amelyet saját maguk keltenek. Valóban, a Szovjetunió hatásos fegyveres erőkkel rendelkezik, de egyértelműen és világosan kijelenti: soha senkit nem fenyegetett és nem fenyeget, és bármely pillanatban készen áll arra, hogy megkezdje a fegyveres erők csökkentését a kölcsönösség alapján. Ha a szovjet fegyveres erők színvonala tényleg nyugtala- — nít valakit, akkor az tűnne EZ ÊV TAVASZÁN, amikor Henry Kissinger amerikai külügyminiszter rövid látogatást tett Caracasban, keserű szájízzel, de a tőle megszokott diplomáciai mosoly- lyal volt kénytelen tudomásul venni: Venezuela már Venezuela saját birtokába vette legfontosabb természeti kincseit: a vas- és olajipart. Venezuela Latin-Amerika legnagyobb olajexportáló országa és világviszonylatban is előkelő helyen áll a kőolaj-kitermelésben. A modern olajipar Venezuelában 25 000 embérnek ad kenyeret. nem a régi. Nemcsak azt kellett „lenyelnie”, hogy az őt ábrázoló bábukat égette és nagy zsarolónak névezte a sokezres tüntető tömeg, hanem az volt fájdalmasabb, hogy egyre több ponton ütközik a washingtoni, valamint a venezuelai nemzeti érdek. Mindezt azért szükséges elmondani, mert az utóbbi évekig a 13 milliós Venezuela az USA talán legfontosabb, zavartalan dél-amerikai bázisa volt. A térség olyan országa, ahol a tőkebefektetés a világon egyedülálló hasznot hozott: öt év alatt megtérült. Ez pedig busás jövedelmet kínált az amerikai monopóliumoknak. A század- forduló után felfedezett olaj- lelőhelyek kiaknázásával egy időben áramlott a tőke északról. A 60-as évek végére az USA összes latin-amerikai tőkebefektetéseinek egynegyede venezuelai talajba hullott. S innen származott a kontinensből kiszipolyozott profit fele. Washingtonban nem véletlenül nevezik Venezuelát olajparadicsomnak. Csakhogy az idők változnak és sok igét múlt időbe kell tenni. Különösen azután, hogy tavaly a venezuelai kormány állami kézbe vette az olajipart. Azt az iparágat, amely a múlt évben tízmilliárd dollár bevételt adott az országnak. Az 1974 márciusában hatalomra került Carlos Andres Perez kormánya néhány hónappal később az acélipart is államosította. Mindez, sok más ténnyel együtt a nemzeti kincsek védelmét, az amerikai ölelés lazítását szolgálja. A Miraflores palotában, ahol 17 éve nem volt katonai puccs, a kidolgozás alatt lévő tervek most arra irányulnak, hogy az olajbevétel dollármillióit igazságosan elosszák. A nemzeti jövedelemnek ugyanis több mint fele az ország lakossága 4 százalékának jut. A csaknem 2,5 milliós Caracasban közel egymillió ember majdnem múlt századbeli körülmények között él. A venezuelai belpolitika változásai jóval lassúbbak, mint a kormány külpolitikája pozitív vonásainak erősödése. Lépései, intézkedései határozottan imperialistaellenesek, Washington ellen irányulnak. (Találóan írta a panamai Critica című lap „az USA—Latin-Amerika politikai ringben a legtöbb ütést Kuba után Venezuela adta.”) A caracasi kormány kezdeményezője és aktív támogatója volt az USA kizárásával létrejött latin-amerikai gazdasági rendszernek, valamint a közös Karib- tengeri flottának. Sőt, Venezuela hitelekkel, segélyekkel támogatja a középamerikai, valamint a Karib- tengeri országokat önálló nemzeti iparuk fejlesztésében. A Ford-kormányzat az ún. kereskedelmi törvénnyel (az olajexportáló tagországok ellen szankciókat léptetett életbe) próbálta jobb belátásra bírni a caracasi kormányt és igyekezett szembeállítani a kontinens más országaival. De a puska visszalogikusnak, hogy a másik félnek még alaposabb oka legyen komolyan foglalkoznia a fegyverzet korlátozásával, lépésről lépésre közeledni a nagy célhoz — az általános leszereléshez. Mi készen állunk kötelező érvényű nemzetközi megegyezések kidolgozására és konkrét javaslatokat terjesztettünk elő erről az ENSZ-ben, egyebek között a közgyűlés mostani ülésszakán és a bécsi tárgyalásokon is. Nem kívánom megismételni ezeket, csak annyit mondok, hogy a fegyverzet növelése elleni küzdelem égetően időszerűvé vált. Ezért különleges figyelmet érdemel az államok legfelsőbb vezetői részéről. A helsinki tanácskozásról szólva az SZKP KB főtitkára a többi közt megállapította, hogy a Szovjetunió egészében kedvezően ítéli meg mindazt, ami az összeurópai értekezlet óta a tanácskozás határozatainak végrehajtása érdekében történt. A nemzetközi együttműködésnek új, kedvező formái születnek. Rátérve a Szovjetunió és Franciaország kapcsolataira, az SZKP KB főtitkára a többi közt emlékeztet rá, hogy a két ország együttműködése jelentős szerepet játszott a helsinki tanácskozás sikeres megrendezésében. A Szovjetunió bízik benne, hogy a két ország kapcsolatai továbbra is a tartós béke és biztonság építésének egyik fő elemét jelentik majd Európában, és nemcsak Európában. Az együttműködés eredményeinek méltatása után Leonyid Brezsnyev arról beszélt, hogy különösen politikai téren még sok kihasználatlan lehetőség van a kapcsolatok fejlesztésére. Az SZKP KB főtitkára végezetül felhívta a figyelmet a francia televízió most kezdődött szovjet hetére, amely jó példája annak, hogyan szolgálhatják a tömegtájékoztatási eszközök a népek közötti kölcsönös megértést. Leonyid Brezsnyev boldogságot és sikereket kívánva búcsúzott el a francia televízió nézőitől. felé sült el. A térség kormányainak többsége szolidáris Venezuelával és nem volt hajlandó részt venni a latinamerikai külügyminiszteri csúcstalálkozón. így kudarcot vallott a kissingeri „nagy párbeszéd”. A hatalmon lévő Accion Democratica párt vezetője a balra nyitási politika jegyében rendezte a diplomáciai kapcsolatot a szocialista országokkal, köztük Kubával. Nemrég jelentették be, hogy a caracasi kormány — Mexikó után — megállapodásban szándékozik rögzíteni együttműködését a KGST-vel. Az elnök hangsúlyozta: „Rendkívül előnyös lenne számunkra is az olajipar, a bányászat, a mezőgazdaság területén szerzett tapasztalatok közös hasznosítása. Szívesen küldünk szakembereket tanulni a szocialista országokba.” EZEK A KIJELENTÉSEK, a velük összefüggő lépések joggal okoznak gondot Washingtonnak. Már csak azért is, mert az USA külföldről beszerzett olajának a fele Venezuelából származik. Másrészt: a venezuelai példa — a többi között a közeledés a KGST-hez — „veszélyes példa” lehet az új áramlatra fogékony Latin-Ameri- kában. Az sem elhanyagolható, hogy a sokat utazó Andres Perez elnök szívesen látja vendégül a más társadalmi berendezkedésű államok vezetőit is. Igen hasznosnak tartja a személyes kapcsolatokat az új barátokat kereső, a függetlenségre, t a kölcsönösségre épülő venezuelai politikában^ KIRÄLY FERENC Hazai krónika Országos szállítási tanácskozás a KPM-ben A közlekedésnek rendelkezésére állnak a feltételek az őszi többletfeladatok ellátásához, a zavartalan munkát azonban veszélyeztetheti a kedvezőtlen időjárás, s a szomszédos országok vasúti helyzete is jelez már bizonyos nehézségeket. Ezért a fuvaroztatók és a közlekedési vállalatok tervszerűbb együttműködésére, egyenletes ütemű szállításokra, a fuvareszközök ésszerű felhasználására van szükség — hangsúlyozta dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, a minisztériumban kedden kezdődött országos tanácskozáson, amelyen a megyei tanácsok és szállítási bizottságok illetékes vezetői vesznek részt. Az NDK ünnepe Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából kedden koktélt adott a nagy- követségen. A nagykövet rövid beszédben méltatta a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését, majd a két ország barátságáért és a szocialista országok egységéért kifejtett tevékenységért kitüntetéseket nyújtott át. Az NDK népek barátsága ligájának emlékérmét kapta a Mecseki Szénbányák Zobák bányaüzemének Ernst Thäll- man szocialista brigádja, és Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes elnöke. Aranyjel- vény kitüntetésben tízen, ezüst jel vény kitüntetésben heten részesültek. LAPZÁRTA HUSZÁR ISTVÁN JAPÁNBA UTAZOTT Huszár István miniszterelnök-helyettes a japán kormány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. A delegációt dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter búcsúztatta. Megjelent Senkuro Saiki budapesti japán nagykövet. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. TEHERÁN A hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Iránba érkezett Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnök kedden reggel megtartotta első eszmecseréjét Mohammed Reza Pahlavi iráni uralkodóval. A két államfő — a hivatalos program szerint — három alkalommal fog tárgyalni. Egy francia szóvivő tájékoztatása szerint a tárgyalások fő témái : a két ország nukleáris együttműködésének elmélyítése, iráni termékek piaci elhelyezése az EGK- tagországokban, a libanoni fejlemények, az iparilag fejlett tőkés államok és a fejlődő országok észak—déli párbeszéde alakulásának felmérése. BERLIN Befejeződtek az előkészületek október 7-e, a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása 27. évfordulójának megünneplésére. A nemzeti ünnep az idén — érthetően — az október 17- én megtartandó választások előkészületeinek jegyében zajlik. A választási kampány részeként folyó országos beszélgetéssorozat — amelyen a népi kamara képviselő- jelöltjei, illetve a megyei tanácsok jelöltjei, köztük az NSZEP PB tagjai, a KB titkárai, a kormány tagjai, a nemzeti frontba tömörült többi párt, valamint a tömegszervezetek vezetői vesznek részt — jól kifejezi az ország dinamikus fejlődését, azt, hogy az NDK annak tudatában ünnepelhet: az elmúlt esztendők az ország történetének legeredményesebb évei bel- és külpolitikában egyaránt. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában, hétfőn hangzott el J. B. Csáván indiai külügyminiszter felszólalása. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió által javasolt megállapodás, mely az erőszak alkalmazásáról lemondást célozza, pozitív lépés és megérdemli, hogy a közgyűlés a legtüzetesebben megvizsgálja ennek lehetőségeit. A szovjet javaslat teljes mértékben összhangban van az ENSZ alapokmányával, mely kimondja, hogy a tagállamoknak a nemzetközi kapcsolatokban tartózkodniuk kell az erőszakkal való fenyegetéstől, illetve az erőszak alkalmazásától. Csáván üdvözölte Andrej Gromikó- nak azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió nem szándékozott és nem is szándékozik katonai támaszpontokat építeni az Indiai-óceánon és kész más hatalmakkal együtt kölcsönösségi alapon felkutatni annak a lehetőségét, hogyan lehet korlátozni a nem part menti államok katonai tevékenységét az Indiai-óceánon. Ugyancsak hétfőn szólalt fel a mongol, a jamaicai, a nigériai, a guineai, a máltai és az albán küldött is. A HADGYAKORLAT ÁLDOZATA A hollandiai Den Helder közelében a nyugatnémet Magnus—1 óriás úszódaru segítségével emelték ki az Északi- tengerből a Fittleton angol aknaszedő hajót, amely a NATO „Team Work—76” fedőnevű nagyszabású hadgyakorlata közben összeütközött egy másik angol hadihajóval. (Telefoto — AP—MTI—KS)
