Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
1976. október 6. «ÉPÚJSÁG 3 lUuiluânossâa mwm wjf 11 mmWil ÍUPwimpIÍ Jubileumi ünnepség “ ' ' ' Volt és jelenlegi munkatársak ünnepük a kitüntetetteket. Ha azt mondjuk, ^ogy mj a nyilvánosság elé kerül, úgy ez a kijelentés nagyon közel áll ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy valamire fény derül, valami megvilágosodik. Valamely ügy ilyetén világossága persze nem azonos megoldásával, de egy társadalmi probléma elzártsága, eltitkolása egyben társadalmi megoldásának lehetetlensége. Ez az elvont megfogalmazás a politikai tapasztalatok általánosításából következik. Mert minden olyan esetben — lett légyen szó kis, avagy nagy kérdésekről —, amikor nem érvényesül a demokrácia, azaz nem válnak az eldöntendő kérdések a közös okoskodás és befolyásolás tárgyává, egyúttal a nyilvánosság hiányáról is beszélhetünk. A nyilvánosság ugyanis politikai természetű, a nyilvánosság fogalma pedig a demokratikus közélet alapvető összefüggéseire vonatkozik. A nyilvánosság, mint politikai fogalom az újkor; politikai demokráciával párhuzamosan fejlődött. Azáltal, hogy kiépültek a politikai irányítás szervei, egyúttal viszonylag el is különültek a társadalom más intézményeitől. A társadalom élete magánéletre és politika; életre hasadt szét. Eltekintve most attól, hogy a magánszféra és a közszféra a történelem során tartalmilag hogyan változott, tény az, hogy kialakult a marxi elemzésekből ismerhető ellentmondás a „burzsoá” és „citoyen”, azaz a magánember és állampolgár között, annak következtében, hogy a magántevékenység terétől elkülönülten létezett és működött a politikai tevékenység tere. E kettő között a nyilvánosság biztosította az összeköttetést a sajtó, a parlamenti viták, TÓTH IMRE dunaföldvári traktoros házának gyerekszobájában nagy halom kukorica található, de nem azt a célt szolgálja, hogy rátérdepeljenek a gyerekek. Ez a szoba most háztáji raktár. Sok sertést hizlalnak Tóthék, pontosabban az asszony foglalkozik ezzel a munkával és egyelőre így tudták elhelyezni a takarmányt, s vele együtt a darálót. Van még két szobájuk az új házban. Évente átlagosan 30 sertést meghizlal Tóth Imréné. Minden munkát maga végez, a kitrágyázást is. Szeret foglalkozni a jószággal. Korábban már dolgozott máshol is, de inkább ezt választotta, mert az Alkotmány Tsz minden segítséget megad Duna- földváron a sertéstenyésztéshez és -hizlaláshoz, tsz- tagoknak, szövetkezeten kívüli kistermelőknek egyaránt. Tóthék portáján egyelőre nincs sertésól, az állatok a régi ház meghagyott végében, az egykori hátsó konyhában és kamrában kaptak helyet. Az asszony a házimunka mellett három év óta foglalkozik ilyen nagyban a sertésekkel. Jelenleg 6 anyakocájuk van, ebből 4 saját nevelésű, egy „akciós” egyet pedig vásároltak. Húsz malac és huszonnégy süldő népesíti be az ideiglenes ólat. Fürgén dolgozik az asszony. Elmondása szerint naponta 4 óra alatt végez az etetéssel és a trágyakihordással. Fiatal, erős, jókedélyű. Úgy tervezi, berendezkednek a jószágtartásra, új ólat építenek, külön kamrát — akkor már valóban gyerekszobának rendezik be a kisszobát — és ha beszámítana a sertéshizlaló munka a tsz-ben, mint a közösnek végzett tevékenység, nagyon hosszú ideig ezt csinálná. Viszont, ha nem fogadják el szövetkezeti munkának, akkor csak vagy választási harcok formájában. A megoldandó ügyek pub- likussá, a közösség által ismertté és mérlegelhetővé tétele a demokrácia működésének meghatározó előfeltétele. A nyilvánosság teszi lehetővé, hogy a magánember állampolgári mivoltában léphessen föl közössége érdekében és a közösségi érdekek politikailag képviseltessenek a nyilvánosság különböző fórumain. A kapitalista országok haladó mozgalmai, köztük a kommunista pártok ezért harcolnak a politikai nyilvánosság minden csorbítási kísérlete ellen. Generációk tapasztalata ugyanis a fasiszta politikai gyakorlat, ami a tárgyalt összefüggésben a demokrácia megszüntetése, a politikai nyilvánosság minden intézményének megszüntetése formájában. M; már most a helyzet fogalmilag a politikai nyilvánossággal a szocialista fejlődés során ? Társadalmunk életében nemcsak a magán, szféra és közszféra tartalmai változtak meg gyökeresen, hanem a kettő közötti összefüggés is megváltozott. Ismeretes például, hogy a tőkés vállalkozás kiiktatódott a magánszférából, vagy az, hogy politikai életünkben a párti rányítás a politika; rendszer kulcspontja. Mindez kétségtelenül és ismerten történelmileg egy új minőségű állapot. Ugyanakkor értelmetlenség lenne — és következményeiben politikai hiba —, ha nem látnánk, hogy a szocialista demokrácia számunkra is mint a magánélet és politikai élet közvetítése létezik a nyilvánosság különböző formáiban. A szocialista állampolgár még elvileg is csak úgy államtag, tehát része a szocialista államnak, ha a nyilvánosság fórumain akaratát képviseltetve-közvetítve ré5 évig hizlal ilyen sok sertést. Az új ház mellé garázst akarnak építeni, gépkocsit vesznek. Nagy terveik vannak tehát és az asszony munkája rendkívül hasznos a családnak is, a közösségnek is. SZÜKSÉG VAN a háztáji jószágra. Dunaföldváron az Alkotmány Tsz példamutatóan ösztönzi és megkönnyíti sok család tevékenységét a sertéshizlalásban. Az állatforgalmi vállalat járási ki- rendeltségével és Varga Miklós körzeti megbízottal kivételesen jó a kapcsolat. Ebben a szövetkezetben időben reagálnak az új rendeletekre, lehetőségekre. Már ismerik a több évre szóló szerződés- kötési rendeletet is. A háztáji bizottság elnöke Galla: Imre, a szövetkezet elnökhelyettese. AZ ÁPRILISI PÁRTTAG- GYŰLÉSEN a fő napirendi pont a háztáji gazdaságok segítése, a lehetőségek kihasználásának biztosítása volt. Külön takarmányboltot nyitottak, ahol a vállalati tápokat és egyéb takarmányokat megvehetik a kistermelők. De még a tsz által termelt szemes takarmányokból is adnak el a tagoknak meg a szövetkezeten kívüli sertéshizlalóknak, szerződésre. Az összes szállítást a szövetkezet végzi. A szalmát is házhoz viszi a vasutas vagy a kisiparos sertéshizlaló gazdáknak, akik szerződést kötöttek a tsz-szel — nincs hátrányos helyzet, A szalmaszállítás esetében csak any- nyi a kívánalom a közös gazdaság részéről, hogy segítsenek a kistermelők a rakodásban. Az eredmény ezek után nem meglepő. Ebben az esztendőben szeptember végéig már 2253 hízott sertést értészesévé válhat a publikussá tett közügyeknek. Elvileg és röviden: a politikai nyilvánosság a szocializmusban is államérdek és a társadalom közösségeinek érdeke egyszerre. S mindez nem csupán logikai műveletek kérdése. Saját szocialista történelmünk tapasztalata már, hogy a politikai nyilvánosság csorbítása, a sajtó bürokratikus irányítása, a pártdemokráciának, valamint a tanácsi és parlamenti demokráciának, azaz a nyilvánosság különböző fórumainak korlátozásával történő politikai irányítás milyen hibákat eredményezett politikai életünkben. S nemcsak az ilyen hibák föltáráshoz volt szükség a politikai nyilvánosságra, hanem elkerülésük lehetőségének záloga is a nyilvánosságban rejlik. A falugyűlések nyilvánosságától a kongresszusok nyilvánosságáig és a termelési értekezletek nyilvánosságától a tv nyilvánosságáig életbevágóan szükségünk van a nyilvánosság szférájára. Csak ennek alapján fejlődhet a szocialista demokrácia és csak nyilvánosság biztosította közös megfontolásokkal érhetők el nyilvánosan elfogadott politikai céljaink. Hangsúlyozni kel1 azo.n-------2-----L-------- ban ismét: k özös ügyeink nyilvánossága nem azonos megoldásukkal. Bármilyen probléma, bármiféle hatású megoldása a politikában a politikai döntések által történik. S természetesen nem a nyilvánosság dönt, hanem az arra jogosult döntési szervek. Annak mérlegelése azonban, hogy kikből álljanak a döntésre jogosult szervek, mi és hogyan váljék eldöntötté, Valamint, hogy megfelelő volt-e a döntés — nos, mindez már nagyon is a nyilvánosságra tartozik. kesített az Alkotmány Tsz a kistermelők hizlalásából. Ennyit adtak át a tsz-tagok, ipari munkások, vasutasok, cipész, kőműves, bádogos, (stb.) kisiparosok a közös gazdaságnak, a szerződés alapján. Közösen történik az értékesítés, a nagyüzemi felár fele a hizlaló gazdáké. Hitelszerzés, „kocakihelyezés”, savószállítás, a meghízott jószág pontos időben történő átvétele — minden a hizlalási kedv növelését szolgálja. Jártunk a bádogoséknál. Fekete József nyugdíjas bádogos mester évtizedek óta hizlal 30—40 sertést. Az asz- szony etet, a férj takarítja az ólat. A hosszú ól legalább 60 éves. Ujrabádogozta a tetejét. Mostanában évenként 26 hízott sertést adnak el az Alkotmány Tsz-nek. A kertben 200 négyszögöl lucernájuk van. Gépkocsival hordják a takarmányt a boltból. Szakmájában is dolgozik még a 66 éves mester, de talán még jobban szereti a szép jószágot. Nagyon gondozza a hízókat — így mondja a felesége. Hozzáteszi : takarítás után fél óráig könyököl az ólnál, gyönyörködik az állatokban. NYUGDÍJAS tsz-tagok is jó néhányan vállalnak hizlalást minden évben. A 73 éves Kovács Lajos nagyon beteg, de kijelenti: amíg ő él, jószág nélkül nem marad. Szerencsére jó egészségnek örvend 67 éves felesége, elsősorban őrá vár az évi 10—12 hízó sertés gondozása. Egy- egy zsák tápot hazatol kerékpáron. „Bajom még nem volt, hála isten” — mondja a néni és szerény dicsekvéssel újságolja, hogy két évvel ezelőtt konyhabútort vett, most meg hűtőszekrényt. GEMENCI JÖZSEF (Folytatás a 1. oldalról.) az alapokat, hogy új kórházakat és rendelőintézeteket építsünk, az egészségügy régi létesítményeit megfiatalítsuk. Az ünnepség szónoka beszélt a szocialista fejlődés által megkövetelt szakember- képzés fokozásáról, a jobb egészségügyi ellátás objektív, szubjektív feltételeinek gazdagításáról, méltatta az állampolgári jogon élvezett magasszintű és ingyenes ne- tegellátást, a gyógyító-megelőző fekvőbeteg-intézetekben létrehozott progresszív ápolási rendszer kialakításának eredményeit, majd nem utolsósorban azt a segítséget, melyet a megye párt- és állami életének vezetőitől a megyei kórház kapott és kap annak érdekében, hogy minél eredményesebben szolgálja a dolgozó embert. Dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy hazánkban első volt a szekszárdi városi, illetve megyei kórház, mely most fennállásának 175. évfordulóját ünnepli. Mint mondotta, a mai modem kórházaknak valamikor ugyanolyan volt az ősük, mint a szekszárdié, azaz a Tolna megyei kórházé. Az egészségügyi miniszter melegen köszöntötte a jubiláló intézmény minden dolgozóját, köszönetét fejezte ki hivatástudattól vezérelt tevékenységükért, majd kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Tolna megyei Balassa János Kórház- Rendelőintézet fennállásának 175. évfordulója alkalmából kiemelkedő munkásságának elismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki dr. Szentgáli Gyula főigazgató főorvost. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült dr. Balogh József, a megyei kórház főigazgató főorvoshelyettese és dr. Kelemen Margit osztályvezető főorvos. Kovács Andrásné mosodavezető és Vörös János vezető műtős a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta. Az egészségügyi miniszter ezután öt orvosnak és a kórház 8 dolgozójának adta át az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. A továbbiakban 3 orvos és 9 ápolónő, egyéb dolgozó részesült miniszteri dicséretben, majd dr. Szentgáli Gyula főigazgató a kórház orvosai, középkáderei, dolgozói közül 35-nek adott át főigazgatói jutalmat. A kitüntetettek nevében Vörös János mondott köszönetét. Az ünnepség további részében dr. Balogh József főigazgató főorvoshelyettes értékelte azt a tudományos pályázatot, amit az intézmény másfél évvel ezelőtt a jubileum tiszteletére hirdetett meg. A 13 jeligés pályázó közül az első három díj nyertese itt vehette át pályadíját. Első díjat kapott dr. Péntek Zoltán Az emlőrákszűrés módszerei című munkája, másodikat egy háromtagú munkacsoport — dr. Rostás László, dr. Fenyvesi Éva és dr. Tarján Jenő — A szív halálos ingervezetési és ingerképzési zavarai elhárításának orvosi megszervezése és kiterjesztése Tolna megyére című pályaművével. Harmadik díjat nyert dr. Guttai Miklós A Szekszárdi Ferencz Kórház története a reformkorban című, levéltári kutatásokon alapuló munkája. A kitüntetések, pályadíjak kiosztása után emelkedett szólásra dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, aki szívből fakadó szavakkal köszöntötte a fennállásának 175. évét ünneplő megyei kórházat. Mint mondotta, méltán lehetünk büszkék mindarra, ami a fel- szabadulás óta eltelt 3 évtizedben a . dolgozó nép fel- emelkedését szolgálva egyúttal az egészségügy fejlődésének eredményességét is hirdeti — majd így folytatta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács nevében tisztelettel köszöntőm a jubiláló kórházat és annak minden dolgozóját. Külön elismeréssel köszöntjük a most . kitüntetetteket és a sikeres pályamunkáért díjazottakat és tisztelettel köszöntjük a már nyugalmazott kórházi dolgozókat, akik együtt ünnepük velünk a munkát. Végezetül dr. Szabópál Antal, a megyei kórház valamennyi dolgozójának sok erőt, egészséget, sikert kívánt jövőbeni felelősségteljes munkájához. Az ünnepség dr. Horváth Jenő főorvos zárszavával ért véget. Délután a jubileumi ünnepség nem helybeli vendégei városnézésen vettek részt és megtekintették a megyei kórház egyes osztályait. Dunaföldvár Sok segítség, nagy hizlalási kedv liHH Bi i iBTOa mm ffîm 1 A teveli Kossuth Termelőszövetkezetben a közös gazdaság építőbrigádjának kivitelezésében hamarosan elkészül a háromszázadagos konyha és étterem. Foto: Sz. L.
